Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-16 / 29. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza. 29. szám. Vasárnap, 1882. augusztushó 13. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEG-YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik; lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési föltételek: poBtán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre . % 1 „ A köziégi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- • A kéziratoR c8ak y|

| .

gog kj

y.

n

a,

ra s az czeni-utcza 1551. szám) intézendök. i költségére küldetnek viszsza. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piringer Jáiios és Jóba, Elolt Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: (Joldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. l)orn & Comp által Hamburgban. A közraktárak jelentősége köz- és nemzetgazdasági szempontból.*) Minden földmivelő állam, — s igy hazánk nemzetgazdaságának is legfontosabb feladatát, két irányú haladás képe/i, egyik a termelő-erő legnagyobb fokú fejlesztése, a másik a termények legelőnyösebb értékesítése; amaz iránynak a talaj javítása mellett annak észszerű kihasználásában, emennek biztos és olcsó forgalmi közvetítés, helyesen fejlődött és szilárdult kereskedelmi viszonyokban rejlik. A termés haszonnali értékesítése első helyen foly be a további eredményes termelésre, döntő azonkivül a kereseti foglalkozások minden ága és köreire, az adó-képesség emelésére; szóval az egész ország anyagi jólétére. Politikai, köz- és nemzetgazdászati tudományoknak támogatólag szoros kapcsolatba kell lépni egymással; mert ezen együtt-müködés eredménye gyanánt jöhetnek csak létre azon üdvös tényezők, a melyek mellett egy állam, mezőgazdaságára fektetheti létezhetésének legbiztosabb alapját. Magyarország par excellence földmivelő állam, kormánya a mezőgazdálkodás eredményétől várja s várhatja lebillent pénzügyi mérlegének egyensúlyba hozatalát; de a multák iudolentiáját közgazdasági viszonyainkkal szemben a jelen, az általános elszegényedésnél fogva, csak lassan hozhatja helyre. — A politika sok ideig — bátran mondhatjuk — ellentétben állott a mezőgazdaság érdekeivel, legfeljebb rombolólag hatott az alapra, — a nemzetgazdasági kérdések pedig a mezőgazdaság érdekeinek figyelmen kivül hagyásával oldattak meg. A mezőgazdálkodást támogató gyors forgalom, a közlekedési tényezők javítása, nem fejlesztetett arányosan a fokozódott mérvű termelés és növekedő szükségletekhez képest, —s hogy ezen tényezők egymásra ható igényeinek kiegyenlítése nélkül haladás nem képzelhető: bizonyítja más földmivelő államok példája. Nem mulaszthatjuk el, fennebbi állításunk erősítésére ide iktatni az Amérikát jól ismerő Türr tábornok szavait: „Az amerikai nép, midőn területének mezőgazdasági kihasználását tűzte ki maga elé, biztos előrelátás és tapintattal felismerte azt; miszerint a siker, a szállítás kérdéseinek helyes és gyors magoldásában rejlik. — Ezen semmi nehézségektől vissza nem riadó erély, első sorban a földmivelést emelte hihetetlen magas fokra s idézett elő bámulatos eredményeket, felhasználván minden egyes uj találmányú gépeket, egyfelől földmivelési czélokra, másfelől szállításra s csaknem határtalan kivitelt biztosított terményeinek." Mezőgazdászatuukat megszoktuk nem tekinteni üzletnek s közlekedési tényezőinket nem alakítottuk át annak megfelelően; ezen mulasztások eredménye az, hogy eddigi piaczainkról kiszorítva, terményünket, ha van is, nem bírjuk haszonnal értékesíteni. — Különös hatást gyakorol reánk az a kérdés, hogy miért képes minket épen Amerika szorítani ki piaczainkról, holott Amerika oly meszsze, mi meg oly közel vagyunk a piaczokhoz? Az amerikai termelés színhelye a tengerparttól 1000 mértföldre tétetik s még ehez 3400 mértföld viziutat kell tenni a terménynek, amig Európába ér s mi mégis legyőzetünk. — Ezen tűnődésre a feleletet a fenti idézettel már megadtuk s még csak annyit tehetünk hozzá, hogy Amerikában hihetetlen gyorsasággal támadtak az egymással versenyző vasúti vál*) Varosunkban a közraktári intézmény létrehozása érdekében uj moigalum indult meg, e szerint a jelen közleményt, mintegy tájékoztatóul sam tartjuk .zükiégtelenuek közzé tenni Szerk. lalatok, amelyeknek ott is, mint mindenütt a zsebek megtömése volt az első czél. — A verseny miatt lekellett szállítani a tariffákat, de még ez sem volt a termelők és kereskedőknek elég, minden folyamot, tavat, csatornahálózattal kötöttek össze, melyeken a szállítás olcsóbb levén : magához vonta a vasutak forgalmát is. Segítségül járultak ezekhez a roppant elevátor rendszerű közraktárak, melyek minden valamire való forgalmi ponton egymásután állíttattak fel. Belátható tehát, hogy a fentebb már említett két irányú haladás, a termelés és értékesítésre nézve, mily szorosan összefügg s mindaddig, mig minálunk miként Amerikában — ez összes törekvés nem ezen kérdések helyes megoldása felé irányul: addig a haladás csak púim desiderum marad, s a magyar gazda által verítékkel produkált értékek millióinak nagy része csak elpazarlódik; holott mezőgazdasági tevékenységűk s vállalkozásuk gyümölcséül haszonnal volna megmenthető. Számos és sürgető kérdések várnak a termelés, forgalom és kereskedés terén a megoldásra, a melyek közül — tekintve szegénységünket — csak azt említjük fel, amely a legkisebb anyagi áldozattal, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt biztosithatja. Mondannnk sem kell talán, hogy ez alatt a közraktárakat értjük s azoknak fontosságát és nagy horderejét akarjuk kiemelni köz- és nemzetgazdasági szempontból. (Folyt, köv.) Sz. J. Tanügy. Előttünk fekszik a Nagy-Kállói magy. kir. állami főreliskola értesítője az 18

8

l/sj-dik tanévről; nemkülönben a nyíregyházai ág. hitv. evang. hatosztályu gymnasium XVIIIik értesítője ugyancsak az 188 '/2-dik iskolai évről. Engedjék meg lapunk olvasói, hogy e két taniutézettel kissé közelebbről foglalkozzunk, előadva azok egy évi történetét; tartalmuknak részletes elősorolásával. Nézzük tehát először is a nagykállói főreáliskolát. I. Ez értesítés nemcsak pusztán az iskolával foglalkozik, Kiss Rezső tollából egy tanulmányt is hoz •Néhány germanismusunk kútforrása Lessingnél« czim alatt. II. Második része ez értesítőnek »Adatok a főreáliskola ez évi történetéhez.* E czim alatt leíratik a tanév ünnepélyes megnyitása s annak részletei. A beiratások alkalmával beiratkozott 93 nyilvános és évközben 2 magán tanuló; elmaradt 7; a szaporodás a mult évihez képest 18 nyilv. tanuló. Az előadások sora szeptemberhó 6-án nyilt meg. Az ifjúságnak erkölcsi magaviselete átalában jónak tapasztaltatott; az egészségi állapot megnyugtató volt. A szegényebb sorsú tanulók azon kedvezményben részetültek, hogy számukra a téli időszakban egy tanterem esténkint kivilágíttatott, melyben tanári felügyelet mellett tanulmányaikat végezhették. A tanítás májushó végével befejeztetett; juniushó 1-től 20-ig általános ismétlések tartattak; a nyilvános vizsgálatok a vallástanból junius 21-én, a többi tantárgyakból junius 22—27 közt folytak le; a magán vizsgák junius 5—6-án tartattak meg. Az érettségi vizsgálaton Szász Károly miniszteri tanácsos ur, mint miniszteri biztos vett részt. Ez iskolai évben a gyorsírást mint rendkívüli tantárgyat, 13 tanuló tanulta Potási János tanár úrtól. Kiss Rezső és Dudinszky Emil tanár urak pedig a latin nyelvből adtak heti 2 órában 8 alsóbb osztályú növendéknek ingyenes oktatást. A tanári kar a téli időszakban népszerű felolvasásokat rendezett. A zárünnepély juuius 30-án tartatott meg, mely alkalommal az érdemsorozat nyilvánosan felolvastatott és a jutalmak kiosztattak. III. Az intézetben összesen 11 rendes, 1 tanképesitett helyettes tanár és 4 hitoktató működött az év folytán. IY. A tanulók száma volt: az I. osztályban 30, II. 15. III. 10. IY. 16. V. 8. YI. 7. VII. 5. VIH. 4. Vallásukra nézve volt: római katholikus az I osztályban 9. gör. cath. 1. helv. hitv. 8. ágostai 1. mózes vallású 10. A II. oszályban rom. cath. 3. gör cath. 1. helv. hitv. 4. móz. vall. 6. A III. osztályban gör. cath. 3. helv. hitv. 3. mózes vall. 3. A IY. osztályban róm. kath. 3. görög cath. 1. helv. hitv. 2. móz. vall. 5. Az V osztályban róm. cath. 1. helv. hitv. 2. móz. vall. 5. A VI. oszt. róm. cath. 1. helv. hitv. 1. móz. vall. 4. A VII. oszt. helv. hitv. 1 móz. vall. 2. A VIII. osztályban róm. cath. 1. móz. vall. 3. Nyelvi viszonyokra nézve magyar volt valamennyi osztályban 82. magyar-német 4. Előmenetelre a haladók száma 58, az ismétlőké 28. Illetőségi helyre nézve volt Szabolcsmegyéből összesen 63. Beregmegyébol 1. Biharmegvéből 3. Borsodmegyéből 2. Hajdumegyéből 2. Szatmármegyéből 5. Szepesmegyéből 1. Turóczmegyéből 1 Zemplénmegyéből 6 tanuló. Az érettségi vizsgára jelentkezett 4 tanuló. Érettnek nyilváníttatott mind a 4. Ezek közül műegyetembe szándékozik 3, más pályára 1. V. A >Toldy kör* czimet viselő Önképző kör működése : széptani eszmék fejtegetésében, irodalmunk története körének bővítésében, jeles irodalmi termékek ismertetésében nyilvánult. Beadatott 21 dolgozat, melyből 15 fogadtatott el. A verses dolgozatokban figyelmet keltettek Mandel Sándor és Farkas Iguácz. Jeles prózát irtak: Simák Ferencz, Mandel József, Kovács Gyula és Cziner Ignácz VI. A tanári könytár 1880/1 tanév végén állott: 515 műből, 750 kötetben 224 füzet. Tokaji Nagy Lajos kir. tanácsos és budapesti közjegyző ur az ifjúság használatára 742 kötetben 289 müvet ajándékozott. Az ifjúsági könyvtár az 188Vu tanév végén 232 müvet foglal magában 268 frt 28 kr. értékben. VH. A segélyző-egylet áll jelenleg 143 alapító rendes és pártoló s 159 segélyző tagból, 8355 frt 64 kr. tőkével. Segélyképen kiadatott 470 frl; tehát 73 frt 40 krral több, mint tavaly. Kiosztatott továbbá a szabolcsmegyei takarékpénztár által adott 100 frt segély és Dr. Bleuer Miklós ur 50 arany frank adománya. A Szesztay-féle és a tanári kar által gyűjtött alapítványnak ez idei kamata, tankönyvek beszerzésére fog fordíttatni. A mult iskolai évben maradt 49 frt 90 kron tankönyvek vásároltattak 19 tauuló számára. VIII. A jövő tanév f. é. szeptemberhó 1-én nyittatik meg. A tanulók felvétele augusztushó 30 és 31-ik napjain fog megtörténni. A javitó vizsgák aug. 30-án tartatnak meg. A magánvizsgálatokra, felsőbb hatósági engedélylyel, aug. 28 és 29 napjai tűzetnek ki. Az iskolai segélyegylet és szabolcsmegyei takarékpénztár részéről tudatjuk, hogy a legközelebbi 188'/a-ik iskolai évben a segélyegylet részéről mintegy 400 írttal, a takarékpénztár által 300 frttal fognak szegény éB jó tanulók segélyeztetni kisebb-nagyobb összegekkel. Akik ezen segélypénzeket elnyerni óhajtják : iskolai és szegénységi bizonylataikat f. évi auguszt. 20-ig bezárólag Bleuer Miklós segélyegyleti elnök és takarékpénztári igazgatóhoz nyújtsák be. (100) A babona. Századunkat u haladás századának nevezik s méltán, mert oly eredmény észlelhető csaknem minden téren ; mely a várakozást meghaladja. Remek müveiben csodáljuk a tudomány nagyságát, mely teljes diadalát üli a multat jellemző tudatlanság felett. Fölemelkedik az ember képzeletének merész szárnyain a csillagok hónába, eszközöket teremtett az ész, melyeknek segélyével az égi testeket vizsgálja. A természet nagyszerű volta, rende, tüneményeiuek látása, fürkészése, az okok és okozatok, mind a tudomány kincseinek gyarapítására szolgálnak. A phisikai erők kellő alkalmazása, a villany és gőz hatalma, biztosítják a korral való baladást; bizto-