Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-19 / 12. szám

Y í B V I D É K." Látzló városi tanácsnok urnák azon nyilatkozata, melyszerint szivéből sajnálja, hogy 34 év alatt csak az idén tért el Nyíregyháza város polgársága, az e fontos emlékezetű napnak ünnepélyes megtartásától. Olmjtja, bogy jövőre e hiba helyre hozassák s necsak poharak közt emlékezzenek meg >márczius 15 ötödikéről*. (k) A nyíregyházai tűzoltó-egylet létesítő bizottsága, ma délelőtt 10 órakor a városháza gyűlés termében tanácskozást tart. (m.) A magyar kir. csendőrség, mint mult számunkban már emiitettük, 1883 évi januárhó 1-én a 4-dik számú csendőrkerűletben tényleg is megkezdi működését. Most azon kedvező helyzetbeu vagyunk, hogy a beosztásról is értesíthetjük olvasóinkat. Az 1-ső szárnyparancsnokság székhelye Kassa; körlete Abauj, Torna, Sáros, Szepes, Heves és Borsod megyékre terjed. Ezen száruyparancsnokság ismét 4 szak-parancsnokságra és megfelelő számú őrsökre osztatik fel. A 2-dik szárnyparancsnokság székhelye Ungvár; körlete Ung, Bereg, Zemplén és Szabolcsmegyékre terjed. Ezen szárnyparancsnokság ismét 3 szak-parancsnokságra és megfelelő számú őrsökre osztatik fel. A 3-ik szárnyparancsnokság székhelye Mármaros-Sziget; körlete Mármaros, Ugocsa és Szathmár megyékre terjed. E szárnyparancsnokság 3 szakparaucsnokságra és szintén megfelelő számú őrsökre osztatik fel. Szabolcsmegye területére 11 őrs esik, 78 lovas csendőrrel. Az őrsök állomás helyeinek kijelölése és az egyes őrsök létszámának megállapítása végett, Szabolcsmegye közönsége a mult héten lett utasítva a belügyminisztérium által. Az Örs állomások tervezeténél a következő irányelvek követendők. 1. Örs minden járási szolgabiróság székhelyén állítandó fel; 2. oly kir. járásbíróság székhelyén, mely a szolgabírói székhelytől jelentékeny távolságra esik; 3. minden szabad kir. városban már csak azon czélból is, hogy a várossal szomszédos községek határai kellően felügyeltessenek; 4. bányász-telepek székhelyein ; 5. vasutak, valamiut más közlekedési csomó pontokon, nem különben az ország határszélén, a fontosabb átjárásoknál; 6. minden szakparancsnokság székhelyén ugy, hogy az őrsök egymástól 23—24 kilométernél távolabbra ne essenek. Az országos csendőri tanfolyamra Szabolcsmegyéből, csupán Szilágyi Ödön megyei tényleges csehdbiztos vétetett fel a belügyminisztérium által. Szilágyi már el is utazott Budapestre, hogy az illető helyen a tanfolyamra jelentkezzék. , (k.k.) A közigazgatási bizottságról szóló 1876. "VI. törvényczikk módosítását illetőleg, a földnaiv.-, ipar- és keresk. miniszter törvényjavaslatot készített. E törvényjavaslat értelmében a közigazgatási bizottságba, a földm. ipar- és keresk. ügyek képviselése czéljából, a miniszter által kinevezett közgazdasági előadók vétetnek fel; akik azonban a bizottságnak választott tagjai nem lehetnek. Ellenben a posta- és távírda kerület igazgatójának, a közigazgatási bizottságba való részvétele megszüntettetik; és a posta és távirdai ügyek képviselete, a kir. államépítészeti hivatalnak, a törvényhatóságban levő első hivatalnokára bizatik. Végül a postai és távirdai ügyekben a fölebbezés a közigazgatási bizottságtól a közmunka és közlekedésügyi miniszterhez, történik. Az elül nevezett törv. czikk e módosításokkal, a kihirdetéstől számítandó 3 hó múlva lép hatályba. (Bűnügyi statisztika.) A központi fogházban f. é. február utolsó napján letartóztatva volt, jogerejüleg elitélt egyén 71., föllebezés alatti 78., vizsgálati fogoly 49. Összesen 198 egyén. Ezek közt férfi 165. nő 23. Haláleset osak egy fordult elő. Betegen fekszik a börtön-kórházban 5. A kisvárdai járásbíróságnál elitélt rab volt 9., vizsgálati fogoly 28 volt. A nagykállói járásbíróságnál elitélt egyén volt 9. vizsgálat alatti 7, A nyir-bátori járásbíróság elitélt 17 s letartóztatott 15 egyént. (Időjárás.) F. é. februárhónak csak első harmadában volt némileg hideg, a— 11°—ig C., — de állandóan napfényes; legfellebb borongó Ny. és D. Ny. uralkodó légárammal, csapadék nélkül egész a hó legvégeig. Légnyomat max. 771.41 m. m. 1-sején minimum 741.72 m. m. 28-án, havi középszám 758.20 m. m. A hőmérséklet max. 11.6° — 27-én min. 10.4° — 4-énhavi közép 0.4° C. Egészen derült nap volt 7. borult 3, borongó 18. Csapadék-összeg 13.99. Szélirányok É. 13, E. K. 7, K. 6, D. K. 3, D. 11, D. Ny. 15, Ny. 12, E. Ny. 2, = 69. * A nyíregyházai kir. postahivatalnál f. é. január és február havakban bevétetett levélportó 37 forint 94 kr. levéljegyek után 2235 frt 35 kr., hirlapjegyek után 60 frt, kocsiposta franko 554 frt 14 kr. kocsiposta porto 930 frt. 58 kr., kocsiposta kézbesítés 81 frt 79 kr. nagy utalvány 31,489 frt 35 kr., kis utalvány 80,415 frt, 34 kr., utánvételek 7,786 frt 46 kr. A kiadás volt: nagy utalvány 5,598 frt, 53 kr. kis utalvány 23,012 frt 20 kr. utánvételek 1,841 frt, 54 kr. Az országos posta főpénztárába beszolgáltatott 92000 frt. Pénztári forgalom 440,686 frt 54 kr. (Bélyegilleték a tánczvigalmak után ) A falu helyeken többnyire ünnep és vasárnapokon megtartatni szokott tánczvigalmak után járó engedélyi bélyegilletékre nézve, a pénzügyminiszter ujabban a következőket rendelte el: 1. A községekben nem nyilvános helyen, vagyis egyes községi lakosok magán házánál belépti dij nélkül tartott tánczvigalmak, nem esnek az 7875 XXV. törv. czikk 7—13 §§-nak rendelkezései alá. 2. A 20 krt meg nem haladó beléptidij mellett, nyilvános helyen (korcsmában) rendezett mulatságok megtarthatása iránt, tekintet nélkül arra, vájjon a szabályrendeletek értelmében, külön hatósági engedély kieszközlése szükséges-e, vagy nem, — 1 forintnyi bélyegjegygyei ellátott kérvény nyújtandó be a községi elöljárósághoz. Az ily kérvény benyújtására, a szerint, amint a mulatság, vagy az egyes falusi lakosok, vagy maga a korcsmáros által rendeztetik, az illető rendezők, illetőleg a korcsmárosok vannak kötelezve. (Adóügyi statisztika.) Folyó évi januárhó végével hátralékban volt 588,629 frt 96 kr. adótartozás. Ehhez utólagos előírás képen jött 193 frt 29 kr. Lett az összes tartozás: 588,823 frt 25 kr. Befizettetett febr. hó folyama alatt a) készpénzben MfiU frt 24 V; kr. b) törlésekben 4568 frt 93'/, kr. Összes befizetés: 104,380 frt 18 kr. Maradt februárhó végével adótartozás Szabolcsmegyében összesen : 484,443 frt 7. kr. (*) A közegészségre nézve a mult februárhó, nem volt ktdvMÓ; mert legnagyobb részén megyénknek, a betegségi ós hálálozási mozgalom nagyobbnak tapasztaltatott, mint a megelőző hónapban. Igy pl. Nyíregyházán januárban 78, februárban 107 volta haiálosetek szám. Ennek főoka lehetett az, hogy az emberek a csalékony idő ellen nem védvén magukat, csakhamar áthültek. Emésztő szervi bajok csak gyéren merültek fel a gyermekek közt. A heveny fertőzési kórok közül, szintén gyéren észleltettek esetek. — A megye területén az 1882-ik évre alakítandó adókivető bizottságokhoz — megyei alispán ur által — az 1875. évi XIV. törv. czikk 19 §-a értelmében kineveztettek: 1-ör., a nyíregyházai adókivető bizottsághoz: rendes tagokul: Farkas Boldizsár és Misley János ; — póttagokul Fejér Imre ügyvéd és Glúck Dávid. — 2-or., a kisvárdai adókivető bizottsághoz rendes tagokul: Okolicsányi Lajos és Harsányi Menyhért; póttagokul: Rézler György és Rosenblüth Simon. — 3-or., a nagykállói adókivető bizottsághoz rendes tagokul Deme Ignácz és Szamecz Márk; — póttagokul Kállay Sándor és Deme István. Az adókivetés alkalmával megállapított összegek mérve ellen benyújtott felebbezések elintézésére a nyíregyházai adófelügyelő ur székhelyén alakítandó felszóllamlási bizottság elnökévé, a folyó évre is Bodnár István, — helyettes elnökké pedig Molnár Pál ügyvéd urak neveztettek ki a m. kir. belügyminiszter ur által. (Megyei árvaügyi statisztika.) Szabolcsmegye árvaszékénél f. é. januárhóról elintézetlenül átjött februárhóra 1388 ügydarab. Ehhez beérkezett februárhóban 908 db. összesen 2286 db. Ebből elintéztetett 1038 db. Elintézetlen ügydarab átment márcziusra 1258. Az elintézett 1038 ügydarabból előterjesztett: Básthy Barna ülnök ur 245, Péchy Gyula ülnök ur 248, Böszörményi Kornél üln. ur 211, Okolicsányi Géza üln. ur 244, Nóvák Gyula jegyző ur 90 ügydarabot. Az árvák követelése tesz összesen : 605,223 frt. 95'/6 kr. Ebből takarékpénztáriig kezeltetik 416,129 frt 74 kr. Kötvényekben és haszonbéri szerződésekben van 186,790 frt 55 '/6 kr. Részvényekben 1835 frt, Sorsjegyekben 150 frt. Váltókban 200 frt. Ékszerekben 118 frt 66 kr. (m.) A nyíregyházai hölgyek folyó márczius 25-én batyu-bált rendeznek a nagyvendéglő táncztermében. A bejövendő tiszta hasznot, a helybeli gymnázium »önkiegészitési alapja* javára fogják fordítani. * A nyíregyházai takarékpénztári igazgatóság — a helybeli elemi iskolába járó gör. kath. szegény gyermekek javára 12 frt 50 krt., volt kegyes kiutalványozni. Fogadja a mélyen tisztelt igazgatóság, e nemes adományáért, a szegény gyermekek nevében, melegen nyilvánított hálás köszönetemet. Fekete István, főesperes. f Petrássy Illés sz. Bazil rendű áldozár és nyíregyházai gör. kath. segéd-lelkész f. é. márcziushó 9-én szélhűdés következtében, 5 percznyi szenvedés után, életének 44, — áldozárságának 17-ik évében jobblétre szenderült. Béke lengjen rideg hamvai felett! — Figyelmeztetjük t. olvasóinkat a pesti magyar kereskedelmi bank váltó üzletének mai számunkban megjelent hirdetésére. — Ezen intézet 1842-ik évben alapíttatott, és ismert szolid eljárásáért méltó az ajánlatra. (y) Helyreigazítás. A szabolcsmegyei felekezet nélküli tanitó egylet központi választmányának f. é. márczius 1 -én tartott évnegyedes ülésére vonatkozó czikkünkbe, a pályázati-föltételek közzé hiba csttszván be: siettünk azt helyreigazítani. A pályamüvek ugyanis, nem 1884 évi márczius 1 ig, hanem 1883-dik évi márczius l-ig küldendők be az egylet elnökségéhez, a szerző nevét rejtő jeligés levél kíséretében. A közönség köréből.*) Párbeszéd. Jani: Olvastad a »Szabolcsmegyei Közlöny* folyó évi 11-ik számában Maurer Károly szerkesztő »Választ czimü öndicsőitő sorait, amelyeket bizonyos Cervantes lovagon kezd, akit én még híréből sem ismerek; hanem csak ugy gondolom, hogy nem valami nagy tudós lehetett, ha a szélmalom ellen folytatott harczot? Azt mondják, hogy az ember mindig a maga köréből s magából használ hasonlatokat. Igy tett Maurer Károly szerkesztő is. Ő is lovag, még pedig szarvas lovag, ő is harczol, csakhogy mindig ő a legyőzött. Pali: Olvastam. Ne csodálkozzál rajta. Elég az ő tőle. Nagyon szép, hogy anynyira is vette, mint ő szokta mondani. Lehet hogy ez egyszer nem használt sufleurt. No de meg is látszik rajta. Csakugyan igaza van annak a franczia tudósnak, aki azt irta egyik munkájában, hogy »amilyen az ember olyan a stílusa is«. A szemtelen legyek csak ugy röpködnek a sorok közt, hogy csaknem kiverik az olvasó szemeit. Jani: Ne bántsd szegényt; ugy is elég baja van neki. Saját bajai már teljesen tönkre tették. Tudod-e mit szokott boldogult Jurányi Hugó barátunk dalolgatni ? »Keserüség nyomorúság .... Elég abból csak egy is* — neki. Pali: De hát miért kíméled őt, mint valami »pulya ficzkótt, aki már eddig is felizgatta a kedélyeket brutális, kondáshoz hasonló műveltségre való modorával, kifejezéseivel, miszerint már az a cnagyszerü bástya,» az az *erös várt amelyre oly büszkén hivatkozik, repedezni kezd, összeomlással fenyegetve a szerkesztő ur légvárat, sőt magát is. Jani: Az igaz, hogy szerfelett elbizakodott Ő kelme. Csak azt szeretném tudni, hogy mire lehet oly büszke, oly felfuvalkodott, mint Aesop >békája a réten?« Csak ugy paczkázik az emberekkel, mint mókus a dióval. Talán a Mária Theresia érdemkereszt elnyeréseért törekszik. Pali : Azért ugyan hiában törekszik. Hanem a helyett elérheti azt, hogy velő nélküli tudós koponyáját a 4-ik választó kerület asszonyai zsupszalmával bekötve, ijesztőül a kenderföldjükre kiállíthatják. Ott talán betöltené helyét s elijesztené a szemtelen verebeket. Jani: Képzeld csak! még azt is mondja az a, skribler, hogy a »4-ik választó beli* hiszen tudod ki . . . Pali: Hogy ne tudnám. Jani: Azt is mondja mondom, hogy csak a trágya taposáshoz ért; holott ő is (t. i. Maurer Károly szerkesztő) csak oly származású, mint akármelyőnk. Talán épen azért gyűlöl minket oly mód felett. Atyja mesterségét nem szerette, pedig hajlama volt és vanis a mészárosságra. Legalább a birkózástól, a főbeveréstől és vértől nem irtózik. Hej sok jóra való ember hírnevének vérét vette már ez a Hetman! Csak hogy a kutya sem hederít reá, nemhogy a müveit osztály adna valamit piszkolódására. A mészárosság helyett tehát füszerkereskedésre szánta el magát, ahol is annyira vitte, hogy lőpor helyett a porzót is eladta. Azt is megunta és lett lapszerkesztő. Ahoz is igen gyanús uton jutott. Beszélhetnének róla Angyal Gyula, Kmethy és Mikecz József urak! Mint ő maga mondja, már kilencz éve fogyasztja a tentát és papirt; de bizony ha csak anyira vitte, mint a lapja 11-dik számában irt » Fáía«z«-ból látszik: nincs mit vele dicsekednie. Különben azt ő maga is igen jól tudja, hogy 3 sort sem tud hiba nélkül fogalmazni és helyesen leirni. Ezért akart minden áron városi számvevő lenni természetesen a 4-ik választó kerület segítségével. Pali: Most értem már. Tehát azért harczolt ő oly nagy tűzzel a 4-ik vál. kerület asszonyai nevében, hogy bejuthasson számvevőnek! Lám lám! a sanda mészárossá! még mit ki nem fundál agyafúrt fejével?! No csak a kellett volna még, hogy számvevő legyen. Jaj lett volna annak a képviseleti tagnak, aki fellépett volna ellene 1 Ugy elverte volna történeti nevezetességű bambusz botjával, mint a kétfenekü dobot; mikép tette azt Dobayval és Soóssal egy időben. De ezekre nem szeret emlékezni. Jani: Talán csak nem félsz tőle. (Folytatása következik.) Közgazdaság Hármas ekeverseny Debreczenben. Az e rovat alatt közlöttekérti felelősség a beküldőt illeti. Szerk. A debreczeni czukor-gyár igazgatósága és Propper Samu a Sack-féle Lípcse-Plagvitzi gépgyáros meghatalmazottja — kezdeményezésére f. hó 15 -én délután Debreczenben a czukor-gyár birtokán érdekes szűkebb körű eke-próba és verseny tartatott. — A gazdaközönség e próba iránt kellő érdeklődést tanúsított, egyszersmind testületileg megjelent a m. kir. gazdasági tanintézet tanári kara és számos hallgatója. A verseny legérdekesebb részét a Propper Samu által bemutatott s tetszés szerint kettős, hármas és négyvasu ekévé átalakítható eke képezte ; úgyszintén a combinált »Universal eke*, mely rendes szántás, mélyítés, töltögetés és burgonya kiszedésre egyaránt, kitűnő eredménynyel használható. Az összehasonlítás végett munkába állított Sack, Yidats és Schutlewort-féle hármas ekék közt gazdai szempontból ez alkalommal is oly lényeges különbségek észleltettek, a melyek a Sackféle hármas ekének a más gyárak által kiállított hasonló gyártmányok feletti kitűnőségét elvitázhatlanná teszik. Ezen eke szerkezete az országos Magyar Gazdasági egyesület Közlönye a »Magyar Föld«-ben néhány nappal ez előtt illusztrálva közöltetett s a helybeli lapokban ÍB ismertetve lett; amiért ujabbi ismertetését ezúttal feleslegesnek véljük; azonban az érdeklődő gazdaközönséget utasítjuk Propper Samu úrhoz, ahol illusztrált leírását könnyen megszerezheti. — Ez alkalommal csak általánosságban óhajtunk megemlékezni. — Azon munka, melyet ezen eke végez, a lehető legtökéletesebb, a lemetszett barázda szeletek forgatása s egyuttali porhanyitása a legkritikusabb gazda igényeinek is megfelel. Mint szintén egyik megbecsülhetetlen érdemét jelenthetjük azon körülményt, hogy sokkal csekélyebb vond erőt igényel a többieknél s már ezen tulajdonság is elég, hogy általanos elterjedését biztosítsa. Bárha az eke szerkezete a lehető elméi s minden aprólékos körülményeket magában foglaló, mégis kezelése igen egyszerű. — Azon anyag minősége, amely a Sack-féle gépeknél átalában alkalmaztatik, kitűnőségben előnyt egyetlen gyárnak sem ad. Végül a mi a mai nagyon is szük pénzügyviszonyokat illeti: ára a többinél tetemesen olcsóbb, a mennyiben egy darab hármas eke nem több, mint 72 forintba kerül. Sacknak gépei szerkesztésénél a gazdák érdekének előmozdítása a legfőbb törekvése, elve pedig az, hogy amennyire csak lehet többféle földmunka végzésére szolgáló eszközt egy gépbe összepontositson, hogy igy a gazdáknak ne kellessék, minden czélra más más, eszközt beszerezni, hanem a gép egyes részeinek kicserélése által, az másnemű munkákra is alkalmazható legyen. — S hogy ez elvet mennyire tudja gyakorlatilag is érvényre emelni: legfőbb bizonysága azon körülmény, hogy tetemes munkaerővel dolgozó gyárában egyetlen eszköz sem találtatik raktáron s igy alig képes a nagymérvű megrendeléseknek eleget tenni. De viszszatérve a debreczeni versenyre, bárha az ily versenyeknél megkívántató szabályok csak lazán lettek megtartva, mégis ezen eke előnye minden tekintetben kitűnt. — Munka közben a vonő erő által kifejtett s erőmérővel is — a debreczeni m. kir. gazdasági intézet gépészeti tanára által constatált adatok a következőket mutatták a Sack-féle hármas ekénél perczenként 155 méter kilogramm, a Vidats-félénél 169 méter kilogramm, a Schutlewort-féle ekénél 179 méter kilogramm. A Sack ekéknek egy oly kiváló tulajdonsága is van, amely más ekéknél egyátalában nem található fel, ugyanis nemcsak levágott tengeri csutkás földön, de oly helyeken is kitűnő munkát végez, ahol a csutka még egészben lábán áll, a mint ezt Debreczenben Propper ur fényes eredménynyel bebizonyította. Egy ily eszköz megbecsülhetetlen a gazdaközönségre nézve s hogy jósága kétségbe vonhatlan : bizonyítja azon körülmény is, hogy különösen megyénkben már csaknem minden valamire való gazdaságban nagy számmal vannak alkalmazva, Propper ur ezen gépekből Nyíregyházán raktárt tart s az illető gyárat Magyarország területén egyedül képviseli s igy gazdáink egyenesen hozzá fordul hatnak megrendeléseikkel. Sz *... J • • •. Nyilt-tér, *) Még egy szó ifj. Maurer Károly szerkesztő úrhoz. Ön uram ! mások rágalmazásának, becstelenitésének és bepiszkolásának nagy mestere. Aki Önnek hozzám és a 4-edik választóbelihez irt válaszát olvasta: bővet meggyőződhetett róla. Ugy tesz Ön uram, mint a dühös eb; hol elől, hol oldalt, hol hátul támadja meg ellenfelét. Csak ugy dől önből az emberszólás, rágalmazás, kisebbítés, piszkoló dás, mint a röppentyűből a szikra. Ha mindezek elmaradhatlanul szükségesek egy jó lapszerkesztőnél: akkor ön példányképe a szerkesztőknek. Ugyan uram! nem pirult ön, mikor a »kutya-bagosi zuglapról,* »Federvich Kóbiról,* a Szűz Mária szobráról,* a »hullákon élődő legyekről,* a >jellem sziporkák petyegtetéséről* oly gyalázatos ízléssel annyit össze irt?? Ez már azután hírlapi stílus I Ezt tanulta Ön 9 éven át, amióta t. i. szerkesztősködik I ? Nagyon sokra vitte. Oh! higyje el uram! hogy az az utókor, melyet On emleget, olvasva az én nyílttéri czikkemet, és az On irka-firkáit: bizonynyal nem az Ön részére fogja a mérleg mérczéjét lenyomni. Nagyon szép hivatás lapszerkesztőnek lenni; csak•) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelői a Szerk. W, 10-i sW