Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
í t> V. évfolyam. 18. szám. Nyíregyháza, 1884. május 4. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W MegJelenili hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre .......................................................4 frt. Fé lévre............................................................2 » Ne gyedévre.......................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fülszólamlások JTól>a Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szánig intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czirae alatt kéretnek beküldetni. Bórmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija, soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Egy társadalmi betegség. VII. A gyermek-nevelésen általában, különösen pedig a leánynevelésen okvetlen változtatni kell: hogy úgy a társadalomban, mint a családban újabb, czél- szerübb élet-nézetek verhessenek gyökeret. A mai társadalom reális iránya megkívánja a nőtől, hogy a nemzetgazdaság-tan értelmében átalakult társadalomnak munkás tagja legyen. A magasabb műveltség elsajátításához több nevelő intézetek állanak fenn. Még is szomorúan kell tapasztalnunk, hogy rohamosan apad az oly nők száma, akik a háztartást s a gazdasági ismereteket a családi körben sajátítván el, azt bölcsen intézik és érvényesítik. Valóban elszomorító dolog, hogy a közoktatás- ügyi miniszter is kénytelen beismerni, hogy a felső leányiskolák tantárgyakkal túlterhelt növendékei, a legfontosabb tudományt, amelyre az életben legnagyobb szükségük volna: az ország gazdasági állapota iránti értelmet és érzéket, amely pedig minden egyes család pénzügyi állapotával szoros kapcsolatban áll, nem vihetik az iskolából magukkal az életbe. Ezzel a miniszter nem akar mást mondani, mint azt, hogy az a magas műveltség utáni kapkodás, a mai nőket teljesen kiforgatja háziasságukból, s a valódi czélnak épen ellenkezője éretik el. A mostani felső leányiskolák adnak ugyan bizonyos fokú ismereteket a leányoknak; de egyszersmind kiragadják őket abból a bűvkörből, amelyben az előtt a nők oly tisztelttek és becsülitek voltak. A női emanczipáczió barátai hangosan követelték, hogy a nők emeltessenek ki az idealizmus világából; hogy ők is vegyék ki részüket a közös munkából; hogy ők is hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. Hivatkoztak Belgiumra, Svajczra, ahol csakis a munka által érték el azt a boldogságot, amely szerént ma, minta államoknak tekintetnek. A társadalom és az állam engedtek a nagy hanga tiltakozásoknak, s minden lehetőt elkövettek a nők muukaképesitése érdekében. Felállították a felső leányiskolákat, a tauitónő-képezdéket, a postai és távsürgönyi női tanfolyamokat. És mit értünk el általuk? Azt, hogy a nő munkaképesitése folytán, előállott a női proletáriátus; továbbá azt, hogy a felsőbb leány iskolákat végzett növendékek tudják ugyan, hogy a kenyérben, a húsban, a főzelékben hány rész éleny és légeny van; de a gazdasági ismeretekhez s a háztartáshoz alig értenek valamit, vagy épen semmit. A régibb korban a kitűnő gazdaszonyok nagy mérvben befolytak a család és közvetve a haza anyagi boldogságára az által, hogy a háztartást tapintatosan vezették; a gazdasszonykodás minden neméhez értettek s szakértelmüket nagy haszonnal érvényesítették. A házi szükséglet a legnagyobb részben a család tagjai által állíttatott elő. Nem kellett akkor, a házi ipar felkarolása végett, egyesületeket alakítani. Nem kellett anyi hamisított ruha- és élelmi eszközökkel kínlódni, mint ma. Valóban nehéz dolog „satyrát nem Írni!“ A női munkakör kiszélesbitéséről beszélnek az emau- czipáczió bai’átai. És éppen a női munkák hanyagoltalak el e törekvések által. A nők munkaké- pesitésével oda jutottunk, hogy ma már nem egy oly gazdálkodó család is van városunkban, ahol a kenyérsütést is megszüntették. A búzát eladják s a kenyeret a piaczon szerzik be. Ez az egy eset is kétségbe ejtő módon illusztrálja, hogy hova jutottak az emanczipátorok a női kérdéssel. Hagyjuk a nőket a családban. Vau ott elég munka, csak annak feleljenek meg. Amit az állam és a társadalom e tekintetben elhibázott, a családnak kell helyrehozni. Mindenek előtt a családapának ügyelni kell, hogy a gyermek már csecsemő korában oly ápolásban részesüljön, amely biztosítja a test és lélek épségben maradását. Sok családnál szokásban van a szoptatós dajka tartása, amely szükséges is ott, ahol e kötelesség teljesítése által az anyának egészsége, sőt élete is veszélyeztetve van; de nem kevés azoknak száma sem, akik csupa kényelem-szeretet- ből bízzák gyermekeik táplálását sokszor egészség- teleu nőkre, akikből az után a tiszta vérü gyermek oly anyagokat szív magába a tejjel, amelyek nem csak a test fejlődésére, de a lélek erőinek felébresztésére is káros befolyással vannak. Továbbá nem kell a gyermekeket az úgynevezett gyermek-szobában feledni, s egészen a cselédek gondjára bizui A gyermekekkel jókor meg kell kedveltetni a foglalkozást. E tekintetben hasznos szolgálatot tehetnek a jó és czélirányos berendezésű gyermek óvodák. Az óvodai gondos felügyelet mellett, asziv- uemesités, az értelem fejlesztés lassú, de biztos munkája, napról-napra erősiti azon alapot, amelyre a későbbi nevelés biztosan építhet. Amely városban a rendszeres óvoda hiányzik, ott a gyermek- nevelés alap nélkül marad. Az óvodákból kikerült gyermekekkel, még egyszer annyira lehet menni, mint akik annak jótéteményeiben nem részesülnek. De menjünk tovább. Az óvoda után következik az elemi iskola. Ha ezt is bevégezte a gyermek, már ekkor kell, hogy vágy és hajlam nyilatkozzék a gyermek lelkében valamely életpálya felé. Az apa kötelessége e hajlamot és vágyat tovább fejleszteni, nem pedig elfojtani azt. Akadnak szigorú apák, akik maguk tűznek ki pályát, életmódot gyermekeiknek. Ez végeredményében soha sem lehet üdvös. Hány ifjú élet züllött már el, az életpályának hibás megválasztása következtében?! Nem szabad teliát a szülőknek megfeledkezniük gyermekeik tehetségének és saját erejüknek számbavételéről. Ezek alapján oly pályára kell előkészíteni őket, amelyen majd később becsülettel megállhatnak: hogy igy mind maguknak, mind a társadalomnak hasznára fordíthassák képességüket és nemes akaratukat. Különösen ügyelni kell az anyáknak, hogy a gyermek idejében megszokja az engedelmességet, a rendet, a tisztaságot, a munkát. Ha fényit, szeretettel fenyitsen; de szeretetével el ne kényeztesse gyermekét. A leány-gyermekeknél a súlyt főleg arra kell fektetni, hogy a nagyra-vágyás és a hiúság ördöge be ne fészkelje magát a fogékony kebelbe; mert akkor egész jövője meg van mérgezve, semmivé van téve. Minden édesanya saját társadalmi köréhez mért nevelésben részesítse leánygyermekét s ne igyekezzék belőle nagyvilági hölgyet nevelni. A legszükségesebb ismeretek és tudni valók mellett, tanítsa meg jó, ízletes, egészséges ételt főzni; jó kenyeret sütni; mosni, vasalni és varrni. Mert nem az úgynevezett előkelő nevelés, hanem a házi teendők ismerete képezi a boldog családi élet alapját. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből. (Aprilhó 22). (Vége) Polgármester előterjeszti a tanács jelentését az erdészeti körök megalakítása és a szakértő erdőtiszt félfogadása tárgyában. Ez előterjesztés szerint bejelentetik a képviselő testületnek, miszerint az erdőtulajdonos községekkel való csoportosulás megkiséreltetvéu, az erdész fizetése katasztrális holdanként 30 krajczárban állapíttatott meg. E megállapodás a városra nézve anyiban előnyös, hogy az erdő tiszt Nyíregyházán fog lakni. A tanácsi jelentés helyeslőleg elfogadtatott. Polgármester felhívja a közgyűlést, hogy az e folyó májushó 8-án megkezdendő jövedelmi adó összeírásához szükséges két bizalmi férfiút válaszsza meg, és az összeírásához küldje ki. Amenyiben pedig a tavalyi összeírásnál Andráscsik József és Sexty Gyula voltak alkalmazva, javasolja azoknak ez úttal való kiküldését is. Minthogy azonban Andráscsik József ez idén a kormány által mint póttag van kinevezve: ő a megbízást el nem fogadhatja. Helyette tehát Deák József bízatott meg. Az építkezési bizottságnak a lovas laktanya épitése tárgyában tett azon előleges jelentése, mely szerént Sopron, Kassa és Miskolcz városok, mint amely hatóságok már ily laktanyát részben építettek, részben építenek, megkerestettek, hogy szíveskedjenek az építkezési tervezetet, a feltételeket és az építési költségeket, tájékozás vég itt, közölni, örvendetes tudomásul vétetett. Andráscsik Józsefnek azon felszólalását, hogy a laktanya építési ügye óriási lassúsággal megy előre, Mesko László tiszti ügyész komolyan visszautasítja, s a felszólalás folytán kötelességének tartja kijelenteni, hogy az e felszólalás által megtámadott szakosztály eljárása egyátalában nem eshetik mogrovás alá. Felemlíti a többi közt, hogy Miskolczon sokkal előbb kezdődött a laktanya- építési mozgalom, és még is csaknem ott van, ahol Nyíregyháza. Az után meg azt is figyelembe kéri vétetni szóló, hogy 1000 ember és 1000 ló elhelyezésének kérdése, mindig nagy nehézséggel járó dolog. Tiszti ügyésznek eme helyreigazító felszólalása általános helyesléssel fogadtatott. Átalában a jelentés helyeslő tudomással vétetett. Az 1881 dik évi g górni számadás felülvizsgálata, minthogy a munkálat még nem fejeztethetett be, a napi rendről levétetetett s a legközelebb megtartandó közgyűlésre tétetett át. A város tulajdonához tartozó malom telkeknek eladására vonatkozó tanácsi vélemény előterjesztetvén, a szent-mihály utczai telek kivételével, amelyet Horváth Gyula városi mérnök 1235 forintért vásárolt meg, a többi telkek eladása, a tanács érvelése alapjan, nem hagyatott helyben. A szent-mihályi telek is csak úgy hagyatik helyben, ha az érkertekbe vezető ut részére 7 öl hagyatik fel. A buzatéri telekre nézve pedig kimondatott, hogy amenyiben az szabad tért képez, semmi körülmények közt sem adatik el. A malom telkek értékesithetése érdekében Haas Mór azt a javaslatot terjeszti elő, miszerént kerittesse be a város ama telkeket s adja bérbe mint kerteket addig is, amig kedvező idők beálltával, örök áron oldathatnának. Ez indítvány azonban, mint nem gyakorlati, el_ ejtetett. Török Péter képviseleti tag a Peldheim féle olajmalom melllett levő 1000 □ ölnyi üres tér értékesítésére bivja fel a képviselet figyelmét, amely tért most Peldheim illetéktelenül és jogtalanul használ. E tér az eladandó telkek közzé felvetetni határoz- tatott. Előterjesztetett a felvidéki magyar közművelődési egyesület átirata, amelyben értesíti Nyíregyháza város hatóságát, hogy az alapitó tagsági dij legkevesebb 100 forint lehet. Amenyiben pedig e czélra és minőségben, a képviselet csak öO forintot szavazott meg, a hiányzó 60 forint pótlólag szintén megszavaztatott s az alapító levél ez értelemben határoztatott elkészíttetni.
