Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

ne a komoly való, és mi nem ? Yalyon nem épen a főispán ő méltósága elnöklete alatt kinevezett tekintélyes megyei küldöttségnek volna-e tiszte, hivatása épen most ac- tióba lépni ? Talán nem egészen mellékes é< tölüsloges kérdések. Élni, haladni kívánó emberek s öntudatosan működő törvényhatóság részéről nem egészen dicstelen tények volnának, ha a kérdések szerint tétetnék valami ez ügy ben; vagy más utón, a kérdésektől eltérőleg. De azt hiszem, hogy rólunk van szó. Érzéketlenül várni s hallgatni ott, ahol a megye nagy mérvben s mitiden-felől van érde­kelve .■ nem lenne időszerű. Az idők és jelek intenek, hogy : munkára fel. Amicus. A felső-szabolcsi vei’, tanítók egyesületé­nek tavaszi évtokczleti gyűléséből. (Májushó 21.) Varga Antal értekezleti elnök a gyűlést 10 óra­kor megnyitván, először is a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése eszközöltetett. Ez után Horváth István n.-kálló tanító és kör-alel- nök, mint a tavaly Budapesten megtartott második or­szágos tanítói nagy gyűlésen az egyesületet képviselő kül­dött, a nagygyűlés lefolyásáról nagy gonddal és szakér­telemmel összeállított beszámoló jelentését olvasta fel a jelenvolttak élénk érdeklődése mellett. A beszámoló beszéd oly terjedelmes volt, hogy azt, lapunk szűk tere miatt, lehetetlen pontonkiut reprodu­kálnunk ; tartalom tekintetében pedig oly magvas és kom plikált volt, hogy csakis az érdekesebb részletekre reflec tálhatunk jelen közleményünkben. Az országos tanítói gyűlésen körül-belül 300 meg­hívott és választott képviselő vett részt. Előadó kitűnő humorral irta le a miniszteri, vagyis amint ő uevezé, a »potya vacsora« lefolyását, amelynek egyik fény-pont­ját képezte Tóth József tanfelügyelőnek, a pohárköszön­tések árjának megindulásakor tett az az indítványa, hogy aki dikcziózni akar, az 20 krajczárt tegyen le a »tanítói árvaház« alapjának javára. Az indítvány nagy lelkesedéssel fogadtatott s néhány poroz alatt 30 forint 2 0 krajczár gyűlt össze az említett árvaház javára. A gyűlés folyama alatt figyelemre méltó beszéde­ket tartottak a népoktatás iránya, szelleme és módozila tárgyában: Gtinczy Pál miniszteri tanácsos, Békéi Imre, Gáspár János, Tóth József tanfelügy élők és többen. Általános figyelmet ébresztett Merényinek az az értékezése, amelyben a gazdászat és kertészet gyakorlati oktatásának a népiskolába való behozatalát javasolja; amely czélra szükséges,hogy a községek bizonyos meg­felelő földterületet jelöljenek ki; a tanítás pedig úgy osz­tandó be, hogy a fiuk a gazdálkodási, a leányok a konyha-kertészeti ismeretek elsajátítására tzoriitassanak. S e czél elérése tekintetéből, részint a vándor tanítók alkalmaztatását, részint a gazdasági intézeteknél rende­zendő póttanfolyamokat ajánlja. Az, országos tanítói gyűlés e tárgyának megismer­tetésénél az értekezlet kebeléhen, azon aggodalom merült fel, hogy ez a mai nyomasztó viszonyok közt, s az egy­házközségek közönye mellett aligha lesz kivihető; mint­hogy sok községben még faiskola sincs, nem-hogy gazdá- szati és kertészeti terület kihasitásához lehetne remény a legtöbb községben. Merényi javaslata azonban, ez ag­godalmak mellett is, melegen üdvözöltetett az értekez leti gyűlés által. Pelmerült továbbá az országos tanítói gyűlésen, a történelemnek szemléltető alakban való tanítása is, részint közvetlen, részint közvetett módok és eszközök segélyével; közvetlen eszközök alatt a történeti ne­vezetességű helyekre rendezendő kirándulásokat, közve­tett eszközök alatt pedig a térképeket és a művészi kivi­telű történeti képeket értvén. E pontra nézve Térjék József azt a megjegyzést koczkáztatta, hogy a történelemnek eme tauítási módja, nálunk csak eszmény; de a gyakorlatban nem érvé­nyesíthető. Délczeg József e módszert nem tartja pusztán esz­ményi valaminek és oly kivihetleu dolognak, miut Térjék József. Az országos tanítói nagy gyűlés ezzel nem azt akarja értetni, hogy a geszterédi népiskolába is ily mű­vészi kivitelű történeti képek szereztessenek be; hanem csak magát a tanítási módszert ajánlja, mint igen ala­post és gyakorlatit. Tehát csak az értendő, hogy a tör­ténelem lehetőleg igy tanittassék. Az országos tanítói nagy gyűlésen, az országos tanítói árvaház érdekében, Tóth József tanfelügyelő szó­lalt fel; melegen ajánlván azt a tanítói testület párto­lásába és felkarolásába. Kérte a nagy gyűlés tagjait, hogy tegyenek félre e kérdésnél minden felekezeti fél­tékenykedést es feszültséget; csupán a czél magasztos és áldásos voltát tartsák szem előtt. Tóth József e nagy szabású és lelkes beszédének az az eredménye lett, hogy e tétel egyhangúlag elfogadtatott s az árvaház eszméjé­nek képviseletét és főfelügyeletét átvette. Varga Antal értekezleti elnök tudatja az értekez­lettel, hogy az idén már 12—14 árva vétetik fel az or­szágos tanítói árvaházba. Horváth István előadó kiküldött bejelenti, hogy a központból egy szabályszerű aláírási ivet kapott oly fel­hívással, hogy az országos tanítói árvaház javára a kör­ben aláírásokat eszközöljön ; egyúttal kéri az értekezlet tagjait, hogy kiki járuljon ez aláíráshoz tehetsége sze­rént. 0 részéről kész e czélra évenkiat 1 forintot áldozni. Rédei szintén hasonló ajánlatott tett. Úgy szintén Délczeg Sándor és Térjék József is. Ez után az aláírás, illetőleg az adakozás azonnal megkezdetett, s határozatilag kimondatott, hogy a kör többi tagjainak is küldessenek ki ily aláírási ivek. Horváth István még egy fontos momentumot em­lít fel az országos tanítói gyűlés folyamából. Koos Fe- rencz ugyan is, a tanítói testület iránt igen kíméletlen, sőt mondhatni sértő kifejezéssel élvén : általános meg­„N Y f R V I D É K.“ botránykozásl okozott úgy, hogy a személye ellen minden oldalról nyilvánult megtámadtatást csak azzal sikerült szelídíteni és az általános ingerültséget lelohasztani, hogy az árvaház javára azonnal 100 frtot ajánlott fel; sértő kifejezését pedig víbszu vonta. Még pár nagy gyűlési mozzanat bejelentése után, Horváth István kiküldött záradékul .megköszöni a kör­nek azon bizalmát, amelyet az ö személyének kijelölésé­vel s a gyűlésre történt felljüldetése által benne helyez­ni kegyes volt, s ajánlja magát továbbra is a kör szives és jó indulatába Délczeg Sándor jegyző indítványára, Horváth Ist­vánnak úgy a képviselésért, mint a valóban tanuságtel- jes, hű és lelkiismeretes beszámoló jelentéséért, jegyző- könyvi elismerés és köszönet szavaztatott. Ugyancsak Délczeg Sándor figyelmezteti az érte­kezlet! gyűlést, hogy amenyibon újabb intézkedés követ­keztében, jövőre az országos tanítói nagy gyűlésen csak az a tanítói testület képviseltetheti magát, amely a ki­tűzött és kitŰ7ondő Írásbeli munkálatok közzül legalább hármat kidolgozva a központi bizottsághoz felküld: in­tézkedjék az értekezleti gyűlés, hogy ily dolgozatok már legközelebb küldessenek fel, nehogy a kör képviseltetés nélkül maradjon. A felhívás általános helyesléssel fogadtatván, Dél­czeg Sándor, Rédei József és Sipos Mihály a kitűzőit 5 tételből egyr.ek-egyuek kidolgozására azonnal vállal­koztak. Az értekezleti gyűlés harmadik tárgya, t. i. Ré- dey Jánosnak a »jó iskola és jó tanító« róli értekezése a jelen volttak csekély száma miatt, a jövő gyűlésre ha- lasztatott. Végül a tisztujitás anyiban történt meg, hogy a régiek egyhangúlag ismét ipegválasztattak. Az őszi gyűlés megtartási határidejének kitűzésé­vel az elnök bízatott meg. (y). Köziigyek. ("A belügyminiszter) a közelgő képviselő választá­sokra vonatkozólag, a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: »A közrend és béke rnegörzéso, a személy- és vagyonbiztonság feutartása mindenkoron a törvényhatóságnak, önkormáuyzati hatóságából kifolyó egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről különös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság, a küszöbön álló képviaelőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején, e jogát teljes mérvben érvényesítse és abból folyó kötelességét pontosan teljesítse. Nem szük­ség a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog — a közjogok legszebbikéuek — gyakorlata közben kö- vettetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá. Fel­hívom ennélfogva a törvéuyhatóságot, hogy önkormány­zati hatáskörében tegyen meg miudeu szükséges intézke­dést a végből, hogy a képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választás idejében törvénybe ütköző és állam-, ellenes izgatások, törvénytelen cselekmények,rendellenségek és zavarok eló ne forduljanak; és ha mégis előfordulná­nak, azok a törvény értelmében megszüntessenek és szigorúan megtoroltassauak. K ilöuöson pedig szükséges­nek tartom, hogy a törvényhatóság az 1874: XXXIII. t ez. 96 161. §-aiban, valamint a magyar büntetőtör­vénykönyv (1878.- V. t. ez.) nyolezadik fejezetében ide vonatkozó intézkedésekre a lakosságot, egy e czélból külön közzéteendő hirdetmény utján figyelmeztesse, s egyúttal alárendelt tisztviselőit oda utasítsa, mikép szi­gorúan őrködjenek a felett, hogy a törvény rendelkezé­seinek minden irányban érvéuy szereztesék.» (Az uj ipartörvényt) amint értesülünk, Ő felsége folyó hó 20 adikán szentesítette, s most a kereskedelmi miuiszteriumban a törvény végrehajtására vonatkozó különböző reudeletek kidolgozásához fognak. (Nem peres örökösödési ügyekben) érdemi elinté­zést nyernek az oly beadványok is, amelyek sem ügyvé­di ellenjegyzéssel ellátva, sem a polg. rendt. 167 és 168 §§-ának megfelelőleg kiállítva, sem szabályszerűen hite­lesítve nincsenek. (Házassági jog.) Ha a nő férjével, a tényleges el­válás czéljából, vagyon beli követeléseire nézve, kiegyezett s uz egyezségi okiratban magát férje vagyonából kielé- gitettnek nyilvánította a nélkül, hogy férje halálának esetére özvegyi jogát, miut a házassági viszony következ­ményét, fentartotta volna: a nő férjének elhunytéval, özvegyi jogon, férje hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. (Curiui döntvény a kötelmi jogról.) Ha uz ingatlan eladásakor kötött szerződés értelmében, 'az eladó, az in­gatlant terhe’ő botáblázott adósságok kifizetését magára vállalta, de azt teljesíteni elmulasztotta, vevőnek jogá­ban áll a vételárt, a kifizetetlen betáblázott terhek tör­lesztésére fordítani; habár a vételár nála, más he nem táblázott és az eladót terhelő követelés fedezése czóljá- ból, biróilag le is tiltatott. (4883. deczemberhó 29-én 6924 szám). (Az uj ipartörvény.) A szentesítés végett már föl - terjesztett uj ipartörvényt, az iparos-osztályra való kü­lönös tekintetből, bő magyarázatokkal és útbaigazító jegy­zetekkel látta el G-elleri Mór, az országos iparegyesület titkára. A mű sajtó alatt van és a legközelebbi héten való szentesítése után megjelenik. Különösén felhív­juk ipartársulataink és iparosaink figyelmét e magyaráza­tos iiiadásra, amely az uj ipari szervezettel szemben min­den iparosra nézve nélkülözhetlen. Az országos iparegye- sülét ipartársulati szakosztálya melegen üdvözölte e mű megjelenését és olcsóságánál fogva is készséggel ajánlja az összes hazai iparosok figyelmébe. Igen bő utasításo­kat és jegyzeteket tartalmaz a mű az ipartestület6k ala­kítására, a segélypénztárak és szövetkezetek létesítésére, a békéltető bizottságokra, az iparhatósági teendőkre és iparhatósági megbízottak föladataira nézve. A mű mi­nél könnyebb hozzáférhetővététele szempontjából, a kiadók tömeges megrendeléseknél olcsóbb árt szabtak, mivel kí­vánatos, hogy azt a most fönálló ipartársulatok összes tagjai megrendeljék. Egy példány ára 60 kr., 10 példány 5 frt, 25 példány 10 írt, 50 példány 18 írt, 100 példány 32 frt. Ugyan e munka német nyelven Steinacker Ödön iparkamarai tollvivő és orsz. képviselő szerkeszté­sében is megjelenik s ugyanily feltételek alatt megren­delhető. Megrendelések Gelléri Mór iparegyesüloti tit­kárhoz intézendők, Budapest, ujvilág-utcza 14. szám. (A in. kir. belügyminiszter urnák) f. évi áprilhó 16-án kelt körrendeleté értelmében utasittatott megyénk közigazgatási hatósága különösen, a községi elöljárók, hogy a közbiztonság megzavarása esetén, ue csak felettes hatóságaiknak tegyenek jelentést; hanem a legközelebbi csendőrspjr.incsnokságot is és pedig sürgősen értesítsék, nagyobb fontosságú esetekbeu lovas ltüldöncz által is; továbbá, hogy ily esetben a közbiztonság helyreállítására s a nyomozás megindítására addig is, inig a csendőrség megérkezik, saját részükről is tegyenek meg mindent, s általában a községi reudőri szolgálatot maguk teljesít­sék ; a in. kir. csendőrséget csak is aunalt szolgálati utasítása korlátái között vegyék igénybe; valamint a csendőrséget hivatásának teljesítésében gátolni ne igye­kezzenek, hanem azt abban miuden módon támogassák. E czélból úgy a városok, mint községek és pusztában az összes cselédség, a pásztorok a hatóságok által nyilván- tartandók ; a vendéglők, kávéházak és korcsmákra nézve a zárórák pontos megtartása ellenőrzendő s a menyiben ily zárórák nem volnának, az iránt szabályrendeletileg intézkedés teendő. Városokban, községekben, és pusztában éjjeli őrök reudszeresitendők, s az úgynevezett »felelős őrök« erkölcstelen alapon álló intézménye eltörlendő. Végre a csavargók, különösen a vándor-czigányokra nézve a toloncz szabályok szigorúan alkalmazandók és megtar- tandók. Mindezek ha pontosan végrehajtatnak, a köz- biztonsági állapot mindenesetre lényegesen javulni fog. ÚJDONSÁGOK. — A jövő országgyűlést összehívó kir. leirat, amely a házat f. é. szeptembernó 25-ödikére hívja be, már meg­érkezett megyénk közönségéhez, hogy az annak kihir­detése végett tartandó »ad hoc« közgyűlés összehívása iránti intézkedések, idejében megtörténjenek. A leirat az e hó 27-én tartandó megyei rendes évnegyedes közgyű­lésen fog felolvastatni. (!) A belügyminiszter, mint az »Orsz. Ért.« írja, körrendeletét intézett a megyék központi választmányai­hoz, amelynek értelmébeu felhivatuak, hogy az ország­gyűlést összehívó kir. leiratnak, a törvényhatósági köz­gyűlésen leendő kihirdetését követő napon összegyűlvén, f. é. juniushó 13-tól 22-ig terjedő időszak valamelyik napjára tűzzék ki a választást, s a választások vezeté­sére a törvényhatóságok az elnököt, a jegyzőt, illetőleg a helyetteseket válaszszák meg. (!) Nyíregyháza város képviselete folyóhó 20-adikán, rendkívüli közgyűlést tartott, a helybeli ág. ev. feleke­zeti 6 osztályú gyinnáziumnak 8 osztályúvá leendő kiegé­szítése tárgyában, a múlt közgyűlésből kiküldött jogügyi gazdászati, pénzügyi és nevelési szakosztályok részéről beadott véleményes javaslat, ille őleg az ág. ev. egyház által kérelmezett segélynek megadása fölött tanácsko­zandó. A szakosztályok által beadott és felolvasott vé­leményes javaslat, amely szerént a szakosztályok az ág. evang. 6 osztályú gymnáziumnak 8 osztályúvá leendő fejlesztésére a kért 35,000 forintot s a természetben ki­szolgáltatandó 740,000 téglát megadandónak vélemé­nyezik, csaknem egyhangúlag elfogadtatott. Csupán Bodnár István és Báthy Károly tiltakoztak a kérdéses alapnak, a legelső hagyományos intézkedést idő-előtt megbolygató eme, bár igen szép és nemes irányú eljárása ellen; akik ugyan is nem akarták, ily praecedens által kitenni amaz ulapot más, még-pedig meglehet kevésbé humánus inteutióu megtámadásoknak a jövőben. A túl­nyomó többség azonban másként érzett és gondolkozott. *** A nyíregyházai kereskedők, báromnak kivételével, akiket még most megnevezni nem akarunk, közakarat­tal abban állapodtak meg, hogy ünnep napokon és va­sárnapokon, dél után 1 órától másnap- reggelig, zárva tartják üzleteiket. Bár ez elhatározásuk, úgy látszik nem egészen a vallásos érzület és az ünnep napok iránti tisz­telet kifolyása; hanem inkább saját maguk és a segéd személyzet pibeuésére irányul: mindazonáltal ezt is örömmel hozzuk köz tudomásra, mint a humánus gon- dőlkozásuak kétségbevonhatlau jelét. Kívánatos volna azonban, hogy e kérdésnél nem csak csupán a munka- szünet, hanem a mellett, főleg a vallásos érzület vétet­nék tekintetbe s a kereskedések, az országos ünnep na­pokon, a délelőtti és délutáni isteni tiszteletek tartama alatt, vagy is reggeli 8 órától délután 5 óráig, csukva tartatnának. Ezt hozza magával a vallás-erkölcsi élet iránti figyelem és tisztelet. — Gr. Degen leid Schomburg Imre örökösei, a bol­dogult nevére, 30,000 forintos alapítványt tettek a deb- reczeni főiskolának. Az alapitó levél szerint a 30,000 forintból 25,000 frt kamatai egy theologiai vagy bölcsé­szeti tanszék felállítására fordítandók; 5000 frt pedig gyümölc8üztessék mind-addig, amig meg nem kétszerező­dik ; azontúl a kamatok évenkint 2—4 bármely osztályú prot. tanulónak ösztöndíjul készpénzben adassanak ki, mégpedig olymódon, hogy a kitett határon belül az ösz­töndíjasok számát valamint azok neveit is a tanári kar meghallgatása után, a gr. Degenfeld nevet viselő fiú csa­ládtagok közül, a legidősebb jelöli évenkint ki. A sza- bolcsmegyei és haj dinné gyei ifjak, különösen pedig a nyir- baktai születésűek mások felett előnynyel bírnak. Ez ala­pitó levelet 1884. áprilhó 23-ról keltezve kiállították; gr. Degenfeld Gusztáv, hg. Odescalchi Gyuláné, Tisza Kálmánné, báró Podmaniezky Gézáné és gr. Károlyi Tiborné. Á 30,000 forint alapítvány kamatát, múlt évi szoptemberhó 1 ső napjától kezdve folyóvá tették és he- küldötték a főiskola pénztárába. Áldott legyen emlékezete a dicsőült grófnak, aki ily nemesen érző és gondolkozó örökösöket hagyott hátra 1 ‘ (§) A zár-órák pontos megtartása és megtarta- tása tárgyában a kormány a legszigorúbb rendelettel figyel meztett o közolebb is a törvényhatóságokat. Ezek meg teszik ugyan kötelességüket, atneuyibeu a kormány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom