Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-01 / 1. szám

,NYÍRVIDÉ K.« 1 mely idő alatt majd meleg, majd nedves idők váltják fel egymást. A melegnek kifolyása: az arczok pirja. A nedves időé: a báuat és a könnyti. Ha a nem viszonzott szerelem hideg szele nem éri a fakadó érzelmet: a szivre szép jövő, gazdag nyár vár. A tavasz egyenlővé teszi nappalt az éjjel, Egyenlővé teszi a szerelem földet a menyűyel. Második szaka az évnek a nyár. A szívnek második stádiuma az apa és anya öröme. Kezdődik fájdalommal, gonddal rendesen az esküvő utáni években, start folytonos gond és bánat közt, az örökség után vágyó gyermekek nagykorúságáig. A nyár meghosszabbítja a nappalt s meg rövidíti az éjt. A sziv nyara, a szülői gond hosszabbítja a nap terhét s megrövidíti az éj nyugalmát. Harmadik része az évnek az ösz. Harmadik időszaka a szívnek az özvegység. Kezdő­dik a férj vagy a nő halála után csöndes napokkal, fe­kete fátyollal a kalapon, piros örömmel a szívben. Végző­dik tarka szalaggal, néha menyegzői ruhával is, midőn az özvegy sziv másodszor dobog örökhííséget az oltár előtt. Az özvegység igen szeles korszaka a sziv életének, épen mint az ősz. Az ősz elhervasztja a fák leveleit, a mezők vi­rágait és elszórja a széles földön. Az özvegység is elseper mindent a kebelből. Elsepri az eltemetett társ emlékét, el az oltárnál elrebegett esküt, el a gyászt az arczról. A halvány arczou ismét megterem a mosoly az uj széptevő tekintetének melegétől: mint késő ősszel kivirágzik néha a a fa, a napnak erőttetett melegétől. Az ősz beálltával ismét egyenlő lesz nappal az éj. Az özvegyi napok egylővé teszik bánattal az örömet. Negyedik része az évnek a tél. Negyedik korszaka a szivnek a második házas élet. Kezdődik az első élettárs eltemetése után csakhamar tűr­hető hidegséggel, lassú szivdobogással, fagyos mosolylyal és bizalmatlansággal. Tart a sziv haláláig : midőn már nincs mit jobbat remélni, nincs mit keresni és várni a föld felett. Téleu leghosszabbak az éjek. Hosszúk, unalmasak a má­sodik házasélet éjei. Eszleljük továbbá a fogyatkozásokat. Ez évben igen sok látható és láthatatlan fogyatkozás leend. Mindjárt az év elején megfogyatkoznak : az illatos kenőcsök, fogpaszták és mosdóvizek — az illatszerárusok­nál. A ruha vállak megfogyatkoznak a hullámzó keblek­haván. A magyar öltözékek megfogyatkoznak a táncz­estélyeken. Az egyetértés megfogyatkozik a házas élet kontinensén és a budapesti országgyűlésen. A nemzeti és népszínház deszkáin megfogyatkoznak az eredeti da­rabok. A férjek akarata megfogyatkozik a háznál. A szigorú elvű nők száma megfogyatkozik a fürdőkön. Hát a vetésekre minő időt várhatunk ? ! Azt mondják a régi gazdák, hogy: aki ősszel vet, épen akkor arat, mint a ki tavasszal vet. Ami más sza vakkal annyit tesz, hogy: az agglegények csak ugy megbán ják, hogy meg nem nősültek ; mint akik megnősültek. Egyéb­iránt ez évben a vetések meglehetős rosz lábon állanak. Sok ember megveti a jótanácsot. Sok leány meg veti kérőit. Sok péuzt összevetnek, az Ugyszobákbau. Sok tánczosnő el veti magát a színpadon, mire azután egyik ember el-, má­sik pedig utána veti magát. Sok újdondász elueíí a sulykot. Sok férj aláueít magát neje hatalmának. Sok kétségbe esett szerelmes beueíi magát a Dunába. Mi fog történni a virágokkal és gyümölcsökkel ? Ez évben a gyömölcsök csodásan fejlődnek ki. A szerelem dalvirágos fáján gyötrelmek teremnek. A könnyen hivőség pillangós ágain : csalódások függuek. Az üreskeblű napraforgó szárakon: nyers tökök lógnak A szomorú füz bánatosan lehajló ágai alatt: mákvirágok nevetkéreznek. A A hűség uyárfalevelei közt: árva-lyán-hajjal játszik a csal­fa esti szellő. Az uzsora és csalás tarkalevelü fáján: vakító arany gyümölcsök ragyognak. A becsület somfájáról: koldúsbotok csüngenek alá. De figyeljük meg már a szeleket, a záporokat és zi­vatarokat. Az idén rettenetes nagy és iszonyú furcsa szelek járnak. A vadpoéták nagy szelet csinálnak a lapokban, a szépel­gők a sétányokon, a legyezők, a csipkék és a pihegő keb­lek a tánczestélyeken, a sóhajok a zárdában és a nő­növeldékben, a városi lovagok falun, s a falusi lovak városon. A zápor ezer alakban hult alá ez évben a földre. Per- és kontózápor hull a férjekre, csókzápor a uői hó fehér kacsókra, bankjegyzápor a tánczosnőkre, hideg, s jéggel vegyes zápor hull minden jótékony czélu vál­lalatra. A zivataros és esős időkben oly nagy bőség leszen az idén, hogy a felhőszakadások már fel sem tűnnek. A szivek meg szakadnak fájdalmukban, czipők elszakadnak a táuczbau. A színházi énekesnők megszakadnak az ope­rettekben. A fűzők izétszakadnak az elasztikus keblek pihegése alatt. A lap szerkesztők megszakadnak a ten­ger ígéretben. Sőt mi hallatlan, még az előfizetők türel­me is megszakad. A színészek megszakadnak a szinmű­irásban. A kártékony madarak igen elszaporodnak ez évben. A varónők, tánczosnők, divathölgyek igen nagy kárt tesznek a házi boldogságban. A szigorú kritikusok sok kárt tesznek a kiadóknak és Íróknak. A korcsmárosok aok pusztítást tesznek, a hangversenyek közönségében és a kutvizben. Az üvegeseknek sok kárt okozuak a józan emberek és a csendes idők. A proletárok sok pusztítást tesznek a könnyen hivők erszényében, az időben, kövezet­ben és a virslibea. A divat sok pusztítást csinál a ter­mészetesen szép női termetekben. Az orvosok sok kárt tesznek az életbiztosító társaságoknak. A neológok sok pusztítást tesznek a magyarnyelvben. Ez évben különféle betegségek fognak uralkodni, melyek közül némelyek nagyon veszedelmesek; néme­lyek pedig épen semmi fájdalmat sem okoznak azoknak — akik nem érzik. Az adósok feledékenységben, a nagy urak tétlen­Bégben, a szegény emberek szükségben, a tudósok és a picziny gyémántos kezű nők főfájásban, az ügyetlenek baklövésben, a szerelmesek szivszorulásbau, a boldogok vakságban, a nagyravágyók Mgyaégben szenvednek. — ó. ÚJDONSÁGOK. (sz) Lapunk helybeli és vidéki barátait ismételve meleg kézszorítással kérjük : szíveskedje­nek a körükben nyilvánuló bármily természetű, de a közönséget érdeklő mozzanatokat és eseményeket meg­figyelni s azokról lapunkat értesíteni. Különösen fel­kérjük erre a községi jegyző és tanító urakat, akiknek lapunkat igyis-ugyis fele árban küldjük. Habár egyelőre többet nem is, minden esetre meg­teszünk annyit, hogy lapunkat dijnélkül fogjuk kül­deni rendes értesítőinknek. * Lapunk, mint a n. é. olvasó közönség látja, mától fogva ezentúl mindig vasárnapon fog megjelenni: hogy olvasóinknak ez által is több szórakozást nyujtsunk. Eddig mindkét helyi lap egy és ugyanazon napon, azaz csütörtökön jelent meg. Ezentúl vasárnap is fris olvas­mányt kapnak tisztelt olvasóink. (i) A nyíregyházai nőegylet által rendezett tombola­estély, a városban lefolyt két menyegző miatt, amely a müveit osztályból sokakat elvont az estélytől, csak igen ke­vés számú, habár válogatott közönség részvétele mellett tartatott meg. Nagyon természetes, hogy az eredmény nem lehetett valami fényes. Node majd helyre üti azt a nyíregyházai lelkes közönség. (1.) A szabolcsmegyei felekezet nélküli tanító egylet nyiregyházai fiókja, mult évi deczemberhó 28-án tartotta meg, rendes félévi gyűlését, mely alkalommal az »Eőt­vös-egyletbe« 12 uj tag lépett be. Ugyanez alkalommal elhatároztatott, hogy az Eötvös alap javára, haugverseny rendeztessék. Az oly rég pengetett tanszerkiállitás ez idén szintén foganatosíttatni fog. A gyűlés lefolyásáról és annak részleteiről, közelebb szólandunk. — A kereskedésekben e napokban igen nagy volt az élénkség. Csaknem valameunyi tele volt vevővel. Nem csoda. A karácsoni és újévi napokban mindenki igyek­szik valamivel meglepui kedveseit és ismerőseit. f Péchy Tamás Beregmegye volt alispánja és me­gyénk szülöttje, mult évi deczemberhó 24-én délelőtt 10 órakor jobb létre szenderült. A boldogult 1833-ban Nyir­Maiián született. Iskoláit a sárospataki és debreczeni ref. főiskolákban, később a bécsi egyetemen végezte, 1867-ben Beregmegye l ső aljegyzőjévé választatott, mely hivatalá­ban oly tevékenységet fejtett ki, hogy a következő évben már főjegyzővé választotta Beregmegye közönsége, 1873­ban pedig egyhangúlag alispánná. Halála egész Beregben mély részvétet keltett. Áldás és béke hamvaira ! *** Elek László demecseri birtokán a mult hélen körvadászat tartatott. A vadászaton Elek Gusztáv hon­véd huszár-alezredes is részt vett. Az alezredes ur ren­desen golyós puskával vadászik. Ez alkalommal négy nyu­lat ejtett el. melyek közzül az egyiket 122 lépésnyi távol­ságról találta. f Poroszlay Adél kisasszonyt, a nyiregyházai felső pol­gári leány iskola tanítónőjét, aki állásában épen a mult hetekben erősíttetett meg, és családját mély gyász érte. Nővérét Poroszlay Mária kisasszonyt mult évi de­czemberhó 23-án éjjeli 11 órakor, ragadta ki a halál kedvesei sorából. A halálesetről kiadott gyászjelentés következőleg hangzik : »Mélyen megszomorodott szívvel jelentjük, feledhetetlen kedves leányomnak, illetve testvé­rünknek, sógornőmnek néhai Poroszlay Máriának élete leg­szebb korszakában, csaknem 4 évig tartó sorvasztó betegség­ben, f hó 23-án éjeli 11 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. decz. 26-ik napján, reggeli 8 órakor a felső-leányiskolánál a ref. szertartás szerint tartan­dó rövid ima után, a vasúthoz fog kisértetni, hogy debre­czenbe szállíttatván, a családi nyugvóhelyre tétessék örök nyugalomra. Mely végtisztességtételre az elhunytnak ro­konait, ismerőseit, s általában a n. é. közönséget bána­tos szivvel s tisztelettel meghívjuk. Nyíregyházán, 1881. deczember 24. Özv. Poroszlay Lászlóné, Poroszlay Ida férjével Szél Kálmánnal, Poroszlay Paulina, Gyula, Adél, László. Áldás és béke poraira! (!) Tisza-Eszláron mult évi deczember hó 28-án 29-én kellet volna megtörténni a községi elüljáróság megválasztatásának. De az a községi választók maguk tar­tása, miatt folyó évi jan. 4-re halasztatott. A bekövetkezhető nagyobb zavargások elhárítása tekintetéből, mint halljuk, a választási napra és színhelyre, Nyíregyházáról 40 ka­tona fog kivezényeltetni. — Magyarországban összesen 11 megye, van olyan, amelynek minden községében van iskola. Szabólesmegye fájdalom, nem tartozik e 11 megye közzé ; mert két köz­ségében Kis-Bákán és Ontelken még ma sincs iskola. (a) Azon háztulajdonosok, akik házuk elejét hamu­val és porral behintették, hogy a járó-kelőknek a köz­lekedést megkönnyítsék, fogadják köszönetünket a közön­ség nevében. A városi kapitányi hivatalt pedig tisztelet­tel kérjük : szíveskedjék a háztulajdonosokat e körülmény­re dobszó utján figyelmeztetni s büntetés terhe alatt kö­telezni őket, házaik elejének behomokoztatására. Ha min­den háztulajdonos megteszi: csak egymásnak tesznek hasznos szolgálatot. A szívesség kölcsönbe esik. — Uj találmány. Menschik G ?A. bécsi gyáros egy oly készüléket talált fel, mely által tetemes légszesz taka­ritatik meg. Az illető gyáros képviselője jelenleg Deb­reczenben időzik, és sok helyt találmányát nagy sikerrel alkalmazta, különösen czélszerü: gyárak, vendéglők és ká­véházak berendezésénél. Ez egyszerű készülék ugy olcsó­ságánál, mint czélszerüségénél 'fogva igen ajánlható Nem ártana, ha Nyíregyháza is érintkezésbe tenné magát vele. Torontál megyéből, Ó-Bessenyőröl a mult hó végén ötvenkét család vándorolt ki Bulgáriába. Kivándorlásuk okául, a nyomasztó helyzetet, a munka hiányt s az elvi­selhetlen adót adták elő. Mint értesülünk, most ismét 200 ó-bessenyői család készül elhagyni szülőföldjét. Min­den esetre rosz jelek. — Föl nem vett főnyeremény. A budai sorsjegyek 20,000 frtos főnyereménye a folyó évi junius 15-én meg­ejtett húzáskor, a 26,654 számú sorsjegyre esett. E csi­nos összeget képező nyereményért, daczára annak, hogy kifi­zetése már e hó 15-étöl kezdve esedékessé vált, még mindez ideig senki sem jelentkezett. Valószínű, hogy e sorsjegy tulajdonosa semmit sem tud szerencsés nyere­ményéről, mert különben aligha hevertetné pénzét a fő­város házipénztárában. — Torda-aranyos megyében (Erdély) Sziud hatá­rában óriási kiterjedésű, kimerithetlen porczelán föld(cao­lin) telepre bukkantak. A kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara utján, mutatványt küldtek be a m. kir. földtani intézethez, mely azt vegyelmezés végett az állatorvosi tanintézeti vegymühelybe küldte át, hol most dolgozuak annak analyzálásán. Ha az anyag jónak s feldolgozásra alkalmasnak bizonyul: ez roppant nyereség lesz hazai iparunkra, mert a porczelán föld eddigelé nálank csak kis menyiségben volt található. . (—) Lakadalom vőlegény nélkül. G.-Petriben — mint az Erm. irja — egy csinos zsidó leány jegyben járt az ér­semjéni izraelita kántorral. Az egybekelésnek mult hó 13 kelett volna megtörténni; össze is gyűltek a vendégek min­denfelől, csak a vőlegény hiányzott. Végre megérkezett a vőlegény atyja, s a násznép nem kis bámulatára kijelentet­te, hogy a lakadalomból nem lesz semmi; mert a vőlegény nagyon compromittáló dolgokat hallott egy ér-keserüi izraelita nőtől menyaszonya felől. Lőn erre nagy sirás és átkozódás; de végre megvigasztalódtak s megtartották a lakadalmat vőlegény nélkül, azaz mulattak, tánczoltak reggelig. * Eladó leányok Eldórádója. Marquis Lorne jelenleg Londonban tartózkodó kanadai főkormányzó nemrég a nőkiváudorlási egyletnek az Exeter-Hallban tartott mee­tinjén elnökölt és ez alkalommal felemiitette, hogy a ki­vándorló nők leghelyesebben teszik, ha Kanadába költöz nek. Ez ország valóságos Eldorádó az eladó leányokra, mert alig vannak néhány napig ott, ha csak egy kicsit csi­nosak, rögtön akad kérőjük. Miután pedig Augolországban egymillióval több nő van, mint férfi, a Kanadába való ki­vándorlás a lehető legprakitkusabb dolog volna. — Szombati lljság czim alatt, zsidó vallási, községi, társadalmi és közművelődési heti lap indult meg Zsengeri Samu szerkesztésében. Országos érdekű dolgok. Pestmegye föliratot intézett a belügyminiszterhez, a megyei tiszti kar fizetésének fölemelése tárgyában. A felirat a törvényjavaslat minden pontját bonczkés alá ve­szi s kimutatja annak hátrányait. A fizetések fölemelé­sének szükségességét, következő érveléssel igyekszik a felirat feltüntetui: » Hivatkozunk a törvénykezési és a fővárosi törvénykezési és a fővárosi törvényhatósági tiszt­viselők megállapított fizetésére, mely az e megyei hason­ló állású tisztviselők fizetésénél jelentékenyen nagyobb; holott ezeknek épen oly munkásságot kell kifejteniök, és hasonló viszonyok közt élnek, mint amazok, kiknek hely­zetét még azon körülmény is kedvezőbbé teszi: hogy a törvénykezési tisztviselők hivatala állandó, é°— mint a fővárosi tisztviselők nyugdíjban részes gül a felirat a következő szavakkal zárja In ~~ tését: «Kérjük méltóságodat, hogy a mnpyíb- ^rOK ról szóló törvényjavaslathoz csatolt és a meg) rtel­előirányzatot,felterjésztésünk értelmében módositi ionnal tassék«. Reméljük, hogy az ország többi meg^l.--'­vetni lógják Pestmegyét. A pénzügyi kezelés terén igen fontos ujitások lé­tesítése iránt fognak tárgyalások tartatni a m. k. pénzügymi­nisztérium kebelében. A közadók kezeléséről szóló 1876. XV. t. cz. nagy változáson fog átmenni. Az e részbeni munkálatok már közel állanak a befejezéshez. Az adó­ügyi fölebbezések, melyek eddig utolsó fokban a pénzügy­miniszter által biráltattak el, a közadók kezeléséről szó­ló törvény módosításával, egyidejűleg életbeléptetendő pénzügyi közigazgatási bírósághoz fognak ntaltatni. A kir. semmitószék, közelebb igen fontos elvi je­lentőségű döntvényt hirdetett ki. A semmitő szék ugyanis, a következőt állapította meg. «Ha a telekkönyv­ben határozottan megnevezett kiskorúak mellett, még születendő gyermekek szerepelnek tulajdonosokul ; ez utóbbiakra nézve, mind a per, mind a végrehajtás folya­mán gondnok rendelendő; különben ez eljárás a szüle­tendőkre nézve, hatálylyal nem bír s ellenök sem­mis lesz.« (k. k.) A kincstári követeléseknek a dohánybeváltási árakból való levonására, körrendelettel utasította a pénz­ügyminiszter az illető közegeket; szigorúan raeguagyván. hogy a dohánybeváltási árakból, a beváltásnak a kincs­tár irányában fennálló tartozásai, nem ugy mint eddig részben, hanem az egész összegre nézve levonassanak. A Horváht-Szlavonország területén használatban levő horvát-német szövegű ló- és marha-űrlapok helyett, 1882. január 1-től kezdve magyar szöveggel is ellátott űrlapok jönnek forgalomba. A jelenleg forgalomban le­vők, 1882. évi. márcziushó 31-ig használhatók. Az adó elévülés tárgyában, a pénzügyminiszter a következőkről értesité a pénzügyi hatóságokat és adóhi ­vatalokat: »Az 1876 évi XV. t. cz. 68 §-nak első pont­ja szerint, az egyenes adók akkor évülnek el, ha azok az adótárgy keletkezésének napjától számítva, öt év alatt ki, nem vettetnek. Miután a csőd, vagy per alatt álló tőkekamat- és járadékjövedelmek, csak azon naptól fog­va vonathatnak adó alá, amidőn azok az illetőknek ki­fizettetnek, tehát, mikor az adótárgy keletkezik, a törv. rendelkezéséből önként következik, hogy a csőd, vagy per alatt álló tőkekamat ős jövedelmek utáni adó, az el­évülés tárgyát mindaddig nem képezheti, mig a kir. adó­felügyelő tudomására nem jut annak, hogy a per alatt álló jövedelem kifizettetet. Az elévülési határidő tehát, csakis azon naptól veheti kezdetét, mely napon a kifize­tés megtörténtéről, a kir. adófelügyelő, a fél által bemu­tatott bírósági végzésből, tudomást nyer. — A boszniai ujonezozás ügyében a török porta felhagyott ellenszegülésével. Csak az iránt kíván most már megnyugtatást, hogy a boszniai ujonezok az okku­pált tartományokon kívül ne szolgáljanak és hogy a mo­hamedán szokások az osztrák-magyar kormány által a hadsereg kötelékében tiszteletben tartassanak. Ezen meg­nyugvást külügyi kormányunk meg fogja adui Törökor­szágnak s igy minden nehézség nélkül el lesz intézve a boszniai ujonczás ügye. Felelős szerkesztő :JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok : PIKINGER JÁNOS és JÓBA ELEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom