Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-19 / 20. szám
„N Y í R V I D É K.“ kólák felállítása helyes intézménye, még mindig a jövő kérdése. Igaz, hogy sok ha kerül az államnak a u -kallói reál-iskola fentartása. De nézzük kivált a reáliskolákat, tübbé-kevésbé az arány széles Magyarországon igy van. Itt megint megjegyzem, hogy az állam nem uzsorás. Csak az a czélja. hogy szakembereket neveljen a szükséghez képest minden téren. Ily czéllal szemben »gyü- mölcsöztetésről« a nevezett czikk értelme szerint nem lehet szó. Különben a központi — budai — állami főgimnázium minden egyes tanulójával úgy 4—500 frtja szalad az államnak, inig Káliéban csak 200 frtja. még sem jutott — ekkorig legalább —senkinek eszébe, hogy mondja: a budai gimnáziumnál »rosszul gyümülcsözteti az állam pénzét.« »Ha azon kétszáz frtból az állam minden küllői tanulónak 100 frt készpénzt adna stipendium képen« igy »0 -7000 frtot költené rájok, ugyanannyit megtakarítana ; vagy azzal, mint maradékkal, a nyíregyházi gimnáziumot is (! !) (hát a reáliskola hova lenne?) főgymnáziumává tehetné ázabolcsraegyének:« ezen okoskodás »zu naiv«. Olvassák csak ismételve, nem találják-e annak. Nyíregyháza a megyében focus! Ha ez igaz is, nem következik abból, hogy a megyebeli középiskoláknak a fo- cusban kell összpontosulni. Ha ez a tétel helyes, ismételve kérdem: ugyan hány középiskola volna e szerint Magyar- országon ? Bizony a fontolkodó — tépelődő Hamlet is el- nevetué rá magát. — Ismerek megyét, melynek fővárosa emlékezet óta fokusa a megyének, középiskolája még sincs. (Pedig elsőrendű megye s fokusa semmi esetre sem áll hátrább Nyíregyházánál). Van abban a megyében két középiskola, igaz ugyan, felekezetiek. Ama focus most van rajta, hogy középiskolát szerezzen, az azonban soha sem jutott eszébe, hogy a területén fekvő ama két középiskolára törjön a focusban létesítendő nagyobb dicsőségére Inkább szaporitná, nemhogy a területén levőt megsemmisítse. Ha egyik-másik nagy-kállói tanár pl. magam is, nagyobb városba kívánkozik, a mit már e pálya természete hoz magával, abból sem az következik ám még: hogy a nugy-kállói reál-iskolát Nyíregyházára szeretné vinni. Én legalább a magam részéről amaz insiuuaciot desauvuálom. Az idő, az emberek bölcsesége adott létet a nagy-kállói reál-iskolának. Engedjen meg — és kérjük is — a »jó szomszéd«, és ne háborgassa fejlődésében e hallgatag, senkinek ártani nem akaró intézetet. Ha érette áldozatot hoznak, ne nézossék az Kain áldozatának és emelkedése Sza- bolcsmegye vagy Nyíregyháza gyalázatának. Végre t. Szerkesztő ur! indiskreciómért eleve engedjen meg, de igen-igen rossz szedője van. A 18. sz-bau u. i. Szlaboczky gimn. tanár urnák egy latin idézete van, igy: proximus urduit Ucalegon, a mely idézet de borzasztó rosszul van ám szedve, mert ardeo igének múlt ideje széles o világon ani, nem pedig urdui. Gonosz megjegyzésekre adhat alkalmat, kivált, ha még nem is rektitikáiják. Midőn az igazság és városunk érdekében e soraim közlésére kérném, maradok a tek. szerkesztő urnák kitűnő tisztelettel kész szolgája. Nagy-Kállóbau, 1881-ik év május hó 15-éu. Fraucsics Vincze. Megyei és városi újdonságok. * Megyénk főispánja mindenütt, hol hivatalosan megjelent, melegen szivükre kötötte a községi elöljáróknak az iskolák gondozását. Üdvözöljük c nemes eljárásáért. * A szövetségbe lépett magyar gazdasági egyletek évi közgyűlésén, moly Budapesten folyó hó G —7 tartatott meg; megyénk gazdasági egyletét gróf Dessewffy Aurél, Fráter Sándor és Mandel Lipót képviselték. Ta- uácskozmáuy tárgyai voltak: a mezőgazdasági földbirtokok határtalan szétdarabolásának megakadályozása, és u mezőgazdasági hitel rendezése. Az elsőre nézve az országos gazdasági egylet szövetkezeti szakosztálya bízatott meg részlotes javaslat készítésével. Az utóbbit illetőleg, kimondatván a mezőgazdasági hitelügy rendezésének szüksége, szinte a fenntnevezett szakosztály bízatott meg, hogy a segéluyujtás módozatára nézve munkálatott dolgozzon ki. (y) A megyei állandó választmány folyó május hó 27-dikén, a megyeház termében gyűlést fog tartani. * Az edénypiaczon épülő, úgy nevozett artézi kút furája eddig több mint száznegyven méternyi mélységeiért el. * A kitüntetésekből, melyek a hivatalos lap szerint a királyfi lakadalma alkalmából osztottak, ki emelendőnek véljük, hogy megyénk szülötte Dr. Korányi Frigyes királyi tauácsos és a budapesti egyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára a harmad osztályú vaskorona renddel tisztchetett meg. ’ A felsószabolcsi tiszaszabályozó-társulat kérvényt intézett a közlekedési miniszterhez az iránt, hogy tokiu- tetbe véve az ezen társulatot ért töltésszakadást és csapásokat, a társulat színhelyét látogassa meg személyesen, s egyszersmind a töltéseknek a legmagasabb vizszint felett eny méterrel leendő emelésére, hat óv múlva visszafizetendő négyszázezer forintnyi kamatnélküli előleget utalványozzon. E kérvény a tiszavülgyi társulat központi bizottsága által pártolólag terjesztetett n közlekedési miniszter elé. * A szabó lesmegyei gyógyszerészek által, az illető megyei szolgák és szegények részére 1880-ban kiszolgáltatott gyógyszerekért, a m. kir. bolügymiuiszterium, 0940/881 szám alatt, a következő összegeket utalványozta ki. Hvezdn Károly n.-káliéi gyógyszerésznek, szolgák és szegények után 190 frt 81 kr., Balkáuyi Gyulának (Balkány) loti frt 94 kr. Vozáry Rezsőnek (Nyírbátor) 90 frt 29 kr , Trón Antalunk (Ujfehérló) 41 frt 45 kr., Fischer Bélának (Bakta) 170 frt 56 kr., Szopkó Alfrédnek (Nyíregyháza) 127 frt 82 kr. Kelemen Koustántinunk (Bogdány) 20 frt 29 kr. Szelóczky Gézának (Rakamaz) 14 frt 57 kr., Zuzányi Kálmánnak t'T.-Lök) 4 Irt 7 kr., Türk Ágostonnak (Mándok) 32 frt 99 kr., Somogyi Rezsőnek (Kisvárda) 16011/881. belügymin. sz. a. 612 frt 08 kr. Összesen 1412 frt 47 kr.. moly Összegek, az illető kir. adóhivataloknál, szabályszerű nyugta mellett, fel is vehetők. * Sokak előtt feltűnik, hogy n Tisza áradása nem "'**111 összo az úgynevezett uyirvizzel. s amaz zavaros zébe h 9Z *'***“• Átlátszó, mint a kristály. Pedig ez na- 1 ermészetes. az áradás termékenyítő iszappal van Ta8I ’ mely a folyam feuekéu elkorhadt növényzetből állott elő, a nyirviz pedig semminémü kövérséget nem tartalmaz. * A helybeli jótékony nőegyletnek négy perseje vau kitéve oly helyiségekben, hol a férfiak szórakozás végett naponta és számosán megfordulnak. Múlt napokban egyik persely feluyittatváu, találtatott vala abban 45 mondd negyvenöt krujezár, mely jelentékeny összeg 9, mond kilencz hónap alatt gyűlt. A férfiak mint látszik kevés udvariasságot tanúsítanak a nemes szivü uővilág iránt. Kiváncsiak vagyunk tudni, hogy hát a többi perselybe mennyi folyt be az árvaház javára? * A nyírvizcsatornai mukálatokra egyre jönek más messze vidékekről kubikosok, közelebbről még kántor-já- uosiból is érkezett egynéhány. Sok muukással életpárja is eljött s ugyan csak tolja a földdel megrakott súlyos fu- rikot, vagy ódon kifejezéssel szólva a „párfutót“ Ez érdemli aztán igazáu a „feleség“ nevezetet! * Magas marhaárak. Budapestről jött utasoktól halljuk, hogy a díjazással egybekötött tenyész-állatvásáron, mely országunk fővárosába folyó hó 8—10 tartatott meg, a bábolnai méuesbirtoknak egy berni bikája hétszáztiz forinton, báró Senuyey Lajosnak egy magyar bikája ezer forinton s a bábolnai ménesbirtok által kiállított négy darab nöllvölgyi tehén darabonként háromszáz forintért kelt el. . * Az állam úgy látszik, nemcsak az építkezéseknél szerencsétlen, miután rendesen két három annyi j pénzből állítja elő épületeit, mint a magánosok, hanem a vasutak kezelésénél is, amennyiben a vasúti közlekedések nem történnek oly pontosan, mint az egyes vasúti | társulatoknál. Legalább azt tapasztaljuk, hogy az egykori tiszavidéki vasútvonalon, mióta államivá lön, alig múlik el nehány nap, hogy valami törés vagy romlás ne áljon j elő, minek folytán aztán a vonatok nagy késedelemmel j érkeznek Nyíregyházára, s mivel azokat a nyíregyháza — ungvári vonat sokszor be sem várja, az e vonalon lakók egy napi késedelemmel jutnak lapjaikhoz és levele- j ikhez, a mi pedig nem kissé boszantó dolog, néha pedig kárt is okoz, sőt végzetessé is válhatik. * Felhívás. Az ország minden részében a jövő or- i szággyülési képviselő-választásokra nézve, a mozgalom | megindult; a pártok szervezkednek ; eljött az ideje, hogy a bogdáuyi választó kerület függetlenségi pártja is e térre lépjeu. Mindezek igénylik azt, hogy ezen választó-kerület függetlenségi pártja szintén mint eddig jelenben is tömörüljön és múltját tartsa meg. Ugyanazért a párt újbóli szervezkedés, képviselő-jelölt iránti megállapodás végett, f. évi május hó 25-ik napjának d. u. 2 órájakor, a nyíregyházi Sóstón tartandó értekezletre, van szerencsém elv-társ urakat azon figyelmeztetésemmel meghívni, hogy a községekből mentül többeket értesítve, az értekezletébe^ részvételre hívja fel. Hazafiui üdvözlettel Nyir-Bogdány, 1881. május 11. Székely Benedek, a bogdáuyi kerület függetlenségi párt elnöke. * A f. hó 8-án, a n.-kállói műkedvelő-társulat által, a Szabolcsmegyei árvízkárosultak javára rendezett előadás tiszta jövedelme volt: 51 frt 92 kr., fölülfizetések : 10 frt 80 kr., összesen: 62 frt 72 kr. Ezen összeg alólirt napon, az alispáui hivatalhoz beküldetett. Felülfizottek : Rácz Sándor 1 frt, Meskó László 1 frt, Szamecz Márk 1 frt, L. B. 1 frt 60 krt, R. J. 1 frt GO krt, 0. 40 krt, Madarász G. 20 krl, Dózsa József 20 krt, Szító Imréné 20 krt, Szabó Miklós és neje 40 krt, Simák György 20 krt. Mandel' Ignácz 60 krt, Leveleki Dani 60 krt, Buday Ferencz 40 krt. Do- najszky Mihály 60 krt, Petrovics Gyula 60 krt, Mihalovics F. 20 krt. összesen: 10 frt 80 kr. Nagy-Kálló, 1881. május 16-án. Dr. Bleuer Miklós társulati alelnök, * Nagyérdemű irodalompártoló közönség! „Téli Esték“ czímü 12 nyomott ívre terjedő muukám nagy nehézségek után megjelent; nem kicsinyes önérdek, hauorn többek jóakarata buzdítása és a szíves fogadtatás, melyben a hírlapokban megjelent költeményeim és prózáim részesültek, bátoritának müvem kiadására; szabadjon tehát ez alkalommal tisztelettel felkérnem a nagyérdemű olvasó közönséget, kegyeskednék részvéttel lenni megjelent muukám iránt, és kitartó munkásságomat méltányolva ne engedjen reményeimben csalatkozni. „Téli Esték“ czímü muukám két részből áll; az egyik rgsz költeményeket, a másik pedig prózákat tartalmaz. Ára 1 o. ért. forint. Kapható Ferenczy B. könyvkereskedő üzletében Nyíregyházán. Azon reményben, hogy felhívásom viszhangra talál Szabolosmegye nagyérdemű irodalompártoló közönségénél, maradok Gyulaházán 1881. évi május hó 15-én, hazafiui tisztelettel: Paal Gyula. Közsaztlasájí. —Az Assicurazioni Generali 49-ik évi mérlege la- puuk mai hirdetési rovatában található. Eszerint 1880. évben a díj bevétel 10.595,506 frt 79 krra rúgott készpénzben, a tűzkár-osztály dijkötvény tárczája 1.606,933 frt 61 krral emelkedett s most 13.676,187 frt 60 kr. Az 1880-ik évben e biztositó társulat 8.004,562 frt. 73 krt fizetett ki a károkért, ebből Magyarországra 1.785,209 frt 36 kr. esik. A társulat által kezelt tőkék jövedelme a múlt évhez képest 128,451 frt 98 krról emelkedett 994.042 frt 92 krra, az érték papirok árfolyamának hullámzása miatt alkotott tartalék emelkedett 211.187 frt 71 krról 500.046 frt 3 krra. A múlt évben kibocsátott 1000 drb, uj kötvény által a (ársulat alaptőkéje 1.050,000 írttal emelkedett, az ezen részvényekre befizetett agio 1.009,340 frt egészen a tartalékalap javára Íratott. Az élet-biztosító osztály tárczája 62,109,045 frt 67 kr. tőke és 166.724 frt 45 kr. rente, ez osztály tartalékalapja 15.449.019 frt 78 kr. A társulat a 315 írttal befizetett részvényekre ez évben 180 frauk osztalékot ad aranyban. Az igazgatóta nácsba ez évbeu beválasztották Hegedűs Sándort is. A Felső-tiszavidéki gazdasági egylet által f. é. május ll-én megtartott hármas-eke próba. A felső-tiszavidéki gazdasági egylet által f. hó 11-ére hirdetett eke-próba mintegy 50- 60 tekintélyes földbirtokosból álló közönség előtt igen nagy érdeklődés mellett lett megtartva 8. Kohu Herman ur birtokán. — A próba és bemutatás tárgyát képezte Nicholson W. Fülöp budapesti gépgyáros által szerkesztett, s Howard hírneves angol gépgyárában készült három barázdás eke. A nyíregyházi bemutatást megelőzőleg ezen eke f. évi ápril 27-éu Hidas-Németiben, május 2-án Adán tartott ekever- senyuél a Olayton és Shuttlewort, Eckert és KoUó-féle hármas ekék ellenében az első dijat nyerte el. A bemutatást a gyár üzlet-vezetője Herczog ur eszközölte. Az érdekeltség sok tekintetben ki lett elégítve s a megjelent gazda-közönség daczára a kedvezőtleu időnek, türelemmel szemlélte végig a kísérletet. Ezen ekét a következőkben ismertetjük meg a t. gazdaközönséggel. A Howard-féle három barázdás eke az eddig ismertektől szerkezetben habár nem lényegesen is, de sok tekintetbeu eltérő s mindon uagyobb oomplikáltságot nélkülöz. Szerkezetének alapelve, hogy a használatban levő vonó erő által. — annak minden nagyobb megterhelte- tése nélkül végeztessék minden emberi erőt igénylő munka. Ezen elv kivitele mellett nagy súly lett fektetve arra, hogy eltérőleg az eddig ismert ilynemű ekéktől, a vonó-erőt a lehető legnagyobb mérvben kímélje csekély vouó-suly és önsúlyánál fogva. A barázdábóli kiemelés csakis annyi erőt vesz igénybe, amennyit egy ember egyetlen ujjával is képes legyőzni, a kiemelő készülék feltartása által. A vonó-erő működése következtében az eke magába emelkedik ki, szintén a földbe engedés a kiemelő készülék visszatolásával, egy kis gyakorlottság által igen könnyen vitetik végbe. Az önműködő kiemelő készülék egyúttal csatló gyanánt is szolgál, miáltal az eke a mezőre vagy onnan haza-szállitá6kor lejtős helyeken a vouó állatok lábaira nem szaladhat. A fölmetszet talaj szeletek megfordítása és por- hauyitása teljes és tökéletes s a barázda oldala és fenekének függélyessége és simasága semmi kívánni valót nem hagy feuu, — de legfőbb érdeme a vonó-erő megtakarításában rejlik. A kísérlet érdekessé vált azáltal, hogy előnyét más ilynemű ekék felett a munka eredmény és a száutás összehasonlítása által lehetett constatálni, amennyiben Kohn urnák egy Eckert féle hármas ekéje is munkába állíttatott. Ezen összehasoulitás a következő eredményeket tüntette fel: a Howard-féle eke átlagos 6 hüvelyk mély szántás mellett 309, az Eckert-féle hármas eke 344 klgr. erőmérő által constatált vonó-sulyt igényelt, Ugyanoly mélységű száutás mellett. A barázdába állítás, valamint a kiemelés az Eckert-féle felett sziutén igazolva lett, a forgatást és porhauyitást amauuál jobbau hajtotta végre. Ellenben az Eckert-féle ekénél a barázdák szélessége 65 cm. mig a Howardnál csak 64 cm., azonban e csekély 1 czm.-nyi kttlömbség alig jöhet számításba. Még följegyezhetjük a Howard-féle ekéről, hogy önsúlya 145 klgr. mig az Eckert-féle ennél jóval uehozebb, arneny- nyiben már maga az eke is sokkal uagyobb és tömörebb. Ezen ekékre nézve nem csalódunk, ha átalában kimondjuk, hogy tarló száutásra túlságosan nehezek, mig második és harmadik szántásnál szapora és jó munkát végeznek, s beszerzése igen kifizeti magát. Az eke jósága elismert tény, de van egy igeu nagy hibája t. i, igeu drága, mint minden újonnan pa- teutirozott találmány lenni szkott. E körülmény nőm kis akadályt emel az elterjedhetés útjába. Igaz, hogy más ilynemű ekék is 100 írtnál drágábbak, de azok meg éppen méreg drágák. S mostani terhes gazdasági viszo - nyaink között csak igen kevés gazda képes beszerezni. Ha Nicholson úr tekintetbe venue a gazda-közönség helyzetét s 86 ftról lejebb szállítaná árát, szabadalmazott ekéjéből nem egyet —kettőt; de 100 számra adhatna el megyénk gazda-közönségének. Nyilt-tér.*) Nyilvános köszönet. Kisvárdai egyik gabona raktárunkat folyó évi már- czius 8-án a „Magyar-franczia biztositó-részvény társaság“ nyíregyházi főügyuöksógénél tűzkár ellen biztosítottuk és ezen raktárunk mindjárt másnap vagyis, folyó évi márczius 9-én leégett; miáltal 1875 o. é. forint kárt szenvedtünk. Jóllehet el kel ismernünk, hogy az általunk benyújtott biztosítási ajánlatban történt formahibák és elhalga- tások a „Magyar franczia bisztositó-részvény társaságot“ a biztosítási feltételek és a kereskedelmi törvény értelmében kártérítési igényeink teljes elutasítására feljogosították, mégis a nevezett társaságtól—mely valódi szerencsétlenségek esetén szigor helyett méltányosságot gyakorol— kielégítést és teljes kártérítést nyertünk;. mely eljárást őszinte köszönetüuk kifejezése mellett, ezennel a nagy közönség tudomására hozunk. Kisvárda, 1881 május 10-óu Wlndt és Finch az „Első magyur általános biztosító társaság" kisvárdai ügynökei. Lak változtatáH. Tisztelettel tudatom ügyfeleimmel ói a u. ó. közönséggel, I hogy Lkúsíjmit a „Szíkstársnlat" latsából, az ugyanazon házsoron, a postnhl ratal közelében eső Marsaiké Karoly ur 1)112. i szám alatti lakbözába tettem át. u JAKAB GYÖRGY, | (1—3) köz- éa váltö-Ugyvéd. ^xxxxxxxxxxxxxxxxxx^ X keserüforrások Deák Ferenoz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, 1 Szt.-lstván-forrás, Gróf Széchenyi István-forrás ' Mattom és Wille, Budapest Kapható miedet» g> 6 »zár tár ban éa áiTányrif { kareakedécbuL , xxxxxxxxxxxxxxxxx *) Az e rovat alatt köztöltékért nem feleiéi a Szerk. Felelős szerkesztő . .1 Ö II A K I, K li. Kiadótulajdonosok : FI RINGER JÁNOS éa JÓBA ELEK. HATTONl-féle BUDAI KIRÄLY
