Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-19 / 33. szám
Szabolcsmegye gyiiiésterméböl. (Rendkívüli bizottsági gyűlés, aug., 14.) Mielőtt a gyülésterejnbe vezetném a szives olvasót, lehetetlen elhallgatnom azon nemes kapaczitácziókat és eszmecseréket, amelyeknek közvetlen a gyűlést megelőzőleg a folyosókon fill- és szemtanúja voltam. A mai rendkívüli közgyűlés tárgyát a Ludovika akadémiába ajánlandó 4 ifjúnak kijelölése kepezvén, néhány lelkes bizottsági tag ugyanis, azon szép és dicséretes irányban kezdett korteskedni, hogy miután a kérdéses alapítványi állomásokra pár szegényebb sorsú család gyermeke is pályázik, nyújtson a megye közönsége alkalmat ezeknek is a katonai pályára való ünki- képeztetéshez; a gazdagabbaknak különben is módjukban lévén, bármely pályára léphetni. A kapaczitáczió nem történt hiába, mert mint alább látni fogja a szives olvasó, a kimondott elv teljes érvényre emeltetett. De lássuk a gyűlés lefolyását. Elnöklő főispán ur ő méltósága 11-ed fél órakora gyűlést megnyitván, a Ludovika akadémiában megürült alapítványi helyek elnyerése czéljából benyújtott kérvények előterjesztését, illetőleg az állandó választmány e vonatkozatu javaslatának megvitatását jelenti ki tanácskozási tárgyul. Kállay János interpellálja a főispánt a múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése tárgyában. Szerénte és tudtával, ugyanis a legközelebbi közgyűlés jegyzőkönyve sem magából a gyűlésből nem jelentetett ki hitelesítetnek, sem küldöttség nem bízatott meg a hitelesítéssel; szeretné tehát tudni, hogy tulajdonképen ki által lett az és lett-e, vagy sem hitelesítve? Főispán ur felel Kállay Jánosnak s fölvilágositás- képen kijelenti, hogy a múlt gyűlés jegyzőkönyve másnap az ő szállásán lett hitelesítve, amely alkalomra több bizottsági tagot személyesen is meghívott. Arról ő nem tehet, hogy meg nem jelentek. Az ellen tehát kifogást el nem fogadhat. Különben is a mai napra csupán egy tárgy lévén kitűzve: más kérdés tárgyalásába nem bocsát- kozhatik. Az előre kellően meghirdetett alapítványi helyekre összesen 9 ifjú pályázott. Amennyiben pedig pályázók közül Ligethy Béla 'és liuday Barnabás életkoruk nem felel még a pályázati föltételeknek, Tulipány Gyula kérvényéből pedig a születési bizonylat hiányzik, e 3 kivételével, 6 ifjú bocsáttatik a pályázat sorompójába. E G ifjú: Blaskovics Mihály, Jármy Elemér, Somlyődy István, Szögyény Lajos, Tóth Emil és Virányi János. Kállay János az állandó választmány javaslatát, mely szerint Ligethy Béla és Buday Barnabás, mint akik meg életük 16-ik évét be nem töltötték, a pályázattól elültettek, el nem fogadhatja. Az alapítvány-levélben 12- től 14 éves kor áll. Szóló szerint az alapítvány-levelet nem szabad megváltoztatni. Főispán: Akkor, amidőu ezen alapítvány tétetett a tanrendszer egészen más volt.“L A korra nézve mindig a fennálló iskolai rendszer adja a normativumat. Különben, ha Kállay János bizottsági tag ur oly igen ragaszkodik az alapitvány-levél betűjéhez, akkor nem nemes ifjak nem is folyamodhatnának ezen helyekre; amennyiben ama helyek kizárólag nemes szülők gyermekei számára ala- pittaftak. (Helyeslés.) Ha mi a felszólaló ur nézete szerint járnánk el, az igen nagy szerencsétleuséget vonna maga után. A megye könnyen eleshetnék ajánlati jogától is. Vidovics szerint a megyének nem ajánlati, hanem egyenes választási joga van a fennforgó ügyben. 1868- tian is választott a megye, nem pedig csak ajánlott. Harsányi Menyhért feleslegesnek találja a választás és ajánlat kérdése fölötti vitát. Utal a törvényre, amely e tekintetben igen világos. A megyének még az ajánlata sem teljes érvényű, amennyiben a pályázó ifjak csak előleges vizsga után vétetnek fel. Kállay János az alapitványlevelet megváltoztatni nem engedi. Főispán az ő felsége által szentesített e vouatko- zatu törvény respektálására figyelmezteti előtte szólót. Frater Sándor a megyei autonómia jogának meg- véjjíse szempontjából, egy feliratban hangsulyoztatni óhajtja, hogy a megye választási joga tartassák épségben s az egyszerű felterjesztés által ne csorbittassék az. Osztja ugyan Kállay és Vidovics aggodalmát; de ezúttal elfogadja az állandó választmány javaslatát. Végül azon óhajtásának ad kifejezést, hogy a betöltendő alapítványi helyek inkább azokkal töltessenek be, akik arra rá vannak szofülva, mint a gazdagokkal. Miklós László nem látja a megye választási jogát veszélyeztetve sem a leirat, sem az állandó választmány javaslata által; mert a helyek betöltésénél különben is a felvételi vizsga eredménye a döntő. Szóló az eljárást czélszerüségi szempontból helyesnek találja s pártolja az állandó választmány javaslatát. Szunyoghy Bertalan az állandó választmány javaslatát nem fogadja el, a vonatkozó törvényt felolvastatni kéri, pártolja Kállay János javaslatát. (Közbekiáltások: Szavazzunk !) Főispán: Akik az állandó választmány javaslatát elfogadják, álljanak fel. (A nagy többség feláll). A kik nem fogadják el, álljanak fel szintén. (Feálla- nak 7-en 8-an). E szerint tehát elrendelem a szavazást. Mielőtt'azonban a szavazás megkezdetnék: egy igen fontos Körülménybe vagyok bátor a tekintetes közgyűlést figyelmeztetni. Vau ugyanis a folyamodók közt egy szegény ifjú, Ez egy köztiszteletben álló községi jegyzőnek á fia. Tudjuk, hogy mily mostohán vannak a községi jegyzők dotálva; és azt is igen jól tudjuk, hogy mily nehéz hivatali teher nyomja vállaikat. Mutassa meg a tisztelt megye, hogy tudja méltányolni a községi jegyzők érdemeit s adja szavazatát első helyen ez ifjúra. Ez ifjú Virányi János vencsellői jegyző ur gyermeke. Ajánlom őt figyelmükbe. (Éljen!) Ezután megindult a szavazás. Legtöbb szavazatot nyárt Virápyi János (112-őt), Tóth Emil 84-et, Bfasjfco- vics J£ 83-at, Szögyényi Lajos és Somlyódi István egyenlő szavazatot (81—81) nyervén, reájuk nézve újabb szavazás rendeltetett el. Az újabb szavazásnál Somlyődy M. 47, Szögyényi L. 3G szavazatot nyervén, a negyedik helyen Somlyódi M. lett megválasztva, illetőleg kijelölve. Három-negyed 12 órakor a gyűlés eloszlott. (y) „N Y f Ü V I U irt K.“ A petróleum ipari használata. Mielőtt a petróleumnak szorosabb értelemben vett ipari alkalmazását fejtegetném, nem tartom egészen érdektelennek néhány sorban annak történetét megismertetni. A petroleum már 3500 évvel Krisztus urunk születése előtt ismeretes volt. Már a régi Ninive és Babylon lakosai által is használtatott, de kellő mérvben csak Nagy Sándor macedóniai király méltatta figyelemre a Jo folyam melletti petroleum forrásokat, melyek 120 intfdre esnek Babylontól. Az örök vagy szent tüzek Bakuban, a kaspi tenger mellett, szintén nem egyebek, mint petroleumforrások, melyek ókori időben meggyuj- tatván, még mai napig is az indiai tüzímádó felekezetek (Fakirok) által istenként tiszteltetnek. A bibliában felemlített Sodorna és Gomorra városoknak elpusztulása szintén csak hatalmas petróleumot, illetve kőolajat tartalmazó vizek kitörésére vezethető vissza, a petroleum t. i. könnyebb lévén a víznél, annak felületén összegyűlt, s valami külső körülmény következtében meggyulván, nevezett két város teljes pusztulását vonta maga után. A régi egyptomiak a petróleumnak antiseptikus hatását is ismerték s azt halottjaik bebalzsamozására, a levegő tisztítására, bőrbetegségek gyógyítására stb. használták, ügy látszik, hogy a petroleum Egyptombau meglehetős menyiségekbeu fordult elő, mert Plutarchus egy égő petroleumtavat említ irataiban. Plinius idejében a petroleum „siciliai olaj' név alatt — miután a mai Girgent siciliai város mellett találtatott — városok világítására használtatott. A petróleumnak valódi használata azonban csak az amerikai források felfedezése óta veszi keltét. Egészen 1854-ig a nyers petroleum csak mint kocsikenőcs és mint gyógyszer használtatott. Dr. Brewer-nek jutott legelőször eszébe, hogy a petrolenm világítási czélokra is használható, és G. L. Drake volt az első, ki a petroleum nyerésére ártézi kutat furatott. 1859-ben 71 méter mélységben egy petroleumforrásra akadt, mely naponkint 1200 liter petróleumot szolgáltatott. Ezen kőolajat már házi czélokra is használták. Boldog, boldogtalan kezdett ezután Amerika petroleumdús vidékeire vándorolni, azon reményben, hogy szerencséjét meg fogja alapítani és meggazdagodva visszatérhet. Ezen a nép- vándorláshoz hasonló mozgalmak egész városok alapítására vezettek, melyek csakis petróleummal kereskedtek és ezen most már világforgalmi fontosságot nyert ipar- czikket az egész világba szállították. A pensylvániai petroleum 1861-től kezdve vált világhírűvé, mely időben Tank-Foru mellett egy hatalmas forrás naponkint közel 400 hektoliter tiszta petróleumot szolgáltatott. Gyorsan egymást követte most már a hatalmas naphta (nyers petroleum) források felfedezése és ezek hol nagyobb, hol kisebb mennyiségekben szolgáltatták a mai nap nélkülözhetleu s nemzetközi kincs gyanánt tekintett petróleumot. Daczára annak, hogy a föld gyomra sőt néha felszíne is megmérhetlen mennyiségekben szolgáltatta a petróleumot, annak ára huzamosb ideig mégis aránylag igen magas volt, Ez abban találja magyarázatát, hogy a szállítási költségek igen nagyok voltak, és hogy a petroleumforrások — kivált kezdetben — csak egyesek kezében lévén, ezek egyedáruskodó szerepet játszottak a petroleumpiaczon. A források szaporodása azonban a közlekedési eszközök javítását is a maga után vonta; minden nagyobb telepliez vasút vezettetett. Nagyobb nyereség elérése végett, az egyes források tulajdonosai ezzel nem elégedtek meg, hanem tovább menve, csatornákat építettek és — mellőzve a vasutakat — ezekben vezették a petróleumot a legközelebbi kikötőig. Nagy nehézséget okozott az, hogy a szállításhoz szükségelt hordók kellő menyiségekbeu nem voltak kaphatók, Ezen úgy segítettek, hogy a hajók belseje lehetőleg tisztán lett kidolgozva, s a petroleum a csatornákból egyenest a hajókba vezettetett s igy szállíttatott a tengeren Európába. A petroleum nagyon ritkán használható világítási czélokra azon állapotban, mint az a természetben előfordul, s azért tisztítani kell. A nyers petroleum néha sürü, néha ritka állományú, különböző színben előforduló olajos folyadék, mely átható sajátos szaggal bir; tisztított állapotban viztiszta vagy csak kevéssé sárgás szinü. Igen illő s azért óvatossággal kell vele bánni, miután a petroleumgőzök, levegővel keverve, durrléget alkotnak, mely meggyujtva igen hevesen explodál s igy sok minden szerencsétlenségnek lehet okozója. A petroleum-gázak fenti tulajdonságai úgynevezett petroleum-motorok szerkesztésére vezettek. Hock Bécs- beu volt az első, aki a gázmotorokhoz hasonló ilyen erőgépre vett szabadalmat. Ezen petroleum-raotor szerkezete majdnem mindenben megegyezik a gázmotorral, s ezek is — légszesz hiányában — petroleunigáz által hozhatók működésbe, mint ez tényleg itt-ott történik is. Egy ily Otto-Langen-féle gázmotor óra és lóerőként 04 kgr. petróleumot fogyasztott. A költségek tehát csak csekélylyel nagyobbak, mint a légszesz által hajtott motoroknál. Ösztönözve az elért eredmények által, Brayton szintén szerkesztett egy petroleum-motort, mely nyugodt járás és megtakarítás szempontjából, minden e téren tett kísérleteket felülmúl. A petroleum-motorok általános használatát eddig csakis a petroleum, illetve annak lepárlási terménye, a ligroinnak aránylag még mindég magas ára, és még azon körülmény hátráltatja, hogy egy teljes biztonságot nyújtó petroleumgáz fejlesztő készülék eddig még nem lett kielégítően szerkesztve ; de remélhető, hogy ennek megtörténtével a kisiparosnak is egy oly gép fog rendelkezésére állani, mely őt képessé teszi arra, hogy iparát a folytonos ipari fejlődés szip- vonalán tarthassa. Világítási czélokra a petroleum két alakban használható : vagy folyékony vagy pedig gázszerll állapotban, mely utóbbi esetben tökéletesen pótolja a gázvilá- gitást. Újabban igen czélszerü készülékek szerkesztettek az ily petroleumgáz előállítására. A petruleumgáz előállítására azonkan ritkábban a nyers petróleumot magát, mint igen illó lepárlási terményeit használják, és épen ezen szempontból tekintve a dolgot, ezpn világítási rendszer nem egészen veszélytelen, miután exploziók nem tartoznak a ritkaságok közé; de igenis használhatók e czélra azon terményei a petróleumnak, melyek már csak magasabb hőfok alkalmazása mellett volnának destillálhatók és ezeknek alkalmazása mellett a petroleumgáz-világitás minden nagyobb műhelyben ajánlható. A folyékony állapotban világítási czélokra használt petroleum különböző elnevezések alatt jön forgalomba, a tisztítás (raffinirozás) kisebb-nagyobb foka szerint. A legtisztább, majdnem szagtalan petroleum az u. n. so- lar-olaj. Mint már említém, a petroleum világítási czélokra nem használható ugyanazon állapotban, amelyben az bá- nyásztatik, hanem szükségessé válik annak tisztítása. A módok és eljárások, melyek szerint az történik, főbb mozzanataikban egyenlők. A lepárlás kezdetén átmenő és a tisztításnak alávetett egész petroleum menynyiségek mintegy 10 százalékát képező rész világítási czélokra közönséges lámpák alkalmazása mellett, nem használható, miután illóságánál fogva igen künynyen adhat alkalma, exploziókra. Ilasználtatik ezen része a petroleumpárlatt nak az úgynevezett ligroin-, valamint az újabban alkalmazásba jött hordozható légszeszlámpák számára; azonkívül különféle anyagok oldására és egyéb czélokra isAz ezen illó rész után átpárló, már 40° B. sűrűséggel biró olajuemek képezik a tulajdouképeni közönséges lámpákban használt petróleumot. Ezek bél nélkül csak nehezen gyujthatók meg s igy — ha gondosan történt elválasztásuk — minden veszély nélkül használhatók világítási czélokra. A harmadik részét a nyers petróleumnak képezik a már nehezebben illó olajrészek, az u. n. kenőolajok (Schmier-őhle.) Ezek gyakran az első párlattal (gasoline, ligroin stb.) keverve naphta név alatt fordulnak elő a kereskedésben s szintén használtatnak világítási czélokra is. Az erre való alkalmazásuk azonban veszélyes lehet, mert a hozzá kevert gasoline és ligroin könynyen adhat oxploziókra alkalmat. Ezen részei a nyers petróleumnak továbbá gépkenésre , vízhatlan ponyvák előállítására, faimpráeguálásra stb. is használtatnak. A kazánokban még visszamaradó, közönségez hőfokoknál át nem párologtatható részek paraffinra dolgoztatnak fel. Újabb gyárak ezen lepárlásokat túlhevi- tett gőzzel eszközük. Megemlíthető még e helyen a petroleum használata a fűtésre. Fraucziaországban tényleg mozdonyok és gőzhajóknál csakis majdnem kizárólag petroleum vau e czélra használatban. A petroleum fűtés aránylag igen olcsó, mert közönséges módon fűtött gőzhajónál az óránkénti költségek körülbelül 18 írtra rúgnak, mig a petroleum fűtés csak 1 frt 55 krt tesz óránként. Természetesen ezen fűtési mód csakis ott jöhet előnyösen alkalmazásba, a hol a föld az anyagot hozza bőven és közelében szolgáltatja. Szavcsuk József, tanár. Belügyminiszteri körrendelet. (A kolera elleni óvintézkedések életbeléptetése tárgyában.) Hivatalos tudósítások szerint Alsó-Egyiptomban, névszerint Damiette, Mansurak, Port-Said, Chubine és Samanondban a kolera járványosán ütött ki s jelesül Damietteban már nagyobb kiterjedést nyert. Habár remélni lehet, hogy úgy magában a járvány által meglepett országban, valamint a tengeri hatalmak részéről tett szigorú óvintézkedések folytán, sikerülni fog a járványnak Európába való áthurczolását megakadályozni s hogy monarchiánk tengerészeti hatóságai részéről már eddig is tett és a szükséghez képest még ezentúl is teendő erélyes óvintézkedések által hazánk területéről a nevezett járványos betegséget távoltartani sikerülend: mindamellett — különös tekintettel a járványnak a jelen melegebb évszakban való könnyebb tovaterjedhetésének lehetőségére — a gondos elővigyázatot szükségesnek tartom arra nézve, hogy azon nem remélt esetben, ha a járvány hazánk határaihoz közelednék, a gátló- és óv- rendszabályok jó eleve való keresztülvitele által annak terjedése és hatása lehetőleg gyengittessék. Ennélfogva a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák f. hó 6 án 40485/VHI. a) sz. a. kelt rendelete alapján, a járási szolgabirákat és a r. t. városok polgár- mestereit a következő intézkedések haladéktalanul és pontos keresztülvitelére utasítom. 1. Minthogy a kolera oly betegség, melynek csirája epidémiát okozó terjezővé főleg akkor válik, ha oly talajba jut, a mely kolera méreggé való kifejlődését elősegíti, ugyanazért az ütczák, udvarok és házak tisztántartására különös gond fordítandó és a levegő fertőzésére szolgáló minden tényező a legnagyobb szigorral távoltartandó vagy eltávolitaudó. Jelesen, a községekben vagy a községek közvetlen szomszédságában lévő mocsá- ros helyek földdel kitöltendők, az utczákon lévő és rendesen apadásnak iudult árokvizek levezetendők, a utczákon és udvarokon lévő ganéjdombok eltávolitandók és a szállodák, vendéglők, korcsmák, iskolák, vaspálya és hajózási állomások árnyékszékei már most mindennap fer- tőztelenitendők. A fertőztelenitési szerek a községek által nagyobb mennyiségben azonnal beszerzendők ős az illetőknek a beszerzési áron a szükséghez képest kiszol- gáltataudók. Mint fprtőztelenitő szer egyelőre beszerzendő a vas- gálicz, mely az árhyékszékek, vizelőhelyek, emésztő gödrök, csatornák, fertőztelenitésére használandó és pedig 20 szoros mennyiségű vízben föloldva. Egy közönséges árnyékszők fertőztelenitésére ■/* kilogramm vasgálicz 12 liter vízben feloldva elegendő. Szobák és egyáltalában elzárható helyiségek,fertőztelenitésére ajánlandóka kón- rúd'alr, ipelyek elégetve az igen hatályos kénessavat adják. Egy 50 köbméter nagyságú térnek fertőztelenitésére 20 gramm kén elegendő. A kénessav fertőztelenitő hatását a nedvesség fokozza és tökéletes elégését kénes fonalak és borszesz hozzáadása által lehet elősegíteni. Egyes tárgyak fertőztelenitésére alkalmas a karbolsavnak 5—10 százalékos vizes oldata, vagy a még biztosabb sublimatnak igen hígított 1 gramm, 5000 gramm vízre számított oldata. A sublimat mérges volta miatt avatatlanok kezébe ne adassák, de alkalmazását a tulajdonsága ne korlátozza, mert biztos hatása mellett nem szükséges a desinficiálandó tárgyon hosszasan rajta
