Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
I I Közgazdaság. A felső tisza-vidéki gazdasági egyesület, a nagy- meltóságu földmivelési m. kir, minisztérium kegyes se- gélyzése mellettit, é. május és junius hónapokban Nyíregyházán, Kisvárdán, Nyir-Bátorban, Büd-Szent-Mihályon és Rakamazon növendék állat-dijazást tart, amely alkalommal 1380 arany frank fog kiosztatni. Nyíregyházán f. é. májushó 25-én délután 3 órakor a vásártérhez közel eső »gazdasági mintákért« melletti térségen fog a díjkiosztás megtartatni, amikorra is a következő dijak tűzettek ki: Egy éves üszőkre : 1-ső díj 50 arany frank, 2-dik dij 40 arany frank, 3-dik dij 30 arany frauk. Kétéves üszőkre-. 1-ső dij 50 arany frank, 2-dik dij 40 ar. fr., 3-dik dij 20 ar. frank. Egy éves bikákra: l-ső dij 20 ar. frank, 2-dik dij 40 ar. fr., 3-dik dij 30 ar. frank. A többi helyeken megtartandó díjkiosztások részleteiről és határidejéről még nem kaptunk értesítést az illető gazdaköröktől. Amenyiben e díjazások, kiválóan a magyar szarvasmarha egyedeinek szaporítására és gondos felnevelésére irányulnak: a nyugati fajták, valamint a keresztezések egyedei is a dijak nyerésétől elzáratnak; csak egyszerűen elismerő oklevelekkel fognak kitüntettetni_ Irodalom. — A regény világból megkaptuk a 23—26. számig terjedő 4 füzetet, melyekkel a IV. évfolyam III. negyede befejezést nyer. Magyar szépirodalmi vállalat talán sohasem tekinthetett vissza az általa nyújtott szellemi élvezetre oly önérzettel, mint a Regényvilág. Alig létezett még vállalat, mely oly következetes maradt volna kitűzött programújához, hogy az irodalom művelőinek leg- jelesbjei tollából csakis a legjelesebb dolgokat fogja közölni, mint épen Révai testvéreknek e kitünően szerkesztett lapju. Beniczkyné Bajza Lenke regénye »Az erdei lak« oly érdekes, oly vonzó, hogy már bátran kimondhatjuk előre is, miszerint jelen müve múzsájának legjobb szülötteihez tartozik. Robida szelleme nem fárad ki. Mind újabb dolgokat tár fel azokból a titkokból, melyeknek nyitjára csak »Száz év múlva« jön az emberiség. A franczia iró minden kiváló tulajdona egyesül benne. Bemutatja az európai birodalmak uj átalakulását, a midőn a pénz uralkodik mindenek felett és utolérhetetlen fantáziájával oly eszközök által köti ösz- sze az egész világot, melyeknek beteljesedése elvégre sem tartozik a lehetetlenségek közé. Zempléni P. Gyula sikerült fordításában a magyar olvasó is teljesen élvezi a mü szépségeit és a teljes munka minden esetre nyereség lesz a magyar irodalomban, melyben az ilyen fajtáu müvek nem épen nagy számuak. A tárczarovat- bau Catulle Mendésnek »Simeon Oharlerie«-ja valóságos gyöngy. A Regényvilág szerencsés a külföldi irodalom termékeinek kiválasztásában is. Catulle Mendés, a franczia elbeszélők egyik legjelesbje, és a Regényvilág minden magyar lapot megelőzve, folyton hozza az újabb czikkeket, melyeknek elolvasása végtelen gyönyört szerez mindenkinek. És mindezek daczára a lap rendkívül olcsó, egy negyedévre csak 1 frt 95 krba-. kerül. Az előfizetések legczélszoriibben a kiadókhoz, Révai testvérekhez (Budapesten, váczi utcza 11.) intézendők. — A Ráih Károly által szerkesztett »Kiállítási Lapok» 10-ik száma Deutsch M. müintézete kiadásában (Budapest, Bálvány-utcza 12. sz.) megjelent, a következő érdekes tartalommal: Keleti Pavillon. — Az elárusító iroda tervezete. — Elszállásolási hivatal. — A deb- reczen-kerületi bizottság működése. — Kiállítási krónika : A kiállítási épületek és pavillonok jegyzéke. Bejelentések az orsz. szakbizottságoknál Vidéki közlemények. Turini nemzeti kiállítás. — Bejelentések a budapest-ke- rületi bizottságnál. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog, Esztergom, Fehér, Heves, Jász-Nagykún-Szolnok, Nóg- rád, Zólyom megyék kiállítóinak csportok szerinti névsora). — Az uj iparhatóságok. A szegedi iparosifjusági egylet nyilatkozata. — Illusztrácziók : A műcsarnok főhomlokzata és alaprajza.. — Hirdetések. Előfietési dij Vi-ed évre, áprilistól deczember végéig 3 frt. Gépszij eladás. Tisztelettel értesítem a géptulajdonos urakat, hogy raktáron levő gépszijjaimat végkép kiárulom, mivel e czikket tovább tartani nem akarom, s e végből ezeket a gyári áron 10° 0-al olcsóbban adom. Tisztelettel Ungár Lajos, bőrkereskedő, (115—3—-2) _________________Nyíregyházán, Kerekréthy-fcle ház. N.-Kállói járás szolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A szt.-gy.-ábr.1nyi körjegyzőség, — melynek körébe tartozik Sz.-Gy.-Ábrány, B.-Ábrány község, az ábrányi puszták, a Nagy- Fülöp puszta s P.-Bánháza s esetleg mennyiben Martonfalva község már tárgyalás alatt álló kérelme folytán nagy községgé nem emeltetnék, e község is, a hozzá csatolt Guth pusztával — üresedésben lévén, reá pályázat nyittatik. E körjegyzőség javadalmazását képezi Sz.-Gy.-Ábrányban szabadlakás, 550 frt készpénzfizetés, 71 frt fa, 43 frt irodai és 17 frt világítási átalány, és ha Martonfalva nagy községgé nem emeltetik e községtől a készpénzfizetéshez 30 frt. Megjegyeztetik, hogy Martonfalva teendőit általa tartott egyén által végezteti s hogy egy segédjagyzőnek szintén Szt.- Gy.-Ábrányban lakással felvétele már elrendelve van, s ez iránt a pályázat kihirdetése a tekintetes alispáni hivatal által megállapított feltételek jogerőre emelkedésétől függ. Felhivatnak tehát mindazok, kik a sz.-gy.-ábrányi körjegyzőségre pályázni kívánnak, hogy az iránti kellőleg felszerelt kérvényeiket, melynél a jegyzői vizsga letétele vagy attóli mentesség mindenesetre igazolandó *•*- f é. májushó 25-ik napjáig e szolga- birÓ8ághoz N.-Kállóban annyival inkább beadják, mivel a későbq akár közvetlenül, akár postai utón beérkező kérvények, a már f. é. májushó 27-ik napján Szt.-Gy.-Ábrányban megtartandó választásnál, figyelembe nem vétethetnének. N.-Kálló, 1884. április 28-án. (106—8—3) Dr. Kállai Zoltán, ezolgabiró. „IN Y í R V I JO É K.‘‘ Nyilttér. *) Szülők figyelmébe! Van szerencsém tudatni a t. szülőkkel, hogy a Lefkovics féle intézettel megszűnt gyermekkertet, saját nevem alatt, tovább vezetem; azt dr. Szabó Dávid ur házában rendezvén be. Főtörekvésom leend ezen túl is kötelességemet pontosan teljesíteni; miért is a tisztelt szülők szives pártfogását továbbra is kérve, maradtam tisztelettel Horváth Julia, oki. óvónő. Teli. szerkesztő úr ! Becses lapjának f. é. 17-dik számában megtámad- tatván, kérem a következő válaszomat a Nyilt-térben közölni: Csak most lévén figyelmeztetve a »Nyirvidék« folyó év april 27-én megjelent 17-ik számában a városi közgjü lésről megjelent közleményre; legnagyobb felháborodással utasítom vissza mindazon alaptalan és elferdített állításokat, melyekkel mindenesetre oly egyén illetett, kiről feltehető, hogy sokkal kevesebb részt vesz Nyíregyháza város terheiből, semhogy képes lenne aváros javára és hasznára irányuló ajánlatomat elbírálni. Azt mondja nevezett czikk »miütáu köztudomású dolog, hogy éppen Reichman Herman eszközölte, illetőleg idézte elő azt a körülményt, hogy Fodor Józsefnek le- hetlenné váljék a tokaji kőből szerezni be a szükséges köveket.« Ez a legnagyob légből kapott valótlanság, mert hogyan gátolhattam volna én meg a kövek készítését oly bányában, mely nem létezett, hogy pedig az általam bérelt s tőlem erőszakkal elfoglalni czélzott bányákban a kövek kászilését meg nem engedtem, csak nem ro- vatik fel nekem bűnnek. Debreczen város részére szintén Fodor József vállalta el a kőszállitást, minthogy azon bau a koczka és fejköveket itt sem volt képes a szerződésileg kikötött menyiségben előállítani, a »Debreczen« czimü lap 12-ik számában »egy városi polgár« éppen a fennebbi állítással hasonlóval támadott meg, azt állitván ugyanis, hogy azért nem tudott Fodor követ szállítani, mert bányait elfoglaltam. ( Ezen brutális támadásra 1884. január 30-án a »Debreczen« 21 -ik számában feleltem. Bebizonyítom, hogy nem én, de Fodor foglalta (illetőleg akarta elfoglalni) az én bányáimat, melyek most bírói zár alatt vannak; bebizonyítom, hogy akkor, midőn Fodor a Debreczenben szükséges kőszálitásra ajáulatát benyújtotta, kőbányával sem Tokajon, sem másutt nem birt, mint a hogy nem birt akkor sem, midőn Nyíregyházán árlejtezett; ily körülmények között lett aztán kényszeritve hogy mindent elkövessen hogy a Matbaeidesz és Szabolcsmegye tulajdonát képező kőbányák bérletéből, melyből pedig még négy év van hátra, bármi módon kiszorítson; minthogy azonban e miatt mig egyrészt bünfenyitő eljárást indítottam, másrészt a törvény reudes útjára tereltem e dolgot, igen természetes hogy azok még biróilag sem ítéltettek neki, ha nem a perek befolytéig a bányák bírói zár alá helyeztettek. A »Debreczen«-ben adott feleletemben kinyilatkoztattam azt is, hogy azon esetben, ha állításaim, bármelyike megczáfoltatnék, bármely jótékony czélra 1000 azaz egyezer forintot ajándékozok, azonban erre még csak kísérlet sem történt, mert állításaim ép úgy mint e czikkben czáfolhatlanok voltak. Nem tartok érdemesnek magam igazolására többet felhozni, de az ügy érdemére igen is felhívom Nyíregyházának minden, a város ügyei iránt érdeklődő polgárát, hogy tekintse meg, miszerint a nagy debreczeni utczára mostan szállított somos-ujfalusi kő megfelel a kivánalmaknak ? megfelel-é szerződés azon kitételeinek, hogy legalább 12 cmtr. vagy 5 czollnak kell a kő méretének lenni? mert, a most szállított kő 2/3-da csak 3 és 4 czollos vagyis dirib darab egyenetlen ; úgy látszik, hogy Fodor és társainak a Nyíregyháza város kárára minden szabad. *) E rovat alatt közlöttekdrt nem felelős a Szerk. Czikkem befejezéséül kijelentem, hogy oly méretű követ, minőt most Fodor Somos-Újfaluból szállított, ugyan oly méretüeket t. i. 3—4 czollosokat tokaji quarcz trachytból s nem Somos-Újfaluból, mely követ roszasága miatt mint pl. Miskolczon, kiküszöbölték, mert egy évi használat után felülete meggömbölyödött, nem 15, de 50% áreugedéssel is adtam volna a városnak, ebből megítélhető aztán, mily nagy kára van a városnak, a mostani szállításból, de összehasonlítható a város eljárása sz. kir Debreczen város eljárásával, hol is Fodor basonlókép nem tudván kötelezettségének eleget tenni, nem mert a somos-ujfalui kővel előállani, hanem igenis az ő kárára megrendeltettek más vállalkozónál azon minőségű és meuyiségü kövek, melyeknek szállítása qualitás és quantitás szerint szerződésileg elő volt Írva. Debreczen, 1884. május 9. Reichman Herman, építészeti vállalkozó. Nyári étkező megnyitás. Mély tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy a nagy vendéglő udvarában levő nyári étkező helyiséget ez idényre a szép ízlésre és Kényelemre valló kiváló figyelemmel újabban berendezvéu, az már a n. é. közönség rendelkezésére készen áll. El merem mondani, bogy étkező helyiségem, kényelem és kellemesség tekintetében, Nyíregyházán ma páratlan és egyetlen. Nyíregyházán, 1884. májushó 17. WEINBERGER BERNÁT, (121—-3 — 1) a nagyvendéglő bérlője. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. fflattODi Henrik, Karlsbad és Budapest, Uj kéményseprő. Alulírott tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy a kéményseprő ipar üzését önállóan megkezdvén, elvállalok minden megbízást helyben úgy, mint vidéken a leg'jutányosabl) díjszabások mellett. Nyíregyháza, 1884. május 1. (105—3—3) Nácsik Sámuel, (Katoua-utcza 1726. számú házban). Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA. ELE K. yz±±±±±±±°S:±&±.±±±±±±&&,±±±±±±$c$c±±±±±±±±±±±±X Magyarországnak legnevezetesebb és legszénsavdúsabb savanyuvize a ^ $ SZOLYVAI és P0LEM1I savanyúviz. mely borral vegyítve a legkellemesebb italt nyújtja; gyomor és idegrendszer-bántal» ja. inaknál pedig kitűnő szolgálatot tesz; a j ZSEBET gryógf’yforráis^ hathatós gyógyszer tlidő-bajoUná.1, hörg-bántalmaknál, valamint liu"ycső- hólyag- hurutoknál is. A megnevezett ásványvizek bármikor kaphatók Magyarország minden nagyobb kereskedésében, gyógyszertárában, valamint a vendéglőkben is. Fio'VAlmAytpf'lá'S 1 Csak akkor tekinthetők valódiaknak és friss töltésüeknek fent- J cILLIcZjLcLCÖ > nevezett ásványvizek, ha úgy a dugók beloldalukon a forrás nevével valamint az üveg czimlapjai védjegyemmel „1VI.A.IÜS.Á-LKO KÁROLY'4 vannak ellátva’ Tisztelettel Marsalko Károly, (85—10—4) a munkácsi uradalmi ásványvizek bérlője.
