Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-10 / 50. szám

Megyei számvető azon jelentése folytán. melyszennt 31 község máig sem küldte be az 1883-dik évre Kóló költségtelőirányzatokat utasíttatott alispán, hogy a községek biráit és jegyzőit fegyelmi vizsgálat terhe alatt kötelezze a költségterveknek azonnali beterjesztőre, eljárásáról! jeleotése a legközelebbi közgyűlésen elváratván Az irta- éi egyéb közpénzek elhelyezése tárgyában »z alupán által beterjesztett azon jelentés, melyszerént jelentéstterö, az árvaszéki elnök és szakértők meghallgatásával • közelebbi közgyülé* elé határozott javaslatot nyújtson be, belye*l«wel nyilvánított tudomásul vétetett. A kőtermelé»re nézve Mathaeidesz Gusztáv tokaji kőbánya-tulajdonosai kötött szerződést tiszti főügyész bemutatván, az minden pontjában elfogadtatott és • jegyzőkönyvbe bevezettetni határoztatott A Nagy-Kálióban, a kőut mentén épített rédtámfal, kiépitéw tárgyában kelt szerződé* tiszti főügyész által beinuUttattán: az állandó választmány véleménye alapján, elfogadtatott és jóváhagyatott. Következett a Nyiregyházaváros tulajdonát képezó császárszállás birtokrész adóügyi természetére és minőségére vonatkozó kérdésben megtartott legutolsó tárgyaIát eredményének előterjesztése. Minthogy pedig az e tárgy föllötti hosszabb vitatkozás közben egy, a kérdéses birtokrésznek pusztai mi nőv gére vonatkozó okmánynak egész terjedelmében való felolvasása vált szükségessé; amennyiben azt a gyűlés tekintélye* réeze felolvastatni kívánta főispán ur ő méltósága az idő előrehaladottsága miatt, azt a következő napra halasztotta. Ugy az első, mint a második napon igen érdekes fiu fejlődött ki a kérdeses birtokrész pusztai vagy nem putztai minősége fölött. A tiszti ügyészi jelentést, amely a vita tárgyát képező C-ánzáruzállási pusztai minősége mellett még a lG-dik vázadból átnyúló adatokra is hivatkozott, előadó Mikecz Jáuo> alügyész oly hathatós és nyomós érvekkel támogatta , hogy daczára annak, miszerént előterjesztésének védelméhez egyedül Bodnár litván, de szintén magvas én élen tédérvekkel ós jogi apparatussal, járult; mig ellenben G'irúmbii I'.:Ur, Szunyoghy Bertalan, Molnár J'il, Mtzóuy László és Józta András a Kállay-család levéltárának, s az e család és a Kamara közt folyt perekről szóló iratok segélyével, csaknom egész történeti irodalmat lejtettek ki vögre is szavazásra kellett bocsátani a kérdés megoldását. A szavazás hasonlóan oly mélyre ható befolyással vol' a kérdéses birtokrész minőségének eldöntésére, mint • vitatkozások annyira, hogy csakis egyetlen egy szótöbbséggel koustatáltathatott annak pusztai természete 6a jellege. Itt azonban a nyíregyházai megyei bizottmányi tagok megbocsáthatlan mulasztást követtek el, amennyiben 50 bizottsági tagból alig 12-tő jelent meg s folyt be a szavazásba; amit az a körülmény is igazol, hogy a 41 érvényos szavazatból 21 a pusztai, 20 pedig a nem pusztai minőségre osett. Eképpen tehát a Császárszállás pusztai minősége határozatilag kimondatván, az állandó választmány véleményes javaslata fogadtatott el. Az 1833 dik évi faszükséglot szállítása tárgyában kötött szorződést t. főügyész bemutatván, az állandó vála-ztmátiy véleménye alapján, elfogadtatott és helyben hagyatott. A nyirviz-gyüjtő csatorna eredeti tervezetét megváltoztatni kivánó tiszatársulati módositvány, a kir. mérnök ÍUHI előterjesztetvén : az miut nomcsak magáu érdekű, di< közegészség! tekintetekből is veszélyes, a közgyűlés dtul elvettetett s a tiszai társulat utasíttatni határoztatott a munkába veendő töltésnek az eredeti tervszerént leendő helyreállítására. A Kótaj községben megtartott közelebbi biróválasztát ellen beadott fólebbez s elkésve uyujtatván be, az vi-'zautasittatott sa választás megerősíttetett. A lUkamaz község által tervbe vett közlekedési út; ik a közmunka tartozásban leendő kiépithetése tárgyban beuyujtott kérelemre adott kir. mérnöki vélemény alupjáu, a kőfejtési dij Jfedozésének kötelezettsége mell"tt, a kérdéees ut kiépítése, a közmunkába leendő be-7 unitá-ával engedélyeztetett; amennyiben a kiépítendő ut «/áraz időben eddig is messze vidékről is igénybevett közlokcdési vonal volt. Szakoly községnek azon kérvénye, amelyben ros közlekedési ót községi útjainak helyreállítása czéljából, kö/muokacrő igénybevételének engedélyezéséért kérelmez, véleményeié* végett kiadatott a kir. mérnőkuek. \ égül I)r. Váczy Lajos ás Rozsnberg Emil orvosok tudori oklevelük hivatalosan kihirdettetett. A Xyirvtz-szabáljrozó társulat rendkívüli ktizsryiiléséböl (Deeumberhá 4). Meoiner Gyula kormánybiztos megnyitván a közgyűlést, mielőtt a tárgyalát megkezdetott volna, azt kívánta konstatáltatsi, ha vájjon határozatképes e a közgyűlés ? E czélból a társulati névsor olvastattott fel, hogy a szavazatok száma meghatároztathassék. Az ömes 837 szavazatból 447 -mazat lévén képviselve, elnöklő kormánybiztos, miután a jelen rendkívüli közgyűlés előzményeit előtérjwzté * a liquidáczió kimondásával bekövetkezendő nehézségekről s az alig elhárítható veszélyekről, a köigyülést felvilágosította: azon óhajának adott'kifejezist, hogy a közgyűlés átlátva a nemben álló bajok fenyegető voltát, a liquidáczió kimondásában tartózkodó és előrelátó lesz. Azért is reméli, ho?y a közgyűlés nem fogja az Ügy gyors lebonyolítását, akadályozó felszólalásokkal és dikcziőzásokkal, megnehezíteni. Ezek helyett c/élszerübbnek látja egyszerű szavazással dőntoni el az első tárgyat, hogy t. i. akar-e liquidálni a társulat ? vagy nem ? Szunyoghy Bertalan közbeszól: De bizony, dikezió/uuk ! Nem azért jöttünk, hogy hallgassunk! Uray Miklós azt hiszi, hogy nem azért jöttek ide, hogy csak szavazzanak, az érveket pedig zsebre rakják. A kormánybiztos által elősorolt veszélyektol 6 nem ijed meg. sőt annál bátrabbnak érzi magát, minél inkább ijesztgetik Szóló csudálkozását fejezi ki a folött.hogy a kormánybiztos ur csak a többség által engedte magát informáltatni; a kisebbséggel pedig érdemesnek sem talalta az érülkezést A mostani gazdálkodást nem találja czélszerünek. A liquidácziót kész ugyan elejteni, de a szabályozást házilag kívánja folytatni Mectn.r Gyula kijelenti hogy ö senkitől sem nyert utasítást; de el sem is fogadta volna azt. Szunyoghy Bertalan ugy tudja, hogy a kormánybiztos a liquidáczió végrehajtására küldetett ki. nem pedig hogy a szabályozás folytatására kényszerítse » társulatot. Szóló uem bízik a társ. tisztviselőkben, akik az ártérterületet hamisan vették fel; uem bízik a kormányban A liquidáczió kimondását és végrehajtását ken Vidovich Ferencz nem ismeri el a kormánybiztos azon jogát, bogy a mai közgyűlést egybehívta. A kormánybiztos csakis a liquidáczió keresztülvitelére küldetett ki. A kérdés feltevését is belyteleunek találja. Mart abból, ha a közgyűlés nem liquidál. nem következik, hogy a nyakát hínárba dugja. Meczner felel Vidovichnak, hogy a kérdés : a liquidáczió feutartása, vagy elejtése. Utóbbi esetben okvetlen kell valaminek történni. Az azonban a 2-dik pontnál fog eldöntetni (Szavazzunk! Nem szavazunk 1) Fráter Sándor tiltakozik az ellen, hogy a kisebbséget a többség ledorongolja. Kár tanácskozást hívni össze s a szót elvonni. Ha csak szavazatokat volt a czél gyűjteni, azt házról-házra való járással is meg lehetett volna tenni. Szóló nem liquidál ugyan ; de ezzel nem azt akarja értetui, hogy helybenhagyja az eddigi alapot. O szabályoz, de nem a mostani alapon. E kérdéshez való szólási jogát 2 dik pontnál fentartja. (Helyes). Kauzsay Károly a szabályozásnak soha sem volt ellene; de megkötni kívánja azok kezeit, akik az ügy élén állanak ; a mostani apparátussal nincs megelégedve.Tagadja, uogy a liquidáczió az augusztusi közgyűlésén kimondatott volna. Mikecz József az árterület hibás felvétele ellen szollal fel (zaj. eláll 1 eláll!). Mikecz emelt haugon kijelenti, hogy nem áll el, szólási jogával élni kíván. Ki akarja mutatni, hogy a társulat kénytelen a szabályozási költségeket fedezni; a terhek alatt össze fog rogyni, a nép koldussá lesz. Szóló szerint, még ha le is csapoltatik a viz: haszonvehetetlen lesz az árterület '/

3 része. Szabályozni kíván, de nem az eddigi terv mellett és alapon. A kormánybiztos fölteszi a kérdést: »Fentartja-e a közgyűlés az augusztus 15-ki közgyűlésnek a liquidáczióra vonatkozó határozatát ? Igen ? vagy nem ? Szunyoyhy Bertalan egyénenkénti szavazást kér. Kormánybiztos a szavazást elrendeli s a szavazatszedő bizottságba kinevezi Kauzsay Károlyt, Okolicsányi Lajost, Uray Miklóst, és Szoboszlay Józsefet. Beadatott összesen 347 szavazat. A liquidáczió elejtése mellett szavazott 288, fentartása mellett 59, többség 229. Kormánybiztos, a szavazás eredményének kihirdetése s a szabályozás tovább folytatásának kijelentése után, a gyűlést délután 3 óráig felfüggeszti. A napi rend szerént, délután a 2-dik pont, vagyis a társulat választmány által kidolgozott tervezet és költségvetés elfogadása s a szükséges 1.700,000 forint kölcsönnek megszavazása és egyénenkénti kivetése fölötti tanácskozás vette kezdetét. A kormánybiztos előadta, hogy a tervezet a minisztérium által minden részletében felülvizsgáltatván, az többé kifogás alá nem eshetik A több oldalról nyilvánult völgyenkénti szabályozásra nézve megjegyzi, bogy a dolgok mai állásában az kivihetetlen ; mert ily kisebb társulatok kölcsönt sehol sem kapnak, és mert az eddigi 800.000 forintot meghaladó kiadások a társulat egyetemét terhelik. Figyelmezteti tehát az érdekeltséget, hogy nagyon könnyítené a dolgok menetét s a kérdések tisztázását : ha egyszerűen szavaznának. Uray Miklós házilag kívánván szabályozni, a választmány tervezetét nem fogadja el. Kauzsay Károly elfogadja a tervezetet, de ugy, hogy válaszszon a közgyűlés egy ellenőrző bizottságot, s kéressék fel a kormány erélyes kormánybiztos kinevezésére (Elénk helyeslés). Vidovich Ferencz kifogáso Íja a tervezetet, Kauzsay indítványát nem pártolja. Fráter Sándor szintén kifogásolja a tervezetet 8 fél, hogv. a szabályozás az 1.700,000 frtnál is többe fog kerülni. Ot tagu bizottságot indítványoz, amely a szabályozásnak államosítása iránt tervezetet dolgozzék ki. Molnár Pál belenyugszik a választmány munkálatába, miután olcsóbb és czélszerübb nem produkáltatott. Indítványozza, hogy annak felülvizsgálására a kormány kéressék fel. Bertalan Lajos folyarainérnők a tervezet felülvizsgálására nézve megjegyzi, hogy azt már maga a kormány is helybenhagyta. E tekintben tehát csakis annyiban lehet módosítást tenni, hogy a tervezet bárkinek is kiadható. aki azt felül kívánná vizsgálni. VyiryJ ínos a választmány munkálatát elfogadjaannálinkáhb, mert arról tan meggyőződve, bogy e vidék közgazdasági hanyatlását egyedül a szabályozás gyors és sikeres keresztül vitele képes megakadályozni. Ajánlja a munkálat elfogadását. Okolicsányi Lijos a vőlgyenkénti szabályozást kivihetetlennek tartja; mert ellenkezik az a törvénynyel, az alap<uabályokkal és a méltányossággal. A szabályozást kívánatosnak tartja. Miért is indítványozza, hogy a tervezet, a költség vetés és árfejlesztési munkálatok fogadtassanak el. Indítványának utolsó pontját oda módosítja, hogy amennyiben a társulat netalán maga a szabályozást keresztül nem viheti, Kauzsay indítványához járul. Kormánybiztos, több szónok nem jelentkezvén, berekeszti a vitát. A kérdés feltevése fölött megeredt beszédek lecsendesülése után, a szavazás megtörténvén : Okolictá nyi Lajos indítványa 187 szavazattal 67 ellenében, tehát 120 többséggel, elfogadtatott. A kormánybiztos megéljonzése után, a gyűlés eloszlott. Vidéki levelezés. N.-Kálló 1882. decz. 4. Tisztelt szerkesztő ur 1 A téli évad beálltával, a n.-kállói élénk és tevékeny áldozatkész társadalom köréből ismét alkalmam vau egy örvendetes, s a közművelődés érdekének előmozdítását czélzó mozgalom megiudulásáról értesíteni becses lapja olvasóit. Alig jön meg s alig múlik ugyauis el 1 olyan tél, mely vagy általános érdekű, vagy a főreáliskolát, vagy egyik-másik felekezetet érdeklő ügyben egyegy üdvös eszméuek és mozgalom megindulásának ne adna testet és életet. A mult télen alakult a korcsolyázó egyesület; azelőtt a műkedvelői társulat; ismét előbb a polgári olvasó-egyesület; s az izraelita hitközség elemi iskolája folállittatott és az izr. szegény gyermekeknek jótékony czélu mozgalom utján való felruházása eszközöltetett; még egy évvel előbb a föreáltanodai segélyző egyesület szerveztetett. Most (1882. decz. 3.) egy n.-kállói nő egyesület alakítása érdekében tartatott, a városbeli művelt osztályhoz tartozó nők általáuos és meleg érdeklődése mellett, értekezlet. A nő-egyesület meg is alakult. Nem azon hiúságból pedig, miut sokau készek és hajlandók, minden ily alkalomból megjegyezni, hogy alkalmuk legyen a gyülésezgetésekre, dikeziózásokra (

s az alakuló gyűlésen meg épen alig tétetett néhány, a dolog érdeméhez és a tárgyhoz tartozó felszólamlásul több); hanem igazi jótékonysági czélból, közművelődési érdekből. Az egyesület t. i- voltakép csak eszközül szerveztetett, hogy keretül szolgáljon a város feukölt go

n. dolkodásu s nemesen érző hölgyeinek, az összejövetel 6gy gyermekkert (vagy kisdedóvóda) felállításának s létrehozása, módozatainak megbeszélésére. Igen! egyszerre kitűzték e nagy ós nemes czélt. Nem tétovázva jobbrabalra ingadozni, hauem egy nemes czél felé törekedui minden erővel. Ez a terv ós jól megérlelt szándék. A kitartó, nemes törekvésnek pedig rendszerint való kísérője szokott lenni rendesen — a siker. Belátták ugyanis a nagykállói müveit nők, hogy nálunk a művelt férfiközönség mindent megtesz a felsőb, illetve középtanodai oktatás érdekének istápolása körül 8 az államnak egész lélekkel (ós zsebével is) kezére dolgozik a reáliráuyu oktatásnak népszerűvé tétele körül (mire nemzetünknek az anyagi elszegényedés 12-ik órájában, midőn még mindig keveset törődik az anyagi érdekek, okszerű gazdálkodás, ipar, kereskedés fölkarolásával, oly nagy szüksége van); de az elemi oktatás körül a lelkes és kitűnő keresztyén tanítók magukra vannak hagyatva; a szegények és árvák neveltetése és segélyezéséről nincs kellőleg, vagy talán sehogysem gondoskodva ; mig másutt, sőt helyben is s az izraelita uők, a saját hitfelekezetükbeli árvákról, szegényekről már régi idő óta gondoskodnak, lévén nekiek női egyesületük. Szivük sugallata által indíttatva tehát, a nagykállói keresztény nők is, felekezeti különbség nélkül, mint illik, mozgalmat indítottak meg a keresztyén gyermekek segélyezése s jelesül egy gyermekkert létesítése ügyében. A kezdeményezés sikerre és szép reményekre jogosítja a szemlélőt. Ugyanis: mindjárt az első összejövetel alkalmával megtörtént az alakulás, szervezkedes; sőt alapszabályzat is készíttetett s aunak a jóváhagyási záradék kinyerése végett való felterjesztése a belügyminisztériumhoz elhatároztatott. Szervező bizottság is alakíttatott, mely deczemberhó 10-én az aláírási ivek készítése s szétküldése tárgyában gyűlésezik. Kevés beszéd, de nagy lépések, előre a czél felé! Az ideiglenes szervezkedés ekként történt: ideigl. elnöknőül Id. Ferenczy Alajosné, alelnöknőül Budai Ferenezné, pénztárnokuőül: Beretőy Jánosné, ideigl. jegyzőül Görömbei Péter ref. lelkész választatott. A szervező bizottság következő lelkesülni tudó s buzgó nőkből alakult meg: Lengyel Endréné, Hvezda Károlyné, Francsics Vinczéné, Appel Sándorné, Klincsek Józsefné, Kiss Rezsőné, Bodó Pálné, Dr. Jósa Andrásné, Lévay Sándorné, Oláh Emma, Dr. Lórencz Gyuláné, Fintor Károlyné, Görömbei Péterné, Kovács Hona, Heletya Júlia. Miután a gyűlés az elnöknőnek és a kezdeményezőknek (Buday Ferenczné, Beretőy Jánosné, Dr. Jósa Andrásné, Hvezda Károlyné) jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, ez úttal feloszlattatott. A sikerről, annak idejében értesitendjük az olvasó közönséget; mert mi magunk is kíváncsiak vagyunk s reményekkel telve. Isten segedelmével — fel előre! r— —zö. Értesítés. A már legfelsőbb megerősítést nyert, s kihirdetett ev. ref. »egyházi törvények* értelmében, u főtiszt tiszántúli ref. egyházkerület f. éri novemberi gyűlése elrendelte az egyes egyházközségeknek az életbeléptetett törvény alapján leendő újraszervezését ; melynek folytán a nyíregyházai ev. ref. egyháztanács folyó hó 3-ik napján tartott ülésében a presbyterium és gondnokok választásának határnapját, f decz. hó 17-ik napjának délelőtti 10'/a órájára kitűzte a ref. iskolaházban. Előleges tájékozásul a következőket ajánljuk figyelembe : l \ álasztó az egyháznak minden egyházi adót fizető tagja, nemi külöfaibség nélkül, ha egyházi tartozásával egy évnél több időről hátralékban nincs. A nők azonban csak személyesen gyakorolhatják szavazataikat. 2. A szavazás közfelkiáltással, vagy titkosan történhetik. 3. A presbitérium 12 évre választatik, azonban a tagok '/« része 3 évenkint uj választás alá jön. 4. A gondnokok hivataloskodásának idejét maga az egyházközség határozza meg. 5. A gondnokok az egyházközségben közbecaülésben álló, értelmes, feddhetlen erkölcsű, vallásos buzgóságukról ismeretes, vagyoni biztosítékkal biró ref. egykázt&gok közül választhatók, a fent idézet törvény 139. §-e értelmében. 6. A 140 §. értelmében az egyházközségi gondnok-ágot a megválasztott egyháztag köteles elfogadni és viselni, vagy ha kellő indokolás mellett felmentést kér: felmentési dijat fizetni.