Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Olvastatott a hollóutczai szabályozási vonal meg­határozása tárgyában benyújtott kérelem folytán kikül­dött tanács és bizottság jelentése. E jelentés tárgyalása közben sajátságos vita kelet­kezett, amely csak nagy későre fejeztetett be, végre is a tanács és küldöttség javaslatának elfogadásával; amely az utcza szűk voltán, a közelebb leégett 2 ház és még pár ház kerítésének megtörése által, kíván a bajon segíteni. Farbaky József képviseleti tag a szegények men- házának létesítését, és a kázankénti koldulás megszün­tetését czélzó gazdászati szakosztály véleményes jelen­tésének tárgyalását, miután a képviselet száma, az idő előhaladottsága miatt., leapadt, s az eldöntendő kérdés pedig nagyon fontos, a napi rendről levétetui és a közeleb­bi gyűlésre áttétetni kéri. A kérelemnek hely adatván, a szegény ügy tár­gyalása a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába felvé­tetni határoztatott. A helybeli ágostai evang. iskola tanács által, a népiskolai ügyek vezetésére egy külön hivatalnak felál­lítása tárgyában beadott kérelem, a szervezkedéssel meg­bízandó küldöttségnek határoztatott kiadatni, (yyy). Közügyek. (Körrendelet a törvényhatóságokhoz.) Több oldal­ról panasz emeltetett az iránt, hogy a védhimlővel be- oltattak a felülvizsgálatra gyakran nem jelennek meg, ami által sem az oltás sikeréről vagy sikertelenségéről biztos meggyőződés nem szerezhető, sem a sikerrel be- oltottakról szabatos statisztikai adatok nem nyújthatók s egybe nem állíthatók; sőt az sem érthető el, hogy a himlőanyag törvényszerű fentartásáról kellőképen gon­doskodni lehessen. Minthogy pedig az 1876. évi XIV. t.-cz. 92. §-sa értelmében, a hatóság intézkedik arról, hogy a véd- himlőoltás a kellő segédlet kirendelésével akadálytala­nul eszközöltessék; a beoltottaknak az ellenőrző vizsgá­latokra (revisióra) való megjelenése pedig a himlőoltás­nak mint védintézkedésnek kiegészítő, sőt lényeges ré­szét képezi: ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a nyilvános oltás alkalmával beoltott egyéneknek, a felülvizsgálaton kivétel nélkül való pontos megjelenése iránt, saját ügykörében hatályosan intézkedjék, az az ellen vétők irányában az idézett törvény alapján járjon el, 8 az e részben tett intézkedésének megtörténtéről hozzám jelentést tegyen. Budapesten, 1884. A m. kir. belügyi miniszter. (Az államépitészeti hivatalok úti számlái.) A köz­munka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, az állam­épitészeti hivatalok közegei által ktilfoglalkozásaik al­kalmából szerkesztett utazási számlák benyújtása és felterjesztése tárgyában, szigorú követés és ahhoz alkal­mazkodás végett a következőket rendelte el: 1. Az utazási számlák, az utazás megtörténtét kö­vetkező hónap 14-éig a hivatal főnökéhez vagy helyet teséhez, ez által pedig 8 nap alatt a megye alispánjá­hoz vagy helyetteséhez, okvetlenül benyújtandók. Oly utazásoknál, vagy külfoglalkozásoknál, melyek egy hónapnál tovább tartauak, minden hónapról külön úti számla szerkesztendő s ezen részleges úti számlák, szin­tén a következő hónap 14-éig, a hivatal főnökének át- adaudók. Az úti számlák a fenérintett határidőkben már igazolási záradékkal ellátva nyújtandók be. 2. Az államépitészeti hivatal főnöke, valamint a megye alispánja is tartozik saját (szintén a fennebhi határidő alatt kiállítandó), továbbá alárendelt közegei­nek úti számláit, ugyanazon hó végéig amelyben azok benyujtattak, havonként egyszerre, a közmunka- és köz­lekedésügyi minisztériumhoz felterjeszteni. 3. Az úti számlák benyújtására és felterjesztés érc a fennebbi pontokban meghatározott rendelkezés betartá­sán mitsem változtat az, hogy az illető kapott-e előle­get, vagy sem. 4. A fennebbi határozatoknak figyelmen kívül ha­gyása esetében, ha a késedelem az utazást teljesített egyén részéről merült fel, az utazási számla nem fog érvényesíttetni; ha pedig a hivatal főnökét vagy helyet­tesét terhelné a mulasztás, az érvényesített összeg a hi­vatal főnökének vagy helyettesének fizetése terhére lőg folyósittatni. (A megyei határigazitások.) A megyék határának, egyeH községek és puszták átcsatolása által való kiiga zitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló idei törvénynek végrehajtása iránt, a belügyminiszter az érdekelt törvényhatóságokhoz rendeletet bocsátott ki, hogy a kikebelezett községeket a törvényhatóság köte­lékéből bocsássák ki, s a bekebelezett községeknek át­vétele iránt határozzanak. Ugyanez alkalommal az ille­tő törvényhatóságok, az átkebelezett községekben levő bizottsági tagokkal szemben követendő eljárásra, a bi­zottsági tagokat választó kerületek kiigazítására, végül a levéltárra és az árvaügyekre vonatkozólag szükséges intézkedések megtételére nézve is, megfelelő utasítással láttattak el. A törvény életbeléptetésének idejéül pedig f. é. május hó 20-ik napja tűzetett ki. ÚJDONSÁGOK. (!!) A nyíregyházai ipariskola részére, a közokta­tásügyi miniszter őnagyméltósága, az 1883/4-edik tan­évre ismét 350 forintot volt kegyes engedélyezni, amely segélyösszeg a helybeli adóhivatalnál utalványozva is lett. ® A május másodiki országos dohány kiállításon öszeseu 40 termelő jelent meg. A kiállítás fényesen iga­zolta, hogy a hazai dohány-termelés, minőség tekinte­tében, jelentékeny haladást tett a múlt évekhez képest. Szabolcsmegyében arany érmet kaptak: gr. Dessewffy Aurél, Kiár Gusztáv, Kállay András, gr. Lányai Meny­hért. Ezüst érmet kapott: Feldheim Izsák. Bronz érmet kapott: Kiár Dezső. Disz-oklevelet kaptak: Bleuer Li pót, Frankéi Sámuel, és Dessewffy Dénes. Alajos ős \ ■ „rs y t ít v i u é it.“ Béla grófok. 25 forintot kapott gr. Dessewffy Aurél legjobb kertésze. Ezüst érmet kaptak Kállay András é3 gr. Ló- nyay Menyhért legjobb kertészei. Tiz forintot kapott Foldbeim Izsák legjobb kertésze. Bronz érmet kapott Kiár Dezső legjobb kertésze. — Nyíregyházán telephon. Sztárek Ferencz hely­beli tűzoltó főparancsnok ur, hir szerént, a tüzőr helyi­ség és lakása közt telephon huzalt szándékozik létesíteni, hogy a vész-jelzésről egyidőben kapjon értesülést a torony­őrökkel. Üdvözöljük a derék főparancsuok urat ez áldo- zat-készBégeért a nagy közönség nevében is. Eszünkbe jut e hir vételénél, hogy az európai városok közt Stock­holmban van leginkább használatban a telephon. A ha­tóságok kivétel nélkül bevezették, a kereskedők és ipa­rosok legnagyobb része is használja, s azon kívül szá­mos házban áll a lakók rendelkezésére. A nyilvános helyeken, vendéglőkben, dohány tőzsdékben, hírlap áruló helyeken szintén használatban van a telephou. Öt per- czig tartó beszélgetésért 7 krajezárt fizet (10 őr-et) az illető. (!) Időjárásunk aggasztó alakot öltött magára. Már egy hete folyvást esik az eső, éjjel-nappal. Vete­ményes kerteink, utczáink vizallatt állanak. A gabona mind meg dőlve hever a határban. A közlekedés a szomszéd községekből csaknem egészen megszakadt. He­ti vásáraink népteleuek. Iparosainkra és kereskedőinkre a legnagyobb csapás e pangás, amit egyenesen az eső­zés idézett elő. Az ország több vidékén, mint a lapok­ból olvassuk, az esőzéshez még jógzápor, felhőszakadás és rémes dörgések is járulnak. Ez utóbiaktól még ed­dig városunk és határa, hála égnek! meg lett óva. — Dr. Flegmán Miksa törvényszéki orvos urnái egy kedves vendég időz jelenleg, akit mint a nemzeti színház tagját s ez idő szerint Paulay Richárd boldog menyasszonyát, városunkban is igen sokan ismernek. Mondanunk sem kell talán, hogy a kedves vendég Ador­ján Berta kisasszony, aki pár hó múlva elhagyja pályá­ját, hogy a színpad dicsőségét és babérait a csendes családi élettel cserélje lei. Kisérje áldás a tiszta szere­lem kötötte frigyet I © Özvegy Zierekné Kralováuszky Jolán urhölgy a múlt napokban váltott j .'gyet Hoffer Henrik fővárosi magán hivatalnokkal. A közös boldogság fűzze szoro­sabbra a köztük létre jött szép frigyet ! v Hibás levólezimzós A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak leirata szerint, ismé­telten előfordult, hogy kereskedők és iparosok üzleti leveleiket a külföldön székelő conzulok személyéhez czi- uiezték; minek folytán oly esetekben, amidőn az illető ügyvivő időközben más állomásra áthelyeztetett, vagy szabadsággal távol volt, ezen levelek uj tartózkodási helyére u'ánua küldettek, miáltal az ügy elintézésére gyakran több havi késedelmet szenvedett. Hogy jövőben ily nemű késedelmek olkerültessenek, figyelmeztetnek az érdekelt körök, hogy levelezéseiket ezentúl mindig a consuli hivatalhoz, nem pädig az illető hivatalok veze­tőjéhez czimezzék. A debreczeni kereskedelmi és ipar- i kamara. == A debreczeni-nánási vasút rohamosan épül úgy, hogy az aratás idejére, tehát a határidő kitűzése előtt, teljesen elkészülve fog átadatni a forgalomnak; és igy az e vidéken termelt gabona szállítása nagy mérvben meg lesz könyitve. — A csendárség igénybe véteís tárgyában, a bel- ügymiuiszter utasította a törvényhatóságokat, hogy ezen- I túl a megkeresések ne a szolgabiróhoz és alispánhoz, hanem egyeueseu a csendőrparancsnoksághoz iutézendők. (*) Az országos kiállítási iparcsarnok építése a a város ligetben oly gyorsan halad előre, mikép remélhető, ha az időjárás csak féligmeddig kedvező lesz is, hogy a folyó hó közepe felé a bokréta ünnepélyt megtarthatják. A kormány részéről Müller Béla kir. mérnök vau meg­bízva az építkezések fölötti felügyelettel. (Magyar nói szépségek albuma.) Az orsz. kiál­lítás XXI. csoportjának egyik fölöttébb érdekes és ritka kiállítási tárgyát fogja képezni az a disz-albutn, melyet Elliuger Illés, az előtt Borsos m. kir. udvari fényképész fog kiállítani. Ez az album tartalmazni fogja magyar- országi szép nőink arczképeinek minél teljesebb és szebb sorozatát Makart-alaku színezett mellképekben. Hogy e gyűjtemény minél érdekesebb és tökéletesebb legyen, Elliuger tudatja a tisztelt hölgyközönséggel, hogy e czélra szolgáló felvételeket ingyen eszközöl. Hogy e gyűjteményből a vidéken lakó szépeink se hiányozza­nak, felkéretnek, hogy mellkópeiket lehetőleg Makart- alakban Ellingernek Érzsébettér 7. szám alatti műter­mébe Budapestre küldeni szíveskedjenek. Miután előre­láthatólag sokan lesznek szépeink közül, kik ismeretlenül óhajtanak maradni, megjegyeztetik, hogy az arczképso- rozat nem fogja az illetők neveit feltüntetni: sőt a név megnevezése nem is szükséges. Vidéki ifjaink pedig fel­kéretnek, hogy abban az esetben, ha szép női arczképek birtokába jutnak, azokat az előbb nevezett czirnre be küldeni méltőztassauak; megkivántatik azonban, hogy az illetők kizárólag magyar szépségek legyenek. Elliuger fényképészeti műterme, melynek a főváros legelőkelőbb közönsége rendes látogatója, oly jó hírnek örvend, hogy e nagyszabású és érdekes vállalat előreláthatóglag — daczára a vele járó tetemes anyagi áldozatoknak — fényesen sikerülni fog, és a magyar nők szépségének jó hírnevét a külföld előtt méginkább meg fogja szilárdítani. Műtermének csoportja a kiállításon még más tekintet­ben is magára fogja vonni a figyelmet. Életnagyságu teljes alakú fényképei, térd- és mellképei, legjobb fes­tőművészeink által megfestve, feltűnést lesznek hivatva kelteni; és egyéb gyönyörű, különféle alakú és nagyságú fényképeinek előnyei pedig, már eléggé ismeretesek. © M hortobágyi sajt-termelő szövetkezet a múlt év­ben, a 75 napon termelt túró és sajt után 1532 frt. 64 kraj­ezárt vett be. A kiadás 748 frt, 60. volt. Mint halljuk, e keletkező vállalkozás emelésére, jövőben a kormány jól díjazott s gyakorlati sajtost bocsát a szövetkezet rendelkezésére. Debreczeu város pedig a hortobágyi nagy vendéglőben kellő helyiségeket rendez be. Ajánljuk e sajtot a nyíregyházai kereskedők figj elmébe. (!) Két ezer hamis poharat és üveget koboztak el a vendéglősöknél -- de nem Nyíregyházán, hanem Pé­csett. Nálunk nem az üvegek, hanem az italok hamisak. Ez pedig egészen más eljárás alá esó dolog. — »H Képes Családi Lapok 31-ik számának tartal­ma: A »Kő Úristen«; elbeszélés, irta Majthényi Flóra (folyt, köv.) — Betegemhez; költemény irta E. Szabó Lajos. — A fehér rózsacsokor; elbeszélés, irta Boros­tyám Irma. (folyt, köv.) — Áprilisi idő; humoreszk, irta Szuáts Lajos. — Ópiumbarlangok San-Franciskóban. — A falszekrény tejtelme ; elbeszélés, irta Lithvay Viktó­ria. (folyt, köv.) — Heti Tárcza. Szemle; irta Charles Triste. — A czéltábla; francziából. — A paraszt téns űr; elbeszélés, irta: Magdits Károly, (vége.) — Képma­gyarázat. — Mindenféle. Képek: Népviselet Merwben. — A kis természetvizsgálők. — A megváltó temploma Szent-Pétervárou. Előfizethetni: Méliner Vilmosnál, Bu­dapest IV, kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. 4- Táborszky és Parsch budapesti zenemű keres­kedő czégnél megjelent : „Preciosa« polka-mazurka, zon­gorára irta ifj. Farbach Fülöp. Ára 74 kr. Kapható Nyíregyházán Piringer M. könyv- és papirkereskedéBében. Közönség köréből*) Nyilvános köszönet. A nyíregyházai nőegylet árvaházában gondozott árvák számára, a húsvéti ünnepek alkalmából, Kovács Geröné két liter mákot, Tolnai Petemé 1 kilo sertés hüst, Palicz Jánosné 1 sódart, az egy batyu bált ren­dezett társaság 2 czipót és egy tál pecsenyét küldtek. A nemes szivü adakozók fogadják szives ado­mányaikért a nőegylet hálás köszönetét Májerszky Béláné, uőegyleti pénztárnok. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. Irodalom. — Nagyszerű irodalmi vállalat indul meg f. é. május elsején a fővárosban. Olyan vállalat flesz ez, mely pá­ratlanul áll irodalmunkban. Egy nagy, illustrált havi szemléről van ugyanis szó, melyet kiadói nagy anyagi áldozatokkal és a legkitűnőbb irodalmi és művészi erők­kel indítanak meg. A szemle czirne »Magyar Salon« lesz. és az első füzet, mely már május elsején megjelenik, a legkitűnőbbet fogja tartalmazni, amit csak irodalmunk nyújthat. Mint tudósítónk értesül Jókai (ki eredeti re­gényt kezd meg benne), Pulszky, Vámbéry, Szász Ká­roly, gr. Zichy Jenő, Klapka tábornok, Mikszáth, Ko- mócsy, Szemere s a többi legjobb nevű Íróink és tudósa­ink csoportosulnak e szemle körül, mely különösen a külföldről importált tömérdek szemléket van hivatva ki­szorítani. És hogy ezekkel versenyezhessenek, a kiadók a lehető legolcsóbbra szabták e szemle árát A 7 ívre terjedő, 25—30 eredeti illustráczióval díszített vaskos kötetnek, — mely mindeu szalon asztalának díszére vá­lik, — ára ugyanis csak 60 kr.‘ lesz. Előfizetési ára egész évre 7 frt. félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt, 75 kr. Az előfizetési pénzek a »Magyar Salon« kiadó- hivatalához (Budapest VIII., Kerepesi-út 13. sz.) kül­dendők. — Megjelenésekor bővebben fogjuk méltatni e valóban nagyszerű vállalatot, melyet addig is melegen ajánlunk szives olvasóinknak figyelmébe.-+- Ujfalvy utazása Páristól Samarkandig czimü nagyérdekü műből, mely a Révai testvérek kiadásában megjelenő világhírű utazások könyvtárának egyik leg­szebb, legvonzóbb részét képezi, ép most kaptuk az ujjabb 5 füzetet (9—14). Ujfalvyné Bourdon Mária, e mű tulajdonképeni szerzője, ki férjének fárasztó vállala­tában kitartó, buzgó kísérője volt, a franczia írónő szel­lemével oszlatja el az unalmat, mit esetleg az ilyen útleírások olvasása okozhatna. A mostani füzetekben a Samarkandban hosszabb időn keresztül tartott pihe- ués kellemei és a gondosan folytatott tanulmányok ered­ménye van leírva. Samarkand leírásában élénk ecsettel festett képét nyerjük e nagy és szép városnak, mely utazóinkat auyira meglepte. És most elképzelhetjük, mi­lyen lehetett a régi város, melynek múltja felett Ujfal­vyné is ábrándosán elmereng ... a párisi nő, ki csak a jellennek él, a múltak felett töpreukedik . . . nos már ez is nem érdemesiti-e a munkát arra, hogy miu- den lapját figyelemmel olvassuk át? Ő a legfárasztóbb napokon sem veszti el jókedvét és ennek viszfénye be- gározza sorait is. De azért a munka tudományos értéke nem csekélyebb. Amit Ázsia culturviszonyairól tudni akarunk, azt itt mind megtudhatjuk és szinte jól esik, hogy e kietlen vidéken ily kellemes cicerónénk akadt. Mi e muuka megszerzését ismételten és melegen ajánljuk mindazoknak, akik az érdekes olvasmányoknak e fajtája iránt is érdeklődnek. Nemcsak jó, de szép könyvet is kapnak és ami fő, kevés pénzért, olcsó áron. Az egész műből még vagy 16 füzet van hátra, melyek ismerte­tésénél már talán olvasóink személyesen győződhetnek meg róla, hogy mindenben igazat mondottunk. Egy-egy füzet ára csak 30 kr, és minden hazai könyvkereskedés útján megszerezhető. Vegyesek A magvakat, melyeket magárusoktól szerzünk, minden esetre czálszerü csiraképességüket kipróbálni mielőtt elvetjük; mivel ha még annak csiraképesBége meg nem felel is, nem fogunk annyi kárt szenvedni, ha a csiraképesség csekélyebb voltának arányában sűrűbben vetünk: mint pedig, ha nem ismerve a csiraképességet, vetjük a földbe s az után ritka a vetésünk, főleg nagy baj ez a takarmány-növényeknél. A csiraképesség ki­próbálására sok minden készülék létezik most; de vala­mennyinél olcsóbb és jobb az, ha a magvakat itatós pa­pír, flanell vagy posztó között csíráztatjuk, melyeket egy lapos tányérba téve, két rőt hajtva s a magvakat közben elhelyezve, folyvást nedvesen tarluuk egy mér­sékelt melegségü szobában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom