Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

Nem kel! e két alaknál sokáig késnem. Olvasóim ismerik őket és ragyogó szereplésüket. Az egyik külföldre menekült liontiui fájdalmaival, most is él; a másik elveszett nyomtalanul. De emléke élni fog Örökre, miként ő maga megjósolta , Jövendöl/s* czimü költeményében: • Varjai' u ilm»k n«n bxiuümk . Takarjon bár • umfixtél DM nc«c kullú Hátinak Anyám ' «okj. urukkuo él'« A vihar elvonult az őrsiig fölött, véres nyomokat éa évi.**t hagyva uiaga után. l

Tj korszak állott be A feledés és a rendszeres muukálkodás, az ujjáalkotás nehéz munkájának •ulyos korszaka. A régi vezérek helyébe ujak léptek, hogy megkezdjék az ország reconstructióját. Az ujvezérek Deák és Arany lettek. Nagy Wl és Berzsenyi korától, igy értünk el Deák és Arany koráig. Amazok csak ébresztgették a nemzetet; Széchenyi és Vörösmarty már öntudatra ébresztették; Kossuth és Petüti nemzeti tettekre, világra szóló mesés cselekvésre lelkesítették az általuk átalakított, mondhatni újra teremtett nemzetet; Deák és Arany pedig kikötőbe vezették ez oly sok vihar-latta nemzetet, a békés összműködés és önművelődés révpartjába. Deák és Arany mindketten philosophok voltak. Deákot elnevezte a nemzet az .Ország bölcsének.' Aranynak .Enyhülés' és „Fiamnak" czimö költeményeiből szintén a bölcsész szól az olvasóhoz. Deák érvényre emeli a loyalis, a higgadt feliratot a határozat ellenében. Arany megírja „RendűletUnid' czimö mérsékletre s politikai bőlcseségre intő költeményét: • Hallottad a izót ; arcnduletlenulc 't Ábránd hiúság, muló kegy, jaTak, — Lenn a sikamló tér, ayomáa falul. Vész éa gyalázat el ne rántaanak. Ób! értad meg e azót árban éa apályon, — Síirt, habok kózt — hűséged megálljon !« K két legújabb korszakalkotó alak munkássága is oly párhuzamos. Deák követte Kossuth reformjait ; csakhogy csendesen készítve elő hozzá a talajt és a közvéleményt. Arany rendszeres iskolát teremtett Fetőti lángleikének reformjai nyomán. Nagyon természetesen; hiszen épen Petőfi hagyta meg egyik költeményében Aranynak, hogy: »Mit én nem egeszen dicatelenül kezdek, Folytaid te barátom teljes dicsőséggel !« Arany Petőfinek e jóslatát fényesen betöltötte. Most egymás mellett ragyog nevük, a magyar nemzet történetének legfényesebb lapján és a hálás nemzet nemes szivében. Igy hatott egymásra az országos közélet és a költészet hazánkban, rövid virágzásuk óta. Ily szoros összeköttetés van a társadalom és az irodalom kőzött. , A legfontosabb befolyást állami életünkre és társadalmi mozgalmainkra, minden esetre Petőfi és Arany költészete, s Kossuth és Deák politikája gyakorolták ; bár különböző irányban, de mind négyen egy czél felé törekedve; t. i. helyet készíteni a magyar nemzetnek a szabad és müveit népcsaládok tűzhelyénél. A/ ő életük nemcsak az irodalomtörténetéi, hanem a nemzet országos tőrténeté-é is. A magyar nemzet tisztelettel hajol meg érdemeik előtt s büszkén nevezi őket sajátjának. Legyen áldott emlékezetűk! (y.) Straw Bili nem félt a levélírástól. Nelli már rnenyassiouy volt, nem lehotett semmi veszély. Dili levele nem maradt válasz nélkül. Nelli pár napi gondolkoiás és elhatározás után válaszolt Bili levelére, meghívta Bilit esküvőjére, amelyet három hét múlva szándékoznak ugyan megtartani; de ha Bili előbb érkezik meg : előbb is megtarthatják. Végül tudatta Nelli, bogy ö is ajándékozik meglepni valamivel Bilit. Straw Bili eladta birtokát A csinos kis összeggel, amelyet birtokáért kapott, sietett hazafelé. Elindulását •lőre tudatú. Útközben többször édesen gondolt Nelliro ; sőt még azon hitbeu is ringatta magát, hogy hátha Nelliék várnak reá De sem az érkezekor az állomásnál, sem a Ferry B

osmii.i1, sem ax ioensö, setn a túlsó parton uem váru senki Beült egy Street Cárba s az ismerős utczákon egyenesen Nelliék Ukáva felé hajtatott. Miért ne szállna oda, binen Nelli menyasszony? Nelliék lakiaira érve, csöngetett, az ajtót kinyitották, fölment a második emeletre s ott találja magát szemben Nellivel. — Igen örvendek, hogy nmét láthatom ke^ yedet miss Nelli I — Udvözlé Bili Nellit! majd megbajtá magát a jelen volt ünnepélye* kinézésű vendégek előtt; akiknek jelenlétét egyáUlában nem tndu magának megmagyarázni. — Isten bozU Mr. Straw t Engedje, hogy bemutassam önt ezen uraknak é* viszont Mr. Wheel wight Mr. Carver. Mr. Straw Bili. Volt a rövid bemutatás. A bemutatott két tend.'g körülfogták Straw Bilit s igyekeztek megnyugUtni, hogy ismeretségük nem fog. Strawre uézve kellemetlen leuui. — Igen, igen Straw ur! — szólt nyájasan Nelli— Mi vártuk önt. Igen szép, hogy megtartotta szavát Iuie itt a Meglepetés, amit levelemben önnek Ígértem. Ez urak egyike lelkész, aki most azonnal eszközlondi egybekelésünket. Megyei közcsrészséa:ü?yünk a hivatalban. .Velemenyes jelentes a központi egészségügyi bizottságnak f M májushó 4én tartott gyűléséből, Stabo'csmegye közönségének ez idei első évnegyed'! jjflfftrff— k-lt 1. u4wm határozatára, mely a* alispáni jelentés által felmerült 1881. évi mostoha egészségi viszonyok és igen kedvezőtlen halalozási arány következtében hozatott és a bizotságnak kiadott avégre, hogyan és mimiidon lehetne a megyében előállott nagymérvű halálozást meggátolni.« (Vége) 3. Harmadik okául említendő fel a nagyobb halandó-águak a nép szegénysége, mely a föntebb vázolt elemi csapásuak is főokozata annak vidékén; de előidézője megyeszerte. sőt az egész ország területére nézve az 1881-dik ív termékbem mostohusága és az elviselni kényszeritett, folyton növekvő országos teher. Csak alig és igen keservesen volt számtalan családnál látható a mindennapi keuyér; sőt az éhhalál nagyjótékonyságu szerény ellenszere, a burgouya is, mivel nem termett és akinél valamicske termelék összekerült is, elemésztette a pálinka-kazán átkos gyomra. Ennélfogva a földnépe, nem válogathatva a táplálóbb eledelekben, éhségét csak elaltatni, nem kielégíteni kéuyszerült a legsilányabb gyomor töltőkkel, a melyek azután elernyeszték az emésztési működést, elfocyaszták az izmokat és kimeriték a munkabíró erőt; végre is prédájává tevék az organizmust az ellenállást nem találó gyoaior és bélhurotokuak, amely bajoknak geniusa akkoridőben uralkodott, és sok más életfogyasztó betegségeknek. Ez esetben ú a mellőzhetetlen emberies gondolkodás és érdeklődő felebaráti szereteten kivül, amelynek magunkból kell kitelni, csak az állami körül- és előrenéző kormánynak lehet és kell segíteni, hogy az általános folytonos auyagi hauyatlásnak eleje vétessék; különösen pedig a nép auyagi jobbléte és életszivóssága gyarapittassék és a halálozások rovata kévésbbé tömött legyen. E végre a szegény betegeknek gyógyszerhez való jutása is könyebbittessék, ingyen adatván ki a szegénynek bizonyítvány, s a kevésbé szegénynek hitel, a gyógyszertárban az elüljárók garantiája mellett. De nemcsak ezen anyagi nyomorok tetemessége szaporította 1881-ben a halottak számát; hanem volt és van, országosan állandóau dúlva a keresztyén családok viszonyaiban erkölcsi nagy betegség, t. i. a nép miveletlenségt és a józan orvosi kezeléstől való idegenkedése, valamint a gyermekek nagyobb számától való iszonyodása. Népünk nagyobb részén, betudva a veleszületett ügyes észjárást, alig vehető észre az iskolai csiszoltságnak valami nyoma. Különösen pedig az egészségtudománynak, mely ót egészségi feltételeinek megszerzésére és becsülésére hiriiá, vagy amely megtántorodott egészségének józan útou-módon való visszaszerzésére sarkalná, vagy amely az azt fenyegető körülménytől való óvakodásra intené, fogalmával sőt érzékével sem bir. Betegségét, az istenről való helyes felfogás hiányában, istentől küldöttnek hiszi, a mi egy a fatummal; ezért azt buta megadással türi 8 csak ha már a halál félelme környékezi, közli némelyik egyetlen egyszer, orvossal, hogy elmondhassa, inikép már »Doktorok is voltak körülte.* Hanem a magához hasonló szőrű kuruzslóban kitartó bizalmat helyez s annak józan okosságot gázoló üzelmeit türelemmel viseli. Ezen balság'is elfogultságából ered azután egy részről azon hite is, hogy megbetegedett gyermekének »nincs doktora*; — és ered más részről azon indolens kivetkezettségéből, hogy ha meghal a gyermek, legalább nem kell kenyérről gondoskodnia; úgyis marad még egy gondszaporitó, vagy tán kettő is. Igy lesz a szegénység, önmagát az embert és nemzetét is, melynek tagja, megtagadó büunek forrása. Itt országos fellépés hozhatná a gyógyító szert, alapjában kezdve, a gyenge gyermeknél a.z értelem és helyes okoskodás fejlesztésivel és a gyakorlati életre képezőbb tanításoknak behozatalával a népiskolákba; miudeuek felett pedig az egészségtudománynak alapos oktatásával, mert az erős physikai fejlettségű egészséges ember képes megszerezni magának utóbo ha kell, az abstrakt és életre való tudományokat is; mig a penészes Egybekelésünket? ! . . . Hogyan értsem ezt Miss Nelli ? ! Ez igen szop. Nagyon természetes is; de hát hol a vőlogény ? — Hebegte Bili zavarodottan. — A vőlegény itt van édes Bili. — Igyekezett megnyugtatni Nelli éi karon fogva Straw Bilit, a lelkész elé lépett. — Kérem tisztelendő ur! adja ránk az egyház áldásit Ez itt vőlegényem. — Szólt Nelli a karján volt Bilire mutatva. — Én-én!. . . Kérem. ... — Semmi kérem; semmi szabadkozás, — Vágott közbe Nelli atyja angol hideevőrüséggel. — Ou levele értelmében Nellim vőlegénye. Önnek meg kell esküdni leányommal Értette ? — Hiszen ha önök akarják : nekem nincs ellenvetésem. Csak Little Gcorgnak lett volna némi kifogása, de neui volt bátor-ága erélyesen fellépni. Hagyta a dolgot lefolyni szépen. C«ak mikor már az egybekelés megtörtént s miss Nelli és Straw Bili férj és nő lettek: vett annyi bátorságot az ex-vólegény felkérni az uj párt, mikép engedjék őt is közelükben maradni s adjanak ki neki egy szobát bérbe: mi utáu ugy is van kiadó lakásuk. Férj és feleség egyelértőleg összemosolyognak s elfogadják a szegény Little Oeorgot lakónak. Pár ér múlva Little ia rászánja magát a házasságra, a lakást felmondja és kiköltözik. De azért nem írják ki többé, hogy »Kiadó lakás*. Megtöltötték az eddig üres szobát saját emberségükből. Az öreg angol sem fél többé a könyöktől; hanem ha látja, lecsókolja azt szépen unokái arczáról. Rettenthetlenségét azonban még mindig emlegeti. Veje és Nelli jókat nevetnek rajta; a kis unokák pedig mesének tartják. tudósnak, vagy időelött elhaltnak hiábavaló az Ábrahám kebeléről való gyermekkorban szerzett fejtöltelék. Ezek után a szorosan megyéuk gondjára tartozó betegedési és halálozási körülmények említendők még meg nevezetesen: 5. Köznépünknek épitkezésbeli rosz modora, midőn nemcsak régi, de ujonuan épült házaikban is az apró és mozdíthatatlan ablakok mellett s az alacsony szobákban, nemcsak világosság és jó levegő nincs, de mégcsak levegő is alig van ; hanem vau egészségtelen gőz és penész. De mit moudjunk még azou szegény cseléd népről, kik a szolgálat kemény kenyerét evén, uraik fösvénysége és embertelen gondolkozás módja miatt, földalatti putrikban lakni kénytelenek. Ezekben a lakásokban , csak csonevészés, de uem életfejlődés eshetik meg. És ha iljeu helyeken, miut kedvező melegágyában, a nagy zsúfoltság mellett, auii rendesen megvan, valami ragályos küteg vagy hagymáz üt ki, ott csak a sinylődésnek és a halálnak lehet uralkodása. A lakások építésére uézvo a lakosokat kellene jobb ízlésre szoktatni, hogy az egészség követelmén)eit munkájokban szem előtt tartsák s lassankint czélszerübb házak álljauak elő a miuden pocsolyától és rondaságtól meaten tartott utczasorokban. A földalatti gurgyékat illetőleg pedig, felkérjük a megyehatóságot, hogy a már egyizben, a mi előterjesztésünk következtébeu, hozott határozatát legyeu kegyes tovább folytatni és eredméuyre juttatni. 6. Még egy sajuos piszkos forrású és testre lélekre pusztító hatást bizonyító rosz szokására a népnek kell a figyelmet felhívnunk, s ez a pálinkának mód nélküli fogyasztása. Szomorú kifolyása ez részben a szegény ember terhes életének, általában pedig az alávaló nyerészkedésnek És a mily ártatlannak sőt, erősítőnek, vidámitónak tetszik annak majdnem orvosság gyanánti élvezete, oly veszélyes előkészítője aunak ildomtalan használata az asthenicus betegségeknek és halálra érlelő sorvatagságuak, a szervezet eleruyesztése által. 1881-nek különösen téli és tavaszi hóuapjaiban napi reudeu voltak a tüdőgyuladások. És a tapasztalalat nyilván mondatja, hogy ezeu betegség akkor a pálinka ivóknál mind halál. lal végződött. Ugy véli az egészségügyi bizottság, hogy elég ezen uralkodó rákfenénkre rámutatni, hogy fogják fel ! ellene a hivatottak, társadalmi és törvényhozási utou, az irtó háborút. 7. Végre, ezen nagyfontosságú themában az egészségügyi személyeknek, a körorvosoknak és bábáknak megyéukben való rendezetlenségére kell refiektáluuuk; a minek minél előbbi rendes kerékvágásba igazítása, az egészségügynek csak előnyére szolgálhat. Az 1876 egészségügyi törvény intézkedése, a körorvosi intézmény életbo léptetése által, minden esetre üdvösnek nyilvánítandó az eszmét tekintve. De igy, a mint az, szorosan körvonalazatlanul, csak kidobva lett a gyakorlat' élet viszontagságos észlelő terére és egy tekintélyes tudományos rendűek tagjai uagy részben játékszerévé aljasittattak a nyers köznapiasságuak s méltatlan martalékaivá a keuyértelenséguek : az orvosi rend azt magára nézve szerencsétlenségnek s a tudományosságon elkövetett országos méltatl inkodásnak tekiuti és ór/i. A törvényhatóságok hivatalos vezérférfiainak melegítő ápoló karjaira volna szükség ezen gyenge növény fedezésére ós gyámolitására, hogy aczélba vett gyümölcs érésre juthasson s a nép és az orvos egymásnak ohajtott szolgálatot tehessen; vagyis oda működni, hogy a körorvos tisztes existeutziája biztosítva legyeu fizetésének bármely közpén/.tárból való rendes kiadása által. Szabolcsmegye 20 csoportra levén felosztva, azok közül ez ideig 8 van orvossal betöltve. A 12 betöltetlen közül ott véljük sürgősnek az orvos-választást, a honnan távol esik reudes orvos lakása. Ilyen volna az acsádi, karászi, gyürei és mária-pócsi; továbbá a dombrádi a hol januárhó-óta gyógyszertár van nyitva, orvos pedig nincs, a mándoki, bogdáuyi, gávai és löki csoportok végre, melyeknek székhelyein vau a járás ovosok lakása 8 igy orvos szükébea nincsenek, betöltetlen hagyathatnának. És utoljára a szülők és újszülöttek sorsáról való gondoskodás nagyfontosságú szompontjából, a bábarendezés volna sürgősen szükséges Ezen ügyben már pár évvel ez előtt megtétetett az első lép és a megyei köztanácskozmányban, ennek következtében a dolog további érlelése is megtörtént már, csak végrehajtását várja : hogy a temérdek elvetélések, szerencsétlen szülésok é^ csecsemők kora elhalásai, melyek mind a népszaporodás rovására esnek éi a kontár bábák babouás tudatlanságából származnak, megszűnte ttes^enek. Az adott szó. A társadalmat alkotó különböző néposztályok között semmi sem okoz annyi beciületbeli és anjagi veszteséget, mint az adott szónak meg nem tartása ; mégis azt kell tapasztalui.hogy ugy a müveit, mint az alsórendüeknél, annak megtartása veszélyesen elhanyagoltatik. Tagadhatlan, hogy az adott szó beváltását és beválthatását, sok minden akadályozza az életben; de leginkább kőt ok vau, mely azt csaknem minden körülmények közt lehetleniti. Vannak előre uem látott, véletlen közbe jött, leküzdbetlen akadályok, melyek a legerősebb akaratú, bccsülcte-nek nevezhető szóadó ebbeli kötelezettség t nem engedik leróni. Sok eset igazolja, hogy vannak emberek, kik annak nagyszerű voltát vagy nem értik, vagy érteni nem akarják ; könnyelműen adván szavukat oly dolgokban, melyeknek beváltására vagy képtelenek, vagy teljesen fölöslegesnek is tartják azt. Igen rég

rn belátták az adott szónak be nem váltásából eredő, » társadalmi rendet veszélyeztető károkat az emberek jobbjai. A különbözö korok műveltségéhez niértten, különböző utakon és eszközökkel igyekeztek ezt megszüntetni, vagy legalább gyors terjedésében akadályozni. Gondoljuk talán, hogy némi erkölcsi eredmény jutalmazta nemes fáradozásukat? Éppen ellenkezőleg történt és törtnik mais; mert a tapasztalat azt látszik igazolni, hogy a szószegés, a műveltség terjedésével, még gyakoribb kezd lenni. Szerintem az eskütétel uem egyéb, mint az adott szónak beváltására hathatósan serkeutő vallásos eszköz.