Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-02 / 14. szám

,N Y í R V I D É K." de nem is bírhatja, azon tulajdonságokat, amelyeket egy hölgytől követelünk. A másik meséből pedig azt a tanulságot huzhatjuk, hogy kár a bimbót festeni hagyni időnek előtte; mert jöhet arra egy szerelmes — fiatal ember, és leszakítja! A mi kis leányaink szeretnek regényeket olvasni bálokba járni; színházakat látogatni; a legújabb szabású selyemruhákban járni; férfiakkal társalogni, ós megkövetelik, hogy azon fiatal emberek, akik velők érintkeznek, őket uagysádoknak czimezzék, hogy udvaroljanak nekik, szerelmessé váljanak és nyilaikozzanak is. Csak oly gouvernante-ot fogadnak el, akiuek mevelő* ismeretsége vau ; hogy ez által ők is holmi férfi társaságba jussanak Ha egy házi mulatságon jeleu vannak, neveletlenuek tartják azt a fiatalembert, ki csak a mamának csókol kezet, és előttük csupán mélyeu meghajol, nem törődnek semmit a házi dolgokkal; miudig a divatról, a férfiakról és egyéb semmikép sem, hozzájok illő dolgokról csevegnek oly hévvel és érdeklődéssel, hogy egy délutáni »kávétracscsc sem lehet élénkebb. Emiké mindezen tulajdonságok szerencsés birtokosa, és minden alkalomkor igyekszik azoknak érvényt szerezni. Emiké nagy leányt akar játszani, és a mellett roppant elbizakodott büszke — kicsike. Akit szépnek talál, azt kedveli; társalog vele amenynyire kitelik tőle, és pár perez múlva, ismét megvetőleg szól hozzája; mert e pillanatban egy másik tetszett meg neki jobban. Azt magához vonja, míg az előbbit eltaszítja magától. Mi ennek az oka? Nem egyéb, mint a naiv gyermeki ösztön, melynél fogva ha az egyik bábut meg unta, a sarokba dobja; mig a másikat örömtől sugárzó arczczal veszi karjai közzé ! Sajnos, hogy ily messze bátra vagyunk a helyes ne velés dolgában. »Nincsenek többé gyermekek* — mondják a szülők örömmel telve, ha kis leányuk valamit, mond mi gyermekhez nem illő, ahelyett, hogy szigorúan megintenék a korukhoz nem illő kifejezésekért. így tehát nem lehet máskép, mint tényleg van; hogy t. i. az itju nemzedék már romlottabb, mint a vén. »Jaj beh unalmas gyerek ez a Feri,* szólt Emiké egyszer hozzám, »uem beszél egyébről, mint az iskoláról, és más unalmas dolgokról; már akkor Imre sokkal kellemesebb, ő legalább pikáns dolgokat mesél!* »És miket*!? kérdém a nagy-kisleánykát kényeztetett hangon, »talán azt, hogy a savanyu bombon pikánsabb a szalon czukornál, vagy hogy a kis pikolo kutyája tegnap oly ügyesen ugrott keresztül a sétapálezáján! ? vagy * »Ej hallgasson már*! szakított félbe Emiké—maga is olyan unalmas! . . . Nem ilyet mondott Imre. Azt mondta, hogy minap egy hölgygyei egyedül utazott a lóvonatu vasúton egészen Kőbányáig, és elkezdett vele beszélgetni, azután mégis csókolta, és ... mégis ölelte ... és . .. álarczos bálból két álarezos nőt vitt magával haza, és mind a kettőt megvendégelte . . . De azért nem szeretett ám bele egyikbe sem, mert — mert — egyik sem volt olyan szép, mint — én!" E szerint tehát magácskába szerelmes? kérdém nevetve. »Igen, igen* szólt Emiké, — »Van talán valami ellenvetése? Az öcscse már sógornőjének nevez ; tehát tisztán láthatja, hogy neje fogok lenni* ! . . . »Sok szerencsét a parthiehoz !* szólék nevetve, >valóban igen szépen összeillenek; csakhogy előbb magácskának meg kellene tanulni az egyszeregyet, mert megcsalják ám apíaczon a bevásárlásnál*! E szavakra Emiké ingerülten állott fel ülőhelyéről, lázas hévvel lóbbálva fel és alá legyezőjét, roppant haragos arczkifejezéssel e szavakat dobta felém : »Mit gondol, kivel beszél? Nem vagyok talán valami utczáról összeszedet-féle, hogy igy mer hozzám szólani ! Nézze meg, hogy ki vagyok.* ! Megnéztem őt tetőtől talpig és ezt felelém »A kedves kis Emiké! ... és ott hagytam a felfuvalkodott kis leányt. A nevelés, sajnos, igen rósz uton halad; kivált a leány nevelés! Igen korán nyújtanak a mai női nemzedéknek alkalmat a nyilvánossággal megismerkedni. Ez hiba ; mert ritkán bir fogékonysággal a jó és nemes iránt az a kebel, amely már az élvezetek mámorát megízlelte. Fellegvári Felhő Nándor. Nyilvános köszönet. A folyó évi márczius hó 15-én megtartott zártkörű batyu-bál tiszta jövedelmeként, a gymnáziumi alaptőke gyarapítására, illetőleg a felállítandó VH-ik és VlII-ik osztály alapjára, t. cz. Sáry Pálné úrnőtől 48 frt 51 krt vettem át. Fogadja az igen tisztelt úrhölgy, valamint a rendező bizottság, az adományért, a gymnázium hálás köszönetét. Nyíregyháza 1882. évi márczius 29-én. Martinyi Jdzsef igazgatótanár: ÚJDONSÁGOK. Az ápril-juniusl évnegyed beállván, tisztelettel figyelmeztetjük lapunk barátait és pártolóit, az előfizetéseknek idejében való szíves megújítására : hogy a szétküldés körül fennakadás ne történjék. Egyszersmind hazafiúi tisztelettel kérjük e megye értelmiségét, miszerint áldozattal járó vállalatunk támogatásához segédkezet nyajtani méltóztassék. ím.) A szabolcsmegyei közigazgatási bizottságnak mult hó 29-én tartott rendkívüli ülésében, a Csendőrségi őrtállomások akkép állapíttattak meg, hogy : amennyiben a miniszteri e vonatkozatu leiratban, a többi közt az is mondatik, miszerint az őrs állomások tervezetének elkészítésnél, a szolgabírói székhelyek is szem előtt tartandók , a megye területén pedig ily rendes székhelyek jelenleg nincsenek . az őrs-állomások helyéül oly községek jelöltettek ki, amelyek a közel jövőben rendezendő szolgabíró járások központját fognák képezni. Az őrsállomások székhelyeinek ós a legénységnek mikénti beosztására vonatkozó tervezet tehát, következőleg állapíttatott meg Nyíregyháza 8— Nagy Kálló 6 —. NyirAdony 8 —, Tisza-Lök 7—, Polgár 8—, Kemecse 6-, Kisvárda 7—, Mándok 8—, Nyir-Bakta G—, és NyírBátor 7 legénynyel. Nyir-Adony és Polgár községeket illetőleg figyelembe vétetett azon körülmény, hogy nagy kiterjedésű puszták és erdőségek közt feküsznek. Az e tervezetre vonatkozó felterjesztésben hangsulyoztatni kívánja a bizottság azon körülményt is, hogy az előlegesen megállapított 11 őrs-állomás mellé Ujfehértón még egy 12-ik állomási hely alakíttatnék. E tekintetben a belügyminiszter indokolt feliratban felkéretni határoztatott. — A Nyíregyházán létesítendő tűzoltó egylet bizottsága, folyó hó 3-án délután 5 órakor tanácskozást tart a városházánál: hogy a mult hó 27-én megbeszélt alapszabályokat és az alakulási költség-előirányzatot, az alakuló gyűlésnek, bemutassa és hogy a további teeudők fölött határozzanak. ** Az állami csendőrség keretébe belépni szándékozó egyénekre nézve, a belügyminiszter következő qualifikácziót állított fel. 1.) az illető belépő magyar honpolgár legyen ; 2.) fedhetlen jellem és megfelelő képesség mellett, tisztességes és ildomos magatartásai bírjon; 3) husz évesnél fiatalab és 40 évesnél idősebb ne legyen; 4.) nőtlen vagy gyermektelen özvegy legyen ; 5.) legalább 163 czentiméter magassággal birjon; 6.) a magyarnyelven kívül azon vidék nyelvét is ismernie kell, ahová folyamodik ; 7.) az Írásban, olvasásban és számvetésben lehetőleg jártas legyen. Egy pót rendeletében azonban a miniszter kivételt tesz a jelenleg alkalmazásban levő cseudbiztosokra és csendlegényekre nézve; amenyibeu ezeknél, ha a csendőrség keretébe akarnak lépni, az életkor és a családi viszonyok nem jőnek tekintetbe. A nyíregyházai ágostai evang. egyház mult hó 25-én ünnepelte meg alakulásának és fenuállásának 98-ik évfordulóját szokott kegyelettel. (!.) A Hatzel-féle ösztöndijat, Fráter S. helybeli gymnáziumi tanuló s az alapító rokona nyerte el, az alapító levél értelme szeréut. (B. fr.) Eenczy Gyula és zenekara fényes kitüntetésben részesült Berlinben. A berlini osztrák-magyar nagy követ gr. Széchényi által mult hó 21 edikén rendezett estélyen ugyanis, Benczy zenekara játszott. A gróf dolgozó szobája gazdag thea-buffetté, volt átalakítva. A czigáuy zenekar a ihea felszolgálása után 10 óra tájban, az ablak mélyedésben foglalt helvot. Meghatározott programm nem volt; hanem gróf Széchényi adta a jelt a zenekarnak, a játszandó műdarabokra nézve. Mihelyt a zene hantijai a társalgó terembe elhatoltak, a társaság a terembe sietett. A társaság, amelynek száma 200-ra mehetett, könnyű aranyozott székeken félkörben foglalt helyet s egész odaadással és elragadtatással halgatta a méla, majd gyújtó dalokat; csak éjfél után hagyta el a féuyes palotát A követségi estélyen a legnagyobb polgári és katonai kitűnőségek vettek részt: berezegek, herczegnők, grófok, grófnők, miniszterek és tábornokok. Benczyék valóban büszkék lehetnek, hogy oly fényes és kitűnő hallgatóságnak játszhattak. Meg vagyunk győződve, hogy ők is fényesen kitettek magokért. (y) A nyíregyházai építészek száma Vajtovics Bertalan alapos készültségü s valóban a mai kor fejlettebb társadalmi igényeinek minden tekintetben megfelelő kitűnő müvóltségü épitészszel megszaporodott; itt városunkban telepedvén meg. Mint halljuk, már több tervkészítéssel és építéssel bízatott meg; daczára annak, hogy csak néhány hét óta lakik köztüuk. (m.) Az egy éves méncsikóknak az állam részére való bevásárlása, Szabolcsmegye területén, folyó évi ápril hó 29-én a délelőtti órákban, Nyíregyházán fog megtartatni,a városháza udvaráu.Ez alkalommal csupán oly egy éves méncsikók fognak megvétetni, amelyeknek származása apai részről hiteles fedeztetési jegygyei kimutatható. Előnybe részesül az a csikó, amelynek jó alkatú anyja is elővezettetik. A megvásárolt csikók vételára, a miniszteri vásárló biztos által, ahelyszinén, azonnal kifizettetik.Egyidejűleg megemlítjük, hogy a lótenyésztési jutalomdijak kiosztásának helye, ideje is föltételei iránt, a hirdetmény később fog közzé tétetni. (sch ) Görömbei Péter nagy kállóí ref. lelkész mult hó 25-én, az ottani főreáliskola nagy termében, felolvasást tartott N-Kálló városának várkapitányairól. Felolvasásának bevezetésében visszapillantást tett Szabolcamegye és N.-Kállóuak XV. és XVI századbeli történetére, a Kállay család őseire, a család törzsétől a jelenleg élő családtagokig. Azután áttért futólagosan a város keletkezésének történetére és felolvasásának tulajdonképeni tárgyára. Elősorolja a várkapitányok részletes kronologiáját és történetét. A felolvasás ránk szabolcsiakra és különösen nagy-kállóiakra nézve, nagyou érdekfeszítő volt. — A felolvasott tárgy nagy gonddal és szorgalommal hü forrásból merítve, volt összeállítva. Görömbei ur tanulmánya tárgyává tette Szabolcsniegye és Kálló város történetét. Adja az ég, hogy siker koronázza törekvését! (k.k.) A pénzügyminisztérium kataszteri osztályának kebelében nagy fontosságú törvényjavaslaton törik fejüket. Azon tudni illik, hogy a birtok-nyilvántartás s a kataszteri kimutatás, egy telekkönyvben vétessék fel, s ne kelljen az illetőnek, mint most, más helyen keresni a telekkönyvi nyilvántartást, más helyen az adózás alapját is képező kataszteri állomány kimutatást. Az országnak mintegy fele, a kataszteri munkálatokkal már készen van, s ezt itt már keresztül is vihetni; ehez is kell azonban 3 egész 4 év. Természetesen ezzel együtt keresz.tül viendő volna az is, hogy a telekkönyvi nyilvántartás most egyúttal a valódi birtokos nevére Írassék, s megszüntettessék az a halmaz telekkönyvi rendetlenség, — mely most fennáll, hogy egy birtok ötödik-hatodik kézen jár, de telekkönyvezve most Í9 azon van, kinek hevére az 50-es években írták. Ennek keresztül vitele azonban nagyon bonyolodott. Jó formán hivatalból volna eszközlendő az átirás a tényleges birtokosra aki azután megfizetné a százalékot is. Ez viszont nagy kincstári bevételt biztositana. Azután azon eljárást kellene behozni. hogy a telekkönyvi nyilvántartás minden birtokváltozásnál rögtön eszközöltessék. Erre több mód volna ; de még mindezek behatóbb megfontolást igényelnek. Annyi bizonyos, hogy birtok viszonyaink ezen tervezett rendezése: nagy fontosságú és kívánatos. *** Magyari testvérek zenekara Debreczenből ma azaz áprilhó 2-án zene-estélyt rendeznek az »Európához« czimzett vendéglő éttermében. Balog Bandi hirneves gordonkás magán részleteket fog játszani. Felhívjuk a zenepártoló közönség figyelmét ez érdekes estélyre. (d. e.) Kis-Várdán mult hó 20-adikán egy 103 éves nő halt el, Spitz Farkasné, született Eisberg Katalin személyében. Szemei oly épek voltak, hogy szemüvegre soha sem volt szüksége. Fogai mind épek és helyükön voltak. Kis-Várdán 90 egész évet töltött. (.=) Az időjárás hazánkban. Italában borúval félbeszakított derülést várhatunk esővel. (!!) A fegyver- és vadászati adó módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslatot illetőleg követendő eljárás megbeszélése végett, mult hó 28-ra behívott értekezlet abban állapodott meg, hogy a vadászati adónak 6 forintban való megállapítása inditványoztassék az előterjesztés alkalmával. Komorőczy Kázmér karászi községi jegyző, álásáról lemondott. — Szent-Mihályon e hó 26. és 28 napjain tartott közvizsgák alkalmával a reform. Egyház növendékei között 51 frt 20 kr és 10 darab olvasó könyv osztatott ki ösztöndijul. Ez öszegbe 32 frtot adott tek. nánási Oláh Károly ur. A helybeli segélyző- népbank 17 forintot, a jelzett összegre a hiányzó részt a volt törvény biró Bagdi János büntetés pénzének átadása pótolta ki. Az ilyen tanügy iránti buzgóság önmagával hordja a dicséretet. (!.!.) A magyar kir. csendórségliez belépni szándékozó megyei csendbiztosok és csendlegények, a belügyminiszter legújabb leirata értelmében felhívatnak, hogy szolgálati származási és minősitvényi táblázattal, nem különben ahadi szolgálatra való képességüket igazoló orvosi s esetleg a hadközelezettségük betöltését igazoló hatósági bizonyitványnyal szabályszerűen felszerelt kérvényüket, a megye kormányzó alispánjához nyújtsák be. (s. zs.) A nagy-kállói izraelita hölgyek hazaszeretetüknek és emelkedett szellemüknek igen szép bizonyítványát mutatták fel azon gyűjtésben, amelyet SzentIstván első magyar királynak emelendő szobrára rendeztek, s mely gyűjtésnek eredménye 52 frt 65 kr. lett, amely összeg az illető kezekhez már fel is küldetett. A gyűjtés élén állottak: Czukor Irén, Czukor Berta. A. Fisch Jeanette, A. Fisch Jetti, Grün Malvin, Kohn Helén, Klein Laura és Mandel Gizella kisasszonyok. A nemes és hazafias czélhoz járultak: Dr. Bleuer Miklósné 1 frt, Dr. Jósa András 5 frt, Hubaffy Mihály 2 frt, Nóvák Ferenczné 1 frt, Benedek Sámuel 50 kr, Mandel Rezső 1 frt, Dr. Szamecz 50 kr. Major Károlyné 40 kr., Schönbrunn Zsigmond 50 kr., Vielánd Sebestyén 50 kr., Grósz Lajos 20 kr., Holló Károly 25 kr., ifj. Kajmovitsné 50 kr., Francsicsné 1 frt, Maudel Iguácz 50 kr., Kállay Viktorné 1 frt, Mandel Ignáczné 1 frt, Laurenszky 1 frt, Hvezda Károly 1 frt, Kohn Hermán 1 frt, Pethő András 1 frt, Pintér Imre 1 frt, Vajda Károly 60 kr., Bambergerné, Rozenfeld Henrik, Czukor József, Leichtman József, Virth Antal, Kovács Gyula, Komoróczy Miklós, Mandel József, Mandel Dezső 50—50 krjával, Czukor Farkas 30 kr., Cziuner Ignácz 30 kr., Bodó Pál 30 kr., Rozenfeld Sámuelné 50 kr., Mandel Béni 50 kr., Mandel Salamonné 1 frt; Dr. Grün Zsigmond 1 frt, Kállay Ubulné 1 frt. Ferenczy 2 frt. Görömbey Péter 1 frt. Dr. Lórencz Gyula 1 frt, Weisz Sámuel 50 kr. ifj. Hollóné 40 kr.. Rhédei János 60 kr., Heffer Lajos 50 kr. Benedek József, lOkr. Reichmann Menyhért 50 kr., Mandel Gyula 40 kr. Nagy János 1 frt, Beretőy János 1 frt. Halasi Simon 1 frt, Meskó Elek 1 frt, Appel Sándor 1 frt, N. N. 40 kr. Kátay Károly 50 kr, Körtvélyfáy Péter 1 frt. Jagaz 1 frt. Rácz Sándor 1 frt. Weisz 40 kr. Lerner 20 kr. Kállay Sándor 1 frt. Dienes Janka 40 kr. Koczogh Ferencz 1 frt. Borsi László 10 kr. Simáskó 20 kr. Nagy-Kálló tehát itt is megelőzött beunőnket nyíregyháziakat. Pedig mi már megpenditettük lapunkban e nem mindennapi eszmét. De mit tehetünk mi arról, hogy: »Nincs ki hallja!* * A gyári ipar felvirágoztatása tárgyában, a közlek. miniszter, az 1881. XLIV. t. cz. életbeléptetésével kapcsolatosan, körrendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, amelyben felhívja a törvényhatóságokat, hogy jelöljék ki azokat a gyári iparágakat, amelyek a törvényhatóság .területén legczélirányosabbau volnának fejleszthetők. Egyúttal buzdítja a törvényhatóságokat, hogy hassanak oda, miszerint a magánosok és testületek között a válalkozási hajlam felélesztessék. X Nagy-Kanizsán mozgalom indult meg a kereskedők közt az irányban és czélból, hogy a boltok vasárnapokon és ünnep napokon egész napon-át zárva tartassanak, Ajánljuk ez egészséges eszmét a nyíregyházai kereskedők figyelmébe. Nyilt-tór. *) Figyelmeztetés! Dankó István nyíregyházai állatorvos urnák torok gyík elleni gyógyszere a sertéseinknél, kitűnőnek bizonyult s e térem mindenkinek melegen ajánlhatom, mint egye düli óvszert. K.-Rétköz, márcz. 28. 1882. Podhorszky Vilmos urad. tiszttartó. Végszó. Miután Maurer Károly szerkesztő ur jobbnak látta az általa kezdett és a szó szoros értelmében elmérgesitett hírlapi harezot félbeszakítani: én sem látom szükségét a a különben sem igen kellemes polémia folytatásának; bár a fölmerült dolgok felvilágosítására nézve, igen érdekes adatokat és érveket volt szándékom fölhozni. Belátta tehát Maurer Károly szerkesztő ur, hogy hova viheti az embert az, ha másnak jó hírnevét és becsületét könnyelműen megtámadjuk; és legyőzte önma») Az e rovat alatt küzlöttekért nem felelői a Szerk.