Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
„IN Y i R V I D É K.“ nedveiben; amelyek részént a bevitt fölösleges sókból, részént a szöveteket alkotó szervi vegyületek folytonos bomlásából állanak elő. E sók az élet fentartásához nélkíilözhetlenek. Ezt több szakférfi kísérletei bizonyítják. Leginkább kutyákkal tettek ily kísérleteket. A sók vagy részben, vagy egészben elvonattak tőlük; minek következtében a táplálkozás nagy mérvben csökkent, lesoványodtak, és végre elpusztultak. Az elhullott állatok az után chémiailag elemeztetvén, kitűnt, hogy az ily állatok szervei só-szegények voltak. Az emberi test-szervezetben előálló és működő savak közt vau: konyhasó, amelyhez a kősa- vas, salétromsavas clilór, bróm és jodkáli tartoznak; amelyek nagyobb menyiségben és tömény oldatokban heves gyomor- és bélgyuladást okoznak; továbbá a kénsavas nátron, amelyhez a kénsavas, phosphorsavas, kétszer-szénsavas káli és a különböző növénysavas kálisók (citromsavas, borkősavas, káli sav úgy nevezet Seignette-só, vagy is borkősavas káli-nátron) tartoznak,amelyek mig a bél fal- zatán át a vérbe jutnak, helyettük sok vér-savó ömlik át a bélbe és a bél tartalmát föl hígítja. Eme tulajdonságoknak köszönik a közép sók, amelyekhez még a keserű só (kénsavas magnézia) is tartozik, hashajtó hatásukat. Ez ásványsók közt, a kálisók kiváló szerepet foglalnak el; amelyeknek a nátriumsókhoz való viszonyuk lényegesen különböző, a tápszerek külön- félesége szerént. A natrium egy aequivalensére (egyen-érték) következő sómenyiség esik: Marha-vérben . Tojás-fehérjében Tojás-sárgájában Tehén-tejben Tehén-tejben Marha-húsban . Tiszta búzában . Rozsban . . . Burgonyában Babban . . . Borsóban. . . O'll aequ. (Wolf.) 0’65 » » 1-04 » » 1-67 » » 2'41 » (Duinpff.) 3‘38 » (Bunge) 9'63 » (Wolff) 12ű 8 » » 15'16 o » 20'87 » » 28-64 » » Látható tehát, hogy a növényi tápszerek, a nátriumhoz képest, nagy káli tartalmuk által tűnnek ki. A föntebbiek szerént, főleg a keményítőt tartalmazó növényi tápszerek gazdagok káli-sókban; és mégis azokat szoktuk az étkezésnél leginkább sózni. így például a burgonya sótalanul csaknem élvezhetetlen. Liebig ennek okát régebben a keményítőtől képződő szőlő czukornak a konyhasóhoz való viszonyában kereste és vélte feltalálni. Újabb észlelések szerint azonban, a sózás onnan van, mert a káli-sók a szervezettől chlórt és nátriumot vonnak el; következésképen a káliban gazdag tápszerek sózása, eme veszteség pótlása czéliából' történik. A fentebb elmondottakból látni való, hogy épen azok a tápszerek tartalmaznak legtöbb kálit (burgonya, bab, borsó),amelyekkel a polgárosodott nemzetek legszegényebb, és legnagyobb néposztálya táplálkozik. A konyhasó szükséglet tehát a legnagyobb az életben; épen ezért a mómonopolium a legigazságtalanabb állami gazdálkodás. Egészen fordított progressiv adónem, amelyhez hasonlót a legnagyobb furfanggal sem lehetne kigondolni. Említettem föntebb, hogy a kálisók elvonása folytán a kísérlet alá vett kutyák, állatok nagy mérvben lesoványodtak, elgyengültek. De a fölösleges kálisók szintén hasonlót eredményeztek. A túlságos sós ételek tehát épen oly gyengítő hatással vannak a testi szervezetre, mint a sótalan ételek. A só után, menjünk át a többi tápszerekre. Szabolcsmegye tanügyi viszonyai az 1883-á-dik tanévben. Négy ÍBkolai értesítő fekszik előttünk, amelyeknek néma soraiból meggyőződést szerezhetni megyénk tanügyi viszonyairól. Meggyőződhetünk különösen az oktatás helyes irányáról, és fokozatos fejlődéséről. Előttünk fekszik ugyan is a nagy-kállói magyar kir. állami felső reál-iskolának, a nyíregyházai ágost. hitv. evang. 6 osztályú gymnasiumnak, a nyíregyházai ág. hitv. evang. elemi népiskolának és ugyancsak a nyíregyházai alsó fokú ipar-iskolának 1883/4-dik tanévi értesítője. Több értesítő nem küldetvén be a megyéből szerkesztőségünkhöz, ezúttal csak e 4 iskolai értesítő adatainak ismertetését kezdhetjük meg. I A kállai fő reál-iskola. Ez iskolának egy évi történetéből a következő érdekesebb mozzanatokat és jelenségeket emeljük ki. A közép iskolai törvény 42 §-ából kifolyólag, az egész ország 12 tankerületre osztatván; a nagy-kállói fő reál-iskola, az újonnan szervezett debreczeni kir. tan- kerülethez csatoltatott. Az iskolai év 1883. szeptemberhó l én nyittatott meg szokott ünnepélyességgel. A beirafások augusztushó 30-án és 31-én történtek. Augusztushó 28 és 29 napjai a magán és javító vizsgák felvételére volt kitűzve. A rendes előadások szeptemberhó 3 án nyíltak meg. Beiratkozott összesen 106 rendes és 4 magán, öszszcseu 110. A tanulók létszámának emelkedése a múlt évi létszámhoz képest, 9. Év-közben kilépett 13. Az ifjúságnak egézségi állapota, leszámítva az egyes felmerült betegségi eseteket, megnyugtató volt. Az ifjúság a vallás-tanban saját hit-oktatóitól nyert, heti 2-2 órában, rendszeres oktatást és annak alapján bizonyitványt. A vasárnapi és ünnepi isteni tiszteletekben rendesen részt vett. Ezen kívül a róm. és gör. kath. vallásu tanulók, a szokásos húsvéti lelki gyakorlatokat is megtartották. A téli időszakban esténkint egy tanterem kivilá- gittatott, hogy a szegényebb sorsú tanulók, tanulmányaikat ott végezhessék. Októberhó 4-én, mint legkegyelmesebb urunk, királyunk ő felségének legmagasabb névünnepén, a tanuló ifjúság testületileg jelen volt a helybeli róm. kath. templomban megtartott ünnepélyes hál.iadó is'.eni tiszteleten. Juniushó 8-án mint a koronázás évfordulati napján, iskolai ünuepély rendeztetett, amely alkalommal Kiss Rezső tanár ur díszes közönség jelenlétében lelke sitő felolvasást tartott. Ns. Békési Gyula ur, mint az újonnan szervezett debreczeni tankerület kir. főigazgatója, hivatalos működését f. é. májushó 22-én kezdette meg. Junius 17-én körünkbe érkezett és 18-án több osztályt meglátogatott; 19 én pedig megtartotta az érettségi vizsgálatokat. A VIII. osztálybeli tanulók ápril 28 és 29-éu osztály vizsgálatot tettek. Az érettségi vizsgálat irás-beli részét f. é. májushó 19. 20. 21 és 23-dik napjain végezték be. Az Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálat közt, levő időben, azokból a tantárgyakból, amelyek a szóbeli vizsgálat tárgyát képezik, rendes előadások tartatattak, a rendesnél egy-egy több heti órában. Az I—VII. osztályban a tanítás májushó 31-én fejeztetett be. Juniushó 1-től 18-ig bezárólag általános ismétlések tartattak. A nyilvános vizsgálatok a vallás- tanból juniushó 20-án, a többi tantárgyakból juuius 23—28 közt folytak le. A magán vizsgálatok juniushó 16 és 17-én tartattak meg. Az iskolai évet befejező ünnepély juniushó 29-én tartatott meg; amely alkalommal az érdemsorozat nyilvánosan felolvastatott; a jutalmak kiosztattak, s a jövő tanév kezdetére nézve, a tudni-valók kihirdettettek. Az önképző kör (Toldy-kör) ezeptemberhó 11-én tartotta meg újból alakuló gyűlését; elnökül Katz Samut, alelnökül Balázs Bélát, főjegyzőül Bolits Józsefet, künyvtárnokul Grün Aladárt, pénztárnokul Schreiber Antalt, ellenőrül Rhédey Józsefet választván meg. A kör öszesen 20 gyűlést tartott, egy zárt körű és két nyilvános ünnepélyt. Az elsőt Toldy Eerencz halálának évfordulóján ; a másodikat Arany János születé. se napjának évfordulóján, számoB müveit közönség előtt. A kör működése ez évben is, mint fen-állása óta (8 év), széptani eszmék és jeles munkák fejtegetésében nyilvánult. A figyelemre méltó terjedelmesebb dolgozatok száma 16 volt. A könyvtár 113 ajándék kötettel szaporodott. Dr. Bleuer Miklós ur és fia 25 rendbeli munkát, Grün Zsig- moud orvos ur 9 et, Katz Samu ifjúsági ebök 27-et, Bleuer Margit kisaszony 5-öt, Scherer Ignácz 2-őt, főt. Ferenczy Bertalan, Ferenczy Viktor és Grün Aladár s mások több munkát és újságot adományoztak a kör könyvtárának. A kör tagjai olvasták: a »Fővárosi Lapok»-at, a »Vasárnapi Ujság<-ot, a »Nyelvőr»-t, a »Századok-«at sat. A tanulók összes száma volt 110. Ezek közt volt; rom. katb. 23, gör. kath. 4, helv. hitv, 24, mózes vallásu 46 ; magyar ajkú 86, magyar-német ajkú 9, magyarnémet tót ajkú 2; intelligens szülék gyermeke volt 16, birtokos termelő szülék gyermeke 30, kereskedő^ és iparos szüléké 9, munkás szüléké 9 ; előmenetelre nézve volt haladó 68, ismétlő 29 ; származásra nézvo: szabolcs- megyei 71, más megye-beli 26; érdemsorozati tekintetben, minden tantárgyból kielégítő volt 68, egy tantárgyból elégtelen 7, két tantárgyból elégtelen 3, több tantárgyból elégtelen 18 ; jó maga viseletű 44, szabályszerű 45, kevésbé szabály-szerű 4. A segélyező egyesület, egyes tanulók segélyezésére, 580 forintot fordított; tehát 126 forinttal többet, mint a múlt évben. A szabolcsi takarékpénztár jótékonyságában részesült 6 tanuló, havonkint 5—5 forinttal, 2 tanuló 10—10 forinttal, 1 tanuló 6 forinttal, 2 tanuló 9—9 forinttal; összesen 264 frt. Ezeken kívül szegény jó előmeuetelü és viseletű tanulók közt kiosztatott-, a Bleuer-féle 50 forint, a névtelen-féle 20 forint, és 20 darab 10 frankos arany. A dr. Bleuer Miklós orvostudor ur által kitűzött 10 frtos pályadijat, Bleuer Miklós VI. oszt. tanuló nyerte el, egy német nyelven Írott történeti müvével. Említésre méltó még, hogy Mandel Ignácz 25 forint jutalomdijat tűzött ki annak, aki a jövő 1884/5 év végén, a legjobb érettségi bizonyitványt fogja felmutatni. A jövő 1884|5-ki tanév f. é. szeptemberhó 1-én nyittatik meg. A tanulók szabály-szerű felvétele f. é. augusztushó 30 és 31-ik napjain fog eszközöltetni. A beiratásnál minden tanuló, aki e tanintézetbe először belép, felvételi dij czimen fizet 2 frt 10 krt. Ezen kívül mindegyik tanuló fizet ifjúsági .könyvtárra 50 krt. értesítőre 50 krt. Az evang. és mózes vallásu» tanulók, vallástanitási dij czimen, fizetnek egész évre 5 forintot. A tandíj egész évre 18 frt. A javító vizsgálatok f. é. augusztushó 30-án tartatnak meg. A magán vizsgálatokra, felsőbb hatósági engedéllyel, augusztushó 28 és 29-ik napjai tűzettek ki. Aki a segélyző egylet jótékonyságában részesülni óbajt: folyamodványát, a szegénységi hiteles okmány és iskolai bizonyítvány kíséretében, f. é. augusztushó 25-ig a segélyező egylet elnökségéhez nyújtsa be. Aki a takarékpénztári segélyt óhajtja megnyerni az szabályszerű kérvényét a takarékpénztár igazgatóságához, szintén auguszt. 25-ig nyújtsa be. (Folyt, köv.) Rayudeja vulkanos hegyeit tanulmányozván, e czukor- Büveges hegyek között pillantotta őt meg először s nem tudott többé e vidékről távozni. Megbüvölte őt is e sajátos tünemény. Lord White különben is kevés beszédű volt, a fenebbi esemény után egészen néma lett, s ott ült alko- nyanta Avendano nagy terme sarkában nem szólva senkihez, s ép oly rejtélyes tünemény lett a társaságban, mint Didjáza maga. Különben az indiánok erősen meggyőződtek afelől, hogy Didjáza beavatottja a természet titkainak, s hatalmában áll barátainak jó szolgálatokat tenni, s ellenségeinek veszélyesen ártani. Midőn a tartomány nyugalmát a polgár háború izgalmai felzavarták, s egymást üldöző badcsapatok váltották fel, Didjáza az éj bármely óráiban szabadon ment át az őrállomásokon, és soha egy őr sem merészelte őt megszólítani, vagy megállítani. Félt tőle babonásan az is, aki különben nem tudott felőle semmit. Bronz szinü kiadása volt azon fehér asz- Bzonyoknak, kik Potsdámban és a Burgban Bécsben kísértenek válságos napokban. * * * * Avendano termei megteltek. Az idegenek száma egy uj hajónak az öbölbe befutásával növekedett. Megérkezett Türr a magyar tábornok, megvizsgálni a mérnökök kiczövekeléseit, s megnyitni a munkálatokat. A partra voltak felhalmozva a tömérdek tar- gonczák, ásók, kapák, csákányok s más egyéb készülékek. A tábornok kíséretével Avendáno szállodájába vonult, hol mérnökei tartózkodtak. A vendégek az asztaloknál élénken társalogtak. Volt anyag elég. A földszoros átszaggatása, az ásatások leendő iránya, az egész Amerikán átfutó Cordileria eziklabordának áttörése, annak lehető-, vagy lehetetlenség, a magyar tábornoknak megragadó személyisége, bátor, férfias lénye sbt. ezek voltak a beszéd hálás tárgyai. Már erősön folyt a vita, midőu megnyílt a nagy terem ajtaja, s a küszöbön megjelent Didjáza rejtélyes alakja. Avendano hirtelen lekapva házifövegét mély tisztelettel eléje sietett. Didjáza fojedelemi önérzettel fogadta az előkelő indián ur tisztelgését, ki azonnal sietett a legjobb dákót kiválasztani, s avval a Billiárd- hoz siető hölgyet megkínálni, s a másik pálczát maga vetto kezébe. Szükséges megemlítenünk, hogy Didjáza remek billiárdjátszó volt, s Avendanonak volt szerencséje ál- tala gyakran megveretni; ami neki mindenkor nagyházi ünnep volt. Ilyenkor arczai sugárzottak a derék indián urnák, s más halandóval beszédbe sem ereszkedett. Teljesen el volt foglalva. Didjáza mesterilog játszott, de minden mozgásából észre lehetett venni, hogy lelke uincs a játéknál. Mindenre hallgatott a nélkül, hogy valakire nézett volna. Világosan lesett valamire. A teremben folytatott beszélgetésnek egy szava sem kerülte el figyelmét. Ha Caesar hét levelet moudatolkatott egyszerre Írnokainak, miért ne lehetne Kleopátrának, kinek név-őse Caesárt legyőzte, játszani és figyelni egyszerre. Feltűnt azonban Kővári mérnöknek, hogy Lord Wh.te, mihelyest Didjáza belépett, még halaványabb lett, mint szokott; csak szemizmai lettek feszesebbek. Merő szom lett egész lénye. De azt más nem vette észre, talán Didjáza sem. Türr tábornok asztalánál ép arról folyt a vita, hogy Rayudeja hegyét az ásatási tervnél kikerülni nagyon tanácsos volna. — Miért? kérdé merészen a tábornok. — Talán e ezukorsüveg megállithat-e minket. Hát Mont-Cenis után mi ez már a technikának. — Azt gondolom — monda Lord White — azért gondolom; mert e hegyeket tanulmányoztam ; azt gondolom tehát, hogy e Vulkán még nincs kialudva egészen ; mert ismerek egy völgyet, mely kráter szerű, s olykor erősen füstöl. Ott tehát égő anyagnak kell dolgozni. Didjáza kezében reszketni látszott a páleza. Nemes arcza elbalaváuyodott, s oly csudás pillán latot vetett Lord White-ra, melynek értelmét egy lélektanár sem magyarázhatta volna meg. Bámulat, hála, gyűlölet, meglepetés, voltak e pillanatban. — Majd tüzetesen megvizsgáljuk holnap, — mondd a tábornok. Most Didjáza nagy szemtükre hirtelen felvillámlotf, sajátos vakító fénynyel. Az után az arezvonásai megmo- redtek, s a nemes királynői alak oda támaszkodott a falhoz, s maga elé merengett. — »Es loci« suttogá Avendauó Kővárinak, ki Aveudanóra kérdőleg tekintett, »Es loca« az-az magán kívül van. A Nagnal hivta őt magához, a Rayudeja bérezek szelleme. Önök most e hegyről beszéltek. E hegy előttünk szent, mint Horeb, vagy Sinai önöknek. A mi nemzeti istenünknek széke. — Sennor Avendano 1 én gyanítok valamit. — Suttogá Kővári. — Ugyan mit? — Folytatását a tegnapi elbeszélésnek. — Igaz, hogy annak van és lesz folytatása, mig Tehuantepeken egy igaz indián lesz. — Tehát én látom most Cocicopi ivadékát, s a Nagual papnőt. Avendano elhalaványult, s megragadta Kővári kezét. — Szent ön előtt a nemzetiség? — Sennor, tudja ön, hogy magyar vagyok ! — Akkor kérem nemzete becsületére, e tárgyról ne szóljon soha senkinek. Egy véres erőszakkal eltiport nemzet titka megérdemli, sőt követeli a tiszteletet. — Ne tartson ön semmitől. Én is eltiport hős nemzet fia vagyok. Előttem szent minden elgázolt nemzet emléke. A nemzetek nem akkor halnak meg, mikor elgázoltainak, hanem mikor nemzeti emlékeit vallásukból kitörülik. Avendano hálásan szorilá meg Kővári kezét, s midőn a Sennora felé visszatekintett, már annak hült helyét találta. Nem látta öt távozni senki. Eltűnt, mint egy lázas álom. (Folyt, köv.)
