Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-29 / 5. szám

nyírvide k.» ről és alulról aunyira decoltálva volt, hogy felöltözését inkább lehetne levetkőzésnek moudaui, ismételte a pri­mitív couplétet, melynek hallattára minden tisztességes ember elpirul ! Egy másik dallam befejező sorai között felém kez­dett forró pillautásokat és még forróbb csókokat hinte­ni, feltűnő mimikával tudtomra adva, hogy : »Du, Du, Du nur alléin. Du, Du, Du musst es sein !« És valóban, én voltam az egész daltársulat élet­adó, helyesebben moudva ételadó eleme. Alig ültem le az asztalhoz, legnagyobb szeréuységgel egy kis palaczk bort rendelve, már is ott ter.nett oldalam mellett a kis Janette, a >Komiker,* a »Volkssánger« a «Quartett* és vagy fél tuczat pinczérnő, egyszóval csaknem minden tagja a művészi bandának. »Nekem vörös bort* szólt a népénekes. *Én theát fogok iuui« sóhajtja Janette, magát karjaim közzé erőszakolva. »És mi sonkát eszünk* szól a Quartett egyszerre. »Kérek egy czigarettát esedezik az egyik pinczérnő. »Már csak ád azúr egy jó szivart!* opponál a zon­gorázó mester. És igy megy ez tovább . . . ment volna hajnalig ! ha ki nem ráutom magamat a «kétszinü chau­sonette karjaiból és a 12 frtos tivornya kifizetése utáu rögtön el nem hagyom e bünhelyét a müvészetuek . . . Künn áltam az utcza közepén, midőn épen éjfélt ütött az óra ! . . . Ha már eddig mentem, gondoláin magam­ban, ki birom reggelig is ! . . tovább . . . Gyors lép­tekkel haladtam a király utczán végig, midőn egy utcza­sarkon egy sötét alak elé értem, mely siró hangon szó­lított meg! . . » Kérem uram! segítsen rajtam.c Önkény­telenül összerezzentem. Szemrehányásokat tettem ma­gamnak, hogy ugy hajhászom az élvezetet, melyet a drá­ga pénzért még sem vagyok képes elérni, és vannak em­berek, kik a hideg, ködös éjeket az utczasarkon álldo­gálva kénytelenek eltölteni . ; . éhgyomorral, digeregve. Közelebb léptem és amint az idestova ficzkáudozó lég­szeszlángnál kivehettem, egy igen szép fiatal leány állott előttem foszlányos öltözetben. »Kérem uram segítsen raj­tam!* ismétlé oly szívszaggató haugon, csaknem magam is sirni kezdtem. Azután megint, mintha kihalt volna minden érzés szivemből, kezébe ejték egy pénzdarabot és tovább siet­tem — a szegények javára mulatni. Reggel 6 órakor tértem haza üres erszénnyel, fáradtan, fejemben egy roppant »Katzenjamerral* Bágyadtan dől­tem pamlagomra. önkénytelen e szavakra fakadva: — Igy mulat a nép 1 . . mulat ? hát mulatság ez ! élvezet hajhászás, kéjvágy, semmmi más. Szegény fővárosi nép ! Aztán mély álomba estem, melyből csak este ébredtem fel! . . Gyorsan frakkba bújtam, felhúztam laktopánai­mat és fehérke8ztyüimet, hónom alá vettem becsapható czilinderemet és elmentem megnézni, hogyan mulat az előkelő világ ! Arról jövőre, — addig csak tánczoljunk. Fellegvári Felhő Nándor. A brünni törvényszék egy igen érdekes kérdést döntött el a mult év utolsó napján tartott ülésében. A brünni püspökség ugyan is, vádat emelt a fe­nyítő bíróság előtt egy háztulajdonos ellen, aki is ezelőtt 3 évvel másodszor nősülvén meg ; elhunyt nejének test­vérjét vette el; az osztrák büntető törvénykönyv egyik §-a szerint pedig, ily házasság csak dispenzáczió mellett köthető. Miután azonban a kérdésben forgó háztulajdo­nos dispenzácziót sem nem kért, sem nem kapott: a já­rásbiró megindította ellene a fenyítő eljárást. A vádlott azzal védekezett, hogy nem volt tudomása a törvénynek emez intézkedéséről; de ez figyelembe nem vétethetvén, a bíróság által vádlott, az elévülésre hivatkozott. Az osztrák törvények értelmében, vétségeknél az elévülés egy év multával áll be, ha a vétségből eredő ihá­szon* nincs többé a tettes birtokában. A járásbiró azon­ban, e kifogást is elvetette; mert vádlott még most is bírja második nejét, következéskép vádlottat elitélte né­hány napi fogságra. Vádlott apellált, minek következtében a törvény­szék teljesen fölmentette azon indokból, hogy : ivádlott a vétség által nem jutott haszon birtokába, miután csak pénz és pénzérték tekinthető haszonnak, de a feleség nem. A brünni szépnemben nagy az elkeseredettség a vakmerő indokolás miatt; bár magát az eljárást mél­tányolják. * * * Eszmerokonságnál fogva, bíróságról lévén szó, eszem­be jut I. László magyar királynak egyik törvénye az 1094-dik évből, mely szerént *azon birák, kik egy pört 30 napnál tovább húznak, botütésekkel büntetendők. E törvény szó szerént most sincs még eltörülve; de ha tréfából életbe találnák léptetni: alig maradna biró megpáholatlanul. • * * A törvényről ismét eszembe jut Kálmán királynak azon törekvése, mely szerint a zsidókat még 760 évvel ez előtt egyenjogositani akarta a keresztyénekkel és pedig igen gyakorlati uton és módon. E tekintetben 3 törv.­czikkről szól a krónika. I. A zsidó leányok nőül vevése. II A közös disznóhús evés. III. A jószággal biró zsi­dóknak püspöki székhelyen való lakása. Tehát a zsidók már Kálmán idejében birtak ingatlan vagyonnal. Ezt jó tudni és okulni belőle. ÚJDONSÁGOK. A A nyíregyháza városi képviseletnek, a törvény értelmében, újból való megválasztása, folyó hó 31-én fog megtörténni a városháza tanácstermében. A számvevői ál­lás tehát csak is e választás megtörténte után fog, szintén választás utján betöltetni; ami a jövő februárhóban való­színűleg meg is fog ejtetni. Szabolcsmegye közig bizottsága a tanfelügyelői jelentésből, arról győződvén meg, hogy egyes községek iskoláiban a >valláserkölcstan* idegen nyelven taníttatik ; miután pedig a bizottság ugy van meggyőződve, hogy a • vallái erkölcstan* a nemzetis-g iránti ragaszkodásnak alapját képezi: elhatározta, hogy a vallás és közokta­tásügyi miniszterhez felirat intéztessék az iránt, miként az e megyében létező s idegen nyelvet beszélő egyház­községek részére magyar nyelvű vallástan küldetnék, melynek tanítására az illető hitközségek köteleztetnének. Ugyanez alkalommal megkerestetni határoztatott a me­gyei nagy gyűlés, hogy amennyiben a megyei közműve­lődés fejlődésének egyik föltétele az is, hogy a nevelési téren megkívántató magasabb tanintézet egyetlen megyé­ben se hiányozzék: a vallás és közokt. miniszterhez e tárgyban irjon fel. *** Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága köze­lebb a kir. tanfelügyelőt utasította, hogy az iskolák va gyonát képező faiskolák állásáról legközelebb tegyen jelen­tést: hogy az illető iskolákuak a faiskolák jövedelmeznek­e valamit? ha igen mennyit? és hova fordittatik a befo­lyó jövedelem ? Nyilvános nyugta s köszönet. Tekintetes Bégányi Ferencz megyei főjegyző ur, mint Tekintetes Zatureczky Gyula urnák ajándékát, 1 db aranyat küldött át a ref. toronyalap javára. A kegyes jóltevő fogadja az egyház nevében nyilvánított köszönetemet. Nyiregyháza Január 21. 1882. Lukács Ödön, ref. lelkész esperes. (i) A nyíregyházai kereskedő ifjúság által, saját könyvtára javára f. hó 21-én rendezett tánczestély, tekint­ve a csinos termet s a megjelent közönség tánczkedvét és kedélyességét, megállta helyét. De biz az népesebb is lehetett volna. Feltűnt, hogy épen a kereskedői osztályból többen, akik ott lehettek, sőt lenniök ott kellett volua, hiányoztak. Az egylet titkára által beküldött köszönet-nyilvánítást és a felülfizetők névsorát íme itt közöljük. # (Jelentós.) A helybeli » kereskedelmi ifjúság ön­képző és segélyző egylete* kellemes kötelességet tel­jesít, midőn az e folyó hó 21-én saját könyvtára javára rendezett bálból kifolyólag, nyilvánosan megköszöni Groák Zsigmondné úrnőnek azon szíves készségét, melyszeriut a bálanyai tisztet elvállalni s ez által az estély sikerét biz­tosítani kegyes volt; nemkülönben Remenyik Ottilia kis­asszonynak a kokárdák és egyéb díszletek készítése kü­riil kifejtett buzgólkodásáért. Nem kevésbé érdemli őszinte köszönetünket a rendezőség, élükön Csapkay Jenő úrral. Forró hálára köteleztek bennőnket végül a megjelent hölgyek és urak, valamint a szives felülfizetők is, akik­nek neveit ezennel van szerencsénk köztudomásra hozni. Felülfizettek ugyanis: Groák Zsigmond ur 25 frtot, Csapkay Jenő ur 10 frtot, Stern Jenő ur 6 frt, Szopkó Alfréd, Ungár Lipót, Gredig Tester és Hausig, Bleuer Sámuel, Kerekréthy Miklós, Weinberger Ignácz (Kis­várdáról), Vörös Gyula (Mátészalkáról) urak 5—5 frt, Andrei Gyula, Kubassy Arthur, Flegmán Berti, Blum­berg József, Haas Ignácz. Feszt László, Török Péter, Glűck Ignácz urak 3—3 frt, Kovács P. Pál, Reismann Mózes, Polatschek József, Éles Lajos, Silberstein László Cziucz Jenő, Éger Márk, dr. Gara Leó, Ferdlicska Rudolf, Cseh Béla urak 2—2 forint, ifjú Orbán Károly, Friedman Mór, Krauczthor S. Rosenfeld Jaques, Emmert József. Kubassy Gusztáv, Haas Ignácz, Förstner S., Kranczthor Adolf, KreizUr Jakab, Káluay Sándor, Lederer Ignácz, Kerekes Lajos, Hoffman Adolf, Fleg­mann Lipót, ifj. Szamueli Lajos, Klein Dezső, Weinberg Izidor, Spitzer Mór, Roth Károly, Kellner E., Horovitz Jakab, Katz, Lajos, Herz Arnold, Fraenkel Jenő, Mandel Sándor, Orbán Károly urak 1—1 frt. Piringer és Jóba 3 frt 40 kr.Azegylet nevében: Deutsch Adolf egyleti titkár. — A nyíregyházai nőegylet, saját árvaháza javá­ra, f. é. februárhó 18-áu a uagyvendéglő táncztermében reuniót rendez, amelyre a n. é. közönséget a rendezőség tisztelettel meghívja. Belépti dij: személyenkint 1 frt, családi jegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók: Gredig és Tester urak czukrászdájában, Kálnay Sándor és Tahy Miksa urak üzletében és este a pénztárnál. Csak hírlapi tisztünket teljesítjük, amidőne reuniót a n. é. kö­zönségnek figyelmébe a legmelegebben ajánljuk. (!!!) A »Magyar irók sególyegylete" és a »Ma­gyarországi hirlapirók nyugdíjintézete,* saját czéljai javá­ra, f. évi. februárhó 4-én a » Vigadó* összes termében zártkörű farsangi ünnepélyt rendez. Jegyek csak a már szétküldött meghívók előmutatása mellett válthatók feb­ruárhó l-ig délután 2—4 óráig az írók és Művészek Társaságának helyiségében, azon tul a bál estéjeig a bálbizottság irodájában. A jegyek az ünnepély összes számaira érvényesek. Jegyek ára : Nagy páholy 50 frt. Kí3 páholy 30 frt. Körszék 7 frt. Személyjegy. 5 frt. Családjegy 2 személyre 9 frt. 3 személyre 12 frt 4 személyre 15 frt. azon tul minden személy után 3 frt. Felülfizetések a jótékony czél javára köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az t üunepély prog­rammja a következő: I. A vigadó nagytermének és a lépcsőháznak bemutatása elektromos világítás mellett II. A nemzeti szinház ez esti opera előadásának bemuta­tása, telefon összeköttetés utján, a vigadó 3 számú ét­termében. III. Drámai előadás és szavalat, a viga­dó kis termében felállítandó színpadon (Előadják a nem­zeti szinház művészei.) IV- Operai és zenei előadás ugyanott. (Közreműködnek a nemzeti szinház operájának s a népszínháznak művészei.) V. Élőképek és csoportoza­tok, rendezi Zichy Jenő gróf. VI. Mindezeket követi és bezárja a tánczestély. A programm I. II. III. számai esti 7 órától 9-ig, a IV. és V. számok 9-től 10-ig, a VI. sz. 10 órától kezdve a társaság együttmaradásaig tart. Az ez ünnepélyt rendező bizottság élén gr. Károlyi Gyula, Urváry Lajos, Pompéri János, gróf Andrássy Tivadar és báró Radvánszky Géza állanak, oldalaik mel­lett a' nemzet legjelesebb főuraival, íróival és művészei­vel. Az eddig mondottakból is kiláthatják tisztelt olva­sóink, hogy mily nagyszerű leend ez ünnepély. Mi ré­szünkről a legfényesebb sikert kívánjuk hozzá. A tisztelt rendező-bizottság pedig, amely a szerény »Nyirvidék* szerkesztőjéről is kegyes volt megemlékezni, egy »Meg­hivó* küldése által, fogadja a vidéki sajtó nevében leg­őszintébb és legmelegebb köszönetünket. A meghívót már felküldtük pesti egyik tudósítónknak, hogy az ünne­pélyen bennőnket képviseljen. Felhívjuk e helyütt olva­sóink figyelmét »A Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjin­tézete* kezdetű újdonságunkra. Méltóztassanak azt elol­vasni figyelemmel és hazafiúi kegyelettel. Öleljék keblük­re az ott érintett országosan fontos ügyet és ápolják azt szivük melegével. (m.) A nyirbaktai olvasó kör, saját könyvtára javá­ra, folyó évi február 5-én, az ottani nagyvendéglő termé­ben, zártkörű táuczvigalmat rendez. Beléptidij: személyen­kint 1 frt, családi jegy 3 frt. Reméljük, hogy Nyir-Bakta és vidéke lelkes közönsége, mint máskor, ugy ezúttal is tá­mogatni fogja a derék olvasó körczélját s minél számosab­ban fog megjelenni a jó hírű táncmulatságon. X A mult héten egyik este sajátságos tünemény mu­tatkozott északkeleten, ami télen minden esetre ritkaság. Ugy tetszett, mintha többször villámlott volna. (=) A nyírbátori ifjúság folyó 1882-dik évi feb­ruár 11-én, az ottani nagyvendéglő táncztermében, jóté­kony czélu zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 2 frt, családi jegy 4 frt. -f- Wlihálydi községben a ref. lelkészi állomás.a n. t. Béressy Dániel urnák Érsemjénben lett megválasztásával, üresedésbe jővén, biztos forrásból származott hír szerint, Kolozs Barua ujfehértói segéd lelkész hivatik meg eme lelkészi állomásra. Említenek ugyan más neveket is; ez idő szerint azonban t. Kolozs Barna ur egyhangú megvá­lasztása bizonyos. (!) A hadmentessógi adónak a közép és legalsó nép­osztályhoz tartozó védköteles, de nem védképes hadmen­tességi adóköteles ifjakra nézve leendő leszállítása tárgyá ­ban, a pénzügyminiszter felirati uton szintén megkerestet­ni határoztatott a szabolcsmegyei közig, bizottság által. (Hymen) Görög Pál bökönyi gör. kath. lelkész urat az atyai örömök egyik legszebbike érte közelebb. A derék lelkész urnák Gizella leánya ugyanis, folyó hó 23-án vál­tott jegyet Göuczy Nándor végzett papnövendékkel Hajdu­Doroghon. Áldás frigyökre! (b.) A »Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézete* az 1881 ik év társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. Julius elejével alakult meg az intézet s már is negyvenezer forintnál nagyobb az alap­tőke, melyre szert tett. Ez összegből körülbelől tizenhárom­ezer frtot a tagok saját befizetései, törzsbetétei és kötelez­vényei képviselnek ; huszonhétezer forintot, részint kész­pénzben, részint kötelezvényekben a jótékonyság áldozott az intézetnek. E tőkével azonban a kitűzött czél még nincs elérve, sőt még alig van megközelítve. A bécsi sajtó nyugdíjintézetének, aConcordiáuak, uyugdij alapja(alig hét évi fennálása után) több mint nyolczszázezer forint, s ha a magyar sajtó igazán gondoskodni kíván jövőjéről, neki is el kell jutnia oda, hogy ez alap tőkéjét százeze­rek szerint számithassa. Van is kilátás reá, hogy ez in­tézet ügye nagy lendületet vesz. Remélni lehet, hogy az országgyűlés állandó országos segélyben fogja részesí­teni, hogy a főváros is fölveszi azon intézetek sorába, melyeket évenkint hathatós anyagi s erkölcsi támogatá­sában részesít. Ez azonban még mind nem elég. A hírlapiro­dalom, mely Magyarország miuden közügyét, a legtávo­labb vidékét ép ugy, mint a legjelentősb központok ér­dekét, mindig önzetlenül fölkarolta és támogatta ; mely nemzeti czélokra humanistikus intézményekre és a szük­ségben szenvedők megsegélésére csak az utóbbi huszon­öt év alatt több milliót gyűjtött, elég a magyar tudo­mányos akadémiára 1860-ban, az alföldi károsultaknak 1863-ban, az 1848/49-ki honvédeknek 1867-ben, a hon­véd menedékházra 1869-ben, a miskolczi, budapesti, sze­gedi, alföldi stb. árvízkárosultak a hetvenes évek folya­mán eszközölt gyűjtésekre utalni), a hírlapirodalom meg­érdemli, hogy ez alapjáról, melynek érdekében kérőleg fordul a közönséghez, az ország minden pontján megem­lékezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társasá­gaink, melyek létesítése sok helyt egyenesen a sajtó közreműködésének köszönhető, egyesületeink, melyek a sajtó önzetlen támogatását oly sok év hosszú során kérésziül tapasztalhatták, uemesen há­lálhatják meg azt, ha adományaikkal, az év végén fel­osztásra kerülő nyereményükből, ez ifjú intézetet, mely­nek pénzeit a budapesti Első pesti haz ai takarékpénztár kezeli (az adományok is ide küldendők), fölkeresik s jó­tékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét is biztositni segíti. — Az előkelő zsidó körökben, mint a lapok hozzák, mozgalom indult meg a fővárosban, a Szent István szobrá­nak felállításához szükséges pénzerő megteremtése czéljá­ból. A mozgalom élén leginkább ifjú hölgyek állanak. Az alakuló gyüléat már meg is tartották, ahol is ha­tározatba ment, hogy a hazafias czélra a zsidó körökben gyűjteni fognak; a mellett még az idén tánczmulatságot is rendeznek. A bizottság a fővárosi zsidókörök minden réte­gébe küld gyűjtő iveket. Ezen kívül vidéken is szándékoz­nak ily bizottságokat alakíttatni a vidéki lelkes zsidóhöl­gyekből. A legszebb siker koronázza nemes működésüket izraelitatestvéreinknek! Szivünkből kívánjuk. (b) Róthfeld Ferencz ajaki lakos saját, valamiut Róthfeld Mariska, Kornélia, Malvina, Miklós és Hermi­na kiskorú gyermekei vezeték nevét Radnai-ra változtat­ta. A miniszteri engedély már le is érkezett. (!) A közös hadsereg magyartalansága ellen általá­nos a panasz. Annál jobban esik most azt hallani, hogy Szegeden egy tábornagy az egy éves önkénytesekhez igen szép magyar beszédet tartott, s megígérte nekik hogy ma­gyarul is elfogadja tőlük a tiszti vizsgát. Hasonló újságot hallottunk Nagyváradról is. Ugyanis az ott állomásozó 37­ik ezred parancsnoka rendeletbe adta ki, hogy minden tiszt megtanuljon magyarul s egy felügyelő bizottságot ne­vezett ki a végből, hogy őrködjék a parancs foganatosítása érdekében. Erre is el lehet mondani, amit Fülöp mondott Posa marquisnak a »Don Carlos*-ban, hogy t. i. »Spitt kommt Ihr, Doch Ihr kommt*. (Jobb későn, mint soha.) (g.) Karász község ugy látszik Ázsiábau fekszik; mert csak ott történhetnek oly dolgok, mint legközelebb Karász községben. N. J. ottani lakosnak követelése volt a községen. A község nem fizetett, N. J. tehát lefoglal­tatta bíróilag F. Gy. ottani birtokosnak 150 frt köz­költség-tartozását. A község még akkor sem fizetett. A 150 frt tehát nyilvánosan elárvereltetett. Megvette ma­ga a felperes N. J. 5, mondd ót forintért. A költség 15 frt 26. kra rúgott. Miután N. J. követelését a 150 frt közköltség vételára, az 5 frt nem fedezte: valószínű, hogy a derék polgártárs a többi közköltség tartozáso­kat is lefoglaltatja, elárverezteti és megveszi. Ugy tud­juk, hogy a karászi elöljárók és jegyző: még mai na­pig is bsnn ülnek — a hivatalos székben! %* Vasmegye német hangzású községei, mint a fő­városi lapokból olvassuk, magyar nevet nyernek. Varme­gyét igen sok megye követhetné e tokintetbeu.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom