Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-22 / 29. szám

IV. évfolyam. 29. szám. Nyíregyháza, 1883. juliushó 22. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI községi jegyzők egyletének hivatalos közlönye. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre...........................................................4 írt. Félévre.................................................................2 „ Negyedévre........................................................1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre* csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- ezeni-uteza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ozime alatt kéretnék beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo- I gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető I költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dívjak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kr aj ezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsbeu, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az adóemelés kérdéséhez. VI. A földbirtok, illetőleg a földbirtokos, nemcsak a hitelviszonyok rendezése s a földbirtok el nem darabolása tekintetében védelmezendő az államhata­lom által, hanem a megadóztatásnál is különös fi­gyelemre méltatandó és kiváló kedvezményben ré­szesítendő. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a föld jöve­delme az, amely a legtöbb hullámzásnak, véletlen esélyeknek és bizonytalanságnak van kitéve. Nagyon természetes tehát, hogy a földadó-kulcsnak a leg­kisebbnek kell lenni az összes adótárgyak adókul­csai közt. A földbirtok, hozadékinak vagyis tisztajöve­delmének bizonytalansága mellett is, a legbizto­sabb adótárgy lévén az államban: kell, hogy az az államnak legfőbb gondját is képezze, s mint ilyen legtöbb kedvezményben részesittessék. Fájdalom, a magyar pénzügyminister és führ- menderjei nagyon keveset látszanak törődni a föld­birtokokkal és a földbirtokosokkal. Nálunk a földbirtok, különösen a kis és apró birtok van a legnagyobb mértékben megadóztatva. Hogyan és miként történik ez? Megmondom. Nézzük először is, miként készül nálunk a földadó-kulcs ? A telekadó-kataszter közegei fölmérik az or­szág területét; a hozadékképes, vagyis a termékeny területeket, a különféle művelési ágak szerint osztá­lyozzák; a tiszta jövedelmet pénzértékben meg­állapítják; ezután a megállapított hozadék, tiszta­jövedelem útin. bizonyos időtartamra (10—20 év) állandóan kivettetik az adó. így készül a földadó-kulcs ma minden kul túr államban ; tehát igy készül nálunk is. A föld hozadékának, illetőleg tisztajövedelmé- nek meghatározásánál, a földadó kataszter elvi szem­pontjai szerint, a nyers hozadékból levonatnak a termelési költségek, természetesen a földbirtokrészek fekvési, gazdálkodási, forgalmi, közlekedési és pia- czi viszonyainak figyelemmel tartása mellett, A reál, vagyis azok a terhek, amelyek a föld­birtokon jogi természetüknél fogva fekszenek, (mint a kegyúri teher, a földváltság, az egyházi, községi, stb. adók) a hozadékot természetesen kevesbítik; miután azok, épen úgy mint az előállítási és fenn­tartási költségek, a nyert hozadékból levonatnak; legalább levonandók volnának. Nem tudom, hogy a magyar kataszter figye­lembe veszi-e mindezen elősorolt reálterheket és levonja-e a föld nyers jövedelméből, vagy sem?! De tegyük fel, mert fel kell tennünk, hogy levonja, a kisebb falusi birtokok még igy is óri- ásilag meg vannak adóztatva, a nagy földbirtokhoz és egyéb adó-alapokhoz aránylag. Ha eltekintünk is azon, különben nem épen jelentéktelen körülménytől, mely szerint a falusi kis birtok a föld tiszta hozadékára kivetett adón kívül, a községi és egyházi adókkal is terhelve van, amelyeket a nagy birtokok, mint a róm. katli. és zsidó birtokosok tulajdonához tartozók vagy épen nem, vagy csak nagyon kis mérvben viselnek: már magában az, hogy mig az iparos, kereskedő, gyáros, nagytermelő maga szabja meg czikkeinek és termelvényeinek árát; addig a kis és apró bir­tokos kénytelen az épen ezek által megszabott piaczi árak szerint értékesíteni terményeit, oly te­herként nehezedik a ids és apró birtokosokra, hogy valóban bámul az ember, mikéut és mivel bírják a minden évben előálló rendes kiadásokat fedezni: ha csak egyetlen szűk vagy terméketlen esztendő áll is be. Ha pedig még mind ezekhez veszszük azt, hogy a kis és apró birtok mily gyakran jő, adás- vevés, csere és öröklés utján, változás, tehát jog- illetéki adó alá is: egyátalában nem csuda, ha a magyar kis és apró birtokosok lassanként napszá­mosokká lesznek. Végre betetőzik e nyomorúságos állapotokat: az adótartozásoknak a földbirtokra való hivatalos bekeblezése és a kényszer-végrehajtás. íme e halvány vonásokból is bárki átláthatja, hogy: a magyar kis és apró birtokost maga, a föld­birtok helytelen, aránytalan ős méltánytalan meg­adóztatása is képes koldusbotra juttatni. Lehet-e tehát nálunk csak szó is az adóemelésről!? Bizony­nyal nem; legalább a mostani adót úgy, ahogyan van, nem lehet már feljebb emelni. Igazságos és méltányos adórendszer nélkül, egyetlen állam sem állhat fenn sokáig ! Miként lehet ezen segíteni: legközelebb meg­kísérlem kifejteni. S/.íibolcsmegye évnegyetles gyüléstermiből. (Julius 17.) Főispán ur ő méltósága pontban 10 órakor belép a terembe, az elnöki széket elfoglalja, a kétszázat meg­haladó számból álló közgyűlést röviden üdvözli, s a gyű­lést megnyitódnak nyilvánítja. Mielőtt a napirendre tűzött tárgyak lebonyolitása megkezdetnék, főispán ur a szólásra jelentkezők nyilván­tartásával Miklós László tiszt, főjegyző urat bízza meg. Első helyen, a lapunk utján is közzé tett tárgy- sorozat sorrendje szerint, a megyei szervezkedés tár­gyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó miniszteri leirat olvastatik fel. A miniszteri leirat a üadai felső szolgabirói járás központját illetőleg, újabb megfontolás alapján hozandó határozat formulázására hívja fel a megye közönségét ; amennyiben a szabályrendelet központi, illetőleg szék­helyül Gáveit jelölte ki, a főispáni e vonatkozat« jelen­tés pedig fíakamazt hozta javaslatba, mint úgy a kőut, valamint a vasút által kínálkozó előnynél fogva is Gá vánál kedvezőbb és czélszerübb pontot. Majd a főjegyző tiszti javadalmából 100 frt úti átalányt s a két tiszti (fő és al) ügyészéből 100—100 forintot töröl. Úgyszintén a közigazgatási iktató és kiadó lakbérükből 50—50 fo­rintot von le. Végül az árvaszéki iktatói és kiadói állást, amely állásokat a szabályrendelet 700—700 forinttal rendszeresített, a miniszteri leirat egy személy ellátása alá vonta 600 frt évi fizetés és 150 frt lakbérrel. Ez után olvastatott az állandó választmánynak eme miniszteri leiratra vonatkozó javaslata. A javaslat a tisz­ti fizetésekben tett törléseket és módosításokat tudomásul vétetni véleményezi ; a szolgabirói székhelyre vonatko­zólag pedig a leiratban hangsúlyozott Rakamaz helyett, újabban Gávát ajánlja ; azzal indokolván javaslatát, hogy a Rakamaz mellett nyilatkozó előny figyelembe nem jö­het : miután a dadai felső járás községei sem a raka- mazi kőuttal, sem a vasúti vonallal összeköttetésben nincsenek. Azon pontnál, amely szerint a járás tisztviselői a központban, vagyis a járás székhelyén lakjanak, az a kérdés merült fel : ha vájjon a járási orvosok kötelez- hetők-e arra, hogy ők is a székhelyen lakjanak. Főispán ur kívánatosnak találja ugyan, hogy a járási orvos, a járás tisztviselőivel egy ponton lakjék, ami külö­nösen járvány idején igen üdvös ; mindazáltal nehogy eset­leg e tárgyban még egy rendkívüli gyűlést kelljen tarta­nunk, fogadjuk azt el úgy ahogyan van, az „orvosok kivé­telével,“ Szoboszlay József az állandó választmány javaslatát pontról pontra felolvastatni és tárgyaltatni kívánja: hogy mindenki hozzá szólhasson. Az orvosokra nézve szó­ló megjegyzi, hogy az orvos tulajdonképen nem is tartozik a szolgabirói hivatalhoz Az után meg szeréute még sokkal jobb s az egyes vidékekre nézve is előnyösebb, ha az orvos után nem kell a székhelyre fáradni. Végül ilyesmit köve­telni az orvosoktól, a mostani csekély díjazás mellett, méltányosan kívánni sem lehet. Oaál Elek nem kívánja, hogy az orvos a székhelyen lakjék. E kérdést elejtetni kéri.E tekintetben szeréute csak akkor lehetne rendelkezni az orvos urakkal, ha lakást ad­na a megye nekik. A dolgok mostani állásában ilyesmit akarni nem lehet. Székely Benedek pártolja Gaál Elek nézetét. Főispán ur a határozatot, mely szerint az állandó választmány javaslata egész terjedelmében elfogadtatik’ kimondja. Olvastatott a nagymélt. köziek, minisztériumnak a Nyíregyháza város belterületén felállítandó vámsorompóra vonatkozó 17,619/883. számú leirata, amelyben a megye közönségének múlt évi 98. számú határozatát feloldja, egyszersmind saját 42,832/883. számú engedélyében adott vámszedési jogot hatályon kívül helyezi s a megye közön­ségét újabb határozat hozatalára utasítja. Bégányi Ferencz főjegyző eme szerencsétlen vám­sorompó ügy genesisét felvilágosítás képen, sorrendben elmondván : az állandó választmánynak véleményes ja­vaslata lett volna felolvasandó. Minthogy azonban a kérdéses vámsorompó tárgyában, Görömbey Péter és társai által, a megye érdekében, egy indítvány adatott be, a melyet az állandó választmány együttesen tár­gyalt és véleményez: előbb az indítvány felolvasását ajánlja és csak azután következnék az állandó választ­mány javaslata. Az indítvány Nyíregyháza városát a vámsorompó felállításának jogától egyszerüeu elüttetni s a vámsze­dési jogot a megye kezére játszatni kívánja. E czélból javasolja, miszerint mondja ki határozatképen a megye, hogy a saját utait semmi szin és feltétel alatt Nyíregy­háza városának át nem engedi; mivel a városon keresz­tül vonuló kőutjain maga kíván vámsorompót állítani. Nyíregyházának, mint megyei székhelynek felvirágzását azonban szivén kívánván hordani; határozatilag mondas­sák ki, hogy a megye által felállítandó vámsorompó jövedelméből az ut- és vámfenntartási költségeken kívül fenmaradandó tiszta jövedelemnek egy-negyed részét ad­dig, amig Nyíregyháza a maga utjain vámsorompót nem állít, Nyíregyháza városának átadja. A vámszedés módo­zatainak házilag, vagy bérletileg való kezelése, nemkü­lönben a vámsorompó helyének megállapítása, úgy az e részben való javaslat kidolgozása végett pedig, küldött­ség menesztessék ki. Ennyi és semmi más az indítvány czélja és óhajtása. Ez után olvastatott az állandó választmánynak erre vonatkozó javaslata. Az állandó választmány felolvasott véleménye, az 1882-ben megállapított s a nagymélt. minisztérium által is helybenhagyott vámszedési dij-jegyzék tételeit nagy részben újból meghagyja és ajánlja. Némely pontban azouban a javaslat, a vámfizető közönség előnyére, eltér attól. Jelesen: minden kisebb hajtó marha után (bornyu, csikó), ha még szopós, csak 1 krajezárt állapit meg; a juh és sertéseknél pedig, minden 5 darab után 1 kraj­ezárt, s az azon alul levőktől darabonkint szintén 1 krajezárt. Legfontosabb eltérés a tavaly Nyíregyházára köte- lezőleg megállapított feltételek közt és legelőnyösebb a közönségre nézve az, hogy az állandó választmány határo­zatilag kimondatni véleményezi, miszerint: „Nyíregyháza városának bármely vámsorompójánál váltott jegyek, a vasúthoz és a dohánybeváltó hivatalhoz való ki- és bejöve­telnél érvényesek lesznek“. A gyűlés további lefolyását, tárgyhalmaz és hely szűke miatt, csak a jövő számban adhatjuk. ("Vége következik) Iskolai értesítők. A nagy-kállói magy. kir. állami főreáliskola értesítője 1882—83 iki tanévről. Közzé teszi: Schurlna István, kir. igazgasd tanár. Az értesitő II. része az iskola ez évi történetét hozza. A rendes előadások szeptemberhó 2-án nyíltak meg. Beíratott 99 tanuló, évközben jött 2., Összesen lett 101. Elmaradt az év folyama alatt 7, meghalt 1. A szaporo­dás a múlt évi létszámhoz képest: 8. A tanulók számá­nak e szaporodása örvendetes jele annak, hogy a közön­ség, megértvén a reál oktatás czélszerüségét, a reál is­kolák iránti rokonszenv és érdeklődés mindinkább erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom