Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

N y í K V I D É H. Legyen a törvényhozónak Salamoni bölcsessége, Likurguszi jelleme, mitsem ér az: ha igazságtalan, kontárkodó hivatalnokra bizatik annak végrehajtása. Nem mondom én, hogy a biró olykor, igen ritkán, lelkiismeretének sugallatát ne kövesse, a merev paragraphussal szembeD; mert: »Summum jus summa injuna* ! De gyakrau önérdek vezeti az igazságtalan bírót, oda csúszik a vesztegető fillér s a bUnös felé hajlik az igazság mérlege. Annyira nagy súlyt fektettek hajdan az igazságszolgáltatásra ; hogy a történelem által megjegyzett egyik fejedelem a hanyag vagy igazságtalan biró bőrével vonta be utódának székét; ez által akarván figyelmeztetni azt föladatának pontos betöltésére. Nálunk az a legnagyobb hiba, hogy sok esetben a legüdvösebb törvény biztos eredméuye elmarad a miatt, hogy aunak oly biró akar lenni végrehajtója, aki azt teljeséggel nem érti, azt felfogni nem képes. Eltekintve-mindeu más birói hivataltól, ez úttal a kisebb községekben porig sillyedt birói álláshoz szólok. Téved az, aki a már többször említett hivatalt kicsinyli; mert ha egyes községek beléletébe tekintünk ; tapasztalni és látni fogjuk, mily áldásthozó a jó biró működése ; látni fogjuk, hogy nincs rend, hogy megakad az igazgatás menete ott, ahol hiányzik a tapasztalt és avatott kéz. Mégis a választó közönség jelöltjei közül nem a legtudományosabbat, legalkalinatosabhat, hanem a vagyonosat, bőkezűt juttatja hivatalra. Gyakran találkozhatunk oly biróval, aki sem olvasui, sem irni nem tud; tapasztalata, jártassága nincs; de a szekerében járó négy tulok, szőlőjének isteni nektárja, a czim 's elnökösködés utáni vágy : tekintetbe jöt-_ tek a bölcs választóknál. Az ily biró hogyan intézi el a perlekedők kényes ügyeit ? tudatlansága miatt gyakran nem az ártatlan szenved-e kárt becsületében, vagyonában ? Mily védője lesz azon ügynek, melyet községe vagy egyesek bíztak rá, hatóságokkal társulatokkal szemben? Ha gyűlésen van, lehet-e tőle hallani egy okos szót ? Be-, vagy végrehajtásoknál ismeri-e a törvény ide vágó pontját? Nem lesz-e túlságba menő vagy felettébb engedékeny ? Hogyau parancsol ott, ahol a birói auktoritás megkívánja ? Ahol jegyző lakik a községben, az ilyen biró eszköz és báb, mindenhatónak ismeri nótáriusát; annak minden szava, tette előtte másithatlanul szent. Ily he1) iitt fordul azután elő a pénzzavar, a sikkasztás, s a község tönkrejutása. A körjegyző, ha a községben nem lakik, oda ugyan ' mohét rendelet minisztériumtól, főispántól vagy bárkitől, végrehajtás végett ; sokszor elolvasva sem lesz, mig a jegyző utasítást nem ad. Erről szólhat, alispán, szolgabíró törvényszék, járásbíróság stb. Szólhatnak továbbá egyesek, akik a tárgyalás utáu írják alá »vétiveiket« ! En a bírák (tisztelet a kivételeknek) vétkét, hanyagságának, közönyének okát abbau találom, hogy kellőleg nein dijaztatnak. Évi 30—50 frt, fizetésért nem is követelhetjük, hogy hivatalának éljen a biró.. Szabolcsmegye tekintetes bizottsága hasson oda, hogy a birói fizetés minimuma 100, maximuma 250 frt legyen; akkor lesznek képzettebb birók, akik fizetés melleit becsületért is többet tesznek az ország, a megye és saját községük javára, mint az eddigiek közül igen sok biró tett- E fizetési javítás vonassék le a kevésbé pontos jelentőségű és érdemes hivataltársak javadalmazásá- I ból községenkint. S. L. Kivonat, a felső szabolcsi ármentesitö-társulat által, a Nyirviz• csatorna építésénél állítólag elkövetett hibák és visszaélések megvizsgálására kiküldött bizottságnak a helyszínén tartott vizsgálata jegyzőkönyvéből (Folytatás ) Márcziushó 24-én, az előre megállapított programm szerint a nyirviz-csatorna kiépítése ellenében felmerült panaszok vétettek tárgyalás alá. Az ide vonatkozó kérvéuyek felolvasása után, a küldöttség számos gávai birtokos kíséretében, a község alatt elvouuló nyirviz-gyüjtőIgen Henry! - felelt édesen — én értem önt, és. .. itt egy pillanatnyi szünetet tartott. — És? — kérdé Henry izgatottan — Szeret? — Igen Henry! — felelt a leáuyka. s lesüté bűbájos szemeit. — Marié! — kiáltott Henry végtelen örömmel, s a kis kezet csókokkal balmozá. E pillanatban ki nyílt a terem ajtaja s azon a két Master Hawens lépett be, mig utánuk Mis Hawens és Marié anyja jöttek. — Nos Henry? — kérdé az Atya — Milv választ kaptál? — ö az enyém! — Felelt Henry s Mariét kezénél vezette atyja elé. Az öregek összenéztek s aztán mosolyogva szólt Master Edwin Hawens: — Igy tehát mégis jól választottam, mert tudd meg Henry, hogy Marié három hét óta menyasszonyod. — Tehát ő az ? — szólt örömmel Henry s újra megcsókolá a kis kezet, Mialatt Marié szülei is oda léptek s néhány barátságos szóval kötelezték le őt. Miss Hawens pedig dics-érzettel szólt fivéréhez: — Ez az én müvem! Master Hawens pedig ravasz mosolylyal mutatá meg John leveleit s aztán cseugetett. Egy perez múlva John lépett be az ámuló Miss és a csodálkozó Henry elé, teljes egyenruhában s komolyan szólt: — John Mítwen ügynök; — szolgálatukra! A társaság mosolygott. John Mítwen pedig markába nevetett, a Garde des Monsieurs szerepért kapott jo dij s az elkoczkázott száz dollár befolyása alatt csatorna helyszínére ment. A küldöttség által a helyszínén tapa«ztalttak közül csak a jelentékenyebb hiányokat és bajokat emeljük ki és közöljük ; miután e vizsgálatróli közleményünk még igy kivonatban is feltüuően hosszura terjed. A magaslatokon összegyűlő belvizeknek a cső-zsilip csatornába való lefolyása, a magaslatok által akadályozva van ugy, hogy a lefolyás csakis mesterségesen ásott árok által lenne eszközölhető. Konstatáltatott, hogy az előleges tervezetbe felvett, kiépített s az ápril 6-iki vízár által elsodort, egyszersmind mentő hidul szolgáló 2-ik számú híd hiányzik. A Gáva község panaszlevelének 3-ik pontja alatt emlitc-tt s a csatorna baloldalán a töltés tövében eső hat lakház az árvíz által összedöutve, romokban találtatott. Konstatál tátott, hogy a fertői mintegy 70 holdnyi víz, az annak levezetését eszközlő árok, a csatorna baloldali töltése által elzárva lévén, lefolyásában akadályozva lévén; a leeresztésre szolgáló vascsövek kiszállítása azonban már megkezdetett. Ugy találtatott, hogy a hid melletti kertek l&pályaibi gyülemlő vizek lefolyása, a biloldali töltés által, akadályozva van. Konstatáltatott hogy a gávai fóutezának Nyíregyháza felé eső végével, a Pethő-féle telekből elfoglalt s mélyre ásott gödörbe való bedőlés meggátlása czéljából, karfa nincs; holott ez utcza a laposba lemélyedvén, annak a lapályban fekvő része oly mélyen esik, hogy a társulati mérnök állítása szerént, a vencsellői vízmércze 6 mtr felüli állásánál, a viz által elborittatik. Kitűnt, hogy a 4-ik hídnál a társulati egyesség szerént építtetni kötelezett feljárásróli letérő, és a töltés mentében egy 80 mtr. hosszú, 4 mtr, széles ut gyanánt szolgáló padka teljesen kiépítve nincs. Nagy András gávai és Márton Koch Mózes kártala- I szitás iránti kérelmük felolvastatván: Batta Ignácz társulati igazgató kijelenti, hogy a panaszlott területek azért nem lettek mindeddig kártalanítva, mert azok a megtérítendő károkba, a közigazgatási hatóság által nem lettek felvéve; kinyilatkoztatja azonban a társulat részéről, hogy 8 nap alatt kisajátítva és kifizetve leend. Márczius 25-én e vizsgálat folytattatván Gáva község E.) alatti kérvénye újból felolvastatott, amelyben következő panaszok folytattatnak: 1. A nyiri csatorna alsó részének kiépítése előtt, a felső nyírvizek anélkül hogy lefolyásukról gondoskodva lett volna, árterületükre bocsáttattak; minek folytán az már 2 év óta hasznavehetetlen. 2. A községet az árterülettől elválasztó nyiri csatornán, a szükséges hidak tervbe nem vétettek; a tervezettek pedig ki nem építtettek. 3. A töltés közvetlen közelében volt s az árvíz által elpusztult házak, sem ki nem sajátíttattad, sem nem kártalanittattak. 4. A csatorna voualhoz 1879-ben kisajátított területek adómentesítése, s az e. czélra szükséges mérnöki kimutatás elkészítése tekintetében, ez ideig semmi intézkedés sem tétetett s ez által a tulajdonosok, az adófizetéssel jogtalanul terheltetnek. 5. A muuka folyamán egész töltés-részek helyeztettek át és foglaltattak el, az illető tulajdonosok meghallgatása és kártalanítása nélkül. 6. A községi utak és utczák a társulati munkálatok által nagy részben elfoglaltatván és felgödröztetvén járhatlanokká tétettek. A társulati képviselet e panaszokra ez úttal mit sem felelt; hanem irásbelileg fog nyilatkozni. Az egri főtisztelendő praepostság gávai gazdatisztje kérelme folytán, azon panaszára, mely szerént a praepostság berezeli tagján, az úgynevezett Szincse-laposon átvonuló töltés meletti legjobb birtoka belenyugvása nélkül, elfoglaltatott, reudetlenül kigödröztetett, máig sem kártalanittatott és a balparti töltés által az ott összegyülemlett nagy terjedelmű belvizek lefolyása meggátoltatott. Boronkay mérnök azt jegyzi meg, hogy: fölösleges területek nem foglaltattak el, a gödrök niucsenek rendetlenül kiásva; és hogy más helyről földanyagot nem szerezhettek. Mondja továbbá, hogy azon töltésrész elszakadása esetében, ahová eme földek hordattak, 5—6000 holdnyi térület öntetett volna el. Megjegyzi végre, hogy az e laposon keresztül vezetett töltés munkája még nincs befejezve. Ezután a küldöttség a piritói laposhoz érvén, Práter Sándor azon kérdést téteti fel a társulat képviselőihez, hogy a Piritó-laposért mennyi kártalanítást fizetett a társulat, ha fizetett s minő alapon ? Erre Batta Ignácz társulati képviselő válaszolván előadja, hogy az ármederben hagyott mintegy 25 holdat tevő terület teljes és végleges kárpótlásául, 1200 • öles, holdja 60 írtjával, — a töltés-rész és anyag gödrökül szolgáló terület 1600 • öles holdja 140 forintjával kárpótoltatott. Előadja továbbá, hogy a végleszámolás még nem történt ugyan meg; de az elfoglalt terület arányához képest, megfelelő összeg fizettetett a tulajdonosoknak. Fráter Sándor, Héczey László buji birtokos és az ottani ref. egyház főgondnoka nevében, panaszképpen előterjeszti, hogy az egyuáz tulajdonát képező földbirtok jelentékeny része, a gyűjtő csatorna miatt, viz alatt áll; minek következtében az egyház tetemes kárt kénytelen szenvedni. A kártalanítás iránt mindent elkövetett ugyan a társulatnál az egyház képviselete ; de mind eddig eredmény nélkül. Az irodalom kedvellöihez. Terjedelmesebb tudományos müveink kőzzül igen sok, vagy a külföldön látott napvilágot, vagy pedig kéziratban maradva, megsemisittetett; véghetlen nagy kárára az emberiségnek, közelebbről pedig hazánknak és egyházunknak, a legközelebbi századokban. Az irodalmi kincsek iránti közönyösség általános betegsége fajunknak; még jelesebb íróink is, jól meggondolva a dolgot, félve bocsátják az előfizetési felhívást az illetők kezei közzé; s ez az oka igen sok esetben, hogy a már kész mű sokszor az író fiókjában van letéve évekig, sőt évtizedekig is. Óh mily sok becses és értékes müveink lettek igy az irodalom iránti közöny miatt az enyészet karjaiba dobva. Egyletek, társulatok tekintetében még most azt mondhatjuk, hogy szegények vagyunk a külföldiekhez képest; de ez nem volna oly nagy baj, ha csak népünknél több irodalom iránti szeretet, buzgóság és áldozatkészség volna, mint amely lépcső a miveltebb népek sorába való jutásra. Irodalmi téren egész buzgósággal és sikerrel dolgozó férfiak számában nem mondhatjuk, hogy szegények volnánk. Voltak és vannak nekünk jelenleg is kitűnő képzett iróiuk, akik valóban a nemzet napszámosai. Ezek azok a férfiak, akik legjobban érzik a szükséget. Az itt fentebb ériutett irodalom iránti közönyösség kifolyása az, hogy a nemzetnek eme napszámosai csak az előfizetők számához mérten nyomatják müveikből a példányokat, ha nnyagilag veszteséget nem akarnak önmaguknak. »Nyelvében, irodalmában él a nemzet* ; elvész az a nép, a mely tudomány nélkül való; régen kimondott igazsagok. A külföld népei előtt csak a művészet, az irodalom pártolása az. amely legjobban megszerzi számunkra a tiszteletet s szeretetet, különben is áramlatos korszakunkban. E czélból hazánk, nemzetünk iránti kötelességünk, hogy az irodalom pártfogói sorába minél számosabban lépjüuk be, s az irodalmat tőlünk telhetőleg vagy szellemileg vagy anyagilag pártfogoljuk; kötelességünk másokat is tettre buzdítani, hogy a közönyösség méltó vádja alól a későbbi kor gyermekei által felmentessünk; más oldalról pedig reájok is buzditólag hathassunk, tevékenységünk által. Az itt érintett közönyösség érte a legközelebbi napokban megjelent »Magyar Plutarchot« még ez előtt 3 vagy 4 hónappal; amidőn gyűjtő Szentkuti Kiss Károly abban a gondolatban volt, hogy becses műve előfizetők hiánya miatt (csak 200 előfizető volt) ez idő szerint meg nem jelenhet. E nagy munkával összállitott nemzeti kincs, hézagot pótló nélkülözhetlen az irodalomtörténetben. A »Magyar Plutarch* Bod Péter »Athénásának* folytatását képezi. Megjelent belőle az I. füzet Aiguer Lajosnál Budapesten, «Magyar Plutarch, Uj magyar Athenás ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajz gyűjteménye* czim alatt. Sz. Kiss Károly, mint gyűjtő, az ujabbkori protestáns egyházi irók életrajzával kezdi meg ez első füzetet, s a kiadó-hivatal igy nyilatkozik. »E munkának mikénti fogadtatásától függ, vájjon követheti-e ezt a katholicus egyházi irók, az egyház és iskola kiválóbbjainak, az államférfiak és a közélet szereplőinek, az egyes tudományok, a gazdászat a kereskedelem és ipar jelesbjeinek a harcz terén kitűnt férfiak stb. életrajzai* Az »Uj magyar Athénás* mintegy 10 füzetre terjed, kéthetenkint jelenik meg egy-egy 4 ives füzet, arczképpel, az első füzet Dr. Ballagi Mór arczképével, egy-egy füzet ára 50 kr. A már megjelent első füzetben ott találjuk a. többek között Árvái Józsefet, Dr. Ballagi Mórt, Balogh Ferenczet, idősb Báthori Gábort, Benkő Józsefet, Bod Pétert, Bodola S ámunlt én több jeles egyházi Íróinkat. Egy uj Bod Péter szollal itt meg e jeles műben. Előttünk látjuk az uj Athénást, s tőlünk függ a munkás müvét pártfogolni, félre téve minden közönyt, mely még a legjobb lelkekre is zsibbasztólag hat. Vajha minél számosabban rendelnék meg e becses művet az irodalom kedvellők, hasznot téve ez általis hazánknak, irodalmunknak s önmagunknak ! Sörés János. Tanügy. Értesítés. A szabolcsmegyei tanitóegylet központi választmánya f. é. májushó 17-én délelőtt 10 órakor Nyíregyháza városháza gyüléstermében rendes évnegyedes gyűlést tart, miről a járáskörök elnökei s a választmány tagjai tisztelettel értesíttetnek. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentések. 2. A tanszerkiállítást rendezőbizottság javaslatának előterjesztése. 3. A harmadik egyetemes tanitógyülés kebeléből kiküldött végrehajtó-bizottság által a f. é. pünkösdi nagygyűlésre kitűzött következő tételek tárgyalása: Fentartandó-e az országos tanitógyülés mellett továbbra is a szövetség eszméje? Tartassék-e az országos képviseleti tanitógyülés mellett jövőben is egyetemes t. gyűlés? Ha az egyetemes t. gyűlések tartásának szükségét a tanítóegyesületek elismerik, hol és mikor tartassák a legközelebbi egyetemes tanitógyülés és mik legyenek tárgyai? Átadassék-e az » Eötvös-alap* az országos képviseleti tanitógyülésnek az egyetemes tanitógyülés meghallgatása nélkül? 4. Számvizsgáló és rendezőbizottságok választása. stb. Minthogy a központi választmányi gyűlésnek oly fontos és sürgősen elintézendő tárgyai lesznek, melyek előlegesen is beható eszmecserét igényelnek: felhívatnak a tanító járáskörök ügybuzgó tagjai, hogy véleményeiket szíveskedjenek f. hó 14-ig alulírotthoz írásban beküldeni vagy pedig a kitűzött tárgyak felett nézeteiket a vál. gyűlésen tárgyilagosan előadni. Nyíregyháza 1882. év májushó 4-én. elnöki megbízásból Pazár István, t. egyleti alelnök. ÚJDONSÁGOK. V A nagymélt. belügyminisztérium felszóllitá a törvényhatóságokat, közhírré tételére annak, miszerint a Boszniában vagy Herczegovinábao üresedésbe jöhető nép iskolai tanítói állomások elnyeréseért beadandó pályázati kérvények, közvetlenül az illetékes közigazgatási hatóságokhoz nyújtandók be; ahonnan azután azok, a pályázók alkalmazhatósága iránti nyilatkozattal együtt, a belügyminisztériumhoz lesznek felterjesztendők.