Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-03 / 22. szám

NYtBVIUÉ K.“ Hirdetmény. Kö/.p. 4. 1883. A nyíregyházi választókerület központi választmányának ha­tározata értelmében az érdekelt választóközönség tudomására jut­tatók, miszerint az országgyűlési képviselőválasztók 1884-ik évre érvénynyel bírandó névjegyzékének folyó évben eszközleudo kiigazí­tása az 1874. évi XXXIII-ik, 1875. évi VI. és az 1876. év XVIII. törvényczikkek rendelkezéséhez képest elrendeltetvén, az összeírás teljesítésére Majerszky Béla központi választmányi tag elnökleto alatt Török Péter, Barzo János 3 póttagul Krcsák Adám központi választmányi tagokat kiküldötte, a küldöttség ezen munkálatát a városháza tanácstermében folyó év május 23-ától junius 2-áig bezárólag az előljárósági tag jelenlétében fogauatositandja, bár a névjegyzék kiigazítása az 1874. évi XXXIII-ik törvényczikk 26-ik 8.a értelmében hivatalból eszközöltetik, azonban a választásra jogo­sultsággal bírók magok igazolása végett, a küldöttség előtt szemé­i ___ ....Rotnol» MARGIT 1 I U H II Bécsi világ-kiállítás Hazánk ezen, vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, Ka emésztési szervek idült hnratos bánta!mainál, torok-, gége-, fej légcső- és hörgbetegségekben kiváló sikerrel használják: Budapesten Dr. Ko- Jj|l rányi Frigyes, Dr. Gebhárdt Lajos, Dr. Navratil Imre, Dr. K< — ▼------- Tb_ TTA4-1«« fTAvtAlvr Tin ‘Rarháii JÁv.cAf. __ RMchpn l$3l Je len emlékirat ezek részletes előadására ki nem terjeszkedhet, csupán az átalános elvekre lehet hivatkozással. Legelső követelmény mindenesetre: az iparos osztály lelki életének gondozása, erkölcsének ne­mesítése, képességei és észbeli tehetségeinek fej­lesztése; a második követelmény pedig: anyagi helyzetének könnyítése, illetőleg anyagi jólétiének emelése. Ez eredményeiben messzeható czélokra, az iparos egyletek sikeresen csak úgy működhetnek, ha kellő erkölcsi és anyagi erővel rendelkeznek. Az erők lehető magasfoku egyesítésének — a szo­ros társulásnak — szüksége tehát itt is minde­nütt előtérbe nyomul. Az iparos ifjúság lelki tulajdonai és gya­korlati képességének fejlesztésére irányuló in­tézmények létesítése, erkölcsi, szorgalmi és ha­ladási ösztöndijjak kiosztása, szaktanárok időn­kénti szerepeltetése, haladási eszközök beszerzése, törekvő és tehetséges, de szegény sorsú iparosok tá­mogatása, előlegezési és segélyezési pénztárak ala­pítása, közös termelési és közös kiárúlási szövet­kezetek létesítése, továbbá, a külföldi ipar mikénti haladásának alapos megfigyelése, az ezen megfigye­lésből folyó tapasztalati hasznok észszerű levonása és értékesítése, mind csak úgy lehetséges: ha az iparos osztály egybe csoportosulva, kellő erők bir­tokába jut. E nélkül az iparos osztálynak nincs élete, csak vajúdó kínlódása. Miben áll annak oka, hogy e városban létező egyletek munkájukban jelentősebb eredményt fel­mutatni nem tudnak, hogy létükről (eltekintve az általános ipartársulattól) — alig adnak egyéb je­lentőséget, minthogy olykor néhányan összejönnek tanácskozni arról, hogy mily kívánatos lenne, ha ez, vagy amaz hasznos ügy létesülne (persze csak úgy magától), — abban, hogy nincs meg nálunk az erő. És ha ezen társulatok azt hiszik, hogy ők feladatuk tengerét kimerítették, hogy nekik jó az állapot úgy, amint van, — akkor vagy nincsenek tisztában feladatuk terjedelmével, vagy oly szerény igényekkel bírnak, hogy azok mellett bizony éhen fekhetnek le. Mi az oka annak, hogy e társulatok kellő tekintéllyel nem bírnak, hogy egyes iparosok, ki­csinyléssel és nem a büszkeség érzetével gondol­nak még azon társulatokra is, amelyekhez épen mint tagok tartoznak? Az erő, s ezzel az élet- képesség hiánya. Ily viszonyok közt mi az eredmény? Az, hogy az egyes társulatok közötti oktalan vetélkedés, az egymás elleni agyarkodás, ellensé­geskedés, mely még a külön társulatokhoz tartozó tagokra is egész természetesen átal megy. így áll elő azután azon szomorú eredmény, hogy éppen azon katonák, akiknek tulajdonképen egy táborban és egy zászló alatt kellene a közös ellennel szem­közt harczoluiok; mint elkeseredett ellenségek fog­lalnak állást egymás irányában, s erejüket kicsi­nyes torzsalkodásra fecsérlik el. Hát megfelel ez állapot egy észszerű rend­szeres alkotás követelményeinek ? Hogy többet ne említsek — hát oktathatja-e e példának látása az ifjúságot a testvéries egyetértésre, a közös erő melletti haladás, mint üdvük egyik feltételére?! De mi az oka továbbá annak, hogy a társu­latok kellő mérvű támogatásban, sem az iparos, sem pedig pedig más osztályok által nem része- sittetnek? Az, hogy kellő erők hiányában képte­lenek megmutatni arra való érdemesültségüket. Képtelenek oly tekintélylyel jelenni meg, melyre minden polgár büszkén tekintene és büszkén mondaná: ez a mienk, abban az én lényemből is van egy kevés. Nem tudják a társadalmi élet terén azon helyet elfoglalni, melyre hivatás és jogosult­sággal bírnak, s amely hely parlagon hever; a helyett, hogy ékeivel minden szem gyönyörére szolgálna. Mindezen visszás állapotok, többek között azt is eredményezik, hogy az iparos ifjúság helyzete, főleg erkölcsi szempontból, felette elhanyagoltatott; ez ifjak még csak azon kedvező helyzetnek sem örvendhetnek, hogy bizony elég terhes heti mun­káik után egy menedék helyre találnának; mely, mint a nagy homok sivatagok virányos ligetei, a terhes heti küzdelemért némi jutalmat nyújtana. A józanabb rész a vasárnapot átaluszsza. A könnyel­műbb rész pedig erkölcsrontó helyeken dobzódik, vagyis lelkivilágának megmérgezésén fáradozik a helyett, hogy egy számukra berendezett társas-kör­ben — mely képes lenne a test és lélek minden józan és mérsékelt igényeit kielégíteni — üres idejét akként töltené el: hogy az testi és lelki üdülésére válna. Hát érdeke ez az iparos osztálynak?! Érdeke ez a hazának?! Hát jól van ez igy?! Nyíregyháza város iparosai és iparos segédei! A szervező bizottság felemeli szózatát, és esdve néz önök felé. Értsük meg a kor követel­ményét és egyesüljünk. Értsük meg érdekeinket és siessünk egymás támogatására, hogy létesíthessünk egy nagy emberies társadalmi és közgazdasági szempontból áldást hozó intézményt, a melyre mindannyian büszke önérzettel fogunk tekinteni. A mi törekvésünk önzetlen és tiszta; az ál­talános ipartársulatnak ép úgy, mint a szervező- bizottságnak nincsenek fontosabb érdekeik, mint a minőkkel mindnyájan közösen bírunk. Bennünket a közös érdek vezérel, s nemes czélok elérése utáni vágy lelkesít. Egyesült erővel előre hát. Éljen az egyesülés elve 1 mely magában hordja a jövő boldogságának csiráit. Éljen a nyíregyházai egységes iparos ifjúsági önképző és segélyező egylet! A szervező-bizottság utasításából: Andrástsik József in. k. Dr. Ferdlicska Kálmán m. k. a szervező biz. elnöke. a szerkesztéssel megb. szerv. tag. Flégler János m. k. a szervező-bizottság titkára.-2 I pontos liiszolgálat s a lesrjután.yosabb ^ I árak mellett. (102-12-5) W Újonnan nyílt "W bútor-, tükör- és kárpitos-készlet raktár NYÍREGYHÁZÁN. óv junius hó 5-ik napjának délelőtti lu oraja mnanuum amizcn .......... a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett in­góságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. oz. 107. § a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok ezen vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ábau megállapított feltételek szerint lesz fizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1883-ik évi május hó 21. napján. (127—1—1) Horváth Márton, kir. bírósági végrehajtó. Kiadd helyiségek. § ^ Ä A Apazonyi-utezai 791. szám 0 1 alatt a Lóhnert-fóle — 5 2 bolthelyiség, 5 V 2 egy udvari lakás p 5 és a zöldség-piacz felől egy p S mészárszék ö 5 * 0 * kiadó. ^ Bővebbet a tulajdonos Polyak Alajosnénái. jaaaaaaaaaao» Ransomes, Head és Jefferies FŐÜGYNÖKE vT_ BUDAPESTEN. GBOSSMANN és MÜSCHENBACH ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. Szives megkeresésért, vagy gyártelepünk meglátogatására tisztelettel felkéretik. Nyíregyházán, nyomatottPiriuger és Jóba kiadó-tulajdonosoknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom