Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-15 / 3. szám

„N Y I B Y I D É K.'« 1 Tüskék. (Erjt megyei oelebritásról) Kis Adjon Isten komáin! Jaj de régen nem láttuk egymást. ATagy. Elég baj az komám. (Biz elég ! szerk.) Kis. Szja édes komám, aki szolga nem mindig a maga ura az. De látja, most üunep van, hát én is ráérek egy kicsit kedélyeskedni, gondolkozni. S tudja-e, hogy min gondolkozom most? Nagy. Tudja a kánya kotuám. Kis. Hát bizony én közállapotainkon töröm a fejemet, s épen megyei közéletünk egyes méltatlanul szereplő »nagy embereu-ről gondolkozom. Nagy fába vágom a fejszémet, igaz, s lehet, hogy meg is vásik tőle a fo gam ; de mód nélkül szeretnék róluk, már t. i. nyilvános életük és működésűkről pár jellemző fényképet bemutatni az olvasónak, hanem az a nagy veszedelmem, hogy nem tudom melyik nagy emberünkkel kezdjem. Nagy. Nem csodálom komám, mert tengersokan vannak. Csak egyre vigyázzon, arra, hogy valahogy ki ne feledje Laczi bátyánkat a uótából. ') Kis. Dehogy feledem komám. Ki feledhetné ki az öreg talmi kurucz Mezőssyt ott, ahol vidéki oelebritásról van szó. Hisz ő igazi specziálitás e téren. Sőt, adjuk meg neki a tisztességet, s legyen első ő, akit »megbeszélek". Mert a mellett, hogy ő elveire nézve a legszélsőbb pártokra is tulhajtónak látszik, még hozzá többoldalú ember, sőt kétlaki is. Nagy. Kétlaki ... Az ördögbe is, hogy érti ezt komám? Kétlaki. Kis. Csak ugy azt komám, hogy a mi L. bátyánk nem mindig itt a mi megyénkben akadékoskodott, hanem az előtt jó darab ideig a hegyalján Zemplénmegyébeu — izélt. Már t. i. korteskedett és politizált. Mert ugy tudja meg komám, hogy az övéhez tartozó kortes alak és hang alig van fél Magyarországon. Örökre kár, hogy nem vagyok festő; mily dicsőséget aratnék most e tanulmányfejjel. (Milyen maleur

2) majd tanult fejet irtam.) De nézze csak komám e bozontos bajuszu és szakálu ősz alakot. Lötyögős szárú magyar csizmába s mostohán gondozott kétes tisztaságú szürke nadrágba bujtatott lábaival, s azon felül kurta poczakos termetére hanyagul feldobott és soha be nem gombolt, peleskei nótárius féle reminisceutiát keltő prémes bekecsben ép amott közelit a »korzón«. Látja-e mily uriasan megvárja, hogy köszönjenek neki, mert »rátarti« ember, s azután stentori hangon miként kiáltja oda a szervust. Egyik zsebéből a kos-izé sallangja, a másikból egy iratcsomag kandikál ki demontstrativ módon, balkeze pedig egy feketére kiszivott százesztendős pipát lógat. Nyilván a »Közlöny« felé tart, hogy ott vén agyának impertinens Írásjegyekbe foglalt újdonsült termékét megmagyarázza. Jaj, de ki tudná ez alakot élethűen visszaadd ! Rembrandt, vagy Munkácsi ecsete, s a Jókai vagy az igazi Kákái Aranyos tolla kellene hozzá, mert arra egy magam forma közönséges piktor nem elég. Nos tehát, mikor a mai modern világ ezen élő anachronizmusa egy zemplénmegyei képviselő-választás alkalmával kerületétől Rith — akarom mondani rák módjával megretirált, és uri személyét nálunk megtelepítette volna: legelőször is azon törte fejét, hogyan tegye magát közgyűléseinken lehetőleg nélkülözhetlenné. S meg kell neki adni, hogy e czélból minden lehetőt elkövetett. Sokoldalúságát mutatja, hogy gazda és borkereskedő ugyan, 3) de azért nincsen megyei s tiszai-, vagy nyirviz-szabályozási kis avagy nagy gyűlés, amelyen ő jelen nem volna és szerepelni nem akarna. Igaz, hogy a gyűléseken nem beszél sokat! (sapienti pauca!) uj dolgokhoz, eszmékhez, vagy meggyőző érvekhez semmi köze; tanácskozásokban vezérszerepet nem ambitionál; szónoklatára a magvas tartalmat és helyes logikát, s hébe-korba tett indítványaira a józan észszerűséget legjobb barátja sem foghatja reá; sőt gondolatbőségben sem szenved, észjárása pedig sántit, és szellemi látköre kétségbeejtően szűk! hanem van mindezek helyett egy brilliáns tehetsége, amelylyel mindenkit — lepipáz, és mulattat, és ez az, hogy senki sem tud más szónokok előadásába oly garral és ostentative bele fecsegni, s főkép senki sem tud oly pompás petitió tervezeteket penderíteni, mint ő. Igen ő a kormányt ütő üres petitióknak utólérhetlen nagy mestere. Mintha most is látnám, midőn as állami csendőrség elleni petitióját a megyegyűlésen felolvasta. Ah hogy oda csördített a kormánynak, hogy pocsékká tette a minisztert, Schmerling, Bach és Karaffával együtt! Ki aknázta a hálás tárgyat ugy, hogy az épen mellette ülő önelégült mosolyú Bencze bátyánk méltán irigykedhetett reá. — Következett azután a nyirviz-gyülés. Ott volt még egyszer elemében. Arról volt szó, hogy miután a szabályozási müvelet tényleges kiadása nem térülhet meg a nyerhető haszonban, kerestessék meg a szakminiszter állami segély kieszközlése iránt. El is határoztatott a felirás ez irányban, s az elnök gr. Károlyi a tervezet elkészítésére néhány érdekeltségi tagot jelölt ki. Ekkor állott fel ami L. bátyánk. Nem akarja — úgymond — igénytelen elmeszüleményét a küldöttség nyakára tolni, de miután annak tagjai közé ki nem neveztetett, hát csak felolvassa előre elkészített petitió tervezetét. S azzal neki kezdett: »Magas kormány!« És kiterjeszkedett Dunára, Tiszára, Szávára, s hazáuk összes folyóira. Lendületes költői nyelven adta elő a vizszabályozás történetét s e tervezésből, a tárgyilagosság s a komoly, tisztességes hang kivételével, nem hiányzott semmi. Fáj dalom azonban, az örökbecsű operátumot nem hallhattuk végig. Mert egyszer csak a mi L. bátyánk félbehagyta az olvasást, kijelentve, hogy nem bírja tovább — szuszszal; kapja magát, b nagy tüntetőleg oda hagyja a termet. Conticuere omnes! — Soha mióta a világ áll, ilyen még nem történt, hogy a mi L. bátyánk csonka petitóval ') Ha szabad L. bátyánknak a »Közl.«-ben Kállay Andrást megyénk egyik legintelligensebb férfiát per Kállay »ecsénk« titulálni : engedje m"g, h"gy m' m

PB öt bátyánknak szóllithassuk. 2) Így irta ezt L. bátyánk a cKilzU-ben. Auch gut I ) Még pedig fatilis rosz borral legalább mikor h ny-bogdü.yi Táluztíikerül'-tben képviseMj"lölttül fellépett, oly komisz lórét<-l traktálta választóit, bogy még a halászi atyafiaknak sem kellett Meg U izoktek tóle — nagy bölcsen. «) A nmuóba it I Hát nem tudja L. bátyánk, hogy az u megicóúiti* a legnagyobb germanizmus a világon. álljon elő és — lciálljon. Szinte szerettem volna visszabivui, de egyedül M. nénénk ballagott utánna, ami az után még jobban emelte a jelenet komikumát. S tudja-e komám, hogy miért történt mindez? Azért, mert a mi L. bátyánk — aprehendált, amint ezt a nyűttérbe való dolgot nagy sebtiben le is irta a »Közl.«-ben — vezérczilck alakjában. (Mert tudni való, hogy L. bácsi zsurnalista is. Mily szépen megírta forradalmi élményeit, amikor is nem tudott ellenségre akadni ; aztán a nyirvizszabályozás ügyét, amelyet ugyancsak — »megtett«). Igen! ő aprehendált. Aprehendált pedig Gr. Károlyira és Fráterre, mert ezek megígérték neki, hogy a petitió csináló küldöttségnek tagja lesz. íme még is hoppon maradt. Egyszer hitt világ-életében mameluknak, akkor is rászedték. Fel is mondja nekik a barátságot, s különösen haragszik Frátterre, akinek házánál egyszer máskor sok jó ellátásban részesült ugyan, (sic!) de a jövőben nem akar vele egy tálból cseresznyét enni. Kutágasra szállott n sas, Engem Fráter ne csalogass ; Csalogatott engem más is, Náladnál jobb princzipális. . . Nagy. Nono komám, elég lesz a jóból. Nagyon neki melegedett, padig hagyjon máskorra is. Nagyobb baj az annál, hogy a mi L. bátyánk menni akar tőlünk. Ugy hallom, hogy vissza reklamálja Zemplén. Én pedig látja sajnálnám, mert hát akkor kin fogunk majd mulatni a gyűléseken. Kis. Sohse sajnálja komám, hadd menjen. Tudom, hogy éu nem fogom könnyezve marasztani — De még a megye sem ! * * Figyelmeztetés a t. megyei községekhez. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület által a jobb tenyész-állatok beszerzése érdekében kibocsátott felhívásban jelzett határ-idő f. hó 15-én már lejár, minek folytán újólag is felhívjuk a t. községi elöljáróságok becses figyelmét, hogy bejelentéseiket minélelőbb beküldeni szíveskedjenek. Ez alkalommal jelezhetjük, hogy az egyesületnek kio3ztás végett rendelkezésére bocsátott tenyész-apa-állatok a »Lónyay* és gróf »Csáky Petronellát-féle törzsgulyákból vaunak beszerezve s minőség tekintetében kifogástalanok. A vásárlás, mint azt felhívásunkban alkalmunk volt közleni: három év alatt törlesztendő kamat nélkilli kölcsönnel eszközölheti, s a sz íUit ísi dijak a nagyméltóságú földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által a községeknek visszatérittetnek. Mindezekhez járul még azon előny is, hogy a rendelkezés alatt álló tenyész-állatok közül a községek megbízottjainak a szabad valasztás megengedtetik. Teljes reméuynyel vagyunk az iránt, hogy mindazon községek, a melyekuek jobb tenyész állatra szükségük van, az ily rendkívüli kedvező alkalmat felhasználni el nem mulasztják. Nyíregyháza 1832 január 12-én a titkárság. ÚJDONSÁGOK. *** Az üresedésbe jött bogdányi járásbeli orvosi állomásra főispán ur őméltósága, dr. Fischer József gyakorló orvos urat nevezte ki ideiglenes helyettesül a választás idejéig. X A tisza-löki járási orvosi állomásra Kiss Jenő ur neveztetett ki helyettesül, főispán ur ő méltósága által. (!) A fentebbi két járási orvosi állomás, folyó évi február 28-án megtartandó megyei közgyűlésen fog választás utján betöltetni. V A Szövészeti ipar érdekében felhívja a földmivelési, ipar és kereskedelemügyi miniszter Szabolcsmegye közönségét, miként nyilatkozzék az irányban, ha vájjon a szövő ipar fejlesztése érdekében nem látszik-e szükségesnek valamely intézkedésnek életbe léptetése és ha igen, mily összegeket volna hajlandó elvállalni a megye ugy saját, mint az érdekelt községek terhére. Mint tudjuk Szabolcsmegyében a szövészeti ipar házilag nem igen űzetik ; következéskép annak meghonosítása itt igen sok neh^zséségekkel fog találkozni. © Gróf Dessewffy Aurél a szabolcsmegyei gazdasági egylet lelkes elnöke, mint a «Borsod«-ból olvassuk, gr . Andrássy Gyula és gr. Andrássy Aladárral kezet fogva, Miskolczon egy nagyszerű kivitelre dolgozó gőzmalmot akar építtetni. (a) A helybeli nőegylet által az »Európában e hó 11 én tartott »tombola-estély« meglehetősen sikerült, a mennyiben a közönség ez úttal figyelemre méltó számban jelent meg. Voltak ugyan olyanok is, akiket örömmel szemléltünk volna ott, ha megjelentek volna. Azok azonban akik megjelentek, ugy láttuk, igen jól találták magokat a kedves, fesztelen és kedélyes körben. A húzások féltizenkét órakor értek véget. Néhány fiatal ember kész nek nyilatkozott egy kis táncz röktönzésére; de biz az miért miért nem : elmaradt. Előjelnek azonban ez is jó. Jövőre igen könnyen kinőhetik magokat e tombola-estélyek. Adja az ég, hogy ugy legyen. A nőegylet nemes czélját támogatni: minden müveit egyénnek erkölcsi kötelessége. (!) Nyíregyháza város határában, az úgynevezett Manda-bokor tanyán, karácsony estéjén egy ottani tanyás gazda ablakán belőttek. Kissé elkésve hozzunk e hírt, mert minket is csak a napokban értesítettek e tényről. A gazda szerencsére nem volt honn; tehát a vacsora elköltésével várakoztak. Ez volt oka, hogy a lövés nem talált senkit. A merénylő azt hitte, hogy a család együtt ül az asztalnál ; de hála égnek csalódott. Mint értesítőnk írja, a tettesnek már nyomában vannak. A lőfegyver seréttel volt megtöltve. A merénylet oka ismeretlen. (?) A polgári olvasókör bálja folyó hó 7-én tartatott meg a nagyvendéglő táneztermébeu. Örömmel konstatáljuk, hogy ugy a rendezőség, mint a közönség megállotta helyét, mort kitartóbb s kedélyesebb mulatság alig leend az idén. Nem mulaszthatjuk el azonban csoilálkozásuuknak kifejezést adni a felett, hogy a tehetősebb és előkelőbb polgárok közül kevesen jelentek meg b hogy az intelligentia távol tartá magát A négyeseket körübelől 40 pár tánczolta. A táncz reggeli 5 órakor ért véget s a közönség egyszerre távozott. A nyiregyházai nőegylet nevében elmulaszthatlan és kedves kötelességemnek tartom legmelegobb köszönetemet kifejezni mindazon igen tisztelt közreműködőknek : u. m. Péter Lászlóné és Sztarek Margit úrnőknek, továbbá dr. Trajtler Soma, ifjabb Maurer Károly, Homolay Gyula, Virágh József, Balázs Ödön, Vekerdy Máté, Tóth Béla, Both Endre végül Tájnel Gyula rendező, V. Velenczey István sugó és Török Péter társulati pénztárnok uraknak, kik a mult évi deczemberhó 17-ikén tartott műkedvelői előadás alkalmával művészi játékuk éB akadályt nem ismerő fáradozásaikkal, nemcsak a közönségnek szereztek mulatságot s elfeledhetetlen estélyt; hanem önfeláldozó müködésök legszebb koszorüja gyanánt oly szép összeggel járultak az árvák, a társadalom ezen szerencsétlen tagjai szomorú sorsának enyhítéséhez. Fogadják ezért az árvák szívből jövő forró köszönetét. Bodnár Istvánné nőegyleti elnök. X A nyíregyházai kereskedő ifjúság önképző és segély ző-egylete, saját könyvtárának gyarapítására, a nagyvendéglő táneztermében, folyó 1882-ik évi januárhó 21-edikén, zártkörű tánczvigalmat tart. Belépti díj: családjegy 5 frt. személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A rendezőség megkeresése folytán figyelmeztetjük a n. é. közönséget, mikép akik e báli meghívásra igényt tarthatnának; meghivót azonban nem kaptak: szíveskedjenek Csapkay Jenő bálbizottsági elnökhöz fordulni, a ki is azután e jogos óhajtásukat azonnal ki fogja elégíteni. Jegyek előre válthatók: Gredig, Kubassy, Ferenczi és Kálnay uraknál, este pedig a pénztárnál. (e) Eötvös Károly az országyülés f. é. január 12-iki ülésében a költségvetés tárgyában tartott lioszszu beszédébe, a többi nyomorúságok közt Szabolcsmegye igavonó marha állományának Bzembeszökőleg csekély voltát is beszőtte; fölemiitvén, hogy e nagymérvű megfogyása az igavonó erőnek, a kormány előtt is feltűnt annyira, hogy kérdést intézett a megyéhez, hogy talán visszaélés van a dologban, hogy a megyei utibiztosok kihagyják az összeírásból az igavonót és hogy hová lett az ? A belügyminiszter ily kérdéseket intézett Szabolcsmegye közönségéhez, amelyekre a megye felirt, hogy Szabolcsmegyének régi gazdagsága megszűnt, nincs többé, elvitték azt a rosz kormányzat, az adóvégrehajtó, az uzsora és az elemi csapások* Ugy van. A szegénység minden nappal ijesztőbb alakot ölt magára. A szabolcsi föld mi velőnek maholnap nem lesz mivel művelni csekély földjét. Ennek azouban részben a földmives nép maga is oka. Mint halljuk a gazdasági egyesület körlevelekben szóllitotta fel a községi jegyzőket, hogy világosítsák fel a népet arról, hogy a kormány kész tenyészállatokat kiosztani részletfizetés mellett ; sőt azokat egyenesen el is szállíttatja az illető községekbe. Hol tehát itt a hiba ? Ez minden esetre meggondolni való dolog. — Iskolai értesítés. A nyíregyházai ágost. gymnasiumban az első félévet bezáró szigorlatul junius hó 23-kán és pedig naponként reggeli 8 órakor kezdődnek s tartanak januárhó 31-ig. A magántanulók vizsgáinak határideje februárius hó első két napja. Nyíregyháza 1882 januárhó 12-kén Az igazgatóság. * Tudatjuk az illető érdekelt felekkel, hogy az árverési zálogkölcsön intézet alapszabályainak 17 §-a sze rint, az 1881 XIV. t. cz. életbe léptetése előtti időről, a zálogtárgyak elárvereléséből befolyt többletet a tulajdonosok vagy igazolt képviselőjük, a zálogjegyek visszaszolgáltatasa. mellett, a polgármesteri hivatalban kézhez vehetik. (m) Fráter Sándor nyiregyházai lakos és megyei birtokos Szőgyény Emil országgyűlési képviselővel, folyó hó 9-én kard-párbajt vivott, melyben utóbbi erős kézsebet kapott. (k) Az 1882-ik évi ujonezozáshoz, mint a lapokból olvassuk, a törvény értelmében az 1862. 1861 és 1760dik években született hadkötelesek hivatnak fel. — Az ujonezozási cselekmény 1882 évi márczius 1-től április 30-ig terjedő időköz alatt lesz végrehajtandó. (y) Konza Mihály nyiregyházai mü'isztalos és liegedükészitő közelebb meghiván bennőnket műhelyének megtekintésére: örömmel győződtünk meg, hogy Konza Mihály ur nem mindennapi tehetség ugy a műasztalosság, mint a hegedűkészités terén. Nyíregyházán eléggé ismerik a derék mestert; de a vidék kevésbbé ismeri őt és munkáit. Felhívjuk a megye és a szomszéd megyék közönségének figyelmét a nevezett asztalosmester műhelyére és készítményeire, amelyek figyelemre és pártolásra méltók. Különösen ajánljuk csinos és correct hegedűit az illetők figyelmébe. (E.) Kossuth Lajos iratainak III.-dik kötete ez év márczius havában fog megjelenni. A kéziratok már megérkeztek az »Atheneaum« nyomdájába. E kötet szintén igen érdekes történeti részeket tartalmaz, amelyeket a magyar közönség csak kevéssé ismer. A többi közt tartalmazza a bankjegypert, melyben I. Fereucz József mint osztrák császár' a felperes, Kossuth Lajos pedig, mint Magyarország kormányzója volt az alperes s mely pert Anglia leghíresebb jogászai folytattak. Tartalmazni fogja továbbá gr. Teleky László halálának körülményeit, az októberi diplomát s az ezt megelőzött varsói értekezletet sat. Érdekesség tekintetében tehát a két első kötetnél nem fog hátrább állani, ha csak felül nem múlja azokat. * Virginia szivarkák, amelyek eddig egy krajezárba, kerültek folyó 1882-dik évi január 15-töl félkrajczárért áruitatnak. Az úgynevezett »kettős szivarkák » pedig, az eddigi 2 krajezár ár helyett, egy krajezárért lesznek kaphatók; mely szivarkák ha végkép elfogynak, több azokból nem fog gyártatni. Az »Európa« szállodában történt verekedésnek, ugy látszik komolyabb következményei is lesznek. Három ott jelen volt uri egyéniség ugyanis, a nyíregyházai kaszinó választmánya előtt, a verekedés színhelyen szintén jelen volt 3 uri egyént, azzal vádolt be, hogy a verekedés intézője Cz. J. ur felbérelte volna őket. Most e három uri ember nyilatkozatot tesz közzé a »Szabolcsmegyei Közlönyben*, hogy azt a 3 uri embert nem tartják tisztességes társaságra érdemesnek ; sőt aljas rágalmazóknak nyilvánítják mindaddig, mig a kaszinói