Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-06 / 40. szám

1880. februárhó 1-től kezdve 6613 darab 15,700.612 frt 12 kr tőkéről szóló ajánlat lön benyújtva ée 5593 darab kötvény 13,536.812 frt 12 kr tőkéről kiállítva. (á) A lábas jószágok adás-vevésénél szükséges járlnt-átirások, késedelmes eszközlése tudva levöleg. igen sokszor nemcsak kellemetlenségekkel, de sőt az idő veszte­getés miatt, anyagi kárral is jár. Ezt a gazdák igen sok vidékeu érzik. Békésmegye közigazgatási bi­zottsága, e bajon segiteudő, oly határozatot hozott, az országos vásártartási joggal felruházott községek elöljáróit kőtelezőleg, amely határozat ismertetését, már csak gyakorlati voltánál fogva sem mellőzhet­jük. A nevezett közigazgatási bizottság ugyanis, a kö­vetkező határozatot hozta : az országos vásártartási jog­gal felruházott községek járatlevél átírásával foglalko­zó közegeinek illető járást felettes hatóságaik utján, szigorúan meghagyatik, hogy mindazon vásári napokon, amelyeken lábas jószág adás-vételek történnek, a nap megszakítása nélkül teljesítsék ; s ha szükség mutatkoz­nék, a község ezen átírások teljesítésére több egyént is alkalmazhat.« Követésre méltó intézkedés. Közgazdászat. Szüretkor. Miután a mustnak, vnlumint a bornak is jósága és tarlóssága, úgy a helyes szőllőszedés és réflbds'/.etes must- szűrés, mint a czólezerü erjesztés éB tÍBzta piuczekezelés- től függ: ezeknek rendszeres eszközlésére szolgáljanak a következő figyelmeztetések és útmutatások. I. A szőllöszedés. A Bzüretelés a szőllő teljes megérésekor és lehető­leg jó időben vegye kezdetét Különös figyelem legyen arra, hogy a s őllőszedés a reggeli harmat felszáradása vagy osotlog az éjjeli dér felengedése után kezdessék meg. Szedőknek czélirányos olyakat fogadni fel, kik a szüretelés egész tartamára ajánlkoznak s kötelezik ma­gukat arra, hogy a felügyelő rendeletéit pontosan telje- sitendik. Különösen fősuly fektetendő arra, hogy tiszta edénynyel és éles késsel rendelkezzenek, hogy élelmi sze­reiket, és ruháikat az úgynevezett tanyán, mely n szől- lőktól távol jelölendő ki, rondesen lerakják, nehogy a szőllöodényekben kenyeret vagy más élelmi szert a sző­lőbe vigyenek, és végül, hogy az említett tanyán étkezze­nek és pihenjenek. A szedőket a felügyelő sorrendbe állítsa s neveiket a munka megkezdése előtt jegyezze fel; ezen elővigyázat különösen az ellenőrzés czéljából ajánlható, melyet ogy- Bzorüon úgy eszközölhetni, hogy mindon pihenés olőtt, a jegyzék felolvasása által, a sorrendben jelentkező szedők jelenlétéről meggyőződés szereztessék. A szedést a szedők tőkénkéit külön kezdjék mog, a kötéseket egyedül éles késsol vágják fel és különösen ügyeljenek arra, hogy balkezükkel felvágáskor a fürtö­kot a földre hullástól lehetőleg mogóvják. Olt, hol többféle szőllőfaj müveltotik, ajánlatos az érottobb és nemesebb szöllök kUlönszodése, melyre a leg­ügyesebb szedők, a többieket megolőzve alkalmazandók. A már egyszer elfoglalt szöllősort a szedő el nem hagyhatja, sem pedig sielvo a többieket meg nem előz- hoti; szomszédjainak, ha ideje ongodi, segítsen és inkább pontosan, mint gyorsan szedjen. Puttonosok, a szedők számához helyes arányban és tekintettel a tormás mennyiségére rondelcndők ki. Ezek csak a szedők után járhatnak; az edények kiüríté­sét szorgalmazzák és figyeljenek arra, hogy nz edé­nyek tolvo soha se tartassanak ; szőllőfürtökről egyes szemeket ne vegyenek le. A kóstolgatás általában ti- lalinaztassék, megengedvén inkább egyes egész fürtök megóvásét. Legalább minden tiz szedőt egy felügyelő ellenőrizzen, kinek figyolmo és intézkedése mindenre kiterjedjen; külö­nösen a tőkéket jól megvizsgálja, a szedésben a kellő ren­det és pontosságot követelje, az elmaradt vagy földre hul­lott fürtöket és szemeket a hanyag szedő által felszedesse úgy, hogy nz utólagos pótlás által hanyagságára figyolmez- totvén, több gonddal teljesitso feladatát. Szöllőcdéuyekben azőllöt megtartani ne engedtessék meg; az étkezés idejére pedig nz edények a szőllő aljában — do soha sem a tanyán — helyezendők el. A felügyelő köteles a jegyzékbe vett szedők neveit napi munka bevégeztével, a naplóba pontosan beve­zetni, ki is megbízása értolmébon felelősségre vouható. II. A must szűrése. A mustszürés vagy a szabadban, vagy az o czélra külön berendezett présházban eszközölhető. A szőlőnek szabadban levő feldolgozásához rendsze­rint megkívántaié elegendő kádak és más apróbb fnedé- nyék. szélőbogyózó rosta, szólőmalom vagy ennek hiányá­ban taposózsákok, forró vízben kiáztatva és tisztára mosva készeu tartandók. A szőlő osztályozásra alkalmas táblák pedig úgy állitandók fel, hogy azokon a puttonokból ki­öntött szölőfürtöket minőségük szerint elkülöníteni le­kössön. A hordók tisztaságára a legnagyobb gond fordi- taudó. Ajánlatos az uj bordóknak szódaoldattal és diófa­levél főzettel való kiforrázása s tiszta vízzel többszöri kiöblítése. A már hnsznált hordók pedig szigorúan meg vizsgálandók, és ha dohosak, (penészesek) vagy másként tisztátalanok volnának, szétszedendők, forró vízzel lesu- rolnndók és zabszalmával vagy venyegével jól kiégeten- dök, sőt szükség esetén tiszta szesszel is, és az említett diófalevél főzetével kiforrázandók. A szüreteié« könnyítésére nagy befolyással van a présházak rendszeres felszerelése olykép, hegy a must- és borkezeléshoz szükséges eszközök és edények meg­legyenek. A) Ff hér mint készítése A Hzölöfürtök lohogyózandók már azért is, mert a szőlőcsutka sokszor rothadt és penészes lévén, igen ár­talmas hatással lehet a mustra. A szőlőszemek, malombiánybau minőségük szerint külön taposandők. A taposózsákból kikerült szőlőhéjak újból zsák nélkül keményen áttaposandók, azután egy kettős fenekű kádba, melynek felső feneke apró lyukakkal van ellátva, oly módon öuteudők ki, bogy a „IN Y f I* V I D É K.“ 1 kád lyukas feneke által leszorítva legyenek; az igy le­zárt törkölyre saját mu-tju zamatszerzés végett felöuteudó és az első erjedés bekövetkeztéig rajta hagyandó, különösen ! a végből, hogy az erjedés folytán kifejtett szesz feloldhassa a szőllő héjában rejlő zamatanyagokat és a magvakban I lévő csersavat, mely a bor tartósságához elkerülhetlenül szükséges. Ezen erjesztő kádakra nézve még igen ajánlatos . azoknak oly módon való készíttetése, hogy az alsó fenék felett közvetlenül csaplyukkal legyenek ellátva, a mely csaplyuk bels ■ nyílására csapszürő alkalmazandó a vég- ! bői, bogy ezen az utón a must tisztán és egyenesen bordóba szűrhető legyen. Az erjesztő kádban maradt , törköly pedig alkalmas sajtókban kétszer egymásután'kipré- i seleudö, vagy újbóli zsákolás utján kitaposandó, A szölómalom utján előállított must és törköly j szintén a már említett módon kezelendő, azon megjegy­zéssel. bogy ott, a hol a tulajdonos rendszeres présház­zal rendelkezik és a must erjesztésére nagyobb gondot fordítani óhajt, az osztályozott szőlők természetben egye­nesen a présházba hordandófcl B) A veresmust készítése A természet adta különös festanyaggal biró szőlő­szemekből készül a veres bor. Miután pedig a festanyag kiválóan csakis teljesen érett és ép szemekben van meg,egye­dül a szőllő eredeti zamatjától és osztályzásától függ a veres- borok változatos minősége, sokfélesége és jósága ; azért szükséges tehát ezen szólók szedésénél és kiválogatásá­nál a legnagyobb pontosság és a leggondosabb eljárás. A kiválogatott szőllő fürtök kellően berendezett présházba üsBzehordatván, a fehérmust készítésénél aján­lott eljárás szerint öszszezuzatnak. Az összezúzott tömeg további kezelésére leginkább alkalmas nagy erjesztő kád, vagy úgynevezett »káczit költséges volta miatt nem mindenki által lévén beszerez­hető, e helyett közönséges 6 — 25 hektoliteres hordók is alkalmazhatók és pedig oly módon, hogy a hordónak a vakcsappal ellátót feneke kivétetik és a pinczo, borház vagy erjesztő kamarában a másik fenekével ászokra ál- littatik Az igy felállított hordó hátulsó feneke felett egy hüvelyknyire az aknás dongába lyukat fúrunk, mely lyukra belülről szűrőt alkalmazunk. Az összezúzott szőlőről lecsapolás által nyert mus­tot külön hordóba vagy kádba helyezvén, az edényben addig tartjuk, mig a must lecsapolása után visszamaradt törköly a fenti mód szerint elkészített hordó feléig le- boeyóztatik. A lebogyózott törkölyre egy 8—10 cmtrnyi hosszú­ságú és felfelé álló négy lábú feneket alkalmazván, ezek után a vakcsapos fenék visszahelyeztetik és a bordó a vakcsapos lyukon keresztül a törkölyről előbb lecsapolt musttal legozélszerübben léhó segélyével tele töltetik, annyi üres tért liagyváD, amennyi az erjedéshez megkí­vántaik; végezetül a vakcsapos lyukat erjesztő csővel látjuk el 10—20 nap elteltével, miután a veres bor erje­dése megtörtént, a bort az akonás dongába fúrt csap­ijukon lecsapoljuk, ezután a felső feneket kiemelvén, kiszedjük a törkölyt, kisajtoljuk és a kisajtolás által nyert bort a lecsapolt bor közé öntjük. Ezen egész eljárásnak azon előuyei vannak, hogy a) a vörös bor Dem nyer túl sok csersavat, mivella ko- csány eltávolittatik; b) eezotesedésnek nincs úgy kitéve, mint a nyílt erjedésnél és c) hogy a »káczit gyanánt használt hordó, a veres bor eltartására továbbra is alkal­mazható. C) Csemege és pecsenye-borok készítése. Csemege- és pecsenye-boroknak fajúltetményekből való előállításánál, különös figyelem és a legnagyobb gond fordítandó az egyes fürtök kiválogatására. A teljesen hibátlan fürtök egészben baszüreteltetvén, csemegebor készítésére használtatnak, mig a hibás, u. m. jégvert, vagy napszurás, vagy kapaütés által megsértett fürtök vagy fürtrészek szölőszedö ollóval levágatván, vagy eltávolíttat­ván, utólagosan a közönséges bor közé szüreteltelek Az aszüszőlök pedig, ba külön le nem szedetnek, az ép szőlőkkel együtt, tehát úgy, ahogy teremnek, finomabb minőségű, úgy nevezott szamorodni borok ké­szítésére használhatók. (A szamorodni bor készítése az említett eljárás mellett, leginkább a Hegyaljáu Űzetik s nevét a lengyel »sznmorodno* (természetes v. önmagát ké.-zitö) vagy »szamoroesne« szavaktól kölcsönözte.) Maga az aszubor pedig a szőlőfürtökuek azon tülérett szemoiböl, az érett szemektől elválasztva oly­módon készül, bogy a mindennapi készlet a már emlí­tett kettősfeuekü kádba öutetik, hogy önsúlya által kivál­hassak azon mézes folyadék, melyet >esentiá«-nak neve­zünk. Szüret után pedig az összes aszúszemek lábbal vagy zúzógéppel péppé tapostatnak vagy töretnek. Ezen pépből készül azután, a szerint, amint a természetes Aszúszemek puttonszámáboz képest, 125-től 140 liternyi must öntetik reá és 24-től 30 óráig naponta többször felkavarva hagyatik rajta, az egy, két, bárom vagy négy puttonos aszubor. ­Az aszubor készítése leginkább a begyalján, továbbá Miskolcz, Ménes, valamint Rust vidékén és Erdélybeu van elterjedve. III. Az erjesztés. Az erjesztés keresztülviteléhez egyszerű piuczeházak kellő légmentes elzárással oly módon rendezendók be, hogy az azokba beállított tapasztott kemeczék vagy bábosok segélyével a meleg 15 — 20 R. fokig fentartható legyen. Legújabb időben erre legczélszerűbbnek bizonyult az úgynevezett »meiuingi« kályha alkalmazása, amennyi­ben legkevesebb tüzelő anvaggal és legkevesebb íelOgye. let mellett is az egész helyiségben a kellő meleget biz tositja. Az erjesztő kamarákban a kádakból vagy kácziból lefejtett borok minden kádból külön számokkal jelölendók meg a czélból, hogy az összes termés lefejtés utján tel­jes egyenlősítés! miveleten átvihető legyen. Az a must, amely 16 — 18 foknyi czukortartalom- mai bir, közönséges piuczebőmérsék mellett is (8—9° R.) keresztül megy az erjedésen ; a nagyobb czukortartalmu mustok azonban, az ily pinezékben csakis több éven át végezhetik az erjedést. Ha tehát azt akarjuk, bogy az ily mustból is mielőbb kész bort nyerjünk, elő kell segi- i tenünk az erjedést és pedig az által, bogy a pincze vagy erjesztő kamara hömérsékét fölemeljük lassaukénti fűtés által 18-24 R. fokig. Ilyenkor a hordók, a levegő elzárása miatt, erjesztő csövekkel láttatnak el, melyekbeu a meszes viz, a szén­sav megkötése czéljából, időnként felújítandó. Amint a zajos erjedés megtörtént, az egy pár hé­tig még a meleg kamarában pihenni hagyott bor a sep- . röről lehúzható és pedig oly módon, hogy a megkiváma- : tó egyenlősítés a megjegyzett bordókban levő folyadék összekeverésével keresztül vitethessék. A seprőről lehúzott bor tele hordókban a fenti er- jesztési mód alkalmazásával, és a fent megjelölt mérséklet­ben az utóerjedés keresztülviielo czéljából mindaddig kezelendő, mig annak megtisztulása be nem áll. A megtisztulás beálltával a második fejtésen keresz­tül ment borok a pinezébeu igényelt piheués ezélj&bél elbelyezendök és a hordók szája 4—5 büvelyknyi tölgy­fa dugóval látandó el. — Igen ajánlatos, ba több havi pihenés után,' a fentebbi módon kezelt borok seürögép segélyével, a felesleges nyálkák vagy növényanyagoktól megtisztittatnak és megnyert tükörfény állapotukban te­le bódékban kezeltetnek. IT. Must- ős bormőrúk. A must czokortarlalma legozélszerübben az ugyne- vezet klosterneuburgi mustmérővel határozható meg, ez az eddig ismert legtökéletesebb és leginkább el is ter­jedt mustmérő. A bor és must savtartalma a Babó-félo szeszmérővel határoztatik meg, a borbau levő szesz meg­határozására, legalkalmasabb ia SaUeron-féle lepároló ké­szülék. Az összes eszközök 30—40 frtért beszerezhetők. Szabolcsin«'ii;ye legtöbb adót fizetőinek név­sora 1S82 évre. (Vége.) Elefánti János lelkész F.-Litke 488 frt, Somogyi Rezső gyógyszeréi Kis-Várda 488 frt, Kacz József Piricse 487 frt 93 kr, Molnár Pál ügyvéd Nyíregyháza 475 frt 98 kr, Szunyoghy István Ujfejértó 474 frt 37 kr, Mandel Lipót Kótnj 467 frt 15 kr, Gencsy Alber K.-Léta 464 frt 58 kr, Dobos János ügyvéd Rnmoosaháza 463 frt 36 kr, Pethő Zsigmond ügyvéd N.-Kálló 459 frt 82 kr, Stepán Elok Bogáth 455 frt 93 kr, Vidovich Autal Thass 447 frt, Csabay László Bököny 439 frt 41 kr, Galgóczy Gyula Gégény 434 frt 31 kr, Pilisy Lajos ügyvéd Eperjesbe 428 frt, Gergolyffy Ferón ez ügyvéd M.-Pócs 425 frt 33 kr, Reisman Herman Kis-Várda 418 frt, Mandel Ábrahám Ny.-Bátor 409 frt 99 kr, Katz Mihály Piricso 406 frt 69 kr, Törös Foreucz Szabolcs 399 frt 13 kr, Szunyoghy Miklós Ujfejértó 395 frt 59 kr, Katona András Balkáuy 394 frt 90 kr, Rosmau Sá­muel Pátroha 394 frt, Kastal István Kis-Várda 392 frt, Erdődy Lajos Ujfejértó 388 frt 87 kr, Kőim Béni Biri 385 frt 98 kr, Kacz Lázár Piricso 385 frt 79 kr, EperjesBy Ferencz lelkész Polgár 384 frt 40 kr, Janthó Lajos ügj^véd N.-Kálló 383 frt 48 kr, Heuman Ignácz ügyvéd Nyíregyháza 381 frt 4 kr. Megyory Géza ügyvéd Nyír­egyháza 380 frt 70 kr, Kubinyi István ügyvéd Ujfejértó 377 frt 78 kr, Somogyi Gyula ügyvéd Nyíregyháza 374 frt 24 kr, Palánszky Sámuel ügyvéd Nyíregyháza 370 frt 4 kr, Deine Ignácz ügyvéd Ny.-Bátor 370 frt, Fleg­mán Miksa orvos Nyíregyháza 367 frt 80 kr, Risdorfer János ügyvéd Nyíregyháza 364 frt 8 kr, Szosztay Károly ügyvéd Nyíregyháza 356 frt 76 kr, id. Szu­nyoghy Bertalan Ujfejértó 356 frt 18 kr, Hvezda Károly gyógyszerész N.-Kálló 355 frt 10 kr, Csendes Simon K.-Léta 353 frt 98 kr, Fintor József ügyvéd Nyíregyháza 352 frt 48 kr, Székely Benedek ügyvéd Bogdány 352 frt 16 kr, Garn Leó orvos Nyíregyháza 351 frt 62 kr, Fráter Sándor Nyíregyháza 349 frt 17 kr, Kálmánczhelyi Menyhért Ujfejértó 348 frt 20 kr, Onody Géza T.-Eszlár 347 frt 46 kr, Kohn Má­tyás Konézlö 347 frt 1 kr, Burger Mihály Nyíregyháza 340 frt 93 kr, Tóth L íjos Kótnj 340 frt 16 kr, Jármy Miklós Eperjeske 339 frt, Jármy Ödön Nyír­egyháza 336 frt, Kállay Jenő Oros 335 frt 10 kr, Nemes Pál Bogdány 334 frt 60 kr, Nagy Károly Ujfejértó 334 frt, Siclierman Jakab Kótaj 383 frt 12 kr, Zoltán Ödön Apagy 329 frt 77 kr, Osengery Jó­zsef Nyíregyháza 334 frt 39 kr, Apagyi Barna Apagy 332 frt 36 kr, Stern Ernámtól Nyíregyháza 331 frt 39 kr, Detrioh Pál Tliass 329 fr, 99 kr, Balkányi Farkas Kis-Várda 329 frt, Zoltán Géza Budapest 316 frt 87 kr. Elek László Domccser 316 frt 07 kr, Kál­mánczhelyi Autal lelkész Auarcs 316 frt, Glück Ignácz Nyíregyháza 316 frt 88 kr, Korányi Imre gyógysze­rész Nyíregyháza 315 frt 66 kr. Propper Lajos Túra 313 frt 17 kr. Erdőhegyi Gyula Gyűrő 310 frt, Ba ruch Arnold Nyiregyhá/a 308 frt Só kr, Jáuószky András Nyíregyháza 307 frt 38 kr, Bátüy Károly Ügyvéd Nyíregyháza 306 frt 20 kr, Szmrecs&uyi Elek K.-Apáthi 305 frt Bleuer Lajos K.-8oinjén 304 frt 93 kr, Rosenblütb Bornát orvos Kis-Várda 304 frt, Ambrus Jakab Polgár 302 frt 87 kr, Czukkor Hen rik Nyíregyháza 302 frt 2t kr, Ujfaluny Béla Mihálydi 302 frt 10 kr, Mandel Izrael Ny.-Bátlior 299 frt 49 kr, Kohn Mózes Balsa 299 frt 24 kr, Horváth Istváo lelkész Gégény 298 frt 80 kr, Reisman Miksa orvos Kis-Várda 294 frt, Grosz József Demecser 293 frt 67 kr, Már Adolf Nyíregyháza 289 frt 93 kr, Schrei­ber Herman P.-Petri B89 frt 29 kr, Balta Ignácz Gégény 288 frt 65 kr, Gödény Ferencz Balltány 283 frt 29 kr, Mezössy Gusztáv Gégény 280 frt 84 kr, May Adolf Nyíregyháza 277 frt 75 kr, Molnár Fe­rencz Ujfejértó 277 frt 48 kr, Vitéz Mihály lolkész Kemecsn 277 trt 32 kr, Zatbureczky Gyula lelkész T-Dada 275 frt 50 kr, Markos Ferencz P. Tamási 272 frt 99 kr, Elek Béla Pazony 272 frt 3 kr, Lónyay László Tokaj 271 frt 73 kr, Szunyoghy And­rás Ujfejértó 269 frt 97 kr, 8tern Péter Ujfejértó 268 frt 57 kr, Újhelyi János Eőr 265 frt 34 kr. Felelős szerkesztő : J Ö B A ELEK. Kiadótulajdonosok : Pl RINGER JANOS éa JURA KLEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom