Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-12 / 11. szám

„IV Y f H V I D K K." Bezárjuk szemlénket azzal, hogy legszebb nemesi czim a tudományos képzettség mellett, a humánitástól vezérelt Urbánus szellem; s hogy a legdirslíbb dolog azon osztályhoz számíttatni, amely demokratává teszi a szellem arisztokratát. Ceterum veniam petimos, damusque vicissim. A inárcztuKi napok története. Az 1818-adiki márcziusi Dapok oly nagy fontosságúak ránk magyarokra nézve, hogy azokról, azok előzményeiről, lefolyásáról és szereplőiről néhány sorban megemlékezni nem csak illő ; de sőt az ujabb nerazedek érdekében, mint amely még csak keveset tudhat e dicső napok részleteiről, szükséges is. Ha szeretjük kalapuukboz tűzni a virágot, kell, hog> az azt termő ágakat már csak nzért is ismerjük, hogy megkímélhettük és megbecsülhettük. Szükséges és kell, hogy minden hazáját szerető honpolgár ismerje az 1848-adiki márcziusi napik történetét. E napok történetét szándékozom én ez alkalommal n^hftuy vonásban ismertetni. Minthogy nincs okozat ok nélkül sehol és eemmiIkjij, nagyon természetes, hogy a márcziusi napok bekövetkezésének is szükségképen kellett okának lenni Igen is volt oka. Mióta az utolsó Apárivadék is kidőlt s hazánk királya ugyanazonos lön Ausztria császárával: azóta folytonosan nyirbáltattak az ország jogai. A nemzet nem egyszer jajdult fel, de a kormány mindig süket maradt. Háromszáz éves fájdalmas tanulság; 300 évig tartott folytonos és sikeretlen küzdelemből támadt elkeseredő volt az, mely a márcziusi napokat felhozta ránk; az európai események pedig csak siettették és érlelték azokat. Az 1843-ban megnyílt országgyűlésen, a nemzet akkori képviselői, a nemesség ismét felszólalt a már elviselhetlenné vált sérelmek ellen; de az ország kívánsága cak félig teljesíttetett. A szabadelvűek száma azonban folyvást szaporodván, ugy az országházban, mint a megyékben : a haza sorsán aggódó hazafiak keblét biztató remény szállta meg. Elekhez járult még a sajtó hatalmas működése, melynek lelke Kossuth Lajos volt, aki az alvó nemzetet felrázta százados álmából. Kossuth a hirlapirói tollat, mely a conservativ párt ellenében oly fényes dicsőséget szerzett magának és az ellenzék ügyének, 1847. október 17-én a követséggel váltotta fel, hogy a közügyek intézésére közvetlen befolyást gyakorolhasson. A követek 1847. október 7-én gyűltek össze Pozsonyban. A gyűlést maga a király V. Ferdinánd magyarnyelven tartott beszéddel nyitotta meg. Az országgyűlés megkezdvén működését, először is a nádorválasztáshoz fogott, melynek eredménye István főherczeg megválasztása lett. Az országgyűlési viták, a királyhoz intézett felirat fölött kezdődtek. A vélemények éles ellentétben állottak egymással. A kormánypárt csak a régi sérelmeket akarta ismételui. Kossuth gyökeres változtatást sürgetett s felirati javaslatot tett le a ház asztalára, mely erős harczot keltett a conservativ és a haladó párt közt. A conservativ párt nem akarta a feliratot ő felségéhez juttatni. * * * Azalatt, mig ezek Poszonyban történtek, Pesten a párisi forradalom kitörésének hire foglalkoztatta a kedélyeket. Amint Párisban kikiáltották a köztársaságot. Európa megrázkódott. A párisi forradalom avarba dobott iltziik volt; a tűz gyorsan terjedt tovább; a nép mindenütt alkotmányt követelt. A párisi zavarok s az európai mozgalmak hire épen jókor érkezett Magyarországba. A viharos, lázas hirek, gyors tevékenységre ösztönzék a magyar ellenzé ket s eréljesen sürgették a reformokat. A kormánypártiak megdöbbenve néztek egymásra s csakhamar átlátták, hogy helyzetük tarthatatlan. Márczius 3-án terje.-zté elé Kossuth Lajos, amaz örökre nevezetes javaslati feliratát, melyben a felséget alkotmányos kormányzat behozatalára kívánta felhivatni. E feliratban hangsúlyozva volt a közteherviselés, rz úrbéri kdrpóthil, a népképviseleti kormányrendszer, a neműt öndllótdga, a független nemzeti kormány, a felelőt minisztérium, s több hasonló nagyszerű reformeszmék. Kossuth e jav islata óriási hatást szült s az alsó ház ellflumondá* nélkül, egész terjedelmében elfogadta ; a főrendi táblánál azonban az indítvány megakadt s tárgyalása, az e hirre Bécsbe utazott nádor visszatértéig elhalasr.tatott. Eg yszerre, mint villámcsapás jött a hir, hogy Bécsben kiütött a forradalom. A bécsiek reformokat követeltek e császári kormán)tói; föllépésükre nagy hatással volt a magyar felirati javaslat, melyben Kessuth az örökös tartományok számára is alkotmányos kormányzatot kért inditványoztatni. Márczius 13-án Bécs ostrom' állapotba helyeztetett; nép és katouaság fegyverrel kézben állottak Rzemben. A katonaság legyőzetvén, a bécsi nép kivivta szabadelvű eszméinek győzedelmét, de fájdalom, csak rövid időre. A bécsi események hirére Pozsonyban minden sziv hangOMibban vert; a nagy közönség figyelme, egyedül a honatyák maguktartására irányult annyira, hogy az országgyűlési terem alig volt képes befogadni a hallgató>ágot. Az országgyűlési beszédek sorát Kossuth nyitotta meg; 6 jelenté be a háznak, hogy Metternich megbukott. Inditváuyozta, hogy a felirati' java-lat tárgyalása és a trón elé leendő terjesztése iránt, a nádor klildöttségdeg szólittassék fel. A nádor elfogadtatván a javaslatot a felsó ház által, biztositá a küldöttséget, hogy a javaslatot felterjehzti s befolyása által szentesitteti is azt. A feliratot Bécsbe vivő küldöttség vezérletét az erre megválasztott Kossuth kérelmére, a nádor fogadta el. A küldöttség márcz. 16-án volt átnyújtandó a leiiratot a királynak vVége következik.) Szabolosmeírye közgyűléséből. (Márcz. 1.) Elös/ör, is, a Nyíregyháza városa utczáin létesítendő kö>ezetvám szedésére nézve, a megye és város közt szükséges egyezségi megállapodások létre hozásával küldöttség bízatván meg : — tagokul az alispán elnöklete alatt Gaál Elek, Miklós Ferencz, Kauzsay Károly, Dr. Bleuer Miklós, Kállay Jenő, Pethő Zsigmond. Székely Benedek, Borbély Gáspár, Propper Sámuel. Gencsy Berta lan, P-cherer József bizottsági tagok; Koczok László kir. mérnök, Szik-zay Pál m. főügyész s Bégáuyi Ferencz m. főjegyző jelöltettek ki. A megyei árva s egyéb közpénzek elhelyezése tárgyábani javaslattétellel megbízott küldöttség jelentvén, : miszerint a közpénzek az eddigi módozatoktól eltérőleg tervbe vett kezelésére vonatkozólag, a helybeli pénziutézetekkel megállapodásra nem juthatott, határozattá lett: miként a küldöttség — tekintve, hogy a közpénzek, a jelenleg gyakorlatban levő elhelyezés által, veszélyeztetve ugy sincsenek, ez ügyet ujabb tárgyalás alá vegye, s megállapodást igyekezzék léire hozni. A kir. építészeti hivatal által előterjesztett 1882. évi közmuuka költségelőirányzat jóváhagyatván, — a kimutatott készpénz és természetbeui közmunka erőnek az egyes útvonalak fentartására nézve javaslatba hozott felosztása elfogadtatott. Az összes közmunka kötelezettség tesz: 21,058 kétfogatú, 862 egy fogatú igás és 63,513 kézi napszámot, ebből megváltás alá bejelentetett 17058 két fogatú 852 egy fogatú igás és 48672 kézi napszám; melyeknek összes váltságdija teend 41,040 frt 60 krt; természetben ledolgozandó munkaerő pedig tesz 4000 kétfogatú, 10 egy fogatú igás és 14841 kézi napszámot. A felső szabolcsi ármentesitő társulat által, a nyírvíz-gyűjtő csatorna építésénél állítólag elkövetett hibák, választások és visszaélések miatt emelt panaszoknak, a m. kir. közlekedési miniszter által elrendelt megvizsgálásánál, a megye közönségének képviseletével Fráter Sándor, Virányi János, Lipthay Károly, Gonda Balázs, Frankéi Sámuel, id. Mikecz János megyei bizsttsági tagok és Koczok László kir. mérnök bízattak meg ; —* Gróf Dessewffy Aurél, Rohonczy Gedeon és Sárközy Aurél országgyűlési képviselők pedig felkérettek, hogy a megtartandó vizsgálatnál mint e megyéuek megbízottjai szintén részt vegyenek. Szabolcsvármegyéből az 1381-ik évi LXIII. t. cz. által Debreczen szab. kir. város törvényhatósága alá helyezett gyulaji Macs és gyulaji Hegyes puszták Szabolcsvármegye kötelékéből kibocsáttatván :' Zoltán János alispán utasíttatott, hogy a jelzett pusztákon 1879. 1880 és 1881 évekről kint levő közmunka, betegápolási alap, s jegyzői nyugdíj tartozásokról szóló kimutatások átküldése mellett, Debreczen város hatóságát, a kint levő hátrányok behajtása és átküldése végett, megkeresse. Utasíttatott továbbá Szunyoghy Bertalan szolgabíró, hogy Bököny községét s a gyulaji Macs és Gy. Hegyes pusztákat a törvény intézkedéséről s ezen határozatról értesítse és különösen a két puszta lakosait figyelmeztesse arra, hogy ezentúl Debreczen város törvényhatóságának lesznek alárendelve. Alispán a megyei közmunka és egyéb közpénzek állásáról jelentést tevén, a községi elöljárók, a járási szolgabirák utján, odautasittattak, hogy a közpénzek behajtása körül nagyobb erélyt fejtsenek ki, mivel ellenkező esetben az év végével hátralékban maradó közpénzekért vagyonukkal is felelősök lesznek. Pest Pilis-Solt-Kis-Kun megye közönsége határozatát, melyszerint Magyarország első királya Szent-István emlékére emeleudő érczszobor alapjához 1000 frtuyi öszszeggel járult, támogatás végett megküldvén : miután Szabolcsmegye közönsége nem reudelkezik oly alappal, melyből a nemzeti önérzet és hála ezen emlékoszlopának felemeléséhez hozzájárulhatna, a Szent I-tván király emlékére emelendő érczszobor alapra, e megye területén, gyűjtés rendeltetik el. A szolgabirák és polgármester a gyűjtés foganatosításával oly utasítással bizattak meg, hogy a begyült összegeket az alispánhoz ápril hó végéig beterjeszsz^k. Az uj megyei szabályrendeletben a megye közönsége a könyvvivői állást, »Ellenőr* név alatt, reudszeresité, s az eddigi ellenőri állást »pénztári segéde cziminel ruházta fel. Miután a m. k. belügyminiszter rendelete által, az uj szabályrendletnek a könyvvivői állásra vonatkozó része is hatályba lépett, ezen intézményben a »könyvvezetői* állás s nem >ellenőri* állás említtetik: a megválasztott könyvvivőnek hivatalos czime »pllenőr könyvvezető* s a régi ellenőré pedig, a »pénztárnoki segéd* lesz. (Folj tatjuk) A szabolcsmegyei felekezet nélküli tanitóegylet központi választmányának folyó év márczius 1-én tartott évnegyedes iilése. Pazár Istváu előadja, miszerint Gróf Dessewffy Aurél egyletünk mélyen tisztelt elnöke, az egyleti alapszabályok 9 §-a értelmében a folyó ügyek eliutézé.se végett szükségesnek látta a központi választmány ezen évnegyedes gyűlését megtartatni, de minthogy ő méltósága jelenleg Budapesten más hivatalos teendőkkel van elfoglalva: tehát őt mint az egylet alelnökét bizta meg a gyűlés vezetésével. Mielőtt a gjfilést megnyitná, üdvözli a megjelent tagokat s bemutatja a választmánynak Beke Márton kisvárdai igazgató-tanítót, mint a kisvárdai tanítói járáskör üg> buzgó elnökét. Örömének ad kifejezést, hogy a vá lasztmány e gyűlésén a kisvárdai járáskör is képviselve van s miután a tagok szives közreműködését kikéri, a a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. I. Az előre megállapított tárgysorozat szerint a választmány mult év november 12 én tartott őszi gyűlésének jegyzőkönyve olvastatván fel, az hitelesíttetett. II. Ezen jegyzőkönyv pontjaira vonatkozólag, elnök következő jelentést terjeszti a választmány elé: a) a megyei tanitóegvleti gyűlésekre menendő néptanítók utazási és napi költségeiknek fedezése tárgyában a választmány által jóváhagyott kérvényt, mult hó 5 én személyesen adta át Tek. Zoltán János kormányzó alispán úrnak, mely kérvény február 28-ikán tartott megyei bizottsági gyűlésen a tárgysorozatba felvétetett és tárgvaltatott; b) az »Eötvös alap* központi gyüjtöbi/ottságától hozzá küldött aláírási ivre a helybeli tanítók közöl 12-en íratták be magukat rendes tagokul; c) a szabolcsmegyei gyüjtőbizottság által a nyíregyházi pénzintézetekhez beadott kérvényre a »Szabolcsí HiU'lbank. 5 frt 69 krjezárt volt szives utalványozni az > Eötvös alap* javára ; d) Rill József 25 éves tanítói működéhének emlékünnepére, általa eszközölt gyüjtőiven összesen begyült 11 frt 10 krajezár, mely összeget Trájtler Károly a Rillünnepélyt rendező bizottság pénztárnokának be is küldött. Elnök e jelentését a választmány tudomásul vette s a »Szabolcsi Hitelbank* T. Igazgatóságának e jegyzőkönyvi határozattal is hálás köszönetét nyilvánítja. III. Beke Márton a kisvárdai tauitói járáskör oluöke, a kör működéséről szóló jelentését a következőkben foglalva adta elő : A járáskör mult évben egy gyűlést tartott, melyen a tagok kevés számmal jeleutek meg, mi egyedül annak tulajdonitható, hogy a községekből agyülés tartamára sem fuvart, sem napidijat nem kapnak. A járáskör azon indítványát, miszerint iskolai használatra készíttetnék el Szabolcsvármegye földrajza a népiskolák harmadik osztálya számára, — vélemény-adás végett terjeszti a választmányi gyűlés elé. Továbbá örömmel veszi tudaiásul a választmány mult gyűlésének jegyzőkönyvéből, hogy a vidéki tagok utazási és fuvar költségeik íedezése tárgyában már megtétetett a kellő intézkedés ; arra nézve pedig, hogy a megyei tanítók közöl egyletünknek minél több tagja legyen, felkérendőnek veli kir. tanfelügyelő urat. miszerint a megyei tanítókat szorgalmazná az egyletbe való lépésre; végül értesiti a választmány, hogy a járáskör márczius 2-ikán tartandó gyűlésének eredményéről Írásban teszi meg jelentését A kisvárdai jiráskörről szóló e jelentés tudomásul vétetik s a választmány e határozatából kifolyólag 4 magyar arany-jutalom dij mellett pályázatot hirdet, egy »Szabolcsmegye földrajza* czimü, a népiskolák III. évfolyama számára, a miniszteri tanterv értelmében Írandó iskolai tankönyvre. Pályázati feltételek a következők : 1) A mupka inegirásáuál az illető szerző lakhelye gyanánt Nyíregyháza városát vegye fel, inuen iudulván ki a környék és megye ismertetésére. 2.) Pályázó lehet minden egyleti rendes tag, vagy e megye keblében működő néptanító. 3.) Az elfogadott 8 jutalmazott munka a szerző tulajdona marad. 4. A munka 4—5 ivre terjedjen, mely idegen kézzel irva, a szerző nevét rejtő jeligés levél kíséretében, 1884. év márczius l-ig, a szabolcsmegyei felekezetn"küli tanitóegylet elnökségéhez Nyíregyházára bérmentesen küldendő. Megjegyeztetik, miszeriut a később érkező müvek a pályázattól elesnek. E jegyzőkönyvi pont hitelesítettnek vétetvén, helyi lapokban és a »Néptanítók lapjában* közzétenni rendeltetik. IV. Elnök a nyíregyházai tanítói járáskör indítványa folytán, a folyó évi tanitóegyleti nagy gyűlés alkalmával szervezendő tanszerkiállitásra nézve hivja fel a választmány figyelmét. Erre nézve László Jáuos, mint a tanszerkiállitást rendező bizottság elnöke, kérdést intéz a választmányhoz : vájjon e kiállításnál felmerülendő költségek ho'inan fedeztetnek? s ha a netalán az egyleti pénztárból fedeztetuék, akkor az intézkedések megtétele végett a választmány megbízatását kéri. A választmány e határozata értelmében, László Jáuos, mint a tanszerkiállitást rendező bizottság elnöke, a további inté/.kudésekkel ezennel megbizatik s egyszersmind tudomására adatik, hogy az e részben felmerült költségek az egyleti pénztárból lesznek fedezendők. Ezen jegyzőkönyvi pont hitelesítettnek vétetvén; arról László János rendazőbizottsági elnök jegyzőkönyvi kivonattal értesíttetik V. Végre a tárgysorozat 5. pontjára vonatkozva Pazár István értesiti a választmányt, miszerint Mráz Károly egyleti pénztárnok beteg s e miatt a mult gyűlés hitározata szerint, a tagdijaikkal hátrányban levő vidéki egyleti tagok névsorát nem terjeszthette be hozzá ; ennélfogva ez ügyben semmi intézkedés sem tétetett. A helybeli tagoktól eddig befolyt tagsági dijakra nézve kiemeli Stoffán Lajos tagtárs ügybuzgalmát, ki a dijak beszedését szép -eredménnyel eszközölte, miért is indítványozza, miszerint illetőnek ezen fáradozásáért jkönyvi köszönet szavaztassák Beke Márton az egyleti pénztárnokot ismételten felkérendőnek véli a hátrányban levő vidéki egyleti tagok névsor ínak kimutatására, mely kir. tanfelügyelő úrhoz terjesztessék be s ha ily módon sem lenne elérve a kitűzött czél, akkor a hátrányok bírósági uton lennének behajtaudók. A választmány mult gyűlés jegyzőkönyvének 3 pontja értelmében Mráz Károly egyleti pénztárnok felhivatik, miszerint a tagdijaikkal hátrányban levő egyleti tagok névsorát alelnöknek adja át, ki azt kérvény kíséretében Velkey Pál kir. tanfelügyelő úrhoz terjessze be. Stoffán Lajos tagtársnak ügybuzgó fáradozásaiért az egylet nevében jegyzőkönyvi köszönet szivaztatik. E pont is hitelesíttetnek vétetett miről Mráz Károly egyleti pénztárnok ás Stoffán Lajos egyleti tag jegyzőkönyvi kivonattal értesíttetni határoztatott. Egyéb tárgy nem lévén a gyűlés feloszlott. OrSovszky Gyula főjegyző. Meghívó. A felső tiszavidéki gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya f. 1882-iki márcz. 16 án d. e. 10 órakor a megyeháza termében ülést tartand, amelyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghivatnak. Nyiiegyházán 1882. márcz. 8-án. Elnöki megbizásból Szentkirályi János, e. titkár.