Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-11 / 45. szám
Minisaiori körrendelet. A napszámosoknak a községi adók alóli mentességi kérdésében a magyar királyi belüg.ymininiszter a következő körrendeletét bocsátotta ki-: „Több megyei törvényhatóság részéről azon kérdés vettetvén föl, vájjon, miután a napszámosok az 1883. X. t.-cz. által kereseti adómentességben részesítettek és miután a községi adó kivetésének alapját törvény szerint az egyenes államadó képezi, a községi adó az adómentességben részesülő napszámosokra kivethető-e vagy sem, és ha kivethető volna, a kivetés mily alapon történjék ? a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetórtőleg szükségesnek találtam az ezen kérdésben felmerülhető kételyek eloszlatása és a törvényi határozmányoknak megfelelő helyes és országszerte egyöntetű eljárás biztosítása ózdijából, a törvényhatóságot a következőkről értesíteni. A napszámosoknak 1883. január 1-től kezdve, a koreseti adó alól való mentessége, azl883. X. t.cz. által kimondatván, tekintettel az 187(1. V. t.cz. 33. §-ára, melynek értelmében a községi adó kivetésének alapját az egyenes államadók képezik, ezen törvényi határozmányból önként következik, hogy az állami adó alól való mentesítés a községi adó alóli mentességet, azon esetek kivételével, melyekre nézve a törvény külön eltérően intézkedik, mindenkor következményéül bírja; azon napszámosok tehát kik az 1883. X. t.cz. által számukra biztosított kereseti adómentességben részesülvén, teljesen adómentesek, községi adóval meg nem rovathatnak. Figyelmeztetem végül a törvényhatóságot arra, hogy a szóban levő kereseti adómentesség csakis a szoros értelemben vett napszámosokra, vagyis azokra szorítkozik, akik kizárólag napszámból élnek és hogy a többször említett 1883, X. t.cz. 4. § a a községi elöljáróknak, illetve a községeknek elég alkalmat szolgáltat annak ellenőrzésére, hogy csak a törvényileg adó- mentesittetni czélzott. valóságos napszámosok részesüljenek állami adó- és ez által községi adó alól való mentességben“. Tarkaságok. Illik-e vagy sem ? ("Csevegés Kalocsa Róza »Illem könyvének« megjelenése alkalmából) A hány ház, anyi szokás. A hány társadalmi kör, anyi a fogaiom az illemről, a szépről és jóról. Amin az egyik lelkesül és azt az aeshetika netovábbjának tartja, azon a másik jót nevet és gúnyt űz belőle. Az emberi gyarlóságnak egyik fő jellemvonása, hogy a tökély ne- továbját csak önmagában keresi. Ha példát kell hozni valamire, itt vagyok én ; ha jó ember kell, itt vagyok én ; ha szép ember kell, itt vagyok én; ha embert akarnak látni, kinek egész élete „nyitott köuyv“, nézzenek engem. Egy szóval én és mindig csak én. Mit lehet az ily emberről gondolni ? Ha rá mondjuk, hogy önző, ezzel talán hízelegtünk néki. 0 az ar- czátlanságot modern praktikumnak nézi. Az ilyenek ellen szellemi fegyverrel nem lehet harczolni. Pedig sokan vannak és a mi a legnagyobb baj, az önismeret ezekből teljesen hiányzik. Hiába vetjük ezeknek szemükre, hogy a tisztességről fogalommal sem bírnak. A tisztességhez bizonyos alap kívántatik. Ez az alap az illőnek és nem illőnek biztos, megdönthetetlen tudata, az az ösztönszerü sejtelem, mely á nevelt embernek már szeméből is kitűnik, a neveletlenbe pedig bottal sem verhető. Tehát az illem az a bűvös kör, amelyben mindenki mozog és amelyről mindenki azt hiszi, hogy határa között maradt. Pedig hát ugyanaz a kör ez, mely határait nem alkalmazza sem a rang, sem a születés előjogaihoz ; de feltétlenül megkívánja, hogy igényeit, modorát, viseletét, óhaját, kiváuhágát, akaratát mindenki hozzá alkalmazza, az ő parancsainak feltétlenül alávesse magát nem mereven, de azon finom tapintattal, a melyre ép úgy születni kell, mint bármely hivatásra. És ez valóban nagy szerencse! Mert e nélkül a mai „democratikus érzelmű“ világban, — amidőn ép azok Györgyhöz, akit csak a két testvér nyilatkozata után tudott a gróf szolgálatában. Figyelmeztette őt, hogy annak minden lépése felett őrködjék s ha csak lehet, igyekezzék a maga részére megnyerni; mert ő úgy véli, hogy az a gróf minden titkának birtokában van. Következő napra halasztatott az elindulás. Leirjuk- e ismét mit szenvedett a két testvér ily rövid együttlét utáni elválás miatt ? Itt leteszsztik a tollat s rábízzuk azt az olvasó képzelő tehetségére. * * * * Két hétre az úgy a két testvérre, mint azok pártfogóira nézve örvendetes kimenetelű események után, Károlyt a gróf házánál találjuk Bihari álnév alatt. Mint gyakran irt leveleiből kitűnt, sem a gróf, sem György nem bírtak fogalommal kilétéről. Tökéletes idegennek tartották őt s igy annál előnyösebben folytathatja kutatásait. így telt el három hó anélkül, hogy Révai oly adat birtokába juthatott volna, mely biztos alapul szolgálhatott a bitorló elleni fellépésre. Egy napon azonban Bihari aláírással sögönyt kapott. Csak e szavak állottak abban. Atyám él, de fogva. Az öreg Margitot hozzám küldeni, nagy szükségem van rá. Addig mit sem tehetek. Képzelhetjük Révai meglepetését. Haladéktalanul fogatot rendelt s pihenés nélkül utazott. Következő napon alkonyat felé tért be a lelkész lakába. Hajnalosi épen akkor bontott fel egy Károlytól érkezett levelet, melyben szintén azt emlité meg, miről már Révai tudomással birt, A lelkész azonnal Margitért küldött s miután annak az érkezett levelet megmutatták, szivére kötötték, hogy korán reggel útnak induljon. A lelkész saját szekerét adta rendelkezése alá. Margit asszony másnap útban volt. Mikor tudhatta meg Károly, hogy atyja él? Találkozott-e vele? E kérdés lebeg előttünk. Hogy ezt megtudhassuk, okvetlen vissza kell pár nappal térnük. (Folyt, küv.) „N Y í R V I D É K“. szeretik hangoztatni az egyenlőség és testvériség magasztos olveit, akik a megvetés felismerhetetlen jelével tekintenek nemcsak a „jó nép “-re, de mindazokra, kiknek czimerükből az ágak bizonyos száma hiányzik, — azt hihetnék, hogy ebhői az osztályból még az érzék is hiányzik az illőnek és nem illőnek megkülönböztetésére. Jó, hogy nem úgy van; jó már csak azért is, mert e hiánynak mogszüntetésére hiába lapoznánk át egész codexeket, melyek köteteken keresztül mindig csak azt tárgyaznák : illik-e valami, vagy sem. De vannak körülmények, melyekbe ha az ember belejut, ha még oly társalgási Ugyosségggel bir is, zavarba jöhet, mert saját meggyőződésünkből hiányzik az öntudat. Ilyenkor legjobb tanácsadó a könyv, az a jó barát, mely a benne helyezett bizalommal soha sem él visz- sza. Ez megtanít arra, mint kell úgy élnünk, mint kell úgy cselekednünk, hogy életrendünk egy esetleg alkalmazandó felsőbb érdek követelményeinek is megfekdjen. Ahol minden hallgat, beszól a könyv, ahol minden forrás kiapad, megnyílik az a kimeríthetetlen bőségszarü, melylycl csak bánni kell tudni és akkor az áldás sohasem válhatik vészthozóvá. Az irodalmi fejlettség mai korszakában ennek fontosságáról mindenki meg van győződve. Könyveket írnak még oly dolgokról is, melyeknek megtanulásához csak gyakorlat és ügyesség kell. A halászatról, vadászatról, billiárdozásról egész gyűjteménye van már a szakköuyvek- nek. Miért ne lehetne e kényes téren is megkísérlem azt, hogy irányt adjunk azoknak, kik ismerik a tért, de nem jártasak az utakon ? A külföldi irodalomban az ily könyvek már nem lepnek meg senkitsem. A különféle finom társalgók, a hölgybarátok, a leányok vezérei, a nemes ízlés könyvei: ezer és ezer változatban, alakban látnak nap világot és nálunk is akárhány ily könyv fordítása jelent már meg. Eredeti azonban annál kevesebb. Most segítve van e hiányon is Kalocsa Róza „Illem könyve által“, melyet, ha kíváncsiságból lapozunk is át, csakhamar azon meggyőződésre jutunk, hogy részletes elolvasása is háladatos foglalkozás lesz. A magán- és társas-élet minden nyilváuulása, a közélet minden mozzanata fel van benne ölelve. Az ember születésétől annak haláláig anyi a fontos momentum, annyi a korszakot alkotó esemény, az ember életéhez viszonyítva, hogy bizony még a leggazdagabb tapasztalat daczára is, mindig találunk valami újat, megfigyelni valót. — Kalocsa Róza könyve ép e szempontból tekintve érdemli meg első sorban azt a dicséretet, hogy finom tapintattal, kitűnő társadalmi érzékre valló ügyességgel van összeállítva. Hasznos mint olvasmány, mint tanácsadó és mint diserét jó barát. Rang- ős álláskülönbség nélkül, nemre és korra való tekintet nélkül, mindenki talál benne vaiamit. Az illem könyve jeles munka, ügy tárgyánál, mint tartalmánál fogva is. Még az alakról, könyv kiállításáról kell megemlékeznem. ízléses formátum, a legfinomabb papiros, a lehető legszebb nyomás, egyúttal a legtetszetősebb külső, mely okvetlenül behizelgi magát mindazoknál, kik a jó béltartalom ős a szép külső közötti harmóniára kellő súlyt fektetnek. A könyv Révai Testvérek kiadásában jelent meg Budapesten (IV. Váezi-utcza 11. sz.) és úgy álta- lok, mint bármely hazai könyvkereskedő utján megszerezhető. Ára ftlzve 4 frt 80 kr. Diszkötésbeu 5 frt. ÚJDONSÁGOK. (!) A nyíregyházai alsó fokit ipariskola megnyitása, mint múlt számunkban jeleztük, ma egy-hete csakugyan megtörtént illő ünnepélyességgel. A megnyitó igazán alkalmi beszédet n. t. Lakács Odón esperes-lelkész ur, mint az ipariskolai bizottság kiküldötte tartotta, emelkedett, szak-szinezetü, lelkes és lelkesítő hang kíséretében, általáuos tetszés közt; nem hallgatva el gróf Zichy Jenőnek a magyar iparügy körül évek óta tanúsító buzgalmát és áldozatkészségét; nem feledkezve meg az iparosok és iparos-tanulók buzdításáról sem. A megnyitó beszéd fölötti köztetszős, élénk éljenzésben nyilvánult a jelen volt csekély hallgatóság s a szép számú tanuló-sereg részéről. Ez után Pazár István ipariskolai igazgató tanító ur olvasta fel az ügyrendi és fegyelmi szabályokat: hogy úgy az iparosok, mint az iparos-tanulók tudják magukat mihez tartani. Végül dr. Ferdlicska Kálmán felügyelősógi aleluük intézett az iparosokhoz és az iparostanulókhoz néhány, ügyszeretettől átmelegült szót, meggyőző érvekkel jelezve az ipariskolai bizottságnak, az [ ipariskola érdekében, az iparosokkal és iparos-tanulókkal j szemben elfoglalandó álláspontját. A beiratások, az illető helyről vett tudomás szerént, igen szép sikerrel folynak. Az első napon, vagyis uovemberhó 4-én 134 iparos-tanuló iratkozott be. Áz összes beiratkozottak száma tegnapig volt 170, és pedig az előkészítő osztályba 52, az I. osztályba 75, a II. osztályba 43. Összesen; 170. Reméljük, hogy ma is szép számmal fognak beiratkozni. f Egygyel ismét fogyott az 1848/9-diki gárda. Fáhri Ferencz 9-dik houvéd-zászlóalj-beli hadnagy, folyó 8-adikán Nyíregyházán szivgörcsben hirtelen elhalt. A boldogult egy sokat hányatott és zaklatott életnek terhétől vált meg. Nyugodjék csendesen 1 .'. Fontos és nehéz munka vár a közigazgatási hatóságokra. Az 1884 dik évi országos kiállítás alkalmá- mából. ugyanis, az országos statisztikai hivatal egv általános kimutatást szándékozik a hazai iparosok és kereskedők létszámáról és működéséről össze állítani; mely czőlból a betöltendő fölvételi ivek már meg is küldettek a törvény-hatóságokhoz, tehát szabolcsmegye törvényhatóságához is, amelyeket f. é. deczember végéig, a megyében lakó valamennyi iparos, vállalkozó, kereskedelmi vagy forgalmi vállalat tulajdonos köteles betölteni. Az 1880-dik évi népszámlálás szerónt van Sza- bolcsmegyében összesen 4450 iparos és 1433 kereskedő E számokból esik Nyíregyháza városára; 921 iparos, és 363 kereskedő; a nagy-leállói járásra'. 731 iparos, és 246 kereskedő; a nyirháthori járásra: 568 iparos, ős 157 kereskedő: a hogdányi járásra : 382 iparos, és 164 kereskedő; a dadai felső járásra: 442 iparos, és 87 kereskedő; a dadai alsó járásra: 437 iparos, ős 97 kereskedő; a tiszai járásra: 315 iparos, ős 119 kereskedő; a kisvárdai járásra: 654 iparos, és 200 kereskedő. — A n.-kállói kistleüóvoda létesítése végett alakult uőegyesület alapszabályai a kir. kormány által a jóváhagyási záradékkal efláttatván, a szervező bizottság alakuló gyűlést hivott és beszámolt egy évi működéséről a következőkben. Van az egyesületnek alapitó tagja 26, rendes tagja 148, pártoló tagja 109, együtt 283' résztvevő tagja. Pénzben gyűjtött a szervező bizottság: készpénzben és aláírásokban 17.95 frt 90 krt. készpénzben van elhelyezve a szaboJcsmegyei takarékpénztárban 953 frt 11 kr. Kisdedóvó helyiséget vásárolni még eddig nem sikerült. A tisztujitás megejtetvén: elnökül Fereu- czy-Dessewffy Gizella, alelnökökül Buday Ferenczné ős dr. Józsa Ándrásné, péuztárnokul: Beretőy Jánosné jegyzőül: Potási János és Görömbei Péter, választmányi tagokul: Simáskóné, Appelné, llvezdáné, Francsicsné, Oláh Emma, k. a. Görömbeiué, Leugyelné, Szukovsz- kiuő, Gyüréné, Klincsekné, Kiss Rezsőné, Dudinsz- kyné, Fintoráé, Polónyiné, Dr. Lóreuezné, Borsiné, Hollóué, Szondidé, Jeneiuő, Tokádé, Bereczkinő, Demé- oé, llorváthné őnagyságaik választattak meg. = A nyíregyházai megye-bizottsági tagok mintegy ötvenen értekezletet tartottak e hó 5-én a városház tanácstermében Kovács Gerö elnöklete alatt. Ez értekezletnek czélja volt, hogy a megyei tisztviselők közelebbi megújításánál követendő elvi nézetekre és a személyekre nézve közös megállapodásra jöjjenek. A tanácskozás határozatikig kimondá, hogy a kisebbség köteles szavazatát a többség akaratának alárendelni. E határozat következtében néhányan, szám szerént négyen, akik már előbb a káliói értekezlet határozatát fogadták el, elhagyták a termet. Az értekezlet ez után az alispáni székbe Zoltán Jánost, a főjegyzőségre Miklós Lászlót, a főügyészségre Szikszay Pált, az alügyészségre Fejér Imrét, az árvaszéki elnökségre Bégányi Ferenczet, az árvaszéki ülnöki állásokra Péchy Gyulát, Böszörményi Kornélt és Májerszky Bélát, a főpéuztárnokságra Megyery Gábort, a főszámvevőségre Kállay Ferenczet, a főorvosi állásra dr. Józsa Andrást, első aljegyzőnek Mikecz Jánost, árva- széki jegyzőül Novák Gyulát, másod aljegyzőül Palaticz Lajost, könyvezetőül Hvezda Pált, alszámvevőül Mikecz Gyulát, segéd gyámul Vityi Józsefet jelölte ki. Minthogy azonban Májerszky Béla az árvaszéki ülnök-jelöltségről határozottan lemondott, helyébe Okolicsányi Géza jelöltetett ki. Végül Moesz Béla bármelyik járásban segéd- szolgabiróul jelöltetett ki az értekezlet részéről. — (Leitel-e valamely törvény-hatóság választott tagja más törvény-hatóság lakosa ?) E kérdésre érdekes határozatot hozott közelebb a belügyminiszter, mely szerént ugyanis, ha a választott bizottsági tag egyik törvényhatóság területéről, más törvényhatóság területére költözik, joga van az elhagyott törvényhatóságnak, az elköltözködött tag helyét megörültnek tekinteni és mint ilyet választás utján betölteni. — A kedves emlékben levő jubiláris zártkörű tánczvigalmak ismét megkezdődtek. Az uj folyam tegnap este vette kezdetét és folytattatni fog minden második szombaton, a városi felsőbb leány-iskola helyiségében. A szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatni fognak. (f) Nagy-Káliéban, a közelgő tisztujitás alkalmából, f. é. uovemberhó 4-őu dél-előtt 11 órakor, párton kívüli értekezlet tartatott. Megalakulván az érte- tekezlet, Szoboszlay Józsefet elnökül, Koczoghi Fe- renczet jegyzőül választotta s az értekezlet magát, némi eszmecsere után „egyetemes pártoukivüli megye- értekezletnek, nyilvánította! Jelen voltak a megyei no- tabilitások közzül. Pethő Zsigmond, Kállay Ubul, Kállay János, Fráter Sándor, Göuczy Béla, Gaál Elek. Zoltán Ödön, Szuuyoghy Bertalan, Kállay Zoltán, Kállai Jenő, Hrabovszld Rudolf, Propper Samu, Bleuerek, Szuuyoghy Imre, Szentmiklóssy László, Leveleinek, Weiszok, sat. sat. Alispáni jelöltül Kállay János Szu- nyoghy Bertalant, Gaál Elek pedig Zoltán Jánost ajánlta. Szuuyogh Bertalan azonban, a jelöltséget el nem fogadván, az értekezlet egyhangúlag Kállay Jánost jelenlegi országgyűlési képviselőt jelölte ki, aki a jelöltséget el is fogadta. A főjegyzői állásra Bégányi Ferencz, az árvaszéki elnökségre Básth. Barna, a főügyészi állásra Hrabovszky Guido, az alügyészire Lévay Sándor, a fő- számvevőségre Kállay Ferencz, a főpénztárnokságra Megyery Gábor, a főrvosi állomásra dr. Józsa András jelöltettek ki. A káliói járás szolgabirájának és segédének kijelölése czéljából is tétettek lépések ; de az idő előre haladván, az e tárgyban való értekezlet külön, a káliói járásnak tartotott fenn. — Túrán, kir szerint, egy Harsányfalvi Bilát, (valódi néven Holländer Ferdinánd), aki a csángók javára könyöradományokat gyűjtött s azokat saját czéljára használta volna, közelebb elfogatott és börtön hiányában egy magán házhoz szállásoltatott éjszakára, ahonnan azouban az éj homályában nyomtalanul eltűnt. A nála talált iratokból kitűnt, hogy csalásért már egy évet töltött a nagyváradi börtönben. (!) Hogy mily nagy áldás a gyümölcs-tenyésztés, mutatja Hazplurg kis község Németországban, ahol, mint a „Magyar Föld“ Írja, 12 évvel ez előtt, a község határában, valamennyi puszta s más czélra nem használható helyet, gyümölcs-fákkal ültették be. Ezen gyümölcs fák jövedelme, már éveken át, a község összes szükségleteit fedezi úgy, hogy ott községi adóra nincs szükség. Ezen felül 12 év alatt nagyszerű iskolát és szegény-házat építettek; behozták az éjjeli utczai világítást ; utakat javítottak; lecsapolásokat eszközöltek. Es mind ez egy krajezárjába sem került a község lakóinak, mert e költség mind a gyümölcs-fák után folyt be Ez évben 2063 márkáért, tehát 1034 frt 50 krajezár- ért adták el a gyümölcs-fák termését. Ajánljuk e hangosan beszélő tényt Nyíregyháza város képviseletének és Szabolcsmegye közönségének figyelmébe. Kísérelje meg csak valaki kiszámítani, hogy mennyi jövedelme lenne Nyíregyházának, ha a határban levő utak szélei gyümölcs-fákkal ültettetnéuek be s menyit lehetne ama
