Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-22 / 29. szám
IV. évfolyam. 29. szám. Nyíregyháza, 1883. juliushó 22. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI községi jegyzők egyletének hivatalos közlönye. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre...........................................................4 írt. Félévre.................................................................2 „ Negyedévre........................................................1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre* csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- ezeni-uteza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ozime alatt kéretnék beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo- I gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető I költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dívjak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kr aj ezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsbeu, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az adóemelés kérdéséhez. VI. A földbirtok, illetőleg a földbirtokos, nemcsak a hitelviszonyok rendezése s a földbirtok el nem darabolása tekintetében védelmezendő az államhatalom által, hanem a megadóztatásnál is különös figyelemre méltatandó és kiváló kedvezményben részesítendő. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a föld jövedelme az, amely a legtöbb hullámzásnak, véletlen esélyeknek és bizonytalanságnak van kitéve. Nagyon természetes tehát, hogy a földadó-kulcsnak a legkisebbnek kell lenni az összes adótárgyak adókulcsai közt. A földbirtok, hozadékinak vagyis tisztajövedelmének bizonytalansága mellett is, a legbiztosabb adótárgy lévén az államban: kell, hogy az az államnak legfőbb gondját is képezze, s mint ilyen legtöbb kedvezményben részesittessék. Fájdalom, a magyar pénzügyminister és führ- menderjei nagyon keveset látszanak törődni a földbirtokokkal és a földbirtokosokkal. Nálunk a földbirtok, különösen a kis és apró birtok van a legnagyobb mértékben megadóztatva. Hogyan és miként történik ez? Megmondom. Nézzük először is, miként készül nálunk a földadó-kulcs ? A telekadó-kataszter közegei fölmérik az ország területét; a hozadékképes, vagyis a termékeny területeket, a különféle művelési ágak szerint osztályozzák; a tiszta jövedelmet pénzértékben megállapítják; ezután a megállapított hozadék, tisztajövedelem útin. bizonyos időtartamra (10—20 év) állandóan kivettetik az adó. így készül a földadó-kulcs ma minden kul túr államban ; tehát igy készül nálunk is. A föld hozadékának, illetőleg tisztajövedelmé- nek meghatározásánál, a földadó kataszter elvi szempontjai szerint, a nyers hozadékból levonatnak a termelési költségek, természetesen a földbirtokrészek fekvési, gazdálkodási, forgalmi, közlekedési és pia- czi viszonyainak figyelemmel tartása mellett, A reál, vagyis azok a terhek, amelyek a földbirtokon jogi természetüknél fogva fekszenek, (mint a kegyúri teher, a földváltság, az egyházi, községi, stb. adók) a hozadékot természetesen kevesbítik; miután azok, épen úgy mint az előállítási és fenntartási költségek, a nyert hozadékból levonatnak; legalább levonandók volnának. Nem tudom, hogy a magyar kataszter figyelembe veszi-e mindezen elősorolt reálterheket és levonja-e a föld nyers jövedelméből, vagy sem?! De tegyük fel, mert fel kell tennünk, hogy levonja, a kisebb falusi birtokok még igy is óri- ásilag meg vannak adóztatva, a nagy földbirtokhoz és egyéb adó-alapokhoz aránylag. Ha eltekintünk is azon, különben nem épen jelentéktelen körülménytől, mely szerint a falusi kis birtok a föld tiszta hozadékára kivetett adón kívül, a községi és egyházi adókkal is terhelve van, amelyeket a nagy birtokok, mint a róm. katli. és zsidó birtokosok tulajdonához tartozók vagy épen nem, vagy csak nagyon kis mérvben viselnek: már magában az, hogy mig az iparos, kereskedő, gyáros, nagytermelő maga szabja meg czikkeinek és termelvényeinek árát; addig a kis és apró birtokos kénytelen az épen ezek által megszabott piaczi árak szerint értékesíteni terményeit, oly teherként nehezedik a ids és apró birtokosokra, hogy valóban bámul az ember, mikéut és mivel bírják a minden évben előálló rendes kiadásokat fedezni: ha csak egyetlen szűk vagy terméketlen esztendő áll is be. Ha pedig még mind ezekhez veszszük azt, hogy a kis és apró birtok mily gyakran jő, adás- vevés, csere és öröklés utján, változás, tehát jog- illetéki adó alá is: egyátalában nem csuda, ha a magyar kis és apró birtokosok lassanként napszámosokká lesznek. Végre betetőzik e nyomorúságos állapotokat: az adótartozásoknak a földbirtokra való hivatalos bekeblezése és a kényszer-végrehajtás. íme e halvány vonásokból is bárki átláthatja, hogy: a magyar kis és apró birtokost maga, a földbirtok helytelen, aránytalan ős méltánytalan megadóztatása is képes koldusbotra juttatni. Lehet-e tehát nálunk csak szó is az adóemelésről!? Bizonynyal nem; legalább a mostani adót úgy, ahogyan van, nem lehet már feljebb emelni. Igazságos és méltányos adórendszer nélkül, egyetlen állam sem állhat fenn sokáig ! Miként lehet ezen segíteni: legközelebb megkísérlem kifejteni. S/.íibolcsmegye évnegyetles gyüléstermiből. (Julius 17.) Főispán ur ő méltósága pontban 10 órakor belép a terembe, az elnöki széket elfoglalja, a kétszázat meghaladó számból álló közgyűlést röviden üdvözli, s a gyűlést megnyitódnak nyilvánítja. Mielőtt a napirendre tűzött tárgyak lebonyolitása megkezdetnék, főispán ur a szólásra jelentkezők nyilvántartásával Miklós László tiszt, főjegyző urat bízza meg. Első helyen, a lapunk utján is közzé tett tárgy- sorozat sorrendje szerint, a megyei szervezkedés tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó miniszteri leirat olvastatik fel. A miniszteri leirat a üadai felső szolgabirói járás központját illetőleg, újabb megfontolás alapján hozandó határozat formulázására hívja fel a megye közönségét ; amennyiben a szabályrendelet központi, illetőleg székhelyül Gáveit jelölte ki, a főispáni e vonatkozat« jelentés pedig fíakamazt hozta javaslatba, mint úgy a kőut, valamint a vasút által kínálkozó előnynél fogva is Gá vánál kedvezőbb és czélszerübb pontot. Majd a főjegyző tiszti javadalmából 100 frt úti átalányt s a két tiszti (fő és al) ügyészéből 100—100 forintot töröl. Úgyszintén a közigazgatási iktató és kiadó lakbérükből 50—50 forintot von le. Végül az árvaszéki iktatói és kiadói állást, amely állásokat a szabályrendelet 700—700 forinttal rendszeresített, a miniszteri leirat egy személy ellátása alá vonta 600 frt évi fizetés és 150 frt lakbérrel. Ez után olvastatott az állandó választmánynak eme miniszteri leiratra vonatkozó javaslata. A javaslat a tiszti fizetésekben tett törléseket és módosításokat tudomásul vétetni véleményezi ; a szolgabirói székhelyre vonatkozólag pedig a leiratban hangsúlyozott Rakamaz helyett, újabban Gávát ajánlja ; azzal indokolván javaslatát, hogy a Rakamaz mellett nyilatkozó előny figyelembe nem jöhet : miután a dadai felső járás községei sem a raka- mazi kőuttal, sem a vasúti vonallal összeköttetésben nincsenek. Azon pontnál, amely szerint a járás tisztviselői a központban, vagyis a járás székhelyén lakjanak, az a kérdés merült fel : ha vájjon a járási orvosok kötelez- hetők-e arra, hogy ők is a székhelyen lakjanak. Főispán ur kívánatosnak találja ugyan, hogy a járási orvos, a járás tisztviselőivel egy ponton lakjék, ami különösen járvány idején igen üdvös ; mindazáltal nehogy esetleg e tárgyban még egy rendkívüli gyűlést kelljen tartanunk, fogadjuk azt el úgy ahogyan van, az „orvosok kivételével,“ Szoboszlay József az állandó választmány javaslatát pontról pontra felolvastatni és tárgyaltatni kívánja: hogy mindenki hozzá szólhasson. Az orvosokra nézve szóló megjegyzi, hogy az orvos tulajdonképen nem is tartozik a szolgabirói hivatalhoz Az után meg szeréute még sokkal jobb s az egyes vidékekre nézve is előnyösebb, ha az orvos után nem kell a székhelyre fáradni. Végül ilyesmit követelni az orvosoktól, a mostani csekély díjazás mellett, méltányosan kívánni sem lehet. Oaál Elek nem kívánja, hogy az orvos a székhelyen lakjék. E kérdést elejtetni kéri.E tekintetben szeréute csak akkor lehetne rendelkezni az orvos urakkal, ha lakást adna a megye nekik. A dolgok mostani állásában ilyesmit akarni nem lehet. Székely Benedek pártolja Gaál Elek nézetét. Főispán ur a határozatot, mely szerint az állandó választmány javaslata egész terjedelmében elfogadtatik’ kimondja. Olvastatott a nagymélt. köziek, minisztériumnak a Nyíregyháza város belterületén felállítandó vámsorompóra vonatkozó 17,619/883. számú leirata, amelyben a megye közönségének múlt évi 98. számú határozatát feloldja, egyszersmind saját 42,832/883. számú engedélyében adott vámszedési jogot hatályon kívül helyezi s a megye közönségét újabb határozat hozatalára utasítja. Bégányi Ferencz főjegyző eme szerencsétlen vámsorompó ügy genesisét felvilágosítás képen, sorrendben elmondván : az állandó választmánynak véleményes javaslata lett volna felolvasandó. Minthogy azonban a kérdéses vámsorompó tárgyában, Görömbey Péter és társai által, a megye érdekében, egy indítvány adatott be, a melyet az állandó választmány együttesen tárgyalt és véleményez: előbb az indítvány felolvasását ajánlja és csak azután következnék az állandó választmány javaslata. Az indítvány Nyíregyháza városát a vámsorompó felállításának jogától egyszerüeu elüttetni s a vámszedési jogot a megye kezére játszatni kívánja. E czélból javasolja, miszerint mondja ki határozatképen a megye, hogy a saját utait semmi szin és feltétel alatt Nyíregyháza városának át nem engedi; mivel a városon keresztül vonuló kőutjain maga kíván vámsorompót állítani. Nyíregyházának, mint megyei székhelynek felvirágzását azonban szivén kívánván hordani; határozatilag mondassák ki, hogy a megye által felállítandó vámsorompó jövedelméből az ut- és vámfenntartási költségeken kívül fenmaradandó tiszta jövedelemnek egy-negyed részét addig, amig Nyíregyháza a maga utjain vámsorompót nem állít, Nyíregyháza városának átadja. A vámszedés módozatainak házilag, vagy bérletileg való kezelése, nemkülönben a vámsorompó helyének megállapítása, úgy az e részben való javaslat kidolgozása végett pedig, küldöttség menesztessék ki. Ennyi és semmi más az indítvány czélja és óhajtása. Ez után olvastatott az állandó választmánynak erre vonatkozó javaslata. Az állandó választmány felolvasott véleménye, az 1882-ben megállapított s a nagymélt. minisztérium által is helybenhagyott vámszedési dij-jegyzék tételeit nagy részben újból meghagyja és ajánlja. Némely pontban azouban a javaslat, a vámfizető közönség előnyére, eltér attól. Jelesen: minden kisebb hajtó marha után (bornyu, csikó), ha még szopós, csak 1 krajezárt állapit meg; a juh és sertéseknél pedig, minden 5 darab után 1 krajezárt, s az azon alul levőktől darabonkint szintén 1 krajezárt. Legfontosabb eltérés a tavaly Nyíregyházára köte- lezőleg megállapított feltételek közt és legelőnyösebb a közönségre nézve az, hogy az állandó választmány határozatilag kimondatni véleményezi, miszerint: „Nyíregyháza városának bármely vámsorompójánál váltott jegyek, a vasúthoz és a dohánybeváltó hivatalhoz való ki- és bejövetelnél érvényesek lesznek“. A gyűlés további lefolyását, tárgyhalmaz és hely szűke miatt, csak a jövő számban adhatjuk. ("Vége következik) Iskolai értesítők. A nagy-kállói magy. kir. állami főreáliskola értesítője 1882—83 iki tanévről. Közzé teszi: Schurlna István, kir. igazgasd tanár. Az értesitő II. része az iskola ez évi történetét hozza. A rendes előadások szeptemberhó 2-án nyíltak meg. Beíratott 99 tanuló, évközben jött 2., Összesen lett 101. Elmaradt az év folyama alatt 7, meghalt 1. A szaporodás a múlt évi létszámhoz képest: 8. A tanulók számának e szaporodása örvendetes jele annak, hogy a közönség, megértvén a reál oktatás czélszerüségét, a reál iskolák iránti rokonszenv és érdeklődés mindinkább erő-
