Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-09 / 28. szám

„N Y f R V I D É K." .Miniszteri körrendelet Hozzám érkezett jelentésekből tapasztalnom kellett, hogy a könyöradományokat jogtalanul gyűjtők ellen né­mely hatóságok a fennálló szabályokat vagy éppen nem, vagy igen hiányosau alkalmazzák, különösen ujabb idő­ben' ismételve fordultak elő osetek, hogy egyes hatóságok által még külföldieknek is saját hatáskörükben adattak engedélyek; adattak még olyanoknak is, akik Magyar­országra szóló útlevéllel nem bírtak. A hatóságok ily eljárásukkal nemcsak a hatáskörük alá helyezett közön­séget kelletén tul folytonos zaklatásokuak teszik ki; ha­nem könyörületes adományaihoz nem ritkán arra érde­metleneket segítenek: holott feladatukat épen közönsé­gük e részbeni érdekeinek is kellő megóvása képezi; sőt esetleg még a magyar állam ellen is vétenek, amidőn oly idegenek irányában, akiknek útlevelében nem a Ma­gyar-Osztrák monarchia és nem Magyarország, de a monarchiának Csak egy másik állama van megnevezve, nemcsak az ebből esetleg következhető eljárást nem követik, de azokat még a könyöradomány-gyüjihetés azou kedvezményében is részesitik, melyben a magyar állam területére érvényes útlevéllel biró idegeneket ré­szegíteni sincsenek jogosítva. A szükséges egyöntetű eljárás elérése czéljából, valamint tájékozás és miheztartás végett, az e részben eddigelé is már fennállott szabályokat összefoglalva, ezennel rendelem, mint következik : 1. Országszerte való könyöradomáuyok gyűjtésére engedélyt kizárólag cs.tk a m. kir. belügyminisztérium adhat. 2. Egyes torvényhatóságok területére a törvényható­ságok első tisztviselői (alispán, polgármester, Budapesten a rendőri főkapitány) is adhatnak 60 napot meg nem ha­ladó könyöradomáuy gyűjtési engedélyt; azonban csak a területükön állandóan lakó, nagyobb mérvben önhibájukon kivül károsodott egyének részére. A törvényhatóságok el­ső tisztviselői nemcsak nem jogosultak tehát más törvény­hatóság területére gyűjtési engedélyt kiállítani, de ilyet saját területükre sem adhatnak más törvényhatósághoz tartozó, vagy idegen állam területéről jelentkező egyének részére. Községek könyöradományi engedélyeket egyáta­lán nem adhatnak. 3. A gyűjtés csak bekötött, lapszámoeott, voualo­zott, átfűzött és hatósági pecséttel ellátott (parafirozott) gyűjtőköuyv mellett történhetik, melynek első lapján a gyűjtési engedély egész terjedelemben, a következő lapon a gyűjtő egyén személyleirása, az illetékes hatóság által, hivatalos kiállításban beírandó. Ezen szabály alól kivételnek csak oly esetben van helye, amidőn a kir. belügyminisztérium az illető részére közvetlen eugedélyt állit ki, amely esetben az engedély szövege szolgál zsinór mértékül. 4. Minden hatóság, amely a megadott miniszteri vagy törvényhatósági gyűjtési engedélyt a gyüjtőkönyv­be bevezetni hivatva van, tartozik ezen engedélyekről külön jegyzéket vezetni; abba azon czélt, amelyre a gyűj­tés tényleges eszközlésére feljogosított egyént vagy egyé­neket, valamint az engedély tartamának kezdetét és le­járatát bejegyezni; az engedélyezett idő leteltével a gyüj­tőkönyvek az illetőktől beköveteleudők, megvizsgálandók, a gyűjtött pénz mennyisége megállapítandó; a könyvben hatóságilag bizonyítandó és a jegyzékben feljegyzendő. 5. Ha a gyűjtési engedély nem általános segélye­zésképen, hanem bizonyos meghatározott czélokra, pl. templomépitésre, vagy külön számadási felügyelet alatt nem álló hitközségnek, avagy jövedelmeikre nézve szám­adással nem tartozó magánjellegű testületeknek adatott: a gyűjtött összeg felhaszuálási módja ellenőrizendő és e czélból arra nézve az illető testülettől rendes számadás kívánandó, amely a törvényhatósághoz megvizsgálás vé­gett mindenkor beterjesztendő. 6. Mielőtt a gyűjtéssel megbízott egyén valamely községben a gyűjtést megkezdi; tartozik a községi elöl­járóságnál jelentkezni; a gyiijtőkönyvet, vagy gyűjtési engedély-okmányt, előmutatui; személy-azonosságát iga­zolni, és a történt jelentkezést, valamint a nyert helyi gyűjthetési időtartamot, a gyüjtőkőnyvben bizouyittatni. 7. Érvényes engedély nélkül való könyöradomáuy­gyüjtés az 1879: XL. t. cz. értelmében kihágást képez és ezen törvény 66—68 §§-ai szerint büntetendő. 8. Szabályszerű engedély nélkül könyöradományo­kat gyűjtők letartóztatandók és a birtokukban talált ok­mányokkal és esetleg pénzzel együtt az ezen kihágások elbírálására hivatott (1880. XXXVIII. t. cz. 41 §-a) közigazgatási hatóságok elé állitandók. Ha a birtokuk­ban talált okmányok hamisaknak bizouyulnáuak: a kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg, 1880. évi augusz­tus 17-én 38547. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri ren­delet 17. §-ban megállapított eljárás követendő. 9. Jogosulatlanul könyöradományokat gyűjtők ellen, az 1879 XL. t. cz. 69, §-nak rendelkezései feltétlenül alkalmazandók. Jelen rendelet hatálya, csak az engedélyezett, b nem az egyes kiváló esetben hivatalból elrendelt gyűj­tésekre terjed ki. Tisza m. p. A szabolcsmegyei községi jegyzők egyle­tének köréből. Nyilatk<»zat. Szabolcsmegye községi és körjegyzői egyesülete, a Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő nyilatkozatát tu­domásul véve, a »Községi Közlöuy* f. évi több számai­ban a megyei egyesületek, s az erre legjogosultabb központi egylet visszautasító nyilatkozatait mindenek­ben magáévá teszi, s a képviselő ur nyilatkozatát rágalomnak nyilvánítván, visszautasítja,s a »Községi Köz­löny* L évi 24 számában az országos központi egylet választmánya azou felhívását, hogy a visszaélésekben ré­szes jegyzőket nevezze meg: egyletünk is kéri s elvárja. A szabolcsmegyei községi és körjegyzők egyesülete nevé­bon s megbízásából. Ujfehértó 1882 julius 2. Nagy Kál­mán egyleti elnök. Szalatnay László egyleti jegyző, Nagy Sándor egyleti választmányi tag. A másolat hiteléül Szalatnay László, egyleti jegyző. Nyilatkozat. Szabolcsmegye községi s körjegyzői egyesülete ne­vében, s az egyesület megbízásából ki jelentjük; hogy a »Nyirvidék* f. évi 24 sz. és a »Községi Közlöny* f. évi 26 számában megjelent s a községi s különösen a sza­bolcsmegyei köziégi jegyzők ellen irói viszketegből irt czikket, — oly egyénnel szemben, mint Sipos Lajos, ki a községi életet nem ismeri, s a községi jegyzők műkö­dése s hatásköréről fogalommal sem bir, s egyedül Szi­lágyi Virgil szélből kapott nyilatkozatát veszi irányadó­ul — nem tartván érdemesnek vitatárgyává tenni, köz­zétett nyilatkozatát. egyletünk nevében vissza utasítjuk, s e tárgyban a közlemény Írójával többé szóba nem állunk. — A szabolcsmegyei községi s körjegyzők egyesülete nevében : Ujfehéró 1882 julius 2. Szalatnay László, Nagy Kálmán, egyleti jegyző. egyleti elnök. Nagy Sándor, egyleti választmányi tag. Értesítés. A n. kállói állatni főreáliskolai segélyegylet és a szabolcsmegyei takarékpénztár részéről, ezennel közhírré tétetik; hogy a legközebbi 1882/3 osk. évben, a segély­egylet részéről mintegy 400 frttal, a takarékpénztár által 300 frttal fognak szegény, és jó tanulók segélyeztetni kis­sebb, nagyobb, összegekkel. Akik ezen segély-pénzeket elnyerni óhajtják: oskolai és szegénységi bizonylataikat hozzám f. évi auguszt. 20-ig bezárólag nyújtsák be ! A tanügy érdekében kérem az összes hazai lapokat ezen értesítés közzétételére. Dr. Blener Miklós segélyegyleti elnök takptári igazgató. ÚJDONSÁGOK. (sz.) Lapuuk mai számával küldjük meg az illető hátralékban levő előfizetőinknek az esedékes lapdijra vouatkozó postai utalványokat azou szives kérés és is­mételt figyelmeztetés mellett; miszerint méltóztassa­nak vagy beküldeni kiadóhivatalunkhoz az esedékes előfizetési dijakat, vagy lapunk példányait visszautasí­tani. Lapuuk olvasói beláthatják, hogy a folytonos ál­dozathozatalért méltányos és igazságos dolgot vélünk cselekedni akkor, ha az előfizetések mihamarabbi be­küldését, vagy lapunk visszaküldését kérjük. *** Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzé­kének folyó évi kiigazítása megtörténvén, köztudomásra hozatik, hogy a választókerület összes választóinak név­jegyzéke, az 1876. évi XVIII-ik t. cz. értelmében, a központi választmány székhelyén Nyíregyházán a me­gyeházánál levő főjegyzői helyiségben, az egyes község választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig, az illető nagy községben és körjegyzőségben a községházánál folyó évi julius 5-én tétetett ki közszemlére, s kitéve marad, ju­lius 15-ig, amely idő alatt azt naponként reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti, az elleni kérvé­nyét írásban beadhatja. Ezen felszólalások vagy kérvé­nyek szintén a községházánál tétetnek ki közszemlére, s azokra észrevételeit folyó évi juliushó 15-től bezárólag julius 25-éig, mindaz megteheti, aki a törvényértelmében felszólalni jogosítva van. Ugy a felszólalások, valamint az azokra tett észrevételek is a központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve azon község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a fel­szólalás történt, kis községekben pedig az illető korjegy­zőnél nyújtandók be. Az elöljáróság köteles a felszólalá­sokat és észrevételeket sorrend szerint beigtatni és ju­lius 26-áu, a központi választmánynak, az ideiglenes névjegyzékkel együtt, beküldeni, vagy azt, hogy a fel­szólalás be nem adatott, jelenteni. (sz.) Ö császári királyi apostoli felsége, folyó évi juniushó 18-án kelt legfelsőbb határozványával, kegyel­mesen megengedni méltóztatott, hogy Dobos Miklós 34. gyalogezredbeli százados, Dobos Kálmán 36. honvéd zászlóaljbeli főhadnagy, Dobos Imre dadai járás szolga­birája és Dobos János ramocsaházai földbirtokos és tör­vényes utódaik; továbbá Dobos István domoszlói plébá­nos a »Marczinfalvai< előnevet és az eddigi czimer he­lyett a tervezetben bemutatott uj czimert használhassák. (a.) A magyar orvosok és természet vizsgálók. XXII. vándorgyűlésén, amely folyó évi augusztushó 20-tól 27-ig Debreczenben fog megtartatni, Szabolcsmegyét Dr. Szabó Dávid, Dr. Jósa András, Dr. Baruch Mór, Dr Bleuer Miklós, Dr. Meskó Pál orvos, Korányi Imre, Léderer Ignácz, és Szopkó Alfréd gyógyszerész urak képviselik. (:) A belügyminiszter körrendeletileg utasította az összes törvényhatóságokat, hogy a ponyva-irodalom te­rén, legutóbb nagy mértékben elterjedt, a zsidók ellen izgató iratoknak terjesztését minden lehető törvényes eszközzel akadályozzák meg; a már forgalomban levő­ket pedig, foglalják le és hozzá terjeszszék fel. * Györgyényi Ignácz egri kanonok, még nem rég kisvárdai plébános, folyó évi szeptemberhó 24-edikén tart­ja 50 éves áldozárságának jubileumát. A derék főpap nem egy izben támogatta a szabolcsi időszaki sajtót magvas czikkeivel és pártolásával nemcsak Kisvárdán laktában, hanem még a távolból is. Illő, hogy mi is meg­emlékezzünk a derék veterán főpap életének e szép moz­zanatáról. Tartsa meg az Isten őt még továbbra is a ha­zának és az egyháznak I (y.) A házi oktatásban részesülő 6 — 15 éves tan­köteles gyermekek vizsgájára vonatkozó 1868. XXXVIII. t. cz. 7. §-ában foglalt kötelezettségnek, a szabolcsi tan­felügyelőség területén ez ideig csupán Groák Zsigmond és Heumann Ignácz urak feleltek meg; amennyiben a háznál tauult gyermekeiket nyilvános vizsga alá bocsá­tották. A vizsgák a mult héten tartattak meg Nyíregy­házán a városi felső leányiskola helyiségében, a község­bizottsági és iskolaszéki tagokból alakitoH vizsgáló bi­zottság előtt, a legszebb siker mellett Örömmel jelez­zük e fontos tanügyi mozzanatot. (B.) Benczy Gyuláék jelenleg Bordóban (Franczia­ország) vanuak, hová Parisból a kiállításra szerződtek. Bordóból ismét visszamennek Párisba, hol 10 haugver­senyt szándékoznak adui. Azután pedig haza felé ve­szik utjokat. A frauczia sajtó nyilatkozatáról legköze­lebb szólunk. * Elemi pusztítás. T.-Dobon junius 26-án egy istálló kigyulása folytán 32 ház és több melléképület el­hamvadt. A kár 50,000 frtot meghalad. (tsz.) Bűnügyi statisztika. A központi kir. törvény­széki fogházban májushóban letartóztatva volt elitélt 72, föllebbezés alatti 89, vizsgálat alatti 47, összesen 208 fegyencz, akik közül 194 férfi, 16 nő. A nagy-kállói kir. járásbíróságnál elitéltetett 9., vizsgálat alatt van 12. A kisvárdai kir. járásbíróságnál fogva van 32 elitélt éB 47 vizsgálat alatti fegyencz. A nyírbátori kir. jár. bíróság börtönében 24 egyén van letartóztatva, 10 elitélt, 14 vizsgálat alatti. 0 Kékesén a vörheny-járvóny, egy hónapi pusz­títás után, végkép megszűnt. Junius 20-adika óta beteg nincs. Magában nem lett volna olyan veszélyes; ha romboló toroklobbal nem lett volna szövetkezve. Beteg lett összesen 22. Elhalt 9. Meggyógyult 13. (sz.) Szathmártt egy figyelemre méltó társulat van alakulóban »Széchényi Társulat* czim alatt. A társulat czélja: a magyar érdekek előmozdítása két irányban; u. m. 1., a magyar-állam eszméjének általános elismerést és érvényt szerezni, és az ahhoz való ragaszkodást erősíteni; 2. a magyar érzelem gyarapítása és szilárdítása mellett, a magyar nyelv ismeretét, az idegen ajkú lakosok közt terjeszteni. A társulat jelszava: »Legyen a hazának minden lakosa a magyar államiság híve s tudjon ma­gyarul* Czéljaiuak eszközeit a következő módozatokban keresi. A működő néptanítók részére jutalmakat tűz ki, amelyet éveukint előre kihirdet. E jutalmakban az oly néptanítók részesülnek, akik a magyar államhoz való hűség terjesztése mellett, a magyar nyelv ismeretében és terjesztésébeu legtöbb eredményt tudnak felmutatni. Ju­talomban részesülnek azok a tanulók is, akik eme téren szorgalmuk és előmenetelük által kitűnnek. Kölcsön­könyvtárt alapit. A községi olvasó-köröket, iskolai könyv­tárakat, óvó iskolák szervezését erkölcsi és anyagi támo­gatásokban részesiti. A magyarosodás érdekében tehát minden felé mozognak a hazában, csak Nyíregyházán nem. Valóban megáll az ész és a gondolat e minősithet­len közönyösséggel szemben. -j- A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-Egylpt 1882. évi juuiushavi forgalom kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1882. május 31-ről 8381 frt 32 kr. Betét 36317 frt 71 kr. Visszafizetett váltók 170517 frt. Le­számítolási kamat 4534 frt 98 kr. Késedelmi kamat 2769 frt 29 kr. Könyvecske-dij 3 frt 30 kr. Részvény átírási dij 2 frt. Bélyeg 82 frt 66 kr. Egyleti váltó számla 6000 frt Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőke 5000 frt. Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőke kamata 1077 frt 02 kr, összesen 234685 frt 28 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 51139 frt 2 kr. Folyó kamat 92 frt 34 kr. Váltó 167873 frt. Tisztfizetés 524 frt 98 kr. Költség 503 frt 71 kr. Napibiztosi dij 46 frt. Osztalék 156 frt. Bélyeg 54 frt. Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőke 3000 frt. Egyleti váltó kamat 99 frt 17 kr. Pénz­tár-maradvány 1882, juuius 28-án 11197 frt 6 kr, ösz­zsesen 234685 frt 28 kr. N.-Kálló 1832. junius 30-áu. Meskó könyvvezető. Kátay Károly 2-od könyvvezető. (Sz.) Szatmár-nómeti város tanácsa legközelebb elhatározta, hogy a közönség részére hirdetési táblákat álittat fel a város különböző népesebb és nagyobb for­galmú utczáin, illetőleg terein : hogy az épületeket meg­mentse az elrutitástól. E táblákra a köz- és magán-hir­detések és színlapok lennének felragasztandók. Ajánljuk e czélszerü intézkedést a nyíregyházai tanács figyelmébe. A nagyméltóságú m. k. földmivelés-, ipar és kereske­delemügyi miniszter urnák 1882 junius hó 7-én 19711 sz. a kelt rendelete folytán, közhírré tétetik, miszerint a Belgrádban székelő konsul jelentése szerint, a szerb postaigazgatóság részéről rendelet bocsáttatott ki; amely szerint a szerb vámhivatalok a külföldről érkező méreg­anyagokat (festékek és gyógyszereket) csak akkor adhat­ják ki, ha a czimzett kimutathatja, hogy ily anyag át­vételére a rendőrség engedélyét birja; ellenkező esetben az illető küldemény visszaküidetik. Aki tehát ipar- vagy technikai czélokra ily anyagokat megrendel, szerezze meg az arra illetékes rendőri hatóság engedélyét, s közölje azt azon szerb határszéli posta hivatallal (Belgrád, Sa­batz vagy Tekija), melyen át az illetőküldemény Szerbi­ába érkezui fog. (!!) A zsidók számát ma épen annyira teszik, mint volt Dávid király idejében, t i. hatmillió 824 ezer 240 lélekre, amelyből Európára 5 millió esik. Ez 5 millió­ból esik Oroszországra 2.612,000, Osztrák-magyaror­szágra 1.375,000. (s.) A napkori szülésznői állomásra pályázat nyitta­tott. Pályázati határidőül 1882-ik évi augusztus l-ső napja tüzetett ki; amely időpontig a pályázati kérvé­nyek elfogadtatnak. — A sóárak változása. Folyó évi jul. 1 - tői kezdve a különféle eredetű sónemek áraiban változás állott be. Igy a bomounai, kézsmárki, körmendi, m.-szigeti, mohá­csi, szegedi, trezováczi, tisza-ujlaki, valemári k. Bóhi­vatalnál, a m.-újvári, sziatinai fóbányahivatalnál, a deésak­nai, parajdi, tordai, vízaknai, rónaszéki és sugatagi bá­nyahivataluál a kősó ára 1 —5 krral felemeltetett mé­termázsánkint; ellenben a bártfai, budapesti, dunaföld­vári, eszéki, győri, komáromi, losonczi, solymosi, n-ka­nizsai, soproni sóhivatalnál 1—10 krral leszállittatott. A kocsi rakományonkint való eladásra nézve az ár a mohá­csi és szegedi kir. sóhivatalnál 3 — 3 krral emeltetett, a budapesti és eszéki sóhivatalnál 10, illetve 3 krral le­szállittatott. A főtt sóra nézve a kézsmárki sóhivatalnál 5 kr, a bártfainál 7 kr. árleszállítás történt. A por-só ára a körmendi, mohácsi, szegedi, trezováczi, tiszaujla­ki és valemári sóhivatalnál 1—3 krral emelkedett, ellen­ben a budapesti dunaföldvéri, eszéki, győri, komáromi, losonczi, nagykanizsai és soproni sóhivataloknál 1—6 krral leszállittatot. A bártfai sóhivatalnál a por só ára mindkét sónemnél 5 krral kisebb lett; a kézsmárki adó­hivatalnál a kősó utáni por-só ára 2 krral emeltetett, a főtt sónál képződó por-só ára 6 frt 77 krban állapítta­tott meg. a homonnai sóhivatalnál pedig 6 frt 79 krban métermázsánkint. Az itt nem említett sóeladási árak to­vábbra is a régiek maradnak. + Az 1881 évi postastatisztikáról a hivatalos ki­mutatás most jelent meg. Érdemesnek tartjuk ebből ki­emelni a következő adatokat: A kincstári postahivatalok száma 82, a nem kincstáriaké 2300, mozgó postahivatal 32. Igy az összes postahivatalok száma 2424. A tisztvise­lők száma 110, az alantas közegeké 1268. Postamester van 2248, kiadó 663, postalegény 2836, postajármü 2688. A posta forgalom jellemzésére szolgálhatnak e követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom