Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Én megvallom a legsoványabb egyezséget is előnyösebbnek tartom a legkövérebb tárgyú pernél. Ily sovány egyezség ez is, amoly itt előttünk felolvastatott; de mert ez bizonyos, mig a per nagyon is kétséges: én a per beszüntetését, szávai az egyezséget elfogadom és ajáulom azt elfogadásra.

Márkus Károly nem ismer oly törvényt, amely a társulatot fizetésre s a várost hidak építésére kötelezze. A szabályozási hidakat, szóló szerént, a szabályozó társulat köteles kiépíteni és fentartani. Nem fogadja el az egyezséget. A 6000 forintban megállapított egyezkedési öszszegre nézve, kéri szóló az arra vonatkozó határozatot felolvastatni.

Kovács Gerö teljésen osztja Somogyi Gyula ur nézetét; s amenyiben az egyezkedő küldöttség telj-hata- lommal bízatott meg az egyezség megkötését illetőleg : igen furcsának találná, ha a küldöttség irányában gyanúsításokat táplálna a közgyűlés. Ez nem egyeznék meg a közgyűlés méltóságával.!

Olvastatott itt az egyezkedő küldöttséget telj-hata- lommal felruházó s a hidak kiépítési és fentartási költségeit 6000 forintban megállapító képviseleti határozat. E határozat megbízza (és teljhatalommal ruházza fel) a küldöttséget az egyezségnek megkötésével.

Horváth Gyula városi mérnök csudálkozását fojezi ki a felett, hogy Markus Károly képviseleti tag úgy nyilat- kozhatik, mint ahogyan magát kifejezte; hogy t. i. nincs joga a városnak a társulattal a hidak építésére nézve egyez kedni. Hiszen a tokaji és a vasúthoz vezető útvonalak szintén egyezkedés utján építtettek a város által, saját ízléséhez és szükségéhez mértten. Szóló szerént az egyezség a városa nézve épen nem hátrányos, sőt előnyös.

Polgármester felhjvja a gyűlést, ha elfogadja-e a felolvasott egyezséget ?

A nagy többség az elfogadás mellett myilatkozván, az egyezség helyben hagyatik.

Polgármester előterjeszti, miszerint Fodor József kőuti vállalkozó azon kérelemmel járult a városhoz, hogy amennyiben a felvállalt kövezési munkát, a felmutatott minta-kőből, az illető bányának per alatt való állása miatt, el nem készítheti: engedje meg a város, hogy a kötelezett munkát lO°/0-i leszámítással, a somos-ujfalusi kővel eszközölhesse. A bemutatott somos-ujfalusi kő, a szerződésileg kikötött tokaji tracbit kővel együtt, ielkül- detett a budapesti műegyetemhez, vélemény adás végett. Az adott vélemény szerént a somos-ujfalusi és a tokaji trachit kő közt csak 32 gramm tömörségi különbözet lévén, követésre nagyon is alkalmas. Kapcsolatosan előterjeszti továbbá polgármester, hogy Reichmann Herman, beadott ajánlatja Bzerént, kész a kövezeti munkálatot, ugyancsak a somos-ujfalusi kőből, 15°/0ival olcsóbban folytatni, mint Fodor József a tokaji kőből elvállalta volt.

Eme kettős ajánlat felett igen élénk vita keletkezett. Különösen nagy visszatetszést szült Reichman Herman vállalkozó ajánlata; miután köztudomású dolog, hogy épen Reichman eszközölte, illetőleg idézte elő- azt a körülményt, hogy Fodor Józsefnek lehetetlenné váljék a tokaji kőből szerezni be a szükséges köveket. Ez a legvakmerőbb ujj-huzás nem csak Fodorral, hanem magával a várossal is, amelyet ily kényszer helyzetbe hozott Reichman kapzsisága. E nézetnek a közgyűlés éles kifejezést adott.

Végre a hoszas vita után, amelyben Kovács Gerö, Somogyi Gyula, Lukács Ödön, Márkus Károly, Szesztay, Károly, Belfi András vettek részt, Lukács Ödönnek a méltányosság szempontjából tett javaslatához képest, az építkezési szakosztály megbizatott, hogy : mindenek előtt szólítsa fel Fodor József válalkozót, ha valyon hajlandó-e a szerződési öszegből 15%-i levonással, a munkát a somos-ujfalusi kőből tovább folytatni. Ha igen, akkor folytassa; ha pedig nem, akkor a szakosztály az árlejtésre sürgősen tűzzön ki határidőt.

Trajtler Soma felkéri az elnökő polgármestert, hogy szíveskedjék a tárgysorozattól eltérőleg, a tárgy sürgősségénél fogva, a 14-edik tétel alatti ügyet terjeszteni a közgyűlés elé.

A kérelemnek az elnökség helyet adván, olvastatott a nyíregyházai ág. evang. Egyház tanácsának kérelme, az általa fentartott 6 osztályú felekezeti gymnázium- nak 8 osztályúvá leendő fejlesztése tárgyában.

E kérvényben az egyháztanács a helybeli takarék- pénztárban elhelyezve levő nevelési czélokra szentelt - 147,000 (egyszáz-negyvenhétezer) forintra felszaporos dott tartalék-alapból, segélyképen 35,000 forintért s az építkezéshez téglaanyagokért esedezik.

Az egyház kérelme nagy lelkesedés közt egyhangúlag megadatott. A menyiben azonban, mint Lukács Ödön képviseleti tag kifejté, a kérelemnek tényleges teljesítése sok mással van összeköttetésben, szükséges, hogy előbb a gymnázium alaptőkéjéről is biztos tudomás szereztessék; nem különben az építkezési tervezetet is ismerni kell: a kérelem, mellékleteivel együtt, kiadatni határoztatott a nevelésügyi, a jogi és a pénzügyi szakosztályoknak oly utasitásással, hogy az együttesen megállapítandó és minden tekintetben kimerítő jelentés, f. é. májushó 15-ig, okvetlen beterjesztessék a képvise- 1 ethez.

(Vége köv.)

Közügyek.

(A földbirtok megterheltetése). Az országos na. k• statisztikai hivatal emlékiratot dolgozott ki a földbirto' kon nyugvó terhek fölvétele ügyében. Ezen emlékira1 annak idejében egy szakértői értekezlet tanácskozáas tárgyául szolgált. Az értekezlet, helyeselvén az emlékirat által javasolt föltételi módozatokat, azt javasolta, hogy eszközöltessék, a fölvétel nehézségeinek és költsége nek megismerése czéljából, egy több vidékre terjedő próba felvétel. Az országos statisztikai hivatal ezek után elrendelte a próbafölvételt kilencz törvényszék területén. Minden törvényszék területén hat község hiteltelekköny ve kivonatoltatott az egyes telekkönyvekből, még pedig a két legnagyobb, két középszerű és két kis község telekkönyvei úgy, hogy összesen ötvennégy község földbirtokának megterheltetése vétetett számba. Ezen fölvétel, a »Nemzet* értesülélse szeriut, már befejeztetett s az ada„IN Y I It V X 1) É 14.“

tok földolgoztattak. Az országos statisztikai hivatal fő- uöke Keleti Károly miniszteri tanácsos, ez adatokat a legrészletesebben és minden oldalról megvilágítva, egy emlékiratban beterjesztő a földmivelés-, ipar-és kereskedelmi miniszternek. A nagy fontosságú emlékirat rendkívül érdekes adatokat tartalmaz, és bizonyára a legnagyobb figyelmet fogja kelteni.

(Az első magyar általános biztositó társaság) legközelebb tartotta meg évi rendes közgyűlését. A társulat igazgatósága nem csak a közgyűlésnek szokott tenni jelentést a lefolyt évi üzlet eredményéről,- de tájékozás szerzés végett tudatja azt az érdeklődő nagy közönséggel is, amenyiben zármérlegét óvről-évre közzé teszi, és igy lapuuknak is beküldötte, melyből és a közgyűlési jelentésből következő tételeket közlünk. A tisztviselők segély- és nyugdíjalapja a lefolyt év végével 417,428 frt 90 krra, a Lóvay-alap 51,978 frt 18 krra emelkedett. Az évi tiszta nyeremény 793,429 frt 21 kr. Levonva ebből az alapszabályszerü járulékokat, marad 457,408 frt 50 kr. Erre nézve ajánlotta az igazgatóság hogy 1 százalék közhasznú czélokra forditassék, melyből 1978 frt 18 kr. a Lévuy-alap szaporítására, a többi pedig különféle jótékony egyesületek közt osztassák fel. Osztalékul minden egyes részvény után 152 frt s igy összesen 456,000 frt fizettessék ki, a foumaradó 1468 frt 50 kr. pedig uj számlára irattassék elő. A felügyelő s a matheraatikai bizottság jelentésének előterjesztése után, a jolentések tudomásul vétettek, az igazgatóság javaslatai elfogadtattak s a kért felmentvéuy megadatott. A közhasznú czélokra fordítandó összeg következőleg osztatott fel: a) A gazdasági akadémiákon tanuló 9 ösztöndí jas növendék mindegyike kapott 400 frtot; b) az istvántelki iskolába járó 2 árva fiú mindegyikének 3 évi ösztöndija 300 frt; c) az orsz. magyar iparkiálli- tásra megszavaztatott 1000 frt; d) a Szent-István társulatnak 200 frt; e) a Vörös-kereszt-egylet ez évi illet- i ménye 2000 frt; f) a kereskedelmi müszótárra 200 frt;

g) a magyar történelmi társulatnak 100 frt; h) a pesti első bölcsőde-egyletnek 100 frt, i) a magyar gazdasszo- nyok orsz. egyletének 200 frt; j) a bpesti kereskedelmi akadémiára 200 frt; k) a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolának 100 frt; 1) az orsz. kisdedovó egyesületnek 50 frt, m) a budapesti népoktatási körnek 50 frt, u) a pancsovai ev. ref. egyháznak 100 frt. Szóval az első magyar biztositó társulat az idén is valóban fejedelmi bőkezűséget tanusittott a köz- és jótékony czélok iránt.

ÚJDONSÁGOK.

(§). Nyíregyházán a városi képviselő testületnek közelebb elhunyt 3 és egy eltávozott tagja, u. m. Josz- ka János, Kubassy Arthur, Rudies József, Kncska Já- noB és Maternyi Lajos helyébe: Marsalkó Gusztáv, Bu- kovinszky András, Szénffy Gyula, Jóba Elek, és Kelemen János póttagok léptek be a rendes tagok sorába.

— Ma egy hete az-az f. é. áprilhó 20-án dél után 4 órakor politikai pártszinezet nélküli tanácsko zás tartatott Nyíregyházán a szabó társulat áru csarnokában, Somogyi Gyula meghívása folytáu. A tanácskozás tárgya az volt, hogy a közelgő országgyűlési képviselő-választásnál, miként lehetne Nyíregyháza város érdekeit a haza érdekeivel összhangzásba hozni.

1 Somogyi Gyula elég terjedelmes és érv-gazdag előterjesztésében eme czélt úgy véli megközelíthetni, ha a j választó közönség, megköszönve Vidlicskay József jelen- [ légi képviselőnek edigi működését, a képviselői manda- j tumot oly ellenzéki férfiú kezébe tiszi le, aki személyes j kitüuő tulajdonainál, és befolyásánál fogva, az ország érdekeinek megóvása mellett, a város érdekeit is képes lesz védeni és fejlődését eszközölni. Amenyiben azonban Somogyi Gyula ily férfiút nem nevezett meg ; sőt világosan kijelentette, bogy ilyet, Vidlicskay József beszámoló beszédjének megtartása előtt, nem is akar javaslatba hozni; a nagy többség pedig határozattan függetlenségi párti képviselő mellett nyilatkozott: a gyűlés a mellett az auspicium mellett oszlott szét, bogy a nyíregyházai választó közönség, párt tekintetben, marad ami-volt, — tudni illik függetlenségi.

%* A fővárosi tűzoltó parancsnokság a napokban leküldötte az Ígért szakférfiút a nyíregyházai működő tűzoltók betanítása végett. A gyakorlatok már erősen folynak úgy, hogy a tényleges szervezkedéshez néhány hét múlva komolyan hozzá lehet fogni. Sztárek Ferencz főparancsnok ur a legnagyobb buzgalmat fejti ki az egylet szervezése körül.

X Gróf Forgács Kálmán örököseinek szabolcsi birtokait Schvarcz Sámuel és neje Kohner Ida budapesti lakos házastársak vásárolták meg kétszáz-ezer forintért. A nagy kiterjedésű birtok, mint tekintélyes gazdák állítják, a legBzigorubb becslés szerént is meg ér 700,000 forintot.

— A szarvasmarhákat tartó gazdaközönséget

jóelőre figyelmeztetjük, hogy mielőtt jószágaikat legeltetésre adnák, a városi állat orvossal vizsgáltassák meg; mert ellenkező esetben a hivatalosan megtartandó vizsgálat alkalmával, az előre meg nem vizsgált szarvas marhák viasza hajtatnak és tulajdonosaik megbüntet tetnek

© A III. osztályú kereseti adó kivetéséhez, bizalmi férfiakul, Nyíregyháza város részéről, Szexty Gyula és Deák József képviseleti tagok küldettek ki. A kivetési munkálat f. é. májushó 7-éu kezdetik meg.

+ A Tiszaiiáton, az úgynevezett »Nesze« csárda a múlt héten vérlázitó jelenetnek volt színhelye. Az ottani korcsmárost ugyanis, a múlt héten 12 rabló kora hajnalban megtámadta; szemeit kiszúrták és a sző szoros értelmében agyon verték. A korcsmáros neje és leánya szerencsésen megmenekültek. A rablók a készletben talált pénzt és több értékes tárgyat magukkal elvitték. A nyíregyházai piaczra bejáró vidékiek azt beszélik, hogy a tettesek egyike orosi, egy másik pedig bessenyői illetőségű, különben gyanús existenziáju egyén lett volna. A csendőrség erősen nyomozza a tetteseket.

— Táncsics Mihály veterán irő 86-ik évéuek betöltése alkalmából, Dillnberger Lajosné helybeli polgárnő és lelkes honléány 6 forintot gyűjtött a világtalan hazafi és ueje javára. Ez összeghez Ruhmann Andorné 50 —, Dillnberger Lajosné 50 —, ifj. Henz- ler Istvánná 50 —, Lipták Dánielné 50 —, egy 1848/o-ediki tűzmester 50 —, Stoller Ferenczné 50 —, Éles Lajoä 50 —, Piringer János 50 —, Jóba Elek 50 —, Péter Lászlóné 50 krajczárral, Belfi András 1 forinttal járultak. Tolnay Sándorné ugyan e czélra 9 frt. 35 krajezárt gyűjtött,

+ A magyar észak-keleti vasút összes vonalain, az I883.-ik évi juniüshó l-sőtől érvényes menet rend, folyó év májushó 20-án, érvényen kívül helyeztetik, és e naptól kezdve egészen uj menetrend lép életbe.

(§) Hajdu-Dorogon, mint onnan írják, kölcsön szövetkezet alakult. Az igazgatóság tagjai lettek Kovács Sándor, Kanitz József, Balsay Gábor és Petrus Jenő ; elnök Fejér Emánuel.

(--) A pozsonyi marhavásárokat illetőleg, tudatjuk az illető érdekeltekkel hogy, miután az alsó ausztriai helytartóságnak a szarvasmarhák szállítását korlátozó rendelete, amelynek következtében a pozsonyi első marhavásár megtartásának elodázása szükségesnek találtatott, az első marhavásár Pozsonyban áprilhó 21-én megtartatott, és ezentúl hetenkint minden hétfőn meg fog tartatni.

(Helyreigazítás.) Lapunk közelebbi számában a megyei árvaügyre vonatkozó újdonságban hibásan állott hogy: »Mult 1883. év utolsó negyedében hátrányban

maradt 14 db.« ; mert tulajdonképeu a hátrány 1466 volt. Amidőn e sajtó hibát helyre igazítjuk, egyszersmind az illető hatóságtól szives elnézést és bocsánatot kérünk.

(!) Vörösmarty Mihálynak Mékner Vilmos budapesti kiadó tulajdonában megjelenő összes müveire előfizetéseket elfogad Nyíregyházán Piringer M. könyvkereskedése, nem csak ; desőt minden ÍO előfizetett példány után egy tisztelet példánynyal kedveskedik a szives gyűjtőknek. E kiadás magában foglalja a halhatatlan kól- tőuek minden eddig megjelent, és halála után kéziratban feltalált, de napvilágot még sehol sem látott müveinek összeségét. Az egész mű 8 vaskos kötetben fog megjelenni. Egy-egy kötet körülbelül 8 füzetből álland. Egy füzet ára (nagy nyolezad-rét, legfinomabb velin papíron, 4 iv terjedelemben) a lehető legolcsóbb, azaz 35 kr. Ez olcsóság remélni engedi, hogy eme nemzeti kincs mindenütt el fog terjedni, ahol csak magyar lakik. Mai napig két füzet jelent meg, amely az előfizetőknek azonnal rendelkezésére bocsáttatik. A többi füzetek hetenkint fognak megjelenni. A megrendelés egyszerű nyilatkozattal is történhetik.

— A Deuts M.-féle művészeti intézet kiadásában, (Budapest, bálvány-uteza 12. sz.) Ráth Károly szerkesztése mellett, megjelenő »Kiállítási Lapok« április 15-iki számának változatos tartalma a következő : »Nincs hely.« Az iparcsarnok tér-beosztása. — Budapest iparosai a kiállításon. Összesítés csoportok szerint. Teljes szoba-berendezések. A gépgyárosok kiállítása. — Bejelentések a budapesti helyi bizottságnál márczius végéig. (Második sorozat.) — Bejelentések az aradi kér. bizottságnál márcz. végéig. — Bejelentések a pécsi kér. bizottságnál febr. végéig. — Kiállítási krónika : Bizottsági teendők a bejelentési határidő lejárta után. A »szekrény- kérdés«. A butorraktárosok bejelentései. Külföldi gazdasági gépek. Külföldi kiállítások. — Különfélék ; Ipartörvény. Rustsuki levél. Apró közlemények. A keresk és iparkamrák statisztikája. — Hirdetések. Az előfize tési dij félévre 2 frt.

Közönség köróból*)

Nyilt kérdés

Maurer Károly szerkesztő úrhoz.

Alulírott olvasván Önnek a »Szabolcsi Közlöny»-ben izelebb megjelent számidás-forma nagyon is hézagos 'ilatkozatát, a drezdai antiszemita általános gyűlésre tldendő bizalmi férfiú úti költségeinek fedezése czéljá- il begyült adomáoyokra vonatkozólag : indíttatva érm magamat ahhoz pár szóval járulni, úgy magam int az összes adakozók és a becsület érdekében.

Tudtommal a nevezett czélra száz forint körül íült be. Miként lehetséges tehát az, hogy, „mint Ön litja, csupán 20 frt. néhány krajezárt kezelt On fel és ilyezett el a helybeli takarékpénztárnál ? Beszél ugyan n még valami 10 frtról is, amelyet M. J. nyugtázott ilna. De hogy ki ez az M. J. és minő jogon nyugtáz- itott ama pénzből: arról szóval sem tesz említést.

Mellékes kiadásokat is emleget On ; de hogy ennyi az, és hová fordittatott tulajdon képen, arról intén hallgat. Bocsásson meg On tisztelt szerkesztő •! de ez nem számadás.

Valamint én, úgy a többi adakozók is joggal elírják Öntől, mint ama közpénzek kezelőjétől, hogy lókról részletes és számszerénti számadást tegyen köz- i lapjában, annál is inkább, minthogy tudva-levőleg yiregyházáról sem a drezdai, sem a lipcsei anteszemita- mgresszusra küldött nem utazott el, aki ama pénzt énybe vehette volna.

Következés kép szükségessé vált, hogy az adakoik ama pénzről, mint az eredeti czélra nem forditott- 1, intézkedjenek; ezt hozván magával a tisztesség és igazság.

Nyíregyháza, 1884. áprilhó 24.

Egy adakozó.

Az e rovat alatt közlöttekért nem felelés a Szerk.

Közgazdaság.

Korai jégverések és a biztosítás.

A legutóbbi napokban az ország több vidékén te- nes légverések voltak, és a biztositó társaságok leg- jbjénél már nagyobb számú jégkár-bejelentések is töritek. A vetéseknek jó aratással biztató állása mellett, előrelátó gazdákat méltán gondolkozóba ejtheti e (katlanul korán jelentkező veszély és serkentésül szollkat nekik arra, hogy terményeiknek jégkár ellen le- dő biztosításával — mivel a dijak magasságára néz- a biztosítás korább vagy később kezdódése különbjét úgy sem tesz. — ne késsenek.