Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
V. évfotyam. 19. szám. Nyíregyháza, 1884. május 11. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSÁÉ)ALMI .HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W jVLesj eleni It hetenkint egyszer vasárnapon. 1SE Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Ego«'/ évvé .......................................................4 írt. Fé lévre .... 2 » Negyedévre.......................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jót>a, Eleit kiadótulajdonos könyvnyom" dójához (nagy - debreczeni - utcza 1551. intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 k raj ezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Társadalmi rendszerünk polipja. Még ugyan nem az, de úgy látszik azzá készül lenni; mert hiába sújt feléjé a hatalom erős jobbja; biába lép nyakára és metszi el medusa- fejét törzsétől: csakhamar kinő az, s szipjait még mélyebben ereszti a társadalmi élet testébe. A sociálismusról szólunk, érdekel benőnket e kérdés; mert az ma már a miénk is. Néhány évtizeddel ez előtt csak az elmélet szempontjából érdekelt benőnket; ez időszerűit már gyakorlatilag is leköt. A külföld művelődési procedúrája elől e tekintetben sem zárkózhattunk el; a haladás eszméjének érvényesítése körül kifejlett túlkapások eme kóros szülöttje nálunk is napvilágra kelt. Nap-nap után értesülünk azon sociálistikus műveletekről, amelyeknek góczpontja az ország szivében ülepedett meg; értesülünk azon reaktióról amit ezen műveletek a kormányzás, nevezetesen pedig a rendőri ügyigazgatás keblében szükségképen előidéztenek. Ma már a „munkás“ szó egyenértelmii a „so- ciálista“ fogalmával. A fővárosi rendőrség minden munkásban egy- egy socialista bajnokot lát, és gyanakvó szemekkel tekint felé nem egészen indokolatlanul; mert például 1883 év nyarán Budapesten megtartott munkás gyűlés, határozatait kinyomotta, s kiáltvány alakjában a szél-rózsa minden irányába szétszórva, erőteljes sociális elveket és törekvéseket hangoztatott; tehát e munkás gyűlés azonosította magát a sociálisták felekezetével, s határozatait ezek tanaira alapitá; ami minden esetre sajnálatos jelenség, mert a társadalmi rendszertelenség és elé- gilletlenség alakjait látjuk az e féle eseményekből kimagaslani, amely alakzatok bizony szomorúan sötét körvonalakat tüntetnek elő. Műveltebb államokban, igy különösen Angliában már a 16 — 17-ik században látjuk az ezen iránybani mozgolódást- jólehet maga az ókor sem lett tőle megkímélve. A sociálistikus eszméknek már az ókori görög tudósok között is találunk művelőire. így az antikphilosoph Plató, az „Államról“ irt munkájában erősen érvelgeti, hogy az igazság csak a vagyon egyenlő megosztásának esete mellett érvényesülhet teljesen, s azon társadalmi rendszer, amely az emberi egyenlőség tényének ignorálása mellett, nem ezen elven alapszik, méltatlan s az emberi jogot sértő szervezet; s e nézete által határozott communistának vallotta magát, s tudjuk a történelemből, hogy a görög communismus, p. u. többek között a gyermekek nevelése körül is, erős kifejezést nyert. Mindazon által a görögök ezen felfogásában nincsen representálva a mai kor soci- álistájának vagy communistájának hitvallása; mert a görögöknél a társadalmi szervezet, az állami tekintetek által befolyásoltatott, s felülről lefelé di- rigáltatott, tisztán az állam érdekeire való figyelemmel. Ellenben qz ujabb kor, az initiativát a legalsóbb rendek kebelében tünteti elő és pedig úgy, hogy az állam érdekeitől eltekint; csupán az embert állitván előtérbe. És midőn ezen mozgalmak természetét és irányát vizsgálgatjuk, önkénytelenül felsóhajtva kérdezzük magunktól: vájjon nincs-e ezen embereknek egyben-másban igazságuk? Vájjon nem jogosult-e az a fohász, amelyet ajkukra helyzetük és jövőjük sötét képének szemlélése csal ki? Emberek vagyMai számunkhoz vasi mellékelve Pi tok, mint akárki más; dolgoztok ezerszer többet s ezerszer keservesebben, mint más: még is jutalmatok a nyomor és nélkülözés! Nem lehet e tény mellett nevetve elsurranni. Ép szív és lélek nem is vonja kétségbe á munkás osztály feljajdulásának jogosult voltát. Csupán ott áll meg, ahol a helyzeten segíteni kivárnia; mert azon eszközök, amelyekben a sociál-demokra- ták keresik üdvöket, az első pillanatra, mint al- kalmazhatlanok, tűnnek fel (legalább ez időszerint). Az orvoslásnak más módját pedig még eddig kisem találta fel; jólehet sok nemes szív megtört már eddig is azon mély gondolkodás súlya alatt, amit egyeseknél épen e kérdés megoldásának forró vágya vetett fel. A modern socialismus legelső és legkitűnőbb bajnokai Saint Simon gróf, Blanc Lajos, Fourier Károly, Stuart Mill,'LasalIe 'stb., kik -mint tudós férfiak léptek a harezmezőre, a csiszolt ész hatalmas fegyverével kezükben; követelve a társadalmi rendszer állami átalakítását, az egyenlőség eszméinek személyi, sőt dologi érvényesítését, a tulajdonjog kisebb-nagyobb mérvű megszorítását, az egyesek hatalmi positiójának korlátozását vagy éppen a többiek állásával való egyenlősítését, a kölcsönösségi rendszer meghonosítását, a társadalmi életben egy- általános kényszertársulási szervezet alkotását, a munka szabályozását, a tőke uralmának korlátozását, majd a kereskedelem és ipar terén az állami protectiót, teljes jogegyenlőséget stb. stb. A com- munisták tovább menve, az élvezetekben! teljes egyenlőséget követelik; a tulajdonjogot egyenesen bitorlásnak (ledarálják, s épen ezekben jelzik ama különbséget, amely tanukat a soczialis eredőtől élesen elkülöníti. A socziálisták elve: alkotni egy jobbat. A coinmunistáké elrontani a meglevőt. A socialista osztozni kivan a keserűben is, a coinmu- nista figyelme inkább az élesre terjed ki. A jelen kor sociálismusa ezen alapokon fejlett ki, és igen sok egészséges eszmét ölel fel/ Szabályozni kivánja az adó-rendszert, behozni az általános szavazati jogot, keresztül vinni a lefegyverzés ideáját, érvényre emelni az örök béke eszméjét, átalakítani az igazság-szolgáltatást stb. stb. S úgy látszik, hogy bár a sociálisticus eszméket Anglia szülte, mindazonáltal Francziaország kebelén fejlettek ki; de Németország testéii hatalmasodtak el legjobban: jólehet most már a continen- sen mindenütt termő talajra leltek. A budapesti rendőrségnek ezen áramlattal szemközti magatartását és eljárását nem helyeselhetjük. Oly szigorral látjuk itt-ott a legártalmatlanabb jámbor munkással szemben fellépni őket, hogy a rendőri komoly tisztet komikummá degradálja. Mi azt liisz- szük, hogy a humánus gondolkodás sikeresebben vezet czélhoz, mint a rendőri kard gyenge pengéje. Annyi bizonyos, hogy az állami beavatkozás és a protectionális rendszer alkalmazása, annak idejében alig lesz mellőzhető. Adjon Isten erőt hozzá! Legközelebb néhány részletre is áttérünk, f. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből. {Májushó 2.) A mai napra kitűzött rendkívüli közgyűlés első tárgyát az 1881-edik évi árvaszámadások felülvizsgálásával megbízott küldöttség je'entése képezte. A pénztári állást illetőleg a küldöttség kijelenti, _hogy a folyó ügyekből eredő számtételek korrektek és ringer M. könyvkereskedésének, a „Magyar kifogástalanok. A múltból azonban igen sok és bonyolult bajok nyúltak be a jelenbe, amelyek nagy mérvben megnehezítik a dolgok rendes vezetését. Alaki hiba szintén merült fel itt-ott; de azon, mint a jelentés mondja, a mostani rendezetlen viszonyok és a csekély segéderő mellett, amelylyel a közgyám és egyszersmind árvapénztárnok, e kettős minőségben rendelkezhetik ; főleg pedig mivel az ide vonatkozó törvény és szabályrendelet már a küszöböli levő ujabb tisztujitásig, vagyis szervezésig, életbe nem léptethető: momentán lehetetlen segíteni. A jelentékenyen felszaporodott kamathátralékok kissé több ideig igénybe vették a képviselet figyelmét s érdekes eszme cserére nyújtottak alkalmat. Bodnár István szerént a kamat felszaporodásának meggátlására csak egy mód lehet; ha t. i. a kamatok lejártáról nyilvántartás vezettetik. Nem tudja ha van-e ilyen nyilvántartás; de ha nincs, óhajtja, hogy az azonnal foganatosíttassák s a lejárati időtől számított 8 nap alatt a t. gyám adja be jelentését az árvaszéknek. Meshó László tiszti ügyész üdvözli Bodnár István javaslatát s sziutén óhajtja, hogy életbe lépjen az. De e tekintetben a szabályrendelet már intézkedett; amenyi- ben elrendeli, hogy a t. gyám köteles a lejárati részlet kölcsönt 30 nap alatt szorgalmazni. És ezt most már teheti is, mivel a segédszemélyzet egy emberrel megsza- pórittatott, de a mely intézkedés a jegyzőkönyvből tévedésből kimaradt. Palánszky Sámuel a szabályrendelet keresztül vitelét kéri kimondatni. Határozat képen kimondatik, hogy t. gyám a szabályrendeletnek a kamat lejáratra vonatkozó részét azonnal foganatosítsa. Kovács Ger'ó szintén kivánja, de a felelősséget nem vállalja. Fölöslegesnek találja, hogy e vonatkozatban a képviselet intézkedjék. Az a tanácshoz és az árvaszékhez tartozik. Ahol a törvény intézkedik, ott nincs helye a képviselet utasításainak. Bodnár István-. Ha arról van szó, hogy a szabály- rendelet nem vitetik keresztül, arait pedig a számvizsgáló küldöttség is jelez, ekkor a képviseletnek kötelessége kimondani, hogy a szabályrendeletnek elégtétessék. Gruden Ernő a felelősségre nézve megkívánja jegyezni, hogy első helyen mindig az illető tisztviselőt illeti a felelősség, aki t. i. nem teljesíti kötelességét. Májerszky Béla: Ha a képviselet a szabályrendeletet életbe léptetni akarja, akkor a czél iránti tekintetből, az eszközöket is akarnia kell. Egy személyben árvagyám és árvapénztárnok nem lehet valaki. Az árvaszék már meg tette a javaslatot az uj szabályrendelet életbe léptetése iráut, amelynek egyik föltétele egy könyvvezetői állás rendszeresítése. (Helyes 1) Bodnár István indítványa és a számvizsgáló küldöttség jelentése elfogadtatik, s a jegyzőkönyvnek e pontja hitelesítettnek kimondatik. Török Péter felhívja a képviselet figyelmét azon fáradhatlan munkásságra és feszitett erő kifejtésre, amit Déry Károly számvevő az árvaszámadás körül tanúsított, s kéri a képviseletet, hogy e ritka munkásságot, az erkölcsi elismerés mellett, anyagi tiszteletdijban is kegyeskedjék részesíteni. Szóló 100 forintot hoz javaslatba. Sőt a tiszti gyámot szintén ajánlja a képviselet figyelmébe. Palánszky Sámuel pártolja Török Péter javaslatát. Hivatkozik a múlt időkre, amikor a számvevőnek ily munkálatért 500 forint is megszavaztatott. Kovács Gerö elvben egyet ért a javaslat-tevővel; de a jutalmat akkor óhajtaná megszavazni, ha a gyámi számadások teljesen elkészíttetnek. Időközben nem kíván jutalmazni. Somogyi Gyula igen melegen támogatja Török Péternek nagyon is méltányos javaslatát; kiemelvén, hogy épen a számvevői és tiszti gyámi állások azok, amelyekhez legkevesebb mellékes keresmény van kötve. Igen méltányosnak találja tehát, hogy a számvevő és tiszti gyám 100-100 forinttal jutalmaztassanak annál inkább, mivel van miből, Ott van a tartalék alap, amelyet épen ők teremtettek és emeltek annyira, hogy ma már 12000 forintra szaporodott. Gruden Ernő pártolja Somogyi nézetét s egyáta- lában nem helyesli a képviselet szűkmarkúságát. Salonra“ való előfizetési fölhívása.
