Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-16 / 29. szám

^YÍRVIDÉ K." — A porosz követ fogadtatása a Vatikánbau. — Nyári mulatság. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál. Budapest papuovelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, uegyedévre l frt 50 kr. — Mehner Vi'mos budapesti könyvkiadónál (papnövelde-utcza 8. sz.) legujabbau megjelentek a következő füzetek : A > Népszerű orvosi tanácsadó, vagy házi lexikou az egészséges és beteg emberről* czimü mü 21 — 23 füzetei. A szerző (dr, Ziffer Károly budapesti gyakorló orvos) tehetségének, szorgalmának, ismereteinek ujabb bizonyítékát képezik az előttünk fekvő füzetek. Az egészben 260 ábrával s 16 táblázattal megjelenő mü jelen füzetei is gazdagabbak tartalomban, sem hogy azt egy futó ajánlásban felkarolui lehetne. Kimerítő czikkek szólnak a mozgásról, muukáról, nátháról, néhány hazai és külföldi fürdőről, a nő-báatalmakról, az oldó szerekről, oltásról, orbánczról, önlertőzésröl, öröklési bántalmakról, a pálinkáról, pezsgőkről, poklos^ágról, ragályokról, ráuggörcsökről, rekedtségrő!, ruházatról, sántitásról, sápkórról sárgaságról, a sérvekről stb. stb. A nagy diszszel ki állított füzetek darabonkint 30 krért kaphatók. Ugyancsak Mehner Vilmosnál jelentek meg legujabbau az »Altulános magyar franczia szakácskönyv* 14—16 füzetei. Igaza van a nagy elegántiával kiállított boríték lapnak, hogy a mű »nélkülözhetleu kalauz iniudeu háztartásban.* Egészben véve elüt e mü a szokásos szakácskönyvektől, melyekben vagy elkészithetlen ételek halmaza iratik le, vagy melyek nincsenek tekintettel a kisebb és egyszerűbb háztartásokra s inkább a különczködők ízlésének állanak szolgálatába. E műből minden magyar gazdaszszony tanulhat; a franczia, angol s magyar konyhák kellemes, okszerű vegyitéke az egész mü. Ki kell emeluüuk a gyönyörű szines képeket, melyek a füzethez mellékelvék, s melyek annyira hívek, hogy szinte felgerjesztik az étvágyat. Égy füzet ára 30 kr. Tessék vele próbát tenni. Megjelent az »Onügyvédt Ill-ik kiadásáuak 5-ik füzete, irta Knorr Alajos. E füzetben a szerző a pénzkölcsön szerződések ismertetése után, a magyar földhitelintézet, a kisbirtokosok országos földhitel intézete és a pesti hazai első takarékpéuztáruak kölcsönök engedélyezése körüli eljárási szabályzatát hozza ; azután a zálogszerződéseknél ismerteti a kezesség és készfizetés, eugedmény, utalvány és átvállalás szabályait s a kereskedelmi utalványokat. Előadja ugyanis, a meghatalmazásból származható jogviszonyokat, az ügyvédi, czégvezetői és kereskedelmi meghatalmazás szabályait; azután ismerteti az adás-vevési szerződések különböző nemeit, az eziránti szerződések tartalmát, továbbá a csere és bérleti szerző déseket, s végre megkezdi a munkabéri és szolgálati szerződések ismertetését, és pedig a szolgálati szerződésekből a fontosabb szolgálatok iránti szerződések, az iparos, gyáros és segédszemélyzete közti szerződések, és gyári munkások jogviszonyainak ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr. Megrendelhető ifj. Nagel Ottó kiadónál Budapesten. Közönség köréből") Nagy Kálmán e. elnök ur nyilatkozatához. E lapok 28. számában elnök ur és bivataltársai által közzé tett nyilatkozatra, lehetetlen nem válaszolnom; mert ezt követeli tőlem nyilatkozatuk hangzása és az ügy igazságos volta. Ez előtt hat évvel Téth és Székely községek jegyzőül U. Istvánt választották meg. Nevezett jegyző P. Pál, B. Péter, G. Ábrahám, D. Mihály, P. András téthi lakosok hamisított aláírásával 2000 frtnyi összeget több megyei takarékpénztárból kölcsönzött, mely összeg fentiek birtokára kebeleztetett. Ebből lett per és per, de az álkezesek erről semmit nem tudtak, mert a vétiv hamisítva küldetett vissza ... 1 P. Mihály az apjáról rámaradt birtokért 32 frt százalékot tartozott volna fizetni, de pénze nem lévén, a jegyző kifogatta lovait a szekérből, dobütés mellett elárverelte. A lovakat pár napi várakozás kikötésével a tulajdonos vette meg. A százalékot járulékaival lefizette. U. István jegyző nyugtázta, de a pénzt az illető helyre soha be nem küldte, valószínűleg Gr. Mihálynak ismét meg kell fizetni. A téthi belhivatalnokokon törvény ellenére közadót hajtott be, hova tette, nem tudom. Ő volt az, ki 3 év előtt D. Pór Ferencztől és testvéreitől 15 frtot apjuk halálesetének felvételeért felvett, de azt soha be nem küldte, különben ilyen több eset is van. O volt az, ki özv. P. Mihálynő birtokának egy részét bérelte, a bérletdijat nagyrészben elfogta több éven át, hogy abból összes birtoka utáni adóját fizeti minden más terheivel. Azt nem fizette, most oly tetemes adóhátrány terheli P. Mihálynét, hogy e miatt eladta jószágát, bérbe adta több évre földjét. 0 volt az, ki, hogy a tul behajtásokról, visszaélésekről senkinek még csak fogalma se legyen, több évi B. tabellát, adókönyvet, naplót megsemmisített. B. Péter pénzkezelő aláírását több helyen hamisította ugy, hogy az elsikkasztott 430 frt adóból most B. Péteren 200 s néhány forintot az adóhivatal követel. Kisvárdán 1879. okt. 3. tartott szemle alkalmával ő róla jelentette B. szolgabíró, hogy már fél év óta változási kimutatást nem terjesztett be. Pontosságának kiáltó bizonyítványa. U. István jegyző meglőtte magát . . .! Ha csak Tétben, Székelyen leit volna elkövetve ily büo, talán nyilvánosság elé uem viszem e dolgot; de tudja-e azt elnök ur, hogy akkor lett felfüggesztve B. Pál; tudja-e azt, hogy Ramocsaháza, Ibrony és Kércs jegyzőjével mi történt; hát a demecseri vizsgálatról tud-e valamit, leköszönés is történt vidékünkön. Én nem akartam ennyire vinni a dolgot, de erre az elnök ur és társai nyilatkozata, meg a »Községi Közlöny* némi kételye késztetett. Sz. képviselő ur általános megrovását czikkembeu határozattan kárhoztattam. Hogy a jegyzői kart báutani nem akartam, szintén ki vau jelentve. Engem nem szélből kapott állítás, de a vétket elkövető némely jegyző, meg azon pár ezer ember panasza, kik szívre tett kézzel írják alá czikkem minden betűjének igaz voltát, késztettek az igazság kimondására. Ne a jegyzők gyűlésében tessék annak alapos vagy alaptalan voltáról tudakozódni, hanem itt nálunk a nép között. A szegény özvegy asszonytól tessék kérdezősködni, ki éhen szenvedi a nap égető hevét s 30 kros napszámból; ha összerak pár frtot, nem tudja, kenyeret vegyen-e éhségtől síró halvány gyermekei számára, vagy mesztelen testöket takarja be, vagy adó miatt elzálogolt párnáját váltsa ki ? Ennek könye önsulylyal nehezedik a jegyző ur lelkére, ha ismét fizetni kell a már kifizetett adót. Ennyit s nem többet ez ügyről. Sipos Lajos. Nyilt-tér.*) *) Az e rovat alatt közlőitekért a felelősség beküldőt illeti. Szerk. A zsidóság szemben a rituális gyilkosság vádjával. Ismert mondás : a butaság ellen még az Istenek is hasztalanul küzdenek; de ha a butasághoz még hozzájárul alávalóság is, a lélek romlottsága is, sikeres küzdelemre kik vállalkozhatnának akkor? Senki. Hisz mennyi idő óta tapasztaljuk, hogy az égiek türelmesen nézik, az ostobaság és az elvetemedettség mint ülik boszorkányszombatjokat 1 Ne is várja tehát tek. Maurer Károly ur a helyben megjelenő »Közlöny« és a >Szabolcs« felelős szerkesztője — mert, lelkemre mondom, hogy ő ezt sovárogva várja — hogy találkozzék férfi egészséges észszel és emberséges szívvel, ki vállalkoznék arra, hogy czáfolgassa a tek. szerkesztő ur nevezett lapjaiban azon hetek óta kisértgető fertelmes esztelenségeket, miket a tek. szerkesztő ur lapjaiba tudva beléhazudik; ne várja azt sem, hogy én sikra szállva mosdatlan badarságai, hazug, rágalmazó állításai ellen, melyek nyíltan oda czéloznak hogy felkorbácsolják a legveszélyesebb szenvedélyeket, hogy fellázítsák a világ legjózanabb s legbiggadtabban gondolkodó népét erőszakoskodásra, rablásra és fosztogatásra ; ne várja, mondom tekintetes Maurer Károly szerkesztő ur, hogy én sikra szállva az ezeket ezélzó czikkei ellen, melyek mellesleg mondva fitytyet hánynak a magyar helyesírás, a logika és a tisztesség legprimitívebb szabályainak is, és melyek olyan furcsa magyarsággal vannak írva, mintha szép, zengzetes nyelvünket becsületes talyigásainktól tanulta volna, teljesíteni fogom forró óhaját: martyrnak lenni minden áron. Nem. Én ezt tenni nem fogom. Én tek. Mauerer Károly szerkesztő úrral polémiába bocsájtkozni nem fogok; sokkal nagyobb előttem a tenta, toll és a papiros értéke, semhogy én ezeket t. Maurer Károly szerkesztő úrra, a »Szabolcs« és a »Közlöny« szerkesztőjére vesztegetném ; de van e czikkemnek más czélja, az t. i. hogy tisztázzam a zsidóság álláspontját néhány lapban fel fel merülő állítással szemben, hogy a t.-eszlári affairelan a rituális gyilkosság kizárva nincsen és a »Függetlenség* és inasai, a »Közlöny« és a Szabolcs* azon állításaival szemben, hogy határozottan és minden kétséget kizáró módon tudjuk, hogy Tisza-Eszláron rituális gyilkosság történt a zsinagógában. Ezen sorok írója behatóan ismeri a talmudot; híres rabbik »morénu«-ja (megfelel a tudor czimnek) tauuskoduak ez állitásom mellett jártas, a rabinikus irodalomban, és a héber nyelvet folyékonyan beszéli s ón Íme ország világ színe előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy a milyen bűnös a rituális gyilkosságban a tisza-eszlári zsidók bármelyike, olyan bűnös én is vagyok. És ha az eszlári zsidók a börtönben azért sínlenek, s ha családjaik otthon azért nyomorognak, mert a rituális gyilkosság vádja terheli őket: akkor hurczolják fogságba Dóczi Lajost is, Kiss Józsefet, Á?ai Adolfot, Simonyi Zsigmondot, Bánóczy Józsefet Wahrmannt, Neményit, Goklcziefert, Kármanut, Mezeit és Chorint is, akkor üssék lánczra az egész zsidóságot, orthodoxot és haladót különbség és kivétel nélkül. Mert. azon pbarizeusi megjegyzését a lapoknak, hogy »tisztelet a kivételeknek!« a rituális gyilkosságnak vádját illetőleg, nem veszi magára egyetlenegy zsidó sem ; de igen bántva érzi magát minden zsidó, kiről egy perczig is felteheti valaki, hogy a rituális gyilkossággal vádolt tisza-eszláriak«al solidaritást nem vállal .Igen! solidaritást vállal a zsidóság azon szerencsétlenekkel, kiket a rituális gyilkosság vádja sujt; mert az összes zsidóság szive legnagyobb szivéből meg van győződve e vád hamisságáról, a rituális gyilkosság absolut lehetetlenségéről. S ha léteznék a zsidó vallásban erre lehetőség, irott, vagy hagyományos törvény vagy szokás; ha létezuék a zsidó lithurgiában, vagy akárhol az összes zsidóirodalomban csak egyetlenegy betű, mely csak árnyékát engedné meg a feltevésnek, hogy létezhetik az összes zsidóságban csak egyetlen ember (hacsak nem őrült), aki vallásból gyilkol: a zsidóság akkor, orthodox és neolog, eldobná magától ezt a vallást, mint valami fekélyes nyavalyát. Ne tegyenek az urak kivételt! Az összes zsidóság találva érzi magát e vád által. Az összes zsidóság meg van sértve, s minden zsidó égni érzi homlokán a vérfolt szenynyes bélyegét, melyet rásütöttek korunk Hámánjai. Ha találkozik Magyarországon C3ak tiz becsületes embernek elismert zsidó, kinek ezen állításaim nem szivéből vannak merítve, ki nem írná alá tételeim mindegyikét, szólaljanak fel és én ellököm magamtól meggyőződésemet és azt fogom vallani, és hinni, hogy hazudtam. Weinstein Miksa. Szerkesztői üzenet. Daróczy Pál urnák B.-Szt-Mihíily. Ha ön nem küldött be hozzánk verset, igen természetes, hogy Daróczy-hoz intézett üzenetünk nem önt illeti ; tehát magára s m vehette azt annálinkább, mivel sem keresztnév, sem lakás nem volt megnevezve az üzenetben. Ezt jelen izenetünk nélkül is tudhatta volna. Nagyobb megnyugtatásul tudatjuk önnel, hogy az a versiró Daróczy Budapesten lakik, valószínűleg tanuló. Láthatja ön ebből, hogy nem csak egy • Kiss János* van a világon. Megesnék bele, hogy ha egyik Kiss Jánost ütnék: valamennyi jajgatna belel... A „Karczolat" Írójának L—rS—el-nek: Igen rosz helyen zörgetett karczolatával. Sokkal szebben megírta azt lapunk egyik munkatársa, de sikamlós voltánál fogva azt sem közölhetjük. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok: PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK. Regále-bérlet. A napkori közbirtokosság tulajdonát képező Napkor községe és határábani korcsmáltatási jog f. évi augusztus 15-én Napkor községházánál tartandó önkénytes árverés utján a f. évi Szt-Míhály napjától kezdődő 3 egymásután következő évre haszonbérbe fog adatni. — A feltételek nálam megtudhatók. — Minden árverelő 100 frt bánompénzt tesz le. CZUKOR IGNÁCZ, (159—1—3) mint közbirtokossági megbízott. QOOOOOOOOGOOOQOOOOOO § KIS H1RDETÓ. 8 o Apró hirdetéseknek egyszeri közlése 10 sorig 30 w Q kr., czimmel 60 kr., 10-szeri hirdetés 2 frt 50 kr. — Q O

Ezen szó czim alatt, a város neve vagy utcza megje- j^a lölése és a nostrestante szó értendő. XXXnXXXXXXXXXXXXXXMXXXXXXXXXXXHXXXXXXXUXX lölése és a postrestante szó értendő. Négy kitanult szép és jó fajú kopókutya eladó. — Bővebb felvilágosítással szolgál szívességből lapunk kiadó hivatala. o Ö o o 8 8 8 o O 9 A helybeli „árverési és zálog- q g kölcsön-intézet" g jr legmérsékeltebb kamatok mellett előleget ad : Js w ékszer-, arany és ezüstnemüekre, értékpapi- w O rokra, ruhanemüekre, kereskedelmi és ipar- O Q czikkekre. Nagyobb összegre menő előlegek- Q Q nél alapszabályszerü dijakból is enged. MinO den dij nélkül vállalkozik a magán helye- a ken magas kamatok mellett elzálogosított ÍS* jJ tárgyak kivételére ; és a legfeltétlenebb titok- JJ O tartásért kezeskedik — Vidékről elzálogosi- w O tüsök és kiváltások posta utján eszközölhetők. Q Q — Üzlethelyi-ég » Bodnár Iattán-féle kört- Q Q vély-utczai 701. sz. ház egyik boltjábau. q OOOOQOOaüOO jOŰOOOODO X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 188. 1882. MEGHÍVÁS. A „Nyírviz-szabályozd-társulatnak" 1881. évi deczemberhó 13-án tartott közgyűlésében hozott határozatokkal elrendelt intézkedések és munkálatok befejeztetvén, a szabályozás végrehajtása érdekében szükséges további teendők megállapítása és egyébb társulati folyó ügyek elintézése végett a RENDES KÖZGYŰLÉS folyó évi augnsztnshó 15 ére délelőtti 10 órára Nyíregyházára a megyeháza nagytermébe kitüzetik, és az érdekeltek arra ezennel meghivatnak. Tárgysorozat (a választmányi jelentés alapján): 1. A ministeri leiratok. ! 4. Az elnökségnek és a választmánynak az 1871. évi 39. t. cz. 5 §-a értelmében való újbóli megalakítása.' 5. A számbiráló-bizottság megválasztása. 6. Indítványok, melyek az alapszabályok 20. §-a értelmében az igazgatóságnal nyolcz nappal a közgyűlést megelőzőleg benyújtandók. Ezen közgyűlésen a határozatok meghozatalára a innlt év őszen összeállított és minden érdekeltnek s községi elöljáróknak megküldött kimutatásban megjelölt ártéri birtokosok jogositvák ; és pedig az 50 holdnál többel hiró birtokosok személyesen vagy szabályszerű alakban kiállított felhatalmazással ellátott megbízott, által, az 50 holdnál kevesebbel bíró birtokosok együttesen és községenként csoportosulva, mindenkinek hozzájárulásával megválasztott közös meghatalmazottak által — az alapszabályok 9, 10, 11 és n-ik §§-aiban foglaltak szerint — gyakorolják jogaikat. Kelt Mácsán, 1882. julius 1-éu. Gróf Károlyi Tibor, a „Nyírviz-szabályozó-társulat" elnöke. 2. A mult évi közgyűlés rendeletéből újonnan készített részletes tervezetek és költségelőirányzat bemutatása 3. A szabályozás végrehajtása érdekétien összeállított elő. terjesztések elbiráláBa, s az ez irányban szükséges határozatok létesítése. (161 — 1—3) X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxnxxxxx