Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-03 / 22. szám
NYtBVIUÉ K.“ Hirdetmény. Kö/.p. 4. 1883. A nyíregyházi választókerület központi választmányának határozata értelmében az érdekelt választóközönség tudomására juttatók, miszerint az országgyűlési képviselőválasztók 1884-ik évre érvénynyel bírandó névjegyzékének folyó évben eszközleudo kiigazítása az 1874. évi XXXIII-ik, 1875. évi VI. és az 1876. év XVIII. törvényczikkek rendelkezéséhez képest elrendeltetvén, az összeírás teljesítésére Majerszky Béla központi választmányi tag elnökleto alatt Török Péter, Barzo János 3 póttagul Krcsák Adám központi választmányi tagokat kiküldötte, a küldöttség ezen munkálatát a városháza tanácstermében folyó év május 23-ától junius 2-áig bezárólag az előljárósági tag jelenlétében fogauatositandja, bár a névjegyzék kiigazítása az 1874. évi XXXIII-ik törvényczikk 26-ik 8.a értelmében hivatalból eszközöltetik, azonban a választásra jogosultsággal bírók magok igazolása végett, a küldöttség előtt szeméi ___ ....Rotnol» MARGIT 1 I U H II Bécsi világ-kiállítás Hazánk ezen, vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési, Ka emésztési szervek idült hnratos bánta!mainál, torok-, gége-, fej légcső- és hörgbetegségekben kiváló sikerrel használják: Budapesten Dr. Ko- Jj|l rányi Frigyes, Dr. Gebhárdt Lajos, Dr. Navratil Imre, Dr. K< — ▼------- Tb_ TTA4-1«« fTAvtAlvr Tin ‘Rarháii JÁv.cAf. __ RMchpn l$3l Je len emlékirat ezek részletes előadására ki nem terjeszkedhet, csupán az átalános elvekre lehet hivatkozással. Legelső követelmény mindenesetre: az iparos osztály lelki életének gondozása, erkölcsének nemesítése, képességei és észbeli tehetségeinek fejlesztése; a második követelmény pedig: anyagi helyzetének könnyítése, illetőleg anyagi jólétiének emelése. Ez eredményeiben messzeható czélokra, az iparos egyletek sikeresen csak úgy működhetnek, ha kellő erkölcsi és anyagi erővel rendelkeznek. Az erők lehető magasfoku egyesítésének — a szoros társulásnak — szüksége tehát itt is mindenütt előtérbe nyomul. Az iparos ifjúság lelki tulajdonai és gyakorlati képességének fejlesztésére irányuló intézmények létesítése, erkölcsi, szorgalmi és haladási ösztöndijjak kiosztása, szaktanárok időnkénti szerepeltetése, haladási eszközök beszerzése, törekvő és tehetséges, de szegény sorsú iparosok támogatása, előlegezési és segélyezési pénztárak alapítása, közös termelési és közös kiárúlási szövetkezetek létesítése, továbbá, a külföldi ipar mikénti haladásának alapos megfigyelése, az ezen megfigyelésből folyó tapasztalati hasznok észszerű levonása és értékesítése, mind csak úgy lehetséges: ha az iparos osztály egybe csoportosulva, kellő erők birtokába jut. E nélkül az iparos osztálynak nincs élete, csak vajúdó kínlódása. Miben áll annak oka, hogy e városban létező egyletek munkájukban jelentősebb eredményt felmutatni nem tudnak, hogy létükről (eltekintve az általános ipartársulattól) — alig adnak egyéb jelentőséget, minthogy olykor néhányan összejönnek tanácskozni arról, hogy mily kívánatos lenne, ha ez, vagy amaz hasznos ügy létesülne (persze csak úgy magától), — abban, hogy nincs meg nálunk az erő. És ha ezen társulatok azt hiszik, hogy ők feladatuk tengerét kimerítették, hogy nekik jó az állapot úgy, amint van, — akkor vagy nincsenek tisztában feladatuk terjedelmével, vagy oly szerény igényekkel bírnak, hogy azok mellett bizony éhen fekhetnek le. Mi az oka annak, hogy e társulatok kellő tekintéllyel nem bírnak, hogy egyes iparosok, kicsinyléssel és nem a büszkeség érzetével gondolnak még azon társulatokra is, amelyekhez épen mint tagok tartoznak? Az erő, s ezzel az élet- képesség hiánya. Ily viszonyok közt mi az eredmény? Az, hogy az egyes társulatok közötti oktalan vetélkedés, az egymás elleni agyarkodás, ellenségeskedés, mely még a külön társulatokhoz tartozó tagokra is egész természetesen átal megy. így áll elő azután azon szomorú eredmény, hogy éppen azon katonák, akiknek tulajdonképen egy táborban és egy zászló alatt kellene a közös ellennel szemközt harczoluiok; mint elkeseredett ellenségek foglalnak állást egymás irányában, s erejüket kicsinyes torzsalkodásra fecsérlik el. Hát megfelel ez állapot egy észszerű rendszeres alkotás követelményeinek ? Hogy többet ne említsek — hát oktathatja-e e példának látása az ifjúságot a testvéries egyetértésre, a közös erő melletti haladás, mint üdvük egyik feltételére?! De mi az oka továbbá annak, hogy a társulatok kellő mérvű támogatásban, sem az iparos, sem pedig pedig más osztályok által nem része- sittetnek? Az, hogy kellő erők hiányában képtelenek megmutatni arra való érdemesültségüket. Képtelenek oly tekintélylyel jelenni meg, melyre minden polgár büszkén tekintene és büszkén mondaná: ez a mienk, abban az én lényemből is van egy kevés. Nem tudják a társadalmi élet terén azon helyet elfoglalni, melyre hivatás és jogosultsággal bírnak, s amely hely parlagon hever; a helyett, hogy ékeivel minden szem gyönyörére szolgálna. Mindezen visszás állapotok, többek között azt is eredményezik, hogy az iparos ifjúság helyzete, főleg erkölcsi szempontból, felette elhanyagoltatott; ez ifjak még csak azon kedvező helyzetnek sem örvendhetnek, hogy bizony elég terhes heti munkáik után egy menedék helyre találnának; mely, mint a nagy homok sivatagok virányos ligetei, a terhes heti küzdelemért némi jutalmat nyújtana. A józanabb rész a vasárnapot átaluszsza. A könnyelműbb rész pedig erkölcsrontó helyeken dobzódik, vagyis lelkivilágának megmérgezésén fáradozik a helyett, hogy egy számukra berendezett társas-körben — mely képes lenne a test és lélek minden józan és mérsékelt igényeit kielégíteni — üres idejét akként töltené el: hogy az testi és lelki üdülésére válna. Hát érdeke ez az iparos osztálynak?! Érdeke ez a hazának?! Hát jól van ez igy?! Nyíregyháza város iparosai és iparos segédei! A szervező bizottság felemeli szózatát, és esdve néz önök felé. Értsük meg a kor követelményét és egyesüljünk. Értsük meg érdekeinket és siessünk egymás támogatására, hogy létesíthessünk egy nagy emberies társadalmi és közgazdasági szempontból áldást hozó intézményt, a melyre mindannyian büszke önérzettel fogunk tekinteni. A mi törekvésünk önzetlen és tiszta; az általános ipartársulatnak ép úgy, mint a szervező- bizottságnak nincsenek fontosabb érdekeik, mint a minőkkel mindnyájan közösen bírunk. Bennünket a közös érdek vezérel, s nemes czélok elérése utáni vágy lelkesít. Egyesült erővel előre hát. Éljen az egyesülés elve 1 mely magában hordja a jövő boldogságának csiráit. Éljen a nyíregyházai egységes iparos ifjúsági önképző és segélyező egylet! A szervező-bizottság utasításából: Andrástsik József in. k. Dr. Ferdlicska Kálmán m. k. a szervező biz. elnöke. a szerkesztéssel megb. szerv. tag. Flégler János m. k. a szervező-bizottság titkára.-2 I pontos liiszolgálat s a lesrjután.yosabb ^ I árak mellett. (102-12-5) W Újonnan nyílt "W bútor-, tükör- és kárpitos-készlet raktár NYÍREGYHÁZÁN. óv junius hó 5-ik napjának délelőtti lu oraja mnanuum amizcn .......... a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. oz. 107. § a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok ezen vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ábau megállapított feltételek szerint lesz fizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1883-ik évi május hó 21. napján. (127—1—1) Horváth Márton, kir. bírósági végrehajtó. Kiadd helyiségek. § ^ Ä A Apazonyi-utezai 791. szám 0 1 alatt a Lóhnert-fóle — 5 2 bolthelyiség, 5 V 2 egy udvari lakás p 5 és a zöldség-piacz felől egy p S mészárszék ö 5 * 0 * kiadó. ^ Bővebbet a tulajdonos Polyak Alajosnénái. jaaaaaaaaaao» Ransomes, Head és Jefferies FŐÜGYNÖKE vT_ BUDAPESTEN. GBOSSMANN és MÜSCHENBACH ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. Szives megkeresésért, vagy gyártelepünk meglátogatására tisztelettel felkéretik. Nyíregyházán, nyomatottPiriuger és Jóba kiadó-tulajdonosoknál.
