Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

„N Y í R V I D É K." végrehajtásáról gondoskodik, hogy az iskola megnépesüljön. A haladó kor kitartó szorgalomra inti a néptauitót, lobogó fáklyával rilágitja be a tudatlanság éj-zakáját, utat egyenget a nép számára s a tökély felé vezérli azt. Öt teszi felelőssé a társadalom azért, hogy a tudomány magaslatán álló nemzeteket elérjük, velők baladjunk, s a közel jövőben, ha lehet, meg is előzzük. A kötelesség érzetétől áthatott tanitó apostoli ihlettséggel csepegteti, ápolja, öregbiti a hazaszeretetét bonunk leendő polgárainak kebelében. Rendithetlen támaszszá izmosítja a gondozására bizott gyenge csemetét. Gyomlálja a bflnt, szilárdítja a nemes sziv érzetét. Irányt ad az életnek 3 art megtartani segéli. A történelmileg nevezetessé lett emberek tetteiben fölismerjük a jó vagy nem jó tanítót. . . .! A tanitó társaságában elmúlik, kihal az elsőbbség tudata. Egyenlőséget tanul a gyermek, mely egyenlőség, ha az életbe átvitetik, alapja lesz a nemzeti jólétnek és tömörülésnek. Megismerteti a természet törvényeit, elragadóan szép csodáit, saját haszuunkra fordítaui tanít azokat, nem rettegünk többé babouás tudatlansággal; hanem azokban a nagyterniészet alkotójának bölcseségét és hatalmát látjuk nyilvánulni. Szeretni, becsülni tanit azon földet, mely dús növényzetet ad, méhében kincset rejt, annak felkeresését, értékesítését híven mondja. Az ipar terén örvendetes haladást mutat a tanítóság, ezrek foglalkoznak, ezreknek nyit óhajtott keresetforrást. Hol tétlenül nyomorral küzdött a nép, most alkalma vau napi szükségletét munkája után fedezni. Várakozást meghaladó tényezője ez a nemzet vagyonosodásának. Ki vonhatná kétségbe, hogy feledhetlen Eötvösünk látnoki bölcsesége a tanügy rendezéséhen hitte országunk erősbitését. Nem csalódolt, mutatja a jelen, igazolni fogja a jövő. Kérdem, a társadalomnak melyik tagja hoz annyi szellemi és anyagi jót, mint a néptanító? A kormány ezeket tudja, látja; mégis a fáradt munkásnak törvényszabta szünidő alatt sem enged pihenést. A fegyvergyakorlatok után tessék a tanévet azonnal megkezdeni a tanítónak!! Eddig tűrhető volt, mert augusztusban tartatott a tanítók gyakorlata; de pár év óta május vagy juniusban rendelik gyakorló térre tanítványai közül. Felhívom a t. tanító-testületeket, miként az illető hatóságnál igyekezzenek oda hatni, hogy vagy végleg mentessék fel a tanítóság a hadkötelezettség alól, vagy csak szünidő alatt rendeltessenek gyakorlatra. Sipos Lajos. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Áprilhó 18). Az e folyó évi márcziushó 24-edikén tartott képviseleti gyülésjegyzőköny vének (1.) hitelesítése után, a tárgysorozat szeréut: 2. A számonkérő szék tagjainak megválasztása vétetett munkába. Megválasztattak Molnár Pál elnöklete alatt, Bodnár litván és Kovács László képviseleti tagok. 3. Olvastatott a vámsorompó felállítása tárgyában, a város és megye közt megkisérlendő egyezség létrehozásával megbízott küldöttség jelentése. A jelentésből kitűnt, hogy a megye, a város által megajánlt 20,000 forint kárpótlást nem fogadta el; hanem a fenntartási, beruházási és kezelési költségek viselésének kötelezettségén kivül, 40,000 forintot kórt. A czélba vett egyezség tehát, ily tetemesen eltérő különbözet mellett, nem volt megköthető. Utasíttatott a küldöttség, hogy egy, a megyei küldöttséghez intézendő jelentésben részletesen indokolja a város ajánlatát s fejtse ki az okokat, amelyek miatt a megye kivánata nem teljesíthető. 4. A városi szélmalomnak elárvereléséről fölvett jegyzőkönyv bemutattatván és íelolvastatván: az eljárást a képviselet nem találta helybenhagyhatnak ; hanem a küldöttséget ujabb árverés megtartására utasította; az ujabb batáridőnek a helyi lapokban leendő közzétételével. 5. Szepesi Dániel és társainak abbeli kérelme, mely szerént a malmoktól a vasúthoz egy közlekedési ut hasittatnék és adatnék át a közforgalomnak, megtagadtatott azon indokból; mert a kérelem teljesítése, illetőleg a kérelmezett utnyitás jelentékeny kisajátítással járna; ami az eredménynyel épen nem volna egyenlíthető. 6. Jánószki András azon kérelmének, mely szerént az általa kibérelt »Szarvas«-féle vendéglő bérleti összegéből engedtessék el, a gazdászati szakosztály véleménye alapján, hely adatván : az egész bérleti időre 800 forint leengedtetett. 7. Olvastatott főtisztelendő Verzár István helybeli róm. kath. lelkész és esperes urnák a városi kórház javára tett alapító levele; mely szerént nevezett lelkész ur, élte fogytáig, évenkint 20 foriut befizetésére kötelezte magát. A derék lelkész urnák e uemes lelki vonásra mutató ajánlata, általános kösszönettel fogadtatott s jegyzőkönyvileg megörökíttetni határoztatott. 8. Kamer Vilmosné a városi tanácsúak egy a piaezon felállítandó áru-bódé iránt hozott tagadó határozatát föllebezvén: a képviselet a tanács határozatát helyben hagyta. 9. A Cseh Pál által fólebezett azon tanácsi határozat, mely szerént, újonnan építendő ház, az építkezési szabály rendelet értelmében, csakis cserépzsindelylyel, vagy pléhvel fedhető, szintén helyben hagyatott. 10. Tregjár Vilma abeli kérelmét, mely szerént a a kőjárda-költségnek általa való fizetése azon föltétel mellett, hogy a megfelelő kamatott évenkint fizeti, a tőke pedig halála után hagyatékából töröltessék; tekintve a kérelmező szigorú anyagi körülményeit és magános hajadon állapotát, a tőkének jelzálogi biztosítása mellett, teljesiteudóuek találta a képviselet. 11. A ezukor-, kávé- és sör-fogyasztási adót a város maga váltotta meg, e folyó 1882-edik évre, a kincstárnak fizetendő 450G forintért; mely összeget az illető kereskedőktől és korcsmárosoktól a város szedi be. a 4- v. Kivonat, a felső szabolcsi árment esitö-társulat által, a Nyirvizcsatorna építésénél állítólag elkövetett hibák és visszaélések megvizsgálására kiküldött bizottságnak a helyszínén tartott vizsgálata jegyzökönyvéből A berezeli gát átszakadása után, a Gáva alatti mindkét parton történt szakadás vétetett vizsgálat alá. A gávai szakadás áprilhó 7-én történt; mely szakadásra vonatkozólag Szokolay Emil kir. mérnök a következőket adja elő : A Gáva alatti jobb parton, az árvédelem kezdettől fogva, több helyütt veszélyes földcsuszások mutatkoztak. Mindennek daczára e töltések megtartattak mindaddig, mig a mentő hid el nem szakadt. Ekkor a felduzzasztott víz egész erővel rohanván Gáva felé: ott 7én reggel, az akkor éjjel keletkezett egyik csuszamlás nál előállott a szakadás Erre Frankéi Sámuel megyei küldöttségi tag megjegyzi s szükség esetén tanukkal is beigazolja, hogy a szakadás helyén, épeu kertje közelében, a töltés-testbe hóval vegyes fagyott föld hordatott. Koczog László megyei kir. mérnök, a maga részéről is kinyilatkoztatja, hogy midőn áprilhó 1-én az alispán úrral a vonalat végig járta, arról győződött meg, hogy a csuszamlás helyén, mely akkor is karózással erősíttetett, a töltés-testben körül-belül 30 czenti méter átmérőjű jeges földet találtak, mely tömben a jég több volt, mint a föld. Boronkay György a csatorna munkavezető mérnöke és Szokolay Emil kir. mérnök megjegyzik, hogy a Frankéi Sámuel és Koczog László urak által jelzett fagyos tömböket ők is észlelték ; de a nevezett helyeken történt földcsuszamlás, védfal vetése által, megakadályoztatván, azon helyeken szakadás elő nem állott; mert a szakadás egy, azon éjjel más helyen előállott csuszamlásnál következett be. Nem tagadják, hogy a töltés-test megcsuszamlott külső rétegében volt fagyos földréteg, miután a föld fagya még akkor nem engedt ki.Előadják továbbá, a fölmeritett kérdésekre, hogy: a szakadás nagy mérve miatt, a majdnem 4 méter magas vizoszlopnál fogva, az elzárási munkálat még csak megkísérelhető sem volt; és hogy e szakadás által körül-belül 1200 hold terület lett elárasztva vízzel. Az elnökség azon kérdésére, ha van-e még valakinek e tárgyban észrevétele ? Liptay Károly megyei küldöttségi tag, Almássy István társulati mérnöktől felvilágosítást kér az iránt, hogy vájjon az érintett töltések ellentállási képességét, csupán csak azok magasságának (22 láb) hiányától föltételezte-e akkor, amikor azok elégtelenségének constatálására a kir. folyammérnöki hivatalt felhívta? és vájjon nem ébresztette-e fel figyelmét, ezen töltések ellenállási képességének hiányát, a töltések belterjességének hiányában keresni ? és vájjon midőn már a vízállás kedvezőbb fordulatával, a töltések kellő magasságra lettek felemelve, az újonnan felhordott parázs-földet elég szilárdnak tartotta e arra nézve, hogy a magas állású víz nyomásának elleutállhassanak ? Felhívott Almássy István felelet képen előadja hogy: »a töltések kiépítése s az építkezés ellenőrzése nem általa eszközöltetvén; sőt e munkát, a tiszai vizgátak vezetése miatt, meg sem nézhetvén: azoknak belterjességére nézve felvilágosítást nem adhat. A királyi folyammérnöki hivatalhoz tett jelentése, nem a töltések ellenállási képességükre, hanem azok alacsony voltukra vonatkozott. Az újonnan hordott parázs földekre nézve megjegyzi, hogy azok teljesen szilárdaknak bizonyultak. Szokolay Emil kir. mérnök az előadottak s a helyzet könnyebb felfogása tekintetéből, átadja a felsőszabolcsi tiszaszabályozó társulat árterületét előtüntető vázlatrajzot és a lefolyt árvizekről összeállított átnézeti hoszszelvényt, amelyek Q. és R. betűk alatt csatoltattak is. A meuyei küldöttség kéri a márczius 10-től ápril 4 ig terjedő időről, a Tisza vencsellői állam mércze szerénti, s a nyirviz gyűjtő csatorna Bulyig terjedő vonalán levő mérczékről bejegyzett vizállásróli kimutatásokat, a jegjzőkönyvuöz csatoltatni. Hiteles kivonatban S. betű alatt csatoltattak. Az ápril 4 —5 és 6-án foglalkozott napszámosok és kényszer-munkások számáróli kimutatás csatolására vonatkozólag, Almássy István társ. mérnök megjegyzi, hogy a kérdéses kimutatás a társulat irattárában lévén elhelyezve, azt csak Kisvárdán mutathatja, illetőleg csatolhatja T. alatt. A hatóság által kirendelt munkásokra nézve pedig, az illető közigazgatási hatóság adhat felvilágositást.Erre vonatkozólag Kemmerling J.segédszolgabiró előadja, hogy azok névsorát, illetőleg számát az illető község elűljáróságánál tudhatja meg; miután az ily kirendeléseket, rendesen a helyszínén eszközölte; igéri azonban, hogy a hiteles névjegyzéket 48 óra alatt az elnökségnek beadja, mely U., alatt csatoltatni fog. Almássy István társulati mérnök, azon kérdésre, miszerént mikor kérte a 100 társulati munkást Boronkay mérnök úrtól? azt feleli, hogy áprilhó 4-én a mentő hídhoz kérte. A küldöttségnek azon kérdésére, hogy az 1881 márczius 3-ik jkönyvben miért nincs intézkedés a kért 100 munkásról ? Batta Ignácz azt a felvilágosítást adja, hogy az ily kérdésekben a választmány határoz. A választm. jkönyv azonban P. alatt csatoltatni fog. Gondi Balázs a jkönyv csatolását fölöslegesnek találja; ahelyett kéri felolvastatni az 1891 januárhó 15-én tartott vizsgálati jkönyv 138-ik lapján olvasható igazgatói jelentésnek ide vonatkozó részét. A felolvasott 152 nyomott oldalra terjedő jkönyvből csak az volt kivehető, hogy Almássy István társulati mérnök saját álláspontját védelmezte s tett eljárásának helyes és szükséges voltát igyekezett bebizonyítani. A társulati igazgató pedig Almássy eljárását rostálgatta; beismervén azonban, hogy a társulati mérnököt határozottan utasította a csatornának nyitvahagyására. Beniczky Alajos társulati képviselő, az 1881. márczius 13-ki közgyűlésen felolvasott azon folyamodványt, mely a nyírvíz-szabályozó társulat választm. elnöke által a nmélt. m. kir. közlekedési minisztériumhoz beadatott s a felső tiszaszabályozó társulat igazgatójának erre vonatkozó jelentését, — szórul-szóra beiktatni kéri. Eme folyamodvány a márczius 20-adiki tárgyaláson már felolvastatván, annak újbóli felolvasása fölösleges. — Ellenben a felső tiszaszabályozási társulat választm. elnökének felolvasott jelentése nem egyéb, miut a nyirvizszabályozó társulat panaszos kérvényének czáfolása s az e kérvényben kifejtett s ma már keserű valóvá lett előleges aggodalmak gyenge desavouálása s a tiszaszabályozó társulat megtámadott s a jövő által igazolt káros műszaki intézkedéseinek szelíd legyezgetése és halvány méltatása. Ezutáu elnök megjegyzi, hogy bár a márczius 20-ki tárgyalás alkalmával beleegyezett, hogy a mellékeltetni kívánt okmányok egy úttal szószerint is jegyzőkönyvbe vezettessenek; miután azonban e kedvezménye túlságba vitetik : jövőre az e tekintetbeni elhatározást magának tartja fenn. Erre Fráter Sándor magától érthetőnek tartja, hogy szükség esetében az ily elnöki megtagadás ellen, jegyzőkönyvi óvását bevezethesse. A megyei küldöttség kimutatni kéri, hogy hány köb méter föld építtetett be a nyiri csatorna töltéseinek, a Tiszának a buji hátárig terjedő vonalába, 1871. márc/.ius 10-től ápril 4 ig? Az ezt kitüntető szelvényekbőli kimutatás V. alatt mellékeltetik. Kéri továbbá a megyei küldöttség Almássy István társ. mérnöknek a m. kir. folyammérnöki hivatalhoz intézett s a 22 láb magas viz konstatálására vouatkozó jelentését felolvastatni és mellékelni. Másolatban W. alatt csatoltatik. A megyei küldöttség végre azon kérdést intézi a tiszai társulat igazgatójához, miszeréut eleget tett-e az igazgatóság, a megyei alispáni hivatalnak a tiszaszabályozó társulat igazgatójához intézett 364/81. k. i. számú rendeletének? ha igen, kéri e jelentésnek másolatát becsatolni. (Emez alispáni rendelet utasítja a társulati igazgatóságot, hogy a gyűjtő csatorna elzárassék.) Erre Almássy István kijelenti, hogy ezen rendelet, az ahhoz mellékelt állammérnöki javaslattal együtt, az igazgató ur által, hozzá végrehajtás végett áttétett; amelynek folytáu az elrendelt védinüveletek elkészíttettek s a szükségelt anyagok, a jelzett helyeken, ideje korán felhalmoztattak. Az eljárásra vonatkozó igazgatói jelentés Kisvárdán a hivatali irodában lévén, az itt nem volt felolvasható. (Folyt következik..) Vidéki levelezés. Simapuszta, 1882. ápril. 20. Azon általános, mondhatni lázas tevékenység, amelyet nagyságos Velkey Pál ur, megyénk érdemes tanfel I ügyelője, a Sima pusztán felállítandó iskola érdekében kifejtett, annyira hullámzásba hozta az érdekelt kör egykét tagjának nagylelkűségét, hogy a már részökről tett kecsegtető ajánlatok, csaknem biztosítják annak létre jövetelét. Nem szándékom, de sőt hatás körömön kívülinek tartom, a terv részletes bírálatába bocsátkozni akkor; midőn az eszme valósításán oly egyén fáradozik, kinek a tanügy terén szerzett érdemei által, azon magasztos hivatás jutott osztályrészül, hogy egy jövő nemzedék erkölcsi boldogságának megalapítója lehet. De sőt még több! Mert midőn a társadalom nagyjait megörökítő művészek előtt kegyelettel emelünk kalapot: miért ne tehetnők azt oly egyének előtt, akik egy nemzedék jövőjének lettek nagymestereivé ? Igen! a népnevelés terjesztésével foglalkozó férfiak, a legnagyobb művészek. A festő, a szobrász, ha életvonásai nem sikerültek, eldobja a vásznat, a követ és uj anyagot kezd feldolgozni. A tanügy müvelesével foglalkozó egyéu, ha az erkölcsi élet magvait a fejlődő egyediség sajátos vonásait, a tudományok elemeit, kellő időben és erélylyel nem igyekezett feldolgozni, egy emberi életet semmisített meg, ki nevelés hiányában fogyatkozásait az egész élet folyamán át fogja sinyleui. Azért ily magasztos hivatásnak meg vannak a maga terhei. De miért ue lenne az viselhető? Egy nemzedék jövő boldogsága: legszebb jutalma a fáradhatlan buzgóságnak. De nem akarván ily elméleti tárgyak fejtegetésébe bocsátkozni, csupán azon kételyemuek adok kifejezést, ha vájjon ügybuzgó tanfelügyelőnk nemes törekvése, nem fog-e hajótörést szenvedni az érdekeltek némelyikének közönyössége miatt? Nem leend-e e szép reményekre jogosító terv. mint annyi sok más, halva született eszme? Nem! ha Pató Pál ur »Ej! rá érünk arra mégc jelszavát félre téve s az eddigi úttörők példáját követve, sietni fognak mielőbb áldozatkészségük kézzel fogható tanujeleit adui annyival inkább, mivel a huzás-halasztás 8 elodázás még csirájában megfojtaná az ugy is sok vajúdáson átmenendő eszmét; ami pedig különös színben tüntetné elő társadalmi állásunkat. Csak rajta ! Adjunk testet mielőbb a szép eszmének.*) K. A .Miniszteri rendelet. A Földmivelés-, ipar-|és kereskedelmügyi miniszter közelebb a következő körrendeletet intézte a törvényhatóságokhoz : >A hasznos házi állatok között felmerülni szokott lépfene vagy tályog, továbbá a takonykór és különösen az ebeknél jelentkező veszettség azon betegségek közé tartoznak, amelyek nem csak az állatokra, hanem az emberekre is átragadnak és nem ritkán halált okoznak. *) CBengeri József és Klár Dezsó urak mar eieggé látszatos alakot ajtak a valóban életrevaló eszméllek. Hisszük, hogy a Pusztán kiejtett nemes szó: nem fog elhangzani nyom • kttl. Szerk.