Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-16 / 50. szám

Bizonyos, hogy a pártokat komoly és hazafias, bár el­térő nézetek különítik el egymástól; lehet, hogy ismét a' családi politika kezd lábra kapni megyénkben. Ki tudja! A kitűzött zászlóra 2 név van Írva: Zoltán Jánosé és Kállay Jánosé Mindkettő régi hírneves család sarjadéka. Mi nem tudjuk elhinni, hogy a két név mellett még más is volna Írva a zászlóra. Ha van: mindenesetre hiba. Ha nincs ' a csata mindkét párthoz méltó leend. Szivünk­ből óhajtjuk, hogy a választás a legszebb rendben és csendben folyjon le; mint illik oly zászlókhoz, amelyek csak jó közigazgatást akarnak; de semmi más mellékes érdekek nincsenek hozzájuk kötve. Láthatóan igazolja a mindennapi tapasztalat, hogy a helytelen választást a közigazgatás káros pangása, vagy ferde iránya szokta megboszulni. A qualificatió volna hivatva, hogy csak képes emberek vegyék kezűkbe a közigazgatást ; de ami emberi, azt kijátsza az ember. Hányszor megtörtént, hogy alapos képzettségű, de nem fényes családból származott méltók mellőzve lettek; mig az ősi birtokot elpazarolt pártfogolt hivatalba jutott, ki azt hitte, nem ő vau a hivatalért, hanem a hivatal ő érte. Az ilyenek nagyrésze Mátyás restjeivel tartott leg­inkább, kik az órát többször nézték, mint tollal mártot­tak volna; kik nem érve meg a szerény fizetéssel, nem ritkán hivataloí pénzek sikkasztására is vete­medtek. De nem festem tovább e sötét képet, a hű em­lékezet eleget beszél erről úgyis. Fontos, nagyon fontos a választás; vajha mindent félre téve, a tiszta meggyőződés a méltók közül a leg­méltóbbakat ültetné a hivatali székbe. S. L. Az uj ipartörvény. Nehány héttel ezelőtt az uj ipartörvény módosí­tásáról Írván, jeleztük volt, hogy az orsz. iparegyesület által ez ügyben a kormányhoz tett fölterjesztés az ille­tékes kormány köröket nem találta készületlenül; az ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium állam­titkára szintén foglalkozik az ipartörvény revisiójával. Most már e tekintetben bevégzett tényekkel áll­nak szemben az iparosok. Az uj ipartörvény-javaslat el­készült és sokkal nagyobb terjedelmű, mint a mostaui. Már csak a §§. számát tekintve is 70-nel múlja felül a meglevő ipartörvényt. Hanem mindamellett, hogy kitűnő férfiú müve. meglátszik rajta, hogy szerzője nem ismeri eléggé a magyar kéziparosok helyzetét, s bizony e javaslat nem is elégítheti ki a magyar iparosok óhajtásait. Már az is különös sziuhen tünteti fel e javaslatot, hogy csupán az építési iparra nézve mondja ki, hogy az csak képzettség igazolása mellett űzhető. A többi iparág üzése tehát jövőre is szabad lesz mindenkinek, akár tanulta, akár nem. Egy uj §. is fordul elő a törvényjavaslatban, az »engedélyezett ipar,« mely eddigelé ezen alakban nem volt. Ide tartoznak a vendéglő és korcsma, pálinkamé­rés, kávéház és kávémérés, hely-közvetitő, kéményseprő, zsibáru, személyszállítás, nyilvános helyeken személyes szolgálat teljesítés, építés, mérgek és orvosságok elő­állítása és eladása, és a kártyakészítés ipara. Engedélye­zett ipar czim alatt azt érti, hogy az előszámlált ipar­ágakat bárkinek szabad gyakorolni anélkül, hogy arra az iparjog kiváltása szükséges volna. Egyéb iparágak üzésére való jog kinyerésénél a fővárosban 10 frt, 10 ezer lakossal bíró városokban 5 frt, kevesebb számú lakosokkal biró helységekben pedig 1 frt fizetendő a községi pénztár részére. Nevezetes részét képezi a törvényjavaslatnak az iparos tanulók félfogadása, mely csak írásbeli szerződés alapján eszközölhető az első fokú iparhatóság előtt. A tanulói viszony legalább is addig tart, mig a tanuló 15 ik életévét el nem érte, a mi bizony nagyon kevés idő arra, hogy mesterségben kellő alaposságra tegyen szert. A , tanulói viszony megszűntével az iparhatóság bizonyít­ványt ad a tanulónak. Az iparhatóság lajstromot vezet, melybe minden tanuló beiratik. Minden községben, mely­ben legalább 30 tanuló van, azok számára külön tan­folyam nyitandó. A tanfolyam költségét a községek vi­selik, melyek e czélra 5%-os adót vethetnek ki. Ezen iskolák a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­térium felügyelete alatt állanak. A mesterlegények és gyári muukások részére >mun" kakönyv« alakittatik, melyekről az iparhatóság szintén lajstromot vezet, melybe minden segéd és munkás fel­veendő. A szabad ipartársulatok továbbra is fennmarad­nak s azokba segédmunkások is felvehetők. Az iparosok kivánságára törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, az ipar és kereskedelmi kamarák meghallgatása után, iparteslü- letek (szövetkezetek) alakíthatók. Többféle ipar részére, egy ugyanazon városban több testület is alakulhat. Ke­reskedők, gyárosok, részvénytársulatok, a belépésre nem kötelezhetők. Az iparhatóságok kétfélék: első és másodfokunk lennének e javaslat szerint. Első fokú iparhatóságok : a községekben a szolgabiró, törvényhatóságoknál vagy rendezett tanácsú városokban, az ipartauács egy városi tanácsnok elnöklete alatt, vagy rendezett tanácsú váro­sokban a polgármester elnöklete alatt négy iparosból áll. E czélra az összes iparosok ötven ülnököt választa­nak, a kik közül felváltva kettő fuugál. A másod fokú iparhaatóság az alispán vagy a polgármester elnöklete alatt négy iparosbói áll. E czélra a kerület ipar- és kereskedelmi kamarája 10, a törvényhatóság közgyűlése szintén 10 ülnököt választ, kik közül felváltva négy működik. A törvény életbe léptetés- nek ideje jövő évi október hó l-sője. Vidéki levelezés. Nagy-Kalló, deczember 6 1883. Tekintetes szerkesztő ur 1 N.-Kállón, Dr. Bleuer Miklós ur, decz. 5-én megtartott névestvéje alkalmából, nagyszámú helybeli és vidéki tiszte­lői s kedves gyermekeinek körében, a mai jubilálási má­niában szenvedő emberektől elütőleg, csendes családi körben ülte meg 40 éves orvosi működésének ünnepé­lyét. Az összejövetelt igazán ünneppé tette azon körül­mény, melyszerint Dr. Bleuer Miklós ur, midőn vendé­gei asztala körül helyet foglaltak, egy kis kerek beszéd­ben feltüntette az összejövetel czélját, köszönetét mon­dott vendégeinek, hogy ez alkalomból felőle oly számo­sán megemlékeztek, vázolta 40 évi küzdelmeit s az orvosi és természettudományok előhaladását végül s ez volt az emelő mozzanat, hálát adott az Istennek, ki őt idáig segítette, küzdelmeihez lelki-testi erőt adott s kérte a megnevezhetlen s láthatatlan égi atyának kegyelmét továbbra is, mit a meghatott vendégelt szintén együtt kértek vele. Az emelkedett lélek és szellemről tanúskodó beszéd után megkezdődött a gazdagon terített asstalnál a vacsora és megeredtek a pohárköszöntések. A felköszöutök sorát főtisztelendő Ferenczy Ber­talan rkth. esperes lelkész kezdte: ékesszólási zengzetes szavukban kiemelve a jubiláns érdemeit: minek szóljanak az elvont szavak, úgymond — hol a tettek ékesebben hir­detik dr. Bleuer érdemeit, a leghíresebb orátoruál! Volt-e és van-e a közjóért, közmivelődésért megindult mozgalom, melynek buzgó pártolója, harczosa, majd vezére dr. Bleuer Miklós ne lett volna és ne lenne ? Emeltek-e a humani­tásért oltárt, melynek szorgalmas kőmivese a jubiláló ne lett volna ? stb. Utánna poharat emelt főtiszt. Görömbey Péter ref. lelkész ur, szokott éke6szólásával éltetve a jubilálót és családját 1 Kiss Rezső tanár ur remekül irt alkalmi ódát szavalt el. Bemutatta a jubilálót mint orvost, bankigazgatót, népbarátot, a tudományok s humanistikai intézmények főbb mueceuusát stb. Viharos »éljen« kö­vette a szavalást. Mondtak még kitüuő dikoiókat főtiszt. Schurina István igazgató, Nagy János tpénztári gondnok, Buday Ferencz, Novak Ferencz, tkönyvi vezető; Bleuer Mór stb. stb. Valóban az ég áldása, midőn valaki a társadalmi élet közhasznú pályáján 40 évig haladhat. De az illető szilárd jellemének, vasakaratának, eruyedbotleu buzgó- ságának kizárólagos érdeme, midőn 40 éves működése utáu megállva s visszapillantást tévelefolit működésére: annyi szép adatok, annyi koszorukkal díszített emlék­köveket, annyi sok maradandó emléket láthat, mint dr. Bleuer Miklós ur 1 Mi, a kik tanúi voltunk az ünnepélynek és érzel­meinket kifejeztük, midőn e sorokat a nyilvánosságnak szánjuk, korántsem azért teszszük, mintha dúsgazdag, bokros érdemeiben megőszült jubiláló a dicséretre szo­rulna. de tartozunk vele azon szent kegyeletnek, melylyel mindnyájan szabolcsmegyebeliek, párosulva a tisztelettel dr. Bleuer Miklós úrral szemben viseltetünk. A Minden­ható éltese őt még sokáig 1 Az is kiváló mozzanat volt, hogy egy izraelita asztalnál rom. kath. és ref. kereszt, papok is foglaltak helyet, bizonyságául a vallási türelemnek. r. 1. „IN Y í B T I D fe «-“ _________ Kö zügyek. i Az 1884. évi állami költségvetésnek általam a tör­vényhozó testület elébe alkotmányszerü tárgyalás végett történt beterjesztése alkalmával és azzal kapcsolatban, töréuyjavaslatot terjesztettem be a földadó, házadó, tőke- kamat-és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módositásáról. Minthogy ezen törvényjavaslatnak, a törvényhozás általi elfogadása esetén, a házbéradó és az általá­nos jövedelmi pótadó kivetése iránt fennálló törvé­nyes intézkedések lényeges változást fognak szen­vedni, önként következik, hogy ezen két adónemnek kivetése és előírása mindaddig, mig az érintett törvény- javaslat letárgyalva és mint törvény szentesítve és ki­hirdetve nem leend és ennek folytán e törvény végre­hajtása iránti utasítást ki uem adom, egyelőre függő­ben tartandó és az alább következők szerint általam 1884. évre megállapított muukaterv keretében csak azon adókivetési munkálatok lesznek teljesiteudők, melyek a fentebb jelzett törvényjavaslat szerint az említett adóne­mekben czélba vett módosítások által közvetlenül nem érintetnek; magától értetvén, hogy ezen intézkedés egy- átalálau nem zárja ki azt, hogy az adókötelesek a ház­bérjövedelemre, a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemre, valamint nz általános jövedelmi pótadó ki­vetésénél tekintetbe veendő adóssági kamatokra vonatko­zó bevallásaikat a munka-tervben e végre kitűzött határ­időben az illetőségük helyét képező községnél (városnál) benyújtani tartoznak, a hol azok további rendelkezésig gyűjtendők, és gondosan megőrizendők lesznek. II Az 1884. évi földadó kivetésének alapjáui szolgáló egyéni birtokivek, az uj földadókatasteri munkálatok eredménye szerinti adó kivetésének ezeu első évében oly­módon szerkesztve fognak a kir. adófelügyelők utjáu a községnek, ahoz képest, a mint szerkesztésük befejezte­tik, időről-időre egymás utáu kiadatni, hogy azokban már a fizetendő földadó is ki lesz tüntetve, és minden egyes birtokiv mellé egy értesitvény lesz mellékelve, mely­ben az illető tulajdonos értesittetik, hogy uj katasteri birtokive alapján mennyi földadó vettetett ki reá 1884, évre: — a községi elöljárók kötelesek lesznek ezen ér- tesitvényeket a községekben lakó földbirtokosoknak, vagy azok teljesen megbízható képviselőinek azonnal kiosztani, levágván róluk a hozzájuk nyomtatott vevényt, mely az illető birtokos vagy képviselő által a kelet kitöltésével aláíratandó és gondosan megőrzendő leend; — a köz­ségben nem lakó és ottan teljesen megbízható képvise­lővel nem biró földbirtokosoknak szóló értesitvények postai utón, szabályszerű feladási vevény mellett, lesznek megküldendők és a községben mind a pőstavevény, mind az értesitvény kézhezvételét tanúsító- az illető földbirto­kostól — keltezve és aláírva — visszaérkezendő vevény gondosan megőrzendő. A pénzügyminiszter. ÚJDONSÁGOK. — A Budapesten fennálló »Szabolcsmegyei kör« a nyíregyházai gymnásium 3 alsó osztályából, jó viseletű, szorgalmas, szegénysorsu tanulóknak — tekintet nélkül a vallásra — minden osztályból egynek jutalmul: 1. azaz egy darab aranyat küldött úgy, hogy az most karácsony­kor adassék ki. A tanári kar a körnek ezen nemes tettéért s gymnásiumunk iránti érdeklődéséért jegyző­könyvileg köszönetét fejezte ki. — A miniszter-elnök legközelebb értesítette Sza- bolcsmegye főispánját, hogy a közelgő tisztujitásnál lehe­tőleg oda hatni igyekezzék, hogy egy és ugyanazon hi­vatalhoz vérrokonok ne választassanak be. (!) Huray Mihály végzett jogász s városunk szülöt­te, közelebb közigazgatási joggyakornokul neveztetett ki a központba. (!) Fráter Sándor és társai, mint biztos forrásból tudjuk, az e hó 19-re kitűzött megyei tisztujitás határ­napjára vonatkozó határozat ellen, fölebbezést nyúj­tottak be. A fölebbezési indokok szerént, még Bem a virilis, sem a választott bizottsági tagok névsora nem lévén rendben, a választás addig nem volna meg­tartható. (§) Bujon, a hólyagos himlő járvány következtében, az iskolák hatóságilag bezárattak. (!!) Bónis Barnabás nagytalui lakóháza, a múlt hé­ten ismeretlen okokból kigyulván, teljesen leégett. Épen a múlt számunkban említettük, hogy nagyfalui birtokát Feldheim Emáuuel vásárolta meg. Mint utólagosan hall­juk, a volt tulajdonos számára a lakás fentartatott; a mely azonban néhány hétre az eladás utáu, a most emlí­tett tűz következtében, meg szűnt lenni. — Az iparos ifjúság által ma egyhete rendezett általunk is jelzett müaedvelői előadásról, színi értesítőnk kissé terjedelmes tudósítást és már későn küldvén be: azt a jövő számunk hozhatja. Ez úttal csak anyit jegy- zünk meg röviden, hogy az előadás rendkívüli tele ház előtt, meglepő siken-el folyt le. *** rt kisvárdai szolgabirói állás betöltése, mint levelezőnk Írja, nagy küzdelemmel járó dolog lesz. Nem csuda. Miudkét jelölt jeles, kitűnő és csaknem egyaránt népszerű egyén. Egyik Kovács István kisvárdai hírneves és tudományosan képzett ügyvéd, a másik Komoróczi Ala­dár szolgabiró. Bármelyik legyen győztes: a közügyek egyikkel sem vesztenek. — A sárospataki ifjúsági énekkar által tervezett hangverseny, közbejött akadályok miatt, bizonytalan idő­re elmaradt. ' * A nyíregyházai iparos ifjúság, saját czéljai elé­résére ma estve ismét színi előadást tart a nagyvendég- lőuek erre a czélra megfelelő termében. Ez úttal Szigeti Józsefnek a »Szerelem és Örökség« czimü 2 felvonásos vigjátéka kerül színre a következő szereposztással: Bá­tor Mihály tábornok: Molnár Miksa, Gerőfi : Rotaridesz János, Flóra: Andráscsik Anna, Zarándiné: Horkay Anna, Árpád: Flegler János, Gyuri, inas: Tamásy End­re, Lidi szobaleány : Fedor Erzsébet, Tamás öreg huszár: Juhász Lajos, Inas a tábornoknál: Répássy Kálmán. — A magyar nemzetiség missionáriusa a Bánátban, nt. Szalai József nagy-becskereki ref. lelkész deczember- hó első felében megyénkben járt s praedikált Dobon, Dadán, Lökön, Nyíregyházán, N-Kállón, kegyes adomá­nyokat gyűjtve egy Nagy-Becskereken építendő reform, templom, papiak és iskolára. Nagy hatást keltett beszé­dében feltüntette, hogy Becskereken 19,000 lakos közzül 9000 rácz, 8000 német, ezer egy néháuy száz zsidó, 600 tót és 300 ref. magyar s igya ref. egyház fentartása nem annyira felekezeti, mint magyár nemzeti érdek. N-Kál- lóu begyült e czélra miutegy 120 frt.-1- A csendórtisztek panaszt emeltek, hogy a pénzügyőrség elmulasztja nekik a szabályszerű tisztel­gést megadui. E panasz következtében a pénzügyminisz­ter Utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy a szolgá­lati tisztelgésekre vonatkozó határozatok a csendőrség irányában is érvényesek lévén, a pénzügy-vám és adóőr- séget, az e beli tisztelgések megadására nézve, megfelelő utasít ássál lássák el. — Levelező lapok közgazdasági tudósítók számára. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter leve­lező lapokat készíttet a közgazdasági előadók és az ál­landó gazdasági tudósítók számára: hogy igy a gazda­sági egyesületektől bekivánaudó adatok és közérdekű tu­dósítások beszerzése megkönnyittessék. Azon érdekelt gazdasági egyesületek és közgazdasági előadók, kik ezen lovelező lapokat igénybe venni óhajtják, a mennyiség pon­tos megjelölésével, forduljanak a földmirelési miniszté­riumhoz. — A kereskedelmi minisztériumban, az ipar- és kereskedelmi kamarák államosítását tervezik, és ez irány ­ban adatokat gyűjtenek és összehasonlító tanulmányo­kat tesznek. Áz ügy kedvező eldöntése esetében, a je­lenleg az egyes kamarai kerületekben különböző száza­lék-kulcs szerént kirótt iparkamarai illeték, az egész országban egyforma kulcs szeréut vettetnék ki és haj­tatnék be és mint adópótlék az egyenes adók módjára. E szerént a kamara állami közeggé válnék, tisztviselői pedig nyugdíj képes államtisztviselőkkó lennének. — A dohányzás káros hatását fiukra Dr. Decaisz- ne különös tanulmánya tárgyává tette és erről igy ir a »Soc. of Public Medicin«-nek: 38 fiút figyelt meg, kik a 9-től 14-ig életévükben állottak és egytől-egyig dohá­nyoztak. Huszonhétnél nagyon komoly természetűek vol­tak a következmények. Megzavart vérkeringés, megron­tott emésztés, szívdobogás, a szellem eltompulása és a legtöbbnél nagyfokú hajlam a szeszes italok élvezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom