Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-28 / 4. szám

1

„IV Y f B T I D É H.“

Ezektől kell megvédeni a magyar ipart és iparos osztályt: hogy a társadalom felbomlását s a könnyen bekövetkezhető katasztrófát kikerüljük.

Az ipar épen oly tulajdona annak, aki azt elsajátította, mint a föld, a ház s más birtok annak, aki azt vette vagy örökölte. A szabad ipar és a kereskedelemnek a botrányig vitt rendezetlensége, egyenesen a tulajdonjogot támadják meg az iparosnál.

Mit tegyen a törvényhozás, a kormány és a társadalom e tekintetben: legközelebb megkísérlem körvonalozni. Kmetliy István.

Tanügy.

III. Az iskola épületek s azok felszerelése.

— Második közlemény. —

(Vége)

A 285 népiskola el volt helyezve 274 saját és bérhelyiségben. A tantermek száma 330 volt. Egy tanteremre, átlag véve 72 tanuló esett.

Tanítói lak volt 301. Faiskola volt 135. Iskolakert volt 203. Testgyakorló tér volt 116

Iskolai tanszer volt: fekete tábla 422, szemléltető képgyűjtemény 15, fali olvasó tábla 286, számoló gép 222, Magyarország térképe 361, Osztrák-magyar monár- cbia térképe 91, Európa térképe 293, föld öt része 52, földgömb 290, természetrajzi tábla 269, Természettaui eszközök és táblák 202, rajz és szépirási minták 27, tanitói és ifjúsági könyvtár 69, testgyakorló eszközök 92.

A tankerületben létező 330 tanterem közül 3'5 méter belső magassággal birt 156, ennél többel 49, a kívánt magasságnál kevesebbel 80 népiskola.

Egy-egy tanulóra legalább 1 Q méter tér fogatnál több esik: 210 iskolábau, kevesebb 75 iskolában.

Helyes padokkal és minden bútorral fel volt szerelve 242, kevésbbé czélszerü padokkal és bútorokkal 43, czélszeriitlen és rósz bútorral 28 iskola.

Az év folyamában uj iskola épült hat helyen.

Iskolai takarékpénztár volt összesen 9. népiskoláknál felállítva; és pedig a bökönyi gör. katb., a t.-eszlári helv. bitv., a kisvárdai állami., a nyíregyházai rom. katb. a pócs-petri-i rom katb., a t.-löki belv. bitv., a tbassi rom. kath., az uj fehértói gör. kath., és a józsef házai pusztai elemi népiskoláknál.

A közoktatási törvényben kiszabott tantárgyak közül neveléstanilag taníttatott a hit- erkölcstan 285, Írás 285, olvasás 285, a fej- és jegyszámvetés 285, nyelvtan 285, beszéd- és értelemgyakorlat 285, hazai történelem 282, általános földrajz, és történet 92, természettan 202, természetrajz 269, gazdasági és kertészeti gyakorlatok 135, polgári jogok és kötelességek 133, ének 189, test- gyakorlat 109, rajz 209, női kézimunka 24, házi ipar 7 iskolánál.

A tantárgyak oktatásánál elért eredmény kielégítőnek mondható, amennyiben az összes iskolák közül 29 jelesnek, 90 jónak, 15 gyengének találtatott.

IV. Az iskolák jövedelme.

Az iskolai jövedelem készpénzbeli része 65,088 frt. A terményekben fizetett jövedelem készpénz értéke 61.575 frt. Összesen 126,663 frt.

Az iskolák ingatlan vagyonának összes értéke 415,950 frt. Ennek évi jövedelme 18.398 frt.

A népiskolák 117.612. frt. tőkéje utáni jövedelem: 6425 frt.

Tandíjból bejött

................................. 23,845 frt

Ál

lam-segélyből........................................ 3,749 »

Község

i »............................................... 4372 »

Egyházi ».......................................... 66,721 »

Egyéb forrású segélyből . .... 3,153 »

Összesen: 126,663 frt.

Az iskolák évi kiadása összesen. . . 126,663 frt.

Ezek szerént egy-egy rendes tanító évi fizetése átlag véve 384 frt. 67. kr. Egy-egy segédtanító évi fizetése 115 frt. 50 kr. volt.

Egy-egy népiskola évi fentartására (a tanszerekre, szegény gyermekek könyveire s egyébre fordított összegeken kívül) 28 frt. 11 kr. esett.

A fent jelzett népiskolákon kívül volt még Sza- bolcsmegye területén három alapneveló intézet (kisdedóvoda) és két gyermek menhely. Az alapnevelő intézetek közül kettő Nyíregyházán magán tulajdonosok, egy pedig Nyíregyháza városa által tartatott fenn. Egy gyermek menhelyet szintén Nyíregyháza városa, egyet pedig Kisvárdai magán egyén tartott fenn.

Mindezeken kivül volt még Nyíregyházán egy árvaleány ház is, amelyet a nyíregyházai nőegylet a közönség nemes adakozásából tart fenn. Ezen árvaleány házba, vallás felekezeti különbség nélkül, szegény sorsú teljesen árva leány gyermekek vétetnek fel s ott minden tartási dij nélkül, egy ápolónő által mindennemű házi foglalkozásban oktatást nyernek. Tankötelezettségi idejük tartama alatt saját felekezeti iskoláikba járva, rendes oktatásban részesülnek s kereset-képes koruk elérésekor mint cselédek kereshetik élelmüket.

Örömmel említem fel ez alkalommal is azon kellemes körülményt, hogy nemes Dessowffy Ottó ur őnagy- sága, tauügyünk emelését tartva szem előtt, Butyka nevű pusztáján saját költségén, a mull iskolai évben, egy teljesen fölszerelt pusztai elemi népiskolát állított fel s egy tanitói állomást 300 frt évi fizetés, lakás, fűtés és megfelelő .kert-illetmény élvezete mellett, rendszeresített.

E szerént most már Szabolcsmegye területén 11 rendes, rendszeres pusztai elemi népiskola tartatik fenn s mindegyik kellően megfelel kitűzött czéljának.

A fentebb említett pusztai iskolán kivül felállitta- tott még Bujon egy izraelita, Tisza-Dadán egy izrael. rendes és T-Lökön egy izrael. magán elemi népiskola.

Tankerületünkben egy felekezet nélküli »Népnevelési egylet« is van Kisvárdán. Ez egyletet 187,%‘-'*e® Pilissy László urnpk ügybuzgalma hozta létre e ' ''■amely

egylet a népnevelés czéljának előbbre vitelére már ez idő szerént több száz forintra menő alappal rendelkezik. Hasznos működéséről tanúskodnak a szegény sorsú tanítók és iskolák évi segélyezése.

A múlt évben megvizsgáltam összesen 135 népiskolát, 2 gyermekkertet s 3 gyermekmenhelyet. Jelleg szerint elkülönítve 3 állami elemi népiskolát, 2 felső népiskolát, 3 községi, 38 rom. katb., 52 helv. bitv. 11 ágost. ev., 4 magán s 3 felekezet nélküli népiskolát.

Helyén valónak találom itt kiemelni azt, hogy iskola-látogatásom alkalmával a nyíregyházai ág. ev. s a rom. kath. felekezeti iskolákat, továbbá a nagy-kállói helv. hitv. és izraelita, a nyirbáthori községi, a kisvárdai rom. kath. birtokossági, a fényes-litkei, az ujvencsellői, a szent-mihályi belv. hitv., a tiszalöki belv. bitv., a nap- kori rom. kath., és gör. kath., a tisza-eszlári belv. hitv., népiskolákat jeleseknek találtam.

Jól esik lelkemnek, midőn jelezhetem azt, hogy népiskolai ügyünk emolésénél kiváló ügybuzgalmat s oda adó munkásságot fejtettek ki, az iskola-látogató urakon kivül, tek. Harsányi Menyhért, Nagy Kálmán állami iskolai gond. elnök urak; valamint nagy tiszt. Elefánty János kér. esperes, Szentmáriay Dienes, Lukács Ödön esperes, G-örömbey Péter, Farbaky József, Verzár István, Berthóty Béniámin, Kozma János sat. sat. urak. Adná az ég, hogy az általuk gyakorolt ügybuzgalom és munkásság, tanügyüuk érdekében, minél számosabb jóakarattal találkozhassék.

Végül a népiskolai ügyforgalmat illetőleg, vau szerencsém jelenteni, hogy a tek. közig, bizottság által a lefolyt évben letárgyaltatott 99 iskolaügy; a kir. tan- felügyelőséghez beérkezett és elintéztetett 1741 Ugyda- rab; a kir. tanfelügyelői hivatalból kimenesztett levelek száma 1123-ra ment.

Az országos tanitói nyugdíjintézetbe fel van véve 191 néptanitó, 126 pedig még mindig nem tagja.

Nyíregyházán, 1883 januárhó 11.

Tisztelettel.

Velkey Pál,

szabolcsmegyei kér. tanfelügyelő.

Szabolcsmegye dohánytermelő közönségéhez !

Nem múlik el esztendő anélkül, hogy a dohánytermelés érdekében egyesületünk választmánya pauaszszal ue árasztatnék el; nem múlik el esztendő a nélkül, hogy a termelők sérelmeinek megorvoslása végett, az illető minisztériumhoz felfolyamadás ne tétessék. Másfelől örökös a panasz a feles dohányosok indokolatlau túlkapásai és követelései ellen s miud-inkább követeltetik termelőink által, hogy a dohányosok viszonya a birtokos közönséggel szemben, valabára szabályoztassék.

Ezen óhajtásnak egyesületünk eleget — teendő elhatározta egy móltáuyos bérrendszer, illetőleg fizetési eljárást dolgozni ki. Ezen szabályzat kidolgozásával Psche- ver József közgazdasági előadó ur és választmányunk tagja bízatott meg. A benyújtott szabályzat választmányunk által tetszéssel fogadtatott, s hogy a termelő közönség véleményét nyilváníthassa felette, ezennel a nyíl vánosság elé bocsátjuk.

Megjegyezni óhajtjuk, hogy ha ezen indítvány a termelő közönség helyeslésével találkozand, azt közgyűlési jóváhagyás után kinyomatva, minden egyes termelőnek, aláirás és minden körülmények közti szigorú betartás végett, megküldendjük.

Tisztelettel hívjuk fel az érdeklődőket, hogy becses észrevételeiket akár írásba foglalva, akár a helybeli lapok utján, az alább következő indítványra megtenni szíveskedjenek.

Nyíregyházán 1883 január 22.

A felső tiszavidéki gazdasági egyesület titkársága.

Tekintetes választmány 1

Dohány tenyésztési jövedelmünknek évről évre való apadása, a beváltási túl szigorú eljárás következtében, egyrészt ; másrészt pedig azon visszás körülmény, hogy feles dohányosaink majdnem minden egyes birtokosnál és dohánytermelőnél más más bérviszonyokat találnak, ami őket folyton vándorlásra és helyváltoztatásra ösztönzi, ami ismét a dohányosok állandósításának és igy az okszerű tenyésztésnek lényeges akadályául szolgál, — kell, hogy arra indítsa a gazdasági egyesületet, miszerint megkísérelje, nem lehetne-e az egész megyében egyöntetű bérviszonyokat, fizetési rendszert alkalmazni, vagy legalább egy oly mintául szolgáló igazságos és méltányos bérrendszert felállítani, amelyet a gazdasági egyesület magáévá tevén, minden egyes tagjának követés és szigorú betartás végett ajánlana?

Nézetem szerint főelvűi volna kimondandó, hogy a dohányos, a birtokossal szénben, mindenben felesnek tekintendő, és csak oly tételeknél, amelyek igazságosan meg nem oszthatók, állana be egy bizonyos reciprocitás, vagyis egyik tehernek a másik teherrel való felcserélése.

Ha burgonyát vagy kukoriczát akarnánk abban a földben termelni, amelybe dohányt ültetünk; úgy könyen kiadhatjuk azon földeket egyharmad termésre azon esetben, ha azt megszáutva adjuk át a munkásnak; a szántásért tehát okvetlen oly terhet kell a dohányosnak vállalnia, amely a birtokost kártalanítsa, vagyis a kellő arányt helyreállítsa. így kell a lakásért, fűtőért, tüzelőért conve- tiós földért oly aequivalenst szolgáltatnia, mely által a méltányos egyensúly fenntartassék. A sok költségbe kerülő dohányszáritó hodályok kamatja és fenntartási költt sége igazság szerint ép úgy terheli a dohányost, mint a birtokost.

Azonban a dohánymivelés különlegességére és az azzal járó szakértelmet igénylő munkák sajátságosságára is figyelemmel kell lennünk, hogy a méltányosságot szem elől ne téveszszük; mert mig a feles gabona vagy feles kukoricza termélésnél, a nyers termény behozatalával, a feles munkásnak további felelőssége és munkája megszűnik, addig a dohánytermelésnél a legfőbb és legfontosabb munka ép akkor kezdődik és terheli a dohányost. A fűzés, szárítás, folkötözés és végül a besimitás oly

munkák, amelyekhez a dohányos rendszerint önmaga, családjával együtt képtelen és csak napszámosok segélye mellett felelhet meg. Ezen utóbbi munkák nagyrészben aequivalenseül tekinthetők azon munkáknak, amelyeket a gazda a földre, önmaga erejéből és költségére, fordított.

Semmiképen sem látom azonban igazolva azon rósz szokást, amely szerint, a melegágyak készítésének czime alatt, vagy 2 köböl rozs vagy búza adassák a dohányosnak ; mert a melegágyak készítése a gazdának még több erejébe és fáradságába kerül, mint a dohányosnak; a trágya és föld összehordása épen a tavaszi szántás ideje alatt nagyon terhes lévén.

Őhajtandó volna még szigorú betartása a 1876. évi XIII. t. czikknek, ame ly minden dohányos cselédi minőségéből kifolyólag, a szóigabiró által kiállított cselédkönyvvel lenne ellátva, amely nélkül senki által felfogadható ne legyeu. Mindé zeknél fogva ajánlom és indítványozom

a következő bérrendszer elfogadását:

1) A dohányos szolgálatának ideje márczius hó

15-én kezdődik, minden dohányos törvényszerű cselédkönyvvel kell hogy ellátva legyen, a nélkül felfogadni nem lehet.

2) A dohányos lakással, tüzelővel, gazdája által, egész éven át, minden beszámítás nélkül, elláttatik.

3) Minden catastralis hold dohány után, amelyet a feles kertész felvállal, 300 □ öl megszántott tavaszföld illeti őt, amelyben bármily kapás növéuyt termelhet.

4) Megélhetése biztosításául, előleg gyanánt a dohánytermésre, a dohányost hónaponként és holdanként 2 frt, 50 kr. illeti, amely pénzösszegbe az esetleg természetben kiadott gabona azonnal beszámittatik, amely előlegek, a termés beadása után, a dohányost illető fele-részből levonandók.

5. Minden dohányos család, amely négy vagy öt hold földet müvei, ingyen-legelőt kap egy tehénre és két db sertésre. Amelyik dohányosnak saját lova és ta- lyigája van, lovának szintén iugyen legelőt nyer.

6. A doháDytenyésztésnél előforduló összes munkát, a melegágyak készítésétől kezdve a besimitásig illetőleg bebálozásig, a dohányos tartozik végezni, akár családja akár napszámosok segélyével; a napszámosra gazdája által adott pénzösszeg, a dohánytermésre adott külön előlegnek tekintendő és annak ideje ben levonandó

7. Melegágyakra szüségelt gyékény- vagy szalmatakarókat beszerezni, a dohányost illeti. A felvállalt dohány föld beültetése a dohányos kötelessége lévén, amig egyrészt saját pénzén tartozik palántát venni, ha ő maga azt előállítani bármi okból képtelen volt, úgy másrészt a szükségen felül előállitott palánta értékesítéséből befolyt jövedelem, egyedül a dohányosé.

8. Dohányföldön csak az elválasztó barázdákon végig engedtetik meg paszuly vetése, amelynek termése azonban Bzintén megfelezendő.

9. Szemben azon tőke kamatjaival, amely a dohányszáritó hodályokban fekszik, a dohányfüzéshez szükségeltető zsineg beszerzése, egyedül a dohányost illető termés árába beszámítandó.

10. Szemben az ingyen-lakással, fűtővel, tüzelővel, valamint az esetleges simitóházban fekvő tőke kamatjaival, a simitóházhoz szűk ségelt világítás a dohányos költsége.

11. Felesnek nyilváníttatnak következő kiadások úgymint.

a) Jégkár elleni biztosítása a dohánynak.

b) Tűz elleni biztosítása a hodályoknak és az

abban függő dohánynak.

c) Földadó, valamint dohánytenyésztési engedélyilleték.

d) Doháuyszállitási költség a beváltó hivatalba.

12. ) Minden dohányosnak egy kis könyv kézbesítendő a szolgálatbai belépésekor, amelybe mindenféle előleg, valamint a teljes leszámolás is bevezetendő.

Teljes tisztelettel:

Pscherer József,

közgazdasági előadó, mint a felső tiszavid, gazd. egyesület választmányi tagja.

Vidéki levelezés.

Szakoly 1883. január 22

Szép a tavasz, amely virágainak milliárdjával, hímzett zöld szőnyegének bársonyával egy nagy bokrétává, lombról nehezült ligetek, regényes erdők légi szárnyasainak isteni dalával, mennyé varázsolja az öreg földtekét. Szép a nyár sárguló kalásztengerével. Szép az ősz áldásainak özönével. De legszebb a tél, a családi és társas örömek óhajtott gazdagságával ... 1

Van-e annál fenségesebb valami, mint midőn pattogó tüzű kályha barátságos melegében gyönyörködünk a kemény hidegtől ablakunkra rajzolt jégvirágok czifra alakjaiban, vagy egykedvűen hallgatjuk a küu üvöltő szél pokoli sivitását?!

Van-e annál fenségesebb, mint midőn a szeretett családikor által teremtett gyönyörökben találunk nemes élvezetet, amelytől az év többi szakaszaiban úgyis elvon az élet sokféle foglalatossága?

Van-e annál fenségesebb, mint midőn elhagyva az otthont, felkeressük azoknak barátságos hajlékát, akikhez őszinte benső vonzódás kapcsol?

Nem beszélek én nagyobb városi feszes mulatságokról ; a falusi összejövetelek mesterkéletlen egyszerűségét Írom le. Azok a jó névesték, amelyeken az Istvánok, Máriák, Otíliák, meg a geszterédi Miklósok hagyományos jószívűséggel látják számos vendégeiket; a jó sertéstorok, amelyekről a nagy Petőfi mondá: »Egy nagy gömböcz legyen a magas ég 1 És mi a gömböczben töltelék« ; a láb alá húzott magyar táncz az Ilonák bájos hangja, meg a poharak csengése, amelyek mind megauy- nyi halál harangok zúgásai a kiszenvedett bánat ravatalánál : ami téli estvéiuk fűszerei!

Annyi jó nap, jó este között mégis jólesik, ha ki zökkenve megszokott kellemes időtöltésünk kerékvágásából, uj alkalmat találhatintk .a téli esték eltöltésére. lg-