Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-16 / 16. szám

„N Y í K V I D É R." sóinkkal: miután azt egész terjedelmében részint az idő, részint a tér hiánya miatt lehetetlen adni. 1. A vizsgálat folyama alatt kiderült, hogy az elzárási munka vezetése, a kir. folyammérnöki hivatal felügyelete mellett, Almássy Ist án társulati mérnök úrra volt bizva; aki is az elzárási munkát ápnl 4-en kezdte meg s ápril ti-án e-te fejezte be. A muukaerőt h.emmerling János szolgabírói segéd ur rendelte ki. Azon elnöki kérdésre, hogy mily oknál fogva nem volt az utólsó napon az elzárás helyén elegendő munkaerő ? Kemmerling János s. szolgabíró ur előadja, tmkCp .azért mert a közel fekvő községek saját vedmunkalataikkaí voltak elfoglalva ; a távolabb fekvő községek, pedig Nagy faluhoz és Eszlárhoz voltak már előzőleg kirendelve szintén árvédelemhez* Boronkay György a gyűjtő-csatorna művezető mérnöke előadja, hogy a rendelkezése alatt állott munkaerő 22 kilométernyire a megyeri határban foglalkozott a gylljtő-csatornai munkálatoknál. Intézkedés tétetett ugyan, hogy 100 munkás azonnal jöjjön le; de részint a távolság, részint a sár és rósz utak miatt, a kirendelt száz munkás, a mentő hid elszakadása előtt csak pár órával érkezhetett a csürparthoz. Az elzárási készüléknél ápril. 4-én a muuka megindításánál, a vízmélység 4.14 méter volt; azonban a leczölöpözés alkalmával, a lazahomok talajból álló fenék, a viznek rohamától, jelentékenyen lemélyittetett annyira, hogy az átczölöpölés bevégeztável, april 5-én estve, a munkások hiánya miatt, nem folytathatván, a folytonosan emelkedő viz a zsákokon, a uagy nyomásnál fogva, örvényzést okozott s a laza homokból álló p irtot megtámadta s a hidat megkerülve, elmosta, s néhány perez alatt oly rombolást vitt véghez, melyet többé emberi erővel meggátolni nem lehetett. Kállay András társulati alelnök azon óhajtásának ad kifejezést, hogy ezen szakadás körülményeinek kiderítése tekintetéből, az elnöksége alatt megejtett társulati vizsgálati jegyzőkönyv, jelen vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatoltassék. P. alatt csatoltatott. Fráter Sándor küldöttségi tag kérdi, mi oka annak, hogy az elzárás csak 23 — 24 láb magas víznél kiséreltetett meg ? Almássy István társulati mérnök feleli : «A márczius 11-én beállott rohamos tiszai áradás folytán, a csatornatöltések teljesen kiépítve nem lévén, félni lehetett, hogy egy 22 láb viz a töltéseket több helyütt meghágja. A folyammérnöki hivataltól tehát egy kir. mérnököt kért állításai konstatálására. A kiérkezett mérnök konstatálta, hogy a töltések helyenkint a 22 lábnyi magasságnak meg nem feleltek. Ezután márczius 18-án a Ti-iza ápadásnak indult, mely apadás márczius 23 ig tartván, oly lassú emelkedés állott be, hogy a hiányos töltések kiigazittathattak s így az akkori rohamos áradás folytán indokolt elzárás szüksége, többé nem forgott fenn. 2. Ez után a küldöttség a Berezel község határáhau Okolicsanyi Lajos ur tanyájával átellenben fekvő gyűjtőcsatorna jobb parti töltésén támadt szakadás színhelyére utazott s az ottani töltésszakadás körülményei vétettek vizsgálat alá; ahol is kitűnt, a többi közt, hogy : a) az átszakadás április 4-én reggeli 3 V2 órakor történt; b) a Székely-féle terv szerint kiépítve volt átszakadt töltés koronája 3 tnéter széles volt, a viz felől 1—3, a száraz felől 1 — l'/a oldal lejtőkkel ; c) az átszakadt töltés koronája az átszakadás idejében, egy méternyivel állott magasabban az akkori csatorna vizszine felett; d) a töltés 2 — 50 méter magas viznyomásnak volt kitéve ; <) a töltés agyagos vegyülékü homokból készült; /) az átszakadáskor oly vihar dühöngött, hogy 3 összekötött fáklyát is és a viharlámpát is eloltotta, s ellene küzdeni nem lehetett; <7) a töltés védelme Almásy István társulati mér ra valóval, mi? És ha pénz van, akkor minden bánat szökik elölünk. Henry sohajtott egyet! — Na mi az ? — Talán nem ugy van, mi ? kérdé az idegeu s nagy szemeket meresztett. — Sajnos nem! Atyám azt mondá. panaszkodott a fiatal ember, hogy tanuljak nélkülözni, s nem adott csak uyomorult száz dollárt! — Micsoda? Száz dollár? Hiszen azzal a világot körülhajózom! — pattant fel John Mithveu a bozontos férfiú; de Henry e/.t sehogy sem akarta neki elhinni s e felett folyt a vita, mig a gőzöshöz nem értek. Master Hawens ravasz ember lehetett, hogv fiától még az ut kényelmét is megvonta; mert Henrynek bizony csak az áru csomagok között mutattak helyet, hol a szakállas John már egészen otthonosan helyezkedettel. Honry szomorúin tekintett körűi. — Na 1 — kezdé John a dorgálást — Nem volna kedve egy csomót pityeregni, mi? — Hagyjon nekem békét! — szólt Henry végre. — Hiszen valóságos gálya-rabság itt az én életem ! — Eh! Nem tart sokáig, csak három né^y napig ! — Mit három négy nap?! — Én ezt ki nem állom! — felelt Henry kétségbe esve. — Hiszen van nekem pénzem, megyek a kapitányhoz és inkább odaadom neki összes pénzemet, de nekem jobb helyet adjon. — Azt nem fogja tenni fiatal gentleman! — szólt Johu és megfogta Henry karját. — Pénzére szükség leend, ha partot érünk ! Henry még türelmetlenkedett, de Johnnak végre sikerült őt megnyugtatni és Henry maradt. A hajó végre megindult és a sürgés-forgás kevés időre lekötő Henry figyelmét: de midőn minden a rendes kerékvágásba jött, ujolag agyában forogtak a keserű gondolatok, mit Johu hangos alvása csak szaporított. (Folytatása következik.) nőkre, Zsoldos Ferencz árvédelmi felügyelőre és Szokolai Emil kir. mérnökre volt bizva; k) az elzárási munka ápril 4-éu reggel 5 óra tájban kezdetetett meg. t) a vész idején a helyszinén 14 állandó vészőr, és 15 felfogadott munkás volt jelen. (Folyt, köv.) A debreczeni ügyvédi kamara ez évi jelentése.*) Nagyméltóságú magy. kir. Igazságügyminiszter Ur! Az 1880 évről elintézetlen beadvány egy sem maradt. az 18öl-ik évben érkezett s elintézésre várt fegyelmi 243, folyó ügyi 1183, összesen 1426 beadvány, elintéztetett ülésben fegyelmi 144, folyó ügyi 885, ülésen kívül fegyelmi 99, folyó ügyi 298, elintéztetett tehát összesen" 1426 beadvány, s igy hátralékban nem maradt egy sem. Az 1881 év folyamán tartatott 2 közgyűlés, 23 választmányi és 27 fegyelmi ülés, pártfogó ügyvéd 57, gouduok 4 neveztetett ki, ügyvédi könyv 2 hitelesíttetett. Az ügyvedi lajstromba felvétel végett 13 kérvény adatott be, melyek közül 12 igenlőleg, egy pedig tagadólag intéztetett el, és a tagadó határozat ellen felebbezés nem adatott be; azonban az 1880 évben hozott egy tagadó végzés ellen beadott és felterjesztett felebbezés az 1881 évben leérkezett legfőbb itélőszéki határozat szerint a választmány tagadó határozatának helybenhagyásával intéztetett el. Az ügyvédjelöltek jegyzékébe felvétel végett 27 folyamodás nyújtatott be, melyek közül 25 igenlőleg, 2 pedig tagadólag intéztetett el, de felebbezés egyik ellen sem adatott be. Fegjelmi panasz ügyvéd ellen az 1880-ik évről folyamatbau maradt 14, az 1881 évben érkezett 46 ügyvéd ellen magán féltől 60, bíróságtól és kir. ügyészségtől 7, más ügyvédi kamarától 1, egyéb hatóságtól 3, hivatalból a kamara ügyésze által, indíttatott 2, érkezett tehát együtt 73, s igy elintézésre várt összesen 87 panasz, melyek közül 8 illetéktelenség indokából elutasittatott, 22 fegyelmi vétség téuyálladékának hiányából, 5, a panasz visszavonása következtében megszűntettetett, 17 az illetékes kir. törvényszékhez áttétel által, 4 megiutéssel és rendreutasitással, 6 a fegyelmi eljárás elreudelésével intéztetett el, elintéztetett tehát 62, és folyamatban maradt 25 panasz. Az elintézett panaszok közül az érdekelt ügyvéd, a maga igazolására, felhivatott 49, nem hivatott fel 13 esetben. Ügyvéd ellen fegyelmi eljárást rendelő végzés ellen 5 felebbezés adatott be, és a kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék által mind az 5 helybenhagyó határozattal láttatott el. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen az 1880 évről folyamatban maradt 3, az 1881 évben elrendeltetett 5 , lett tehát összesen 8, melyből befejeztetett 4, folyamatban maradt négy. ügyvéd ellen az 1881 évben a kamara ügyésze által 8 vádinditvány adatott he, s ennek folytán 7 vádhatározat hozatott, mely vádhatározatok közül 4 ellen adatott be felebbezés, és miutáu egy felebbezés még az 1880 évről maradt függőben, az 1881 év folyamán a kir. Curia miut legfőbb itélőszéktől 5 ily tartalmú felebbezés érkezett vissza és pedig 3 helybenhagyó, 2 pedig feloldó határozattal. Ügyvéd ellen az 1881 év folyamán összesen 15 fegyelmi végtárgyalás tartatott, melyek közül 3 esetben a tárgyalás elnapoltatott, 12 esetben pedig érdemleges végitélet hozatott s mind a 12 esetben vétkesség mondatott ki, büntetésül 5 esetben írásbeli feddés, ugyancsak 5 esetben pénzbirság, 2-ben pedig az ügyvédség gyakorlatától való ideiglenes felfüggesztés alkalmaztatott. A fegyelmi végtárgyalás folytán hozott ítéletek közül 7 ellen adatott be felebbezés, és miután az 1880 évről 1 felebbezés függőben maradt, ezen összesen 8 ;felebbezés folytán a kir. Curia mint legfőbb itélőszéktől az 1881 évben 7 ilyen ügy jött le, és pedig egy megsemmisítő, 6 pedig érdemileg helybenhagyó ítélettel, 1 az 1882 évre maradt át. Az érdemileg helybenhagyó legfőbb itélőszéki 6 Ítélet közül 2-ben a kiszabott büntetés módosíttatott, 4-ben pedig a kamara fegyelmi bíróságának ítélete egész terjedelmében helybenhagyatott. Büntető bíróság jogérvéuyes vád alá helyezési határozata alapján, az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés, a fegyelmi biróság által két esetben mondatott ki; egyik esetben a fegyelmi biróság ide vonatkozó határozata felebbeztetett és a kir. Curia mint legfőbb ítélőszék által helybeuhagyatott. Ügyvédjelöltek ellen az 1881 évben 3 panasz érkezett, melyek közöl 2 a bepanaszolt ügyvédjelölt felmentésével befejeztetett, 1 pedig, melyben fegyelmi eljárás rendeltetett el, még folyamatban van. Az ügyvédek lajstromába az 1880 év végén be volt jegyezve 231 ügyvéd, az 1881 év folyamán bejegyeztetett felvétel által 8, más kamara területéről átköltözés folytán 4, összesen 12, kitöröltetett önkénytes lemondás folytán 3, elhalálozás következtében 5, más kamara területére átköltözés folytán 2, összesen 10, lett tehát az 1881 év végén bejegyzett ügyvédek száma 233, kik közül az ügyvédség gyakorlatától fel volt függesztve négy. Az ügyvédjelöltek jegyzékébe az 1880 év végén be volt jegyezve 88, az 1881 év folyamán bejegyeztetett felvétel által 20, más kamara területéről átköltözés folytán 5, együtt 25, kitöröltetett más kamara területére átköltözés folytán 6. az ügyvédi vizsga letétele és az ügyvédi lajstromba felvétel folytán 1, egyéb oknál fogva 2, összesen 9; lett tehát az 1881 év végével bejegyzett ügyvédjelöltek száma 104, kik közül a bíróságnál 16, kir. közjegyzőnél 2 és ügyvédnél 86 van gyakorlaton, iroda változtatási eset 14, ügyvédjelöltnél 15 fordult elő, ügyvédi vizsgáérti folyamodás 9 terjesztetett íel. •) Hasznos szolgálatot vélfli k tenni ngy az illetó ügyvédi kumarinak, mint a nyilvánosságnak, midőn e jelenlésnek tért 1 adunk lapunk hasábjain. Szerk. Amidőn a fentebbiekben a kamarai választmány, illetőleg fegyelmi biróság működésének főbb mozzanatait az ügyvédi prt 32 §-a rendeletéhez képest előterjeszteitük : itt volna még helye, hogy az idézett 32 §. értelmében az ügyvédség és jogszolgáltatás teréu szerzett tapasztalatainkat előadjuk, valamint, a 19 §. értelmében a/, ügyvédség és jogszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbe léptetése iránt véleményünket nyilvánítsuk és javaslatokat tegyünk. Azonbau fájdalommal tapasztaltuk eddig, hogy bár évi jelentésüukben soha s-m mulasztottuk el az alkalmat felhasználni arra, hogy az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tapasztalt főbb hiányokra sokszor ismételve is reájuk mutassunk, s azok orvoslási módját is és tüzetesen megjelöljük — felszólalásainknak vagy épen semmi, vagy igen kevés eredménye lett, sőt a legtöbb esetben, a leg életbe vágóbb törvéu^ek előkészítésénél még alkalom sem adatott nekünk arra, hogy véleményünket nyilváníthassuk és javaslataiukat megtehessük. E tapasztalat folytán, de meg azért is, mert ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánunk, tartózkodunk az ügyvédség terén különösen érzett hiányok tüzetes felsorolásától s azok orvoslási módjára vonatkozó javaslataink előterjesztésétől. Tartózkoduuk ettől annál is iukább, mivel az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874 évi 34 t. 04. módosítása iránti törvényjavaslatnak egyik kitűzött czélja az, hogy az e téren érzett hiányok orvosoltassanak s e törvényjavaslatra nézve is több alkalmakkor nyilvánítottuk nézeteinket, és azon reménységben vagyunk, hogy megjegyzéseink ezen törvényjavaslat törvényerőre emelése alkalmával figyelembe fognak vétetni. Addig is azonban, mig ezen törvényjavaslat folytán az ujabb ügyvédrendtartási törvény megalkottatnék, kényszerítve érezzük magunkat ez alkalomból újból felhívni Nagyméltóságod figyelmét azon körülményre, hogy a kamarai tagsági dij tartozások, daczára auuak, hogy a választmán? e tekintetben minden rendelkezésére álló törvényes eszközt a legerélyesebben felhasználni igyekezett, évről évre folyvást szaporodnak, ugy már a mult év végén ezen hátralékok összege a pénztárnoki kimutatás szerint 5715 frt 30 krra nőtt. E tekintetben múlt évi közgyűlésünkből 26 4/881 sz. alatt, továbbá az 1881 august 25-én tartott választmányi ülésből 774/881. és deczember 11-éu tartott választmányi ülésből 1080/1881, sz. alatt kelt felterjesztéseinket bátorkodunk Nagyméltóságodnak emlékezetéhe hozni azon tiszteletteljes kérelemmel, hogy a törvényhozás intézkedéséig is a megfelelő lépéseket rendeleti utón foganatba venni méltóztassék. A törvénykezés terén a. csődtörvény, a törvénykezési eljárás módosítását tárgyazó és a végrehajtási eljárásra vonatkozó törvények, valamint az ezekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek életbe léptetése által épen a legújabb időben lényeges újítások történtek. Mennyiben felelnek meg ezen ujabb törvények a gyakorlati élet szükségleteinek, azt majd a tapasztalás fogja megmutatni; ugyanazért még most nem látjuk helyén valónak, hogy ide vonatkozólag részletes bírálatba bocsátkozzunk, egyet azonbau nem hallgathatunk el, azt nevezetesen, hogy az ujabb törvényhozásnak abbeli törekvése, miszerint az ügyvédi kar működési köre mindinkább összeszorittatni czéloztatik az ujabban életbe lép tetett törvényekben is nyilatkozik ; a minek aztán az a következése, hogy mig egyfelől az ügyvedek száma még mai napig is folyvást szaporodik, addig másfelől tőlök a megélhetés tisztességes eszközei egymás után vétetnek el, s ekként az ügyvédi kar elszegényedése s ezzel eggyütt a köztisztelet és bizalom tekintetébeui hanyatlása idéztetik elő. Nem lehet semmi szavunk az ellen, ha az ügyvédi működés köre azon indokból szorittatik szűkebbre, hogy ez által a törvénykezés egyszerűbbé, gyorsabbá és az ügyfelekre nézve kevésbé költségessé tétessék ; de méltán kifogásolhatjuk azt, ha e megszorítás által az ügyfeleken épen semmi könyités nem történik, sőt ugy lehet azok még nagyobb károsodásnak tétetnek ki. Az 1877 évi XXI t. czikkre, mely az úgynevezett kisebb polgári peres ügyekben az ügyvédi képviseletet majd nem teljesen kizárja, más alkalommal elmondottuk nézeteinket; most az 1881 évi LIX t. cz. 11 §-ra kívánunk hivatkozni, mely megengedi, hogy a felek magokat sommás perekben megbízott által is képviseltethetik, kik ha ügy védi jogosultsággal nem birnak is, a feleket a kir. járásbíróságoknál nem csak a tárgyaláson képviselhetik, hanem a felek nevében mindennemű Írásbeli beadványokat is korlátlanul készithetuek. Tekintve már most, hogy a sommás eljárás köre ugyanazon törvényezikk 11 §. által tetemesen kiterjesztett, könnyű belátni, hogy a 11 §. által a zugirászatua í oly tág tér nyittatott, minőnek az eddig soha sem örvendett és az által mindazon törvények és rendeletek, melyek az eddig is nagyon elterjedt és sok panaszra okot szolgáltatott zugirászat meggátlására alkottak, ugy szólván ha • tályon kívül helyeztettek, mert a jogositatlan zugirászt, ki a feleknek sommás perekben bíróságok előtti képviseletét, s azok nevében mindennemű peres beadványok készítését, ha szinte üzletszerüleg fogja is ezentúl folytatni, — a megérdemlett büntestől mentesiti maga a törvény, melyre támaszkodva visszaéléseit büntetlenül, sőt a törvény oltalma alatt gyakorolhatja. Könnyű belátni, hogy ez egyetlen szakaszoceka mily nagy mértékben sújtja az ügyvédi kart, és mennyire megbénítja annak életerejét, a nélkül, hogy ez által az ügyfelek érdekein segítve lenne. Mert nem kell ám azt gondolni, mintha ezen .képviselők* fáradságaik diját az őket megbízó ügyfelekkel épen ugy, vagy talán még jobban meg ne fizettetnék, mint az ügyvédek; az ügyfelek tehát ez uton épen nincsenek a költségektől megkímélve. Ellenben ki vannak téve a felek több olyan károsodásnak, melyektől ügyvédi képviselet mellett meg lennének óva. Ügyvédi jogosultsággal nem biró képviselők, a törvényekben és törvénykezési eljárásban kellő jártassággal többnyire nem bírván, képviseltjeik érdekeit nagyon könynyen veszélyztetésnek tehetik ki, és oly bonyodalmakat idézhetnek azokban elő, melyekből a felek csak nehezen \