Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-03 / 36. szám

„IV V 1 R V I D £ re.** E tekintetbe'i soufl"urök sem biánjzanak. Elállnak a fogadott és fogadatlan prókátorok, koxtQk uem egy magjar birUp is, « azt prédikálják, hogy jobb lesz a megváltással míg néhány évig várni. A »I'ntktT Uyl* « többi kórt így okoskodik : »A megválta. elhamarkodott keresztülvitelére abwlute semmi -zükség •ÍDC.eu A sxázaJok óta fennálló vi.xonyok, két-bárom éven át még mindenesetre fenUrthatják maguUt tót azokat azon esetben, ha a tulgyors változás, resnec't.ve a «:• j*ró ,. nxagji müvelet magasabb érdekeket sértene, fenn i» k«U tartani. Való igai, hogy a földbirtok ti.zonyaira ét »i agrárius n.ozgalmakni tekintettel kelt leoui, • mindketiöre sehol «ím fordítandó DMvobb gond, mint épeu nálu k, ahol a löldbirlokua «muly képvisrli a le.; nagyobb « lófizetöket, kiknek antennája f. jóléte az álUm adóképeaségével karöltve jár; de »/ öasze.ég érdekei íelttlálUnak u egy etekén » az állam közhiteiének eMÜegM csonkítása folytán, okvellenul amazok sienvednének. Mis oldalról a megváltás »urgő, volt A azzal indokoltalik, hogy a regálé joved.lem egyetek keiében napról-napra csökken t tiogy tehát nagyon itt fúlna az ideje, hogy a tulajdonolok uiost jussanak egj tmtessiges tökéhez, miután kéaőbb kevesebbet kapnának Épen ezen argumentum az, mely a rögtöni megváltál ellen siói, mert uim volua helyes egy naprólnapra csökkenő javadalmat maga. áron megváltam s ex-n a réven, egjsek javára, ai össxeséget megterhelni; nmi is tekintve a/t, hogy olyan kölcaöuuek u tórletztese és kanuioxtatása, aioely egy folytonosan padó jövedelmi forrásra van fektetve, ai óhajtott biztosságot nem is nyújthatja. Bármennyire kiváuato- tehát a megváltás, ugy a kereskedelem » a forgalom szabadsága, mint a regaietnlajdonosok szempontjából, mi aunak elhalasztását azért is óhajianók, mert azon reményben élüuk, hogy a minisztérium erre jobb és alkalmasabb módot is találaud. Ili abban, ha az . gyesek feudálitá*át. a közs. g--k feudáhtása váltja fal, a kérdés megoldá-át nem találjuk ; de a művelet helye* voltának s a pénzügyi sikeruek biztosítékát abban biszsxűk rejleni, hogy a regalitást az állam, mint ilyen, saját maga fogja ig.nybe venni. A községek által történő megváltás az adózóknak nsiiyon is egyenlőtlen terheltetégét vonhatja maga utáu, ís legérzékenyebben a kicsiny Községeket a nagyok ki. m. l —vei lógja sujiaui. Megeshetik az is,hogy a kisközségek képtelenek lesznek a kamatok lefizetését, a kir. kisebb haszonvételek jövedelméből, törleszteni s majd adópótlék utján keresnek fedezetet, ami bizonyára az állami teherviselése használt erő apasztásával jár. Egészen másképen alakulnának a viszonyok, ha az állam a r. galeadót a maga számára hajtaná be. Ezeu adó-nem akar uktroy, licentia vagy tail czimen szedetnek, sigen tekintélyes jövedelmi forrásul szolgálna s absolute nincs értelme, hogy miért h ilas/tja el az állam a kedvező alkalmat, a közvetett adók eme leghálásabb neminek kiaknázására Az állam nemcsak könnyen fedezné a megváltás költségeit, de egyúttal oly adóforrást biztosítana magának, melynek jövedelmű idővel fokozható volni, mig a mellett az egységos adóztatás elvei szerint járhatna el.< Ezeket mondja nagy bölcsen a »Pesther Loyd.» Bocsásson meg a »Pe»tber Loydt tisztelt czikkelöje, de én nein lehetek vele egy véleményben; nem akarok érveinek nagyon is gyanús indokaira rámutatni; sok jó hazafi felismeri azokat igy is, s a sorok közt is kiolvissti belőle a tannlsáaot. A czikkező ellenmoudásokba is jó magával, miut az történni s/.okott oly ügy védelménél, am -ly nem egészen átlátszó. Art mondja egy helyütt a tisztelt czikkező, hogy : • Nem volna liehes egy napról-napra csökkenő javadalmat, migtis áron megváltani, s ezec a ré.en egyesek ja ára, az össxeséget megterhelni . . .« Más helyütt ism.-t igy nyilatkozik, hogy : »Az állam uemcsak könnyen fedezné a megváltás költségeit, de egyúttal olyan adóforráat biztosítana magának, melynek jövedelme idővel fokoibató volna < Értse aki akarja. Ami a regálejog ni ii jövedelmének csökkenését illeti, mint a »Pesther L>yd« czikkezője állítja, azt koreken tagndoiu. Mert habár itt ott csökkenik is a bérlet, nem kell feledni, i.ogy ma ax árverésnél, a bérlők rendesen usszo:nüködnek auynyira, hogy csaknem előre maghatározzák a bérleti árt, Tortént, horfy egy ajkaloiurasl az ifjú hölgy sétálui akart im-nui a parkba. On sétalova ;lást fog lenni -förmedt reá a lovagias férjjelölt, — killóubmi összetöröm ö nek c->utjait. Oly gvöngéd eljárás ez uraim! a mely mindenkit jogoaan báuiula.ra ragadhat. T<>bb ízben, beszéd alkalmával, sióba hozta az augol lör»> ti>boiók azon gondoskodását a házi békesség felett; ! lévén a hás ai állam alapja, mely szerint meghatározza el reUtölag még vastagságát HZOO botnak, relyhel a nót niegfeuyiteui lehet, s igy egész t lé kitelhető gyöng• d»ég«el kilátAaba helyette a szép arának azon biztató jövőt, tuely ót férje batulma alatt érheti. — Ez is egy m-'inyerö módja az udvarlásnak, s a lehető legArrékenjebb tanul) ixoujsag* a lovagias uorslomonk, minővel alig Ulálkoihatni uiAr a mai müveit cwrtAiyok kóréhen. Má« alkalommal tovább haladt Sir Leeds axon I u-gó«ágábau. hogy aráját jövöje felől lehető legtökélote». l>>en butosithaasa. lovagostorával tényleg meg is verte-. leérvén, hogy ba makacsságéról le ne.n mond rövididő alatt megmuxia (n lévén rókavadásxatok alkalmával legkedvesebb mulatsága), söt esetleg agvon veri. Erek és hasonló nyájassági nyilatkozatok uraim! tneggyőxöd'''sem sierint, semmikép sem alkalmasak arra, bogy egy ifju hölgy stuiban magunk iránt hajlamot íbreszsxQnk. Miss Cavdinál tehát okosan cselekedett, hogy felhasználta Sir LeeiUtól megmenekülni. Axonbau most Sir Lesd- kárpótlást követel kiadásaiért mjjon melyekért, azokért is talán amelyeket időkölben a kéj bölgyekra, s a szobaleányok megvesztegetés/re költött el? De mi jogalapon kérhet ó kárpótlást akkor, midőn M idame Cooke felmondó levele vételekor tanuk előtt igy kiáltott fel »Háln Istennek, hogy mo -xabadultam. a rosz portékától!* Azonban apósa még ekkor is arra kérte őt (el, de meg a szabad ipar is sokat árt ai italmérési javadalomnak. Ezeket nem szabad feledni, ha a regálejog jövedelmeit akarjuk mérlegelni. Itt van a példa Xyiregyházáu 1871-, Ti-, és 73-iki időszakban a korcsmáitatási jog jövedelmezett 41,296 forintot; 1874, 75. 76-ik évi bérleti időszakban 49,320 irtot; 1877, 76, 78-dú évi bérleti időközbea 46,451 frtot C

J»k az HőO, 81, 82-ki bérlet ütött ki kedvezótleuabbUl, 40,001 fnt .L Csakhogy ennak is meg volt ax oka a városi képviselet határozatlan magatartásában s a liexitáusok íutriguájában. De ha a legtisztábban folyik is le ax utőb'-i árverés, mécsem jelelhetni csökkenést; mert 4 év alatt igy is 13,193 frttai emeUadítt a italmérési jog utáuui javadalom. Továbbá a regálejog elhamarkodott megváltását nem látja szükségednek; mégis alább megrója a kormányt, hogy miért halasztja el az állam a kedvező alkalmat. a közvetett adók e.ne leghálásabb nemének kiaknázására ? A megváltást a cxikkexő ur az állam rész re, kívánja eszközőlui, nem a községek által; ig"u jól tudván, hogy az állam nyoUzvan néhány milliót nem oly könynyen kap. a mai viszonyok közt. még mellékes érdekekre való tekintet nélkül is. mint kapnának egyes községek egyes tőkepénzesektől. Bármiut okoskodjunk e kérdés fölött, nincs helyesebb és gyakorlatiasabb mód, mint az, hogy a regalejogot a községek váltsák meg és pedig haladék nélkül. A regálejog tulajdonosok hozzák meg a hazának azt az áldozatot, bog. hosszabb törlési időt engedjenek a megváltásoknál : hogy a köz«égek maguk nagy megerőttetése nélkül telje-ithessék a megváltási összegek törlesztését. Tanszerkiiillitás (a tSzabolcsmeyyei ált/dános tanitóegyletc által rendezve.) A tanszerek a róm. kath. iskolai épületben, három teremben vauuak igen ügyesen és csinnal kiállítja. Az első teremben mindjárt a bejáratnál balról az óvodai tanszerek ; jelesen : a) Fröbel-féle taneszközök, játék szerek és munkák. A munkák közt vanuak : papir-füzés, papir-tüzés, papirkivarrás (különféle sziuü selyemmel és haraszttal) és borsó-munkák ; b) gyermekkerti taueszközök és bútorok. Ugyan e teremben vaunak bereudezve a I. II. III. IV. osztálybeli tanszerek és tankönyvek, úgymint az /. és II. osztályból 66 drb szemléleti kép a nézlnti oktatáshoz; fali olvasótáblák Gönczytől, Báránytól, magyar, uémet és héber nyelven ; biblia tanításhoz szükséges színezett képek 2 könyvben, 60 darab ; számoló gép 4 féle, (köztük kiváló a Fürth-féln); rajzok az elemi rajztanitásboz vászonra húzva és kivágott rajzminták; szemléleti képek a növénytan tanításához 13 darab; természetrajzi kisebb képek (az állam által kiadottak) 15 dirab; s a megfelelő tankönyvek. A Illés IV. osztályból: természetrajzi nagyobb képek 50 darab; boneztani kép 1 drb (2 alakkal); két földgömb ; Szabolcsmegye kis térképe (Hatschektől) ; Szabolcsiiipgye nagyobb térképe Stoffan Lajos nyíregyházi evaug. tanítótól; Magyarország térképe (Lauschmantól); Osztrák-magyar birodalom térképe ; Európa térképe ; Palesztina térképe; Budapest főváros átnézete; moszatok, gombák, keméuy papirra lenyomva 8 darab; két szekrény rovargyüjtemény; 1 majom és 1 bagoly csontváz; 2 függő czinke-fészek ; 2 drb dámszarvas agancs; a méter mérték nemei (1 példány); a megfelelő tankönyvek ; mutatváuy példányok a mulasztási és előmeneteli naplóból s a népiskolai bizonyítványból. (Belicza József fővárosi tanítótól.) A második teremben az V. és VI. osztálybeli tan szerek és tankönyvek, ugjmint: t'gy domborművű és 4 darab kisebb földgömb; az öt világrész térképe; Magyarország térképe; Magyarország térképe a reformáczió idejében ; az osztrák-magyar birodalom térképe, 4 drb boneztani ábra; egy darab csillagászati térkép ; egy szin scála, 8 drb szemléleti kép a természettan tauitásához ; a megfelelő tankönyvek és Írásbeli dolgozatok ; 60 darab természettani ábra az áshogy meujeu, s hozza vissza a szökevényt. — »Önnek ke.l véért — válaszolá — megkísérlem, de magamért soha.s Azoabau első gondja volt apósa egyik inasát Miss Turpiuhoz küldeni egy oly ro-szul irt levéllel, hogy az olvasásban kevésbé gyakorolt szip Miss kénytelen volt azt az inasnak, ki hozta, olvasás végett átadni. A derék szolga azután értesítette a szép hölgyet, miszerint neki Sir Leeds 2000 font Kterlinguyi ajánlatot tesz, ha elfogadja és meghallgatja. Miss Turpin e számokat olvashatóbbaknak találván, mint a levelet, kedvező választ adott, ós Sir Leeds a helyett, hogy megszökött arája felkeresésére indult volna, beszállásolta magát Miss Turpin lakásába minden további cefimonia nélkül, mely eset felöl kérem Miss Turpint is kihallgattatni. Lord Ellonborugh eleget tette kiváuságnak, s MisTurpin egyáltalábau uem tagadott semmit. .Mindexek után a főbíró a nemes Lord azon eredményhez jutott, miszerint kijelenthette, hogy Miss Cavdinal okosan cselekedett ugyan, de nem törvényesen, s igy pőrét elvesztette, s az eskttdtazékin..k feladata leeud a kártalanítási össxeget meghatározni. A esküdtek azonnal elvonultak a szokott tanácskozás végett. A közönség feszülten várta viszatérésüket. . . mert K közönség határozottan Miss Cavdinal résxén volt, s a főbíró Ítélete nem elégitette ki. Vegru visszajöttek ax esküdtek, s kijelentették : »Vádlott bünós . . . s kártalanításul köteles fizetni — ... egy Schillinget. A közönség hangos hahotára és tapsra lakadt Sir Leeds, hogy hitelezőit kikerülje, még azon nap beirU magát az öngyilkosok nemes clubhjába. vány és növény világból; miuta-ásványgyüjtemény, Szlabószky gyranáziumi tanár ur által bereudezve; jegeczalakok kemény papírból kivágva ós összeállitva ; 7 darab állat borszeszben; (1 polip, 1 galaudócz, 1 ttiköucz, 1 közönséges uszó sikló, 1 íestői.cz, 1 szalamandra és 1 scorpió.) Természettani eszközök: planétáiium, tellurium, gőzgép, két karu légszivattyú, szökőkút, Morse távirója (felszerelvényekkel), delej-villan> gép,Wolta-féle oszlop, Frieckféle villauykészülék, Smeo-féle villamos készülők, galvano-plasxtikus készülék, Dániel féle villanytelep, Polichord Archimedes készüléke, Syrén. Stroboscopikus dob (hat képpel; camera abseura, nyomó és emelő szivattyú (üvegből). tüzfecskeudő minta, (üvegből), Heron lapdája, vízkalapács, érverő, tizedes mérleg mintája, lejtó, inga, csigasor. tüzmérő, Haldalt készüléke, Geissler csövek a villanyossághoz, delej-patkó, Nicholson-féle areométer, delejpáleza, delej-tü, készülék sói; elboutásához, vizbontó készülék, közlő csövek, készülék a fohadékok kiterjedésének megmutatásához, homorú és di.mboru leucsék, Müller-féle fénytörési készülék, Leydeni palaczkok. A harmadik teremben a tanitói könyvtár, a nyií*eg) há. ai tanítók rajzaik és lombfürészeti kézmüveik, a női kézi munkák és a madárgyüjtemény vannak elhelyezve. A könyvtár tartalmaz: szépirodalmi, tudományos és neveléstani műveket, tankönyveket, vezérkönyveket, folyó iratokat, és kézi atlaszokat és történelmi képeket. Itt vau kifüggesztve egy >Magyarország térképe* Stoffau Lajos nyíregyházai evang. elemi tanító által szabad kézzel rajzolva, amely első tekintetre nyomott műnek tűnik fel, csak közelebbi és erősebb megfigyelés után látja a szemlélő, hogy a ritka ügyességgel készített térkép, kézi inü, László Jánostól két csinos kép, Habzsuda Dáuiel nyíregyházai ev. tanítótól 4, (2 eszményi, Petőfi Sándor, és a nyíregyházai ág. evang. templom, holdvilágnál véve le.) Pazár Istváu nyíregyházi tanítótól szinte van 4, Andrej Sámuel tanítótól 2 kép. Lombfürészeti kézmű van 15 darab; 12 Wichs Lipót nyíregyházai izr. tanítótól, 3 darab László Jánostól ; és lombfürészeti eszközök. Női kézimunka 80 darab van kiállítva, amely szám, tekintve az intézeti szünidőket, igen szép és kielégítő. E muukák leginkább Löfkovits Ignácz és neje, s Pachrnayr Fáni nevelő intézetükből kerültek ki, s a mübirálatot bátran kiállják. A madárgyüjtemény 62 darabból áll, köztük fekete gólya, túzok, vándor sólyom, királyi sas, fajd, fáczán, fehér veréb, rózsa-seregély, több faj vadkacsa stb. élethűen és szakértelemmel tömve. A rendező bizottság valóban kedves szolgálatot tett e kiállítással nemcsak magának a tanügynek, de a kiállításban nem minden tíapi élvezettel gyönyörködő közönségnek is. Reméljük, hogy e kiállítás nem volt az első és egyszersmind utolsó is; sőt inkább hisszük, hogy a legközelebb rendezendő kiállítás, sok tekintetben felül fogja mului az elsőt; amely, habár kellő csinnal és renddel vau is eszközölve, nem egészen hézagtalan. Ezt azonban korántsem mint hibát, vagy mulasztást kívánjuk vétetui; mert igen jól tudjuk, hogy a rendezőknek mily uehézségekkel kellett e téren megküzdeniök. (y.) TANÜGY. r t e s i t é A szabolcsmegyei általáuos tanítóegyesület elnöke, gróf Dessewffy Aurél ő méltósága, sürgős teendői miatt, e napokban Budapestre elutazván, a f. évi augusztus 30-ra kitűzött megyei tauitóegyesületi közgyűlés szeptemb. 9-óre halasztatott el. A közgyűlés ezen elhalasztásáról a választmány levelező lapok által tudósította az egyesület vidéki tagjait; jelezve egyúttal, hogy a rendezőbizottság a tanszerkiálitást aug. 30-án megnyitja. — Viszonyainkhoz mérten a szépen berendezett tanszerkiállitás számos tanügy barát és tanférfiu jelenlétében ünnepélyesen meg is nyittntot, s egyszersmind felhivattak a tanítóegyesület tagjai, a nevelésügy lelkes pártfogói, hogy megyénkben ezen első tanszerkiállitást szeptember 10-ig meglátogatni és melegen pártfogolni szíveskedjenek. Lelkészek, tanítók, elöljárók s mindazok, kiknek a nevelés magasztos Ugye igazáu szivüköu fekszik, meglátogatják ezen tanulságosan berendezett kiállitást, s levetve az érdekfagyasztó közönyt, nem hajtva a nemes czélt hátráltatók gúnymosolyára s egyes szerepelni vágyók nemtelen rágalmaira, megyei tanítóegyesületünk szellemi haladását tekiutve, ügyszeretettel veendnek részt a szeptember 9-én délelőtt a megyeház terméheu tartandó közgyűlésén. Az elnökség. Értesítés A nyíregyházai ág. ev. összes népiskolákban, —az iskolatanács határozata szerint —, a jövő tanévi beiratások szeptember 5-éu, a rendes tanelőadások pedig 14-én kezdődnek, miről a t. szülők és gyámok tisztelettel értesíttetnek. Pazár István, ez évi igazgató tauitó A nyíregyházai városi felső leány iskola. A néhány nap múlva megkezdődő 188

2/j iskolai év alkalmából, bátor vagyok az igen tisztelt közönség figyelmét a Nyíregyházán már 2 év óta fenuálló s jelenleg már két osztálylyal megnyitó felső-leányiskolára felhívni, s egyszersmind röviden kifejteni ez iskolának czélját. Ezen felekezet nélküli városi (községi) iskolának czélja: alkalmat nyújtani első sorban arra, hogy az elemi iskolát bevégzett leánynövendékek magukat tovább képezhessék, illetőleg az elemi iskolában nyert ismereteiket részben megszilárdítsák, részben kibővítsék, s azt az életbsn alkalmazni megtanulják; szóval, hogy olyan ismereteket nyújtson, melyekre egy nőnek, a mai társadalmi viszonyok közt, okvetleu szüksége van, hogy magát műveltnek tarthassa. Ez okból nemcsak az ész-, hanem a sziv- és jellemképzést is feladatának tartja ez iskola, s goudosan felügyel a tanulás mellett a magaviseletre is. Másfelől pedig a felső-leányiskolai tanfolyamot elvégzett növendékek, itt nyert bizonyítványaikkal, felvétetnek ugy a tanítónő-képző, mint az ipartanitónőképző-intézetekbe és bárinoly ipar-tanodába.