Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-07 / 40. szám
IV. évfolyam 40. szám. Nyíregyháza, 1883. október 7. KÖZLÖNYE. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS Meg-jelenik lietenlzint egyszer- vasárnapon. -$B0 Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre..........................................................4 írt, Félévre..............................................................2 „ Negyedévre.....................................................1 „ A községi jegyző és tanító uraknak, egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások IPiriug-er* János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- ezeni-uteza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bénnentetlen levelek csak ísmertt kezektől fo- I gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsijén, Prágában és Budapesten, valamiut Németország és Svei.cz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. A vidéki tűzoltó-egyletek szervezése. I. A tűzoltó-egyletek áldásos volta nem szorult bizonyitgatásra. Minden elfogulatlan értelmes olvasó beismeri ma már, hogy a tűzoltó-egylet az önsegélynek egyik leghathatósabb eszköze. Aki figyelemmel kisérte az ez év nyarán hazánkban felmerült tüzeseteket, melyeknek egész községek estek áldozatul s ezrek és ezrek jutottak koldus botra általuk; az tapasztalhatta, hogy a tűzvész éppen ott lépett fel legnagyobb mérvben és tett isszonyu pusztításokat, ahol tűzoltó-egyletek nem voltak. Ott azonban, ahol ily egyletek fenn- állanak, még nagy vihar esetében sem okozott a föllépett tűzvész jelentékenyebb károkat. line e néhány sor is elegendő a tűzoltó-egyletek hasznos voltának bebizonyítására. Hogy a tűzoltó-egyletek, hazánk kisebb városaiban nem terjednek el oly gyorsan, mint azt az intézmény üdvös volta megkívánná, annak okát én nem annyira a nép közönyében és a nép vezetőinek kényelmességében, mint inkább abban a körülményben találom, hogy kisebb helyeken félnek bele fogni a nagy költség miatt, melyet előállítani a legtöbb kis városban csaknem lehetetlen. És ez nem éppen alaptalan félelem és aggodalom. Van azonban még egy másik ok is, ami a tűzoltó-egyletek felállításának vidéken útjában áll. — Ez pedig az, hogy nagy számú legénységet össze toborzani szintén nagy nehézséggel járó dolog. Ez aggodalmakra kétségkívül a nagyobb városokban fennálló tűzoltó-egyletek valóban költséges felállítása szolgáltatott okot. Ez aggodalom azonban nem legyőzhettem Akik a sok költségtől és a nagy létszámtól félnek, azok összetévesztik a lényeget az alakot, a külsővel. A tűzoltó-egyletet korántsem a tetemes szervezési költség és a nagy létszám; vagyis más szavakkal nem az arany zsinór, nem a drága övék, balták, fényes csapatok s egyéb nélkülözhető és éppen nem lényeges eszközök, hanem a belszervezet, az egylet szelleme képezik. E tekintetben sok nagy városi egylet túlzásba esett. E sorok irőja már régóta tanulmányozza a tűzoltó-egyletek szervezkedésének és lényegének mivoltát. E sorokban most épen azt akarja elmondani, hogy miként lehet tűzoltó-egyleteket szervezni csekély költséggel és kevés létszámmal. S ezt annál örömestebb teszi, mivel Nyíregyházán is ily tűzoltó-egylet van alakulóban, melynek fel- állithatásához, sokan éppen annak költséges volta miatt, csak igen vékony, reményt kötnek. Én előre is biztatom magamat, hogy az e téren szerzett ismereteim bemutatása után, még azok is tájékozva lesznek, a tűzoltói egylet könnyű szerrel való szervezésére s a szükséges költségek mennyiségére nézve, akiknek eddig alig volt fogalmuk ez intézményről. Mielőtt a költség-előirányzatot körvonaloznánk, tisztában kell lennünk az önkéntes tűzoltó csapat létszámával, annak tiszti karával és legénységével. Kisebb városokban elég 4 tiszt és pedig: 1 parancsnok, 1 segédtiszt, aki egyszersmind a parancsnoknak helyettese is lebet, 1 szivattyú- és 1 mászó osztályvezető. A legénység száma lehet 16, vagy legfeljebb 20. Ebből 10 beosztható a szivattyús, 10 a mászó osztályba, mindegyik osztálytól egy-egy, altiszti minőségben működhetik. Felállítható tehát egy tűzoltó-csapat 18, vagy 20 működő taggal még pedig úgy, hogy feladataA „NYIRYIDÉK“ TÁRCZÁJA. Október 6. Szegény özvegy mit hímezel ? Tizenhárom halálfejet, Tizenhárom halálfej közt Ezt az isten-áldott egyet! Fehér gyöngygyei ezüst szállal Hímezem a koponyáját; Benyilalja minden öltés Ezt a beteg szivem táját I Tizenkettőt elvégeztem, Imitt rendre fehóredik ; De nem akar elkészülni Ez az egyik, ez az egyik ! Éjjel-nappal dolgozgatok, Kín az ujjnak, kín a szemnek. Honleányok, ilyen munkát Ne adjon az Isten nektek 1 gr. Zichy Géza. Az örökösök. Beszóly. Irta : Klug A.utal. (Folytatás.) Leírjuk-e azon érzelmeket, melyeket a szerencsét- len, oly korán, oly fiatalon a szenvedések iskolájába került Károly érzett, midőn bátyja másnap, a már előttünk ismeretes iratot elolvasás végett, át nyujtá neki ? Az ivó e fájdalmat, mely még szavakban sem nyilvánulhatott, leirni képtelen. Néma keservvel hallgatta végig, miként utasítja ki őt a gróf házából mint olyat, kit ő hozzájuk tartozaudónak vélt ugyan eddig; de aki csak atyja.köny- nyelmüsége folytán fúrta be magát családjukba. Mindezt mondjuk, el tudta az ifjúi erólylyel bíró gyermek panasz-szó nélkül tűrni. De midőn Ilonkát emlité előtte mint olyat, akihez semmi rokoni kötelék sem fűzi, íneg- indult könnyeinek árja s kezeit összekulcsolva könyör- gött bátyjához. — Mindent kedves bátyám, mindent elszivelek Öntől, csak Ilonkám rokonságát ne tagadja meg tőlem. Hisz ő csak az én vérem volt, oh hisz én úgy szeretem öt! Atyáin halála után ő benne összpontosítottam minden szeretetemet s most már ő sincs többé! Hagyjon legalább azon tudatban élni, hogy ő valódi rokonom volt. A halott nem fog ez ellen ellenvetéseket tenni, ha nem úgy van is. Ilonkám, drága testvérem, miért nem pihenhetek oldalad mellett ott a hideg földben ? Miért nem állhatok melletted ama földöntúli életben is, miként itt minden lépésednek, hű őre voltam! — tévé utána zokogástól elfojtott hangon. — Ejh ne olvadozz már — förmedt rá a kaján szívű ember, — hanem láss utána, hogy házamból mielőbb elpusztulj! Holnap meg ne lássalak kastélyomban, különben nak a legpontosabban megfelelhet: ha tudni illik a tagoknál nem hiányzik a lelkesedés, az iigybuz- góság és ami a legfőbb — a kitartás. Szükséges azonban, hogy a vezénylet jó s a személyzet szakszerűen gyakorolt legyen, és ha lehetséges a legénységnek egy része katonaviselt, tehát fegyelemhez szokott egyénekből álljon. Ennyi egyént, azt hiszem, nem egy kis városban, de még falu helyen is össze lehet hozni. A létszám megállapítása és összetoborzása után következik az egyenruha. Mint már fentebb is említem, az egyenruha nem éppen nélkülözhetetlen kelléke a tűzoltó intézménynek. És ahol netalán e miatt az egylet szervezése és felállítása akadályokba ütköznék, bátran nélkülözhető. Teljesen elégséges ugyanis, ha a tűzoltók egy-egy bőrsapkával és kar-övvel láttatnak el és szereltetnek fel. A sapka és karöv untig elégséges az együvé-tartozóság jelzésére. A tiszti és altiszti rangfokozatot a sapkán is eléggé fel lehet tüntetni. Ézután következik a leglényegesebb, tudni illik a felszerelés. A fölszerelés kérdésénél mindenek előtt két dologra kell figyelmeztetpem a tűzoltó intézmény barátait. Az egyik a fecskendők minősége, a másik a szerelvények előállítása, illetőleg beszerzése. A fecskendők minőségére nézve biztosan állíthatom, hogy azok a régi divatu, hombár alakú fecskendők, amelyek kivált kisebb mezővárosokban és falukon ma is használatban vannak, a rendszeres tűzoltásnál egyáltalában nem használhatók. E fecskendőhöz ugyanis több oly hátrány fűződik, amelyeket semmiféle oltási rendszer sem ellensúlyozhat. Ily hátrányai e fecskendőnek: a nehézkes kezelés ; továbbá az a körülmény, hogy igen könnyen . . . s tigris tekintetével magyarázta meg elhallgatott gondolatát. — Megyek bátyám, mi is volna már itt, amihez vagy akihez vonzódhatnám. Minden bútordarab, miuden lépcsőfok elveszett, örökre eltűnt boldogságomra emlékeztetne s mardosná a behegedni úgy sem tudó sebet. Éljen boldogul s engedje meg, hogy érzelmeimen uralkodni nem voltam képes. S emelt fővel, nyílt tekintettel s korától fel sem tételezhető erélylyel hagyta oda a termet. Még ugyanazon napon eltávozott. Történetünk folyamában nagy időközt kell átugranunk, ha személyeink szereplését figyelemmel akarjuk kisórni. Kilencz év elteltével újólag felkeressük azokat, kiket a gróf fondorlatai legalább annyira megkíméltek, hogy szabad levegőt szívhattak. Ilonkáról annyit mondhatunk, hogy ez idő alatt biztos kezek közt volt. Az öreg Margit asszony s a derék lelkész, hűen egymásnak tett Ígéretükhöz képest, mindent megtettek, minden követ megmozdítottak, hogy a leánykát boritó titok leplét foszlányokba téphessék / s övéinek visszaadhassák; de minden igyekezetük hajótörést szenvedett. A Györgytől megígért havi dij pontosan megjelent mindaddig, mig Ilonka tizennegyedik évét einem érte. Ekkor egy névtelen levelet kapott Margit asz- szony, melyben tudtára adatik, hogy havi illetékének elküldése végleg beszüntettetik s ha úgy tetszik távolítsa el a leányt házától. Margit asszony a lelkész tanácsára megmutatta az iratot Ilonkának, ki ez idő alatt gyönyörű gyerinekhölgygvé fejlődött, megölelte, megcsókolta őt | s azon naptól fogva még szorosabban vonzódott a két lény egymáshoz. A derék lelkész segélyével olyan nevelésben részesítette őt, melynél különbben a grófi háznál
