Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-13 / 41. szám

„IV T f B V I t) fe K.”

b&lWely nyelven Kiadott magyarországi nyomtatványaik betűrendes jegyzékét, valamint a kiállításra szánt disz- kbtések és coidexek leirását beküldeni szíveskedjenek;

b) a hazai nyomdákat és könyvkötőket, hivatkozva az ez irányban hozzájok intézett elfileges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a mennyiben még eddig meg nem történt volna, ugyanazon határideig jelentsék be.

A kiállitaudő tárgyak tényleges beküldésének határidőjét, a jelentkezőkkel utólag fogják közölni, valamint időközben is a kívánandó részletesebb felvilágosítással készségesen szolgálanduok.

A kiállításra vonatkozó mindennemű közléseket »Országos Magyar Iparművészeti Muzeum Budapesten (sugár út,) műcsarnok« czimzésse) kérjük ellátni.

Kelt Budapesten, 1881 szeptember hó 30-án. Polszky Ferenez, mint a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője. Báth György, mint az Országos Iparművészeti Muzeum ideigl. vezetője és felügyelője. Or. Fqjérpataky László, mint a kiállítási bizottság jegyzője.

A magyar királyi csendórség.

A magy. kir. csendőrség szervezése folyamatban lévén annyira, hogy már Szegeden és Budapesten, a jövő 1882-ik évi január 1-én meg is kezdi működését: nem lesz épen érdéktelón, ba ez uj intézménnyel közelebbről megismertetem o becses lap t. olvasóit.

A magyar cséndőrség eszméje nem egészen uj dolog nálunk, mint ezt talán sokan eddig hitték.

Már 1848-ban megpendítő ez eszmét több mágnás a felső házban. Indítványba hozatott ugyanis, hogy a lombardiai zsandár-ezred mintájára, Magyarországban is létesittessék egy országos csendőr-csapat. Minthogy pedig ez indítványt az akkori kormány pénzügyi tekiu- letekből, nem tnlálta elfogadhatónak: az akkor Pozsonyban székelt országgyűlés felső házának tagjai 63,000 forintot gyűjtöttek e czélra; amelynek valósítása azonban a bekövetkezett márcziusi átalakulások és országos forrongások miatt elmaradt. Csak az önvédelmi harcz elnyomása után állíttatott fel Pozsonyban 1849-ben az felső, s 1860-ben Győrött a második cs. kir. magyarországi cseodQrezred, mely azután.n lombardiaiba olvasz- tatván, az akkori egész birodalomban egységes szervezetet nyert a cséndőrség,

A magyarországi zsandárezredek 18G7-ben felosz- láttattak; csak az Erdélyben Horváthországban és Szlavóniában hagyattak meg továbbra is, a 8- és 10-ik számú országos zsaadárparanosnokság czime alatt. 1876. május 12-én azonbao, e két test is a magyar kormány alá kerülvén: a 8-ik számú zsandár-parancsnokság »magyar királyi horváth-szlavon,« a 10-ik számú a »magyar kir. erdélyi zsandár-parancsnokság« ozimet nyerte.

Itt kezdődik tulajdonképen a magyar csendőrség' története.

A részben már létező, részben szervezés alatt levő magy. kir. osendórség legénységi állományának kiegészítését, az 1881. évi II. t. ez. állapítja meg.

E törvény szerint minden belépő 8 évre teijedő szolgálatra kötelezi magát, melynek első félére próba Időnek tekintetik.

Azok, akik a közös hadsereg, vagy a m. kir. honvédség kötelékéből lépnek át, őrmesteri rangot nyernek ; egyszersmind arra is kötelezik magukat, hogy azon esetre, ha a félévi próbaidő elteltével megejtendő örvezetői vizsgálaton megbuknak, viselt rangjukról önként lemondanak.

A próbaidő tartama alatt az úgynevezett »próba csendőr megtartja mindazon katonai jelvényeket, amelyeket az előbbeni szolgálatában rangjához képest viselt; kivéve azon egy különbséget, hogy ez idő alatt kardján ha uem viselne is rangot, az altiszti bojtot viselendi. Az altiszti, illetve őrvezetői tanfolyam hat hőig tart.

A sikerült vizsga folytán kinevezett valóságos oaendőr káplárt minőséget, az örvezetői, a szakaszvezetői és végre az őrmester ugyanazon minőséget nyeri, amelyet a vele egyenrangositottak, a közöshadsereg vagy honvédségnél viselnek.

Az újonnan szervezett vagy pedig megüresült tiszti állomások betöltése ozéljából, minden egyes osendörpa- ranosnokság részéről, évenkint 1—2 kellő előképzettséggel biró őrvesotö vagy őrmester rendeltetik a m. kir. Ludovika akadémián tartandó tiszti tanfolyam hallgatására. Ezek ha a tisisti vizsgát sikerrel letették, a m. k. honvédelmi miniszter által osendőrségi badapródokká neveztetnek ki. Mielőtt azonban tiszti helyettesekké vagy pedig hadnagyokká lehetnének, még a caendörségi tiszti szakvizsgát kell sikeresen megállaniok. Ennek tárgyai pedig a következők: A városi és megyei hatóságok valamint a kir. törvényszékek és a cséndőrség szervezete, valamint az erre vonatkozó különleges szolgálati szabályzat; a rendőri szabályzatok egyotemes és különleges része; a polgári büntető törvénykönyv; a vadász törvény és fegyvertarthatási szabályzat; a katonai büntető törvény és a csendőrtestület Ogyszervezete.

Ha a osendőrségi hadapródok létszáma elégtelennek bizomrulna j úgy a közöshadseregbeli, valamint a m k. honvédtisztek is a csendőrséghez közvetlen áthelyez- hetök; mely esetben azonban, ezek is hat havi próbaszolgálatra kötelezzék.

Az eddig már tényleg létező I. erdélyi csendörpa- rancsnokságon Kívül, még következő öt csendőrparancsnokság fog időről-időre ezerveztetni és pedig: a II. cssndőrparancsaoksig, törzskari székhelye Sieged, a in. » » » Budapest,

a Ív » ■ « Kassa,

as T. » * » Pozsony,

a VI. » » » Ss.-Fchérviron Issed.

Az egyes csendőrparanosnokságok kerületi beosztása megfelel körülbelül a m. kir. bonvédkerületeknek. A cséndőrség hatásköre kiterjed, Budapest kivételével, még mindazon városok ée törvényhatóságok területére is, a melyek egyébként külön bíráskodási és rendőrség tart- batási joggal volnának felruházva. Erre vonatkozólag azonban, még egy későbbi törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni.

Az utóbbi időben is nagy mérvben veszélyeztetett közbiztonságáról annyira nevezetessé vált Aradvármegye részére a II-ik pníancsnokság egészen, a III ik cseudör- parancenokságnak pedig csak II-ik szárnya még ez idén akként fog szerveztetni, hogy az imént említett parancsnokságok ezen alosztályai működésűket már 1889. évi jan.

1- én megkezdhessék.

Minden egyes csendőrparancsnokság élén egy magasabb törzskari tiszt (ezredes vagy alezredes) áll; aki mellé különösen a nagyobb kiterjedésű kerületekben, egy őrnagy vagy pedig idősebb százados rendeltetik esetleges helyettesül Miuden egyes parancsnokság állományába tartozik továbbá, egy főhadnagy, mint segéd, egy alárendelt tiszt mint oktató, egy kezelő és három más őrmester mint segédszemélyzet, akik mindnyájan együttvéve a csendőrparancsnokság törzskarát képezik. Az egyes parancsnoksághoz tartoznak továbbá egy polgári jeljegü írnok és 2 iroda-szolga. Minden egyes csendőrparancsnokság 2—4 szárny felett rendelkezik, melyek ismét

2— 3 szakaszokra oszlanak. Ezek pedig a közlekedési és egyébb helyi viszonyoknak megfelelő közbiztonsági szükségletek szerént 10 — 18—20, vagy még több Őrparancsnokságokká válnak.

A szárnyparauosnok századosi ranggal bir s melléje egy számadó őrmester van rendelve. A szakaszok alárendelt tisztek által parancsnokoltatnak. Orparanos- nok rendszerint az őrvezető, nevezetesebb esetekben pedig az őrmester. Egy őrállomás 5 — 15 csendőrből álL Minden 64 négyszeg kilométernyi területre körül-belől egy rendőr esik.

A szakaszokhoz beosztott tisztek ló nélküliek. Ellátási és felszerelési pótlékot Csak a törzstisztek és a törzs karhoz beosztott idősebb századosok kapnak ős pedig külön-külön két ellátási adagot; mig ellenben a segédtisztek csak egyet (Megjegyzendő, miszeriut a Bach korszakba]] zsaudár-tisztek mind lovasok voltak.) Lovas osendőr osztályok csak az alföld lapályos kerületeiben fognak felállittatni.

A csendőrség személyes és tisztán katonai szempontból a m. k. honvédelmi miniszter alatt, büntetőjog szempontjából pedig a m. k. honvédelmi hadbíróság alatt áll. A szolgálati vétségekben, az egyes Bzároyparancs- nnkok járnak el és pedig a m. k. honvédcsapatokra érvényben lévő szolgálati szabályok szakaszai értelmében.

A cséndőrség nyilvános, valamint titkos rendőri ügyekben egyénenként a belügyminiszter alatt áll, úgy szintén egyébb szolgálati ügyekben is; miután a testület fizetéso is az utóbb nevezett minisztérium tárczájának terhére történik. (Az újonnan alakítandó 5 csendőrparancsnokság a honvédelmi minisztérium illető osztályában készült költségvetés szerint erenként 1,924,272 forintba kerülend, mig a jelenlegi, bizonynyal igen hiányos pandúr-gazdálkodás 1.141,518 írtba jő. A többlet tehát legfeljebb 782,161 frt o. é.)

A csendőrség szolgálati szabályzata, a bal- és honvédelmi minisztérium által egyetértőleg fog elkészíttetni; a tiszti kinevezésekre szóló javaslatokat az utóbbi az előbbivel való ngyetértésben terjeszti 0 felsége elé. Az altisztek az illető parancsnokok által fognak kinereztet- ni, akiknek minden irányú hatalmuk egy ezred parancsnokához mért leend. Egyenruha és felszerelés a csen- őrnek leend tulajdona; melynek beszerzésére a gyalogos először 60 Irtot, a lovas pedig 130 frtot kap; ezentúl pedig évenkénti átlagul az előbbi 40 frtot, az utóbbi pedig 55 frtot A fegyver és lőszer, valamint a szolgálati ló, az államnak képezendi tulajdonát.

A csendőr osztály-parauosnokságoK, a megyékben a közbiztonság szolgálatában, a politikai hatóságoknak vannak alárendelve, a jogi hatóságok s egyéb k. hivatalok stb., valamint a közös hadseregbeli és a m. k. honvédparancsnokságok, ha a csendőrség segédkezését szükségeik, ezt irásbelileg kell kérniök.

A csendöri szolgálat három részre oszlik és pedig:

a) a rendel tzolgdlatra, a mely a politikai hatóságok intézkedéseihez képest őrjáratokból áll;

b) killönlegei felhívásra teljesített szolgálatra, a mely politikai hatóságok által elérendő bizonyos czél szempontjából teljesittetik;

c) a tegid itolgdlatra, á mely hasonlókép bizonyos felhívás, vagy megkeresés folytán teljesítendő.

A m. kir. cséndőrség: szolgálati szabályzatának szakasza szerint a csendőr folytonosan szolgálatban áll még akkor is, midőn, mint ufagán ember halad teendői után; ezáltal különös előnyökben részesül, de egyszersmind azon hátránynak lesz részese, hogy a kriminális vétséget vagy bűntettet elkövetett csendőr, kétszeres szigor- I ral büntettetik. Tény az, hogy ezáltal a katonai rend és fegyelem a csendőrségnél, kezdettől fogva vas kézzel fog kezeltetni.

A horváth-szlavon csendőrparancsnokság szervezése | a katonai határőrvidéknek tényleges bekebelezése után fog történni és ez annyiban már kezdetét is vette, amenyi- ben a katonai határőrvidéknek eddigi közbiztonsági és határszéli szolgálatát teljesített szerezsán csapatok a m. kir. honvédelmi minisztérium alá helyeztettek

A m. k. országos csoudőrség tisztjei a magy. kir. honvédség kebelében egy külön tisztikart képeznek.

Mindazonáltal, ha meggondoljuk, hogy a szolgálati nyelv a magyarországi parancsnokságnál a magyar, a horváth-szlavon országiaknál pedig a borsát leend; s hogy ez az esetleg kiegészítés végett szükségessé vá- I lan dó tiszti áthelyezéseknél igen nagy nehézségeket szülhet; sőt talán lehetetlenné válnod: úgy önmagától látszik következni, hogy ez irányban az eddigi szabályzat még nem egészen tökéletes, és hogy némi változtatás okvetlen be kell, hogy következzék. (K. K)

Megyei és városi újdonságok.

(az.) Tisztelettel kérjük lapnnk szives előfizetőit a az irodalom helybeli ás vidéki barátait, miszerint mél- tőzta8oanak a hátralevő elóflsetésl dijakat mielőbb be küldeni s az nj ny egy ed re az előfizetést megújítani. T. vidéki megrendelőink kényelmére lapunk mai számához posta utalványokat mellékelünk,melyen az előfizető- sok beküldése a legkőnynyebben eszközölhető.

(sz.) A hagyatékok titán járd örökösödési illetékek biztosításánál követendő eljárás érdekében, az igazság- : ügyi miniszter egyetértőleg a belügyérre), a következő értelmi szabályrendeletet bocsátotta ki közelebb. Ha a hagyaték 1 csak ingóságot tartalmaz; s áz ez után esedékes dg 28 frt- | nál többet nem tesz és ezen dg nem a tárgyalási jegyzőkönyvre ragasztandó bélyeg alakjában fizetendő: akkor jelentést kell tenni az illető illetékszabási hivatalhoz; fia ba ez a behajtás ügyében 14 nap alatt nem tett intéz- I kedéseket, a hagyaték az örökösöknek kiszolgált standé.

Hogy ba azonban, a csupán ingóságból álló hagyaték I a 28 Irinyi illetéket túlhaladja, akkor a tárgyalási jegyzőkönyvek illető másolatai az illetékszabási hivatalhoz ] küldendők. Mihelyt ezen hivatal a már eazközlött kivetésről jelentést tesz, fel kel hivui az örökösöket, hogy a rájuk szabott dijt 8 nap alatt fizessék ki; mert különben a hagyatékbői készpénzben annyi tar tátik vissza,

I amennyi az illeték fedezésére szükséges ; végre, ha a ha- I gyaték ingatlanságbél áll, és az illeték uem fizettetik mog I a kiszabott időben, akkor a hagyatéki biréság kötelességévé tétetik, hogy a telekkönyvi biztosítás érdekében gondoskodjék.

X A szabolcs-vajal agarász-egylot folyó évi novemberhó 13-án és a következő napokon fogja Nyíregyházán a miuden évben szokásos kölyök- és elegy-agárver- senyét megtartani. Ezt megelőzőleg azaz november 12-én I este 9 érakor egyleti gyűlés lesz a nagyveudéglő nagytermében^ gyűlés után pedig tánca.

(k. k.) Azon megyei és városi törvényhatóságok, amelyeknek területén az állami cséndőrség, a jövő évben j már fel fog állíttatni, a belügyminiszter által utasítva lettek,) hogy az 1882-ik évi költségvetésekből, a közbiztonsági személyzet költségeit hagyják ki.

(k. k.) A hazai Iparnak nyújtandó kedvezményekről szóló törvény végrehajtása tárgyában mint a »Községi Közlöny«-böl olvassuk a iöldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter, egyetértve a pénzügyminiszterrel, a megyei és városi törvényhatóságokkor rendeletet szándékozik kibocsátani; amely reudeletbeu ezeknek közegei, a kedvezményben részesítendő gyárak és telepek megvizsgálására, illetőleg az ipartelepek kérvényeiben foglalt adatoknak igazolására utasittatnak. A rendelet 6 §-ból fog állani | még e folyó októberhő folytán szét fog küldetéi.

": A szabolcsmegyei takarékpénztár-egylet 1381 évi szeptember havi forgalom kimutatása. Bevétel. 1881 augusztus 30-ról áthozott készpénz 47204 frt 03 kr. Betét 13602 frt 49 kr., Ingatlan kölcsön 1880 frt Visz- azafizetett váltók 219399 frt. Leszámítolási kamat 6282 frt 60 kr. Könyvecske dij 2 frt 10 kr., Késedelmi kamat 1088 frt 78 kr., Bélyeg 169 frt 18 kr., üaszeseta 289623 frt 18 Kr.. Kiadás Visszafizetett betét 17429 frt 83 kr, Folyó kamat 43 frt 41 kr., Ingatlan kölcsön 1880 frt Hazai péü'zlüt. felhelyezett tőke 6000 frt. Váltókra 214388 frt. Tisztfizetés 524 frt 98 kr., Költség 216 irt Öl kr., Napibiztosi dij 50 frt. Bélyeg 134 frt. Pénztár maradvány 1881 szeptember 30-án 48956 frt 45 kr., összesen 289623 frt 18 kr. N.-Kálló 1881 szeptember 30-án. Meskó könyvvezető. Kátay Károly 2-od könyvvezető.

■f Nekrolog. Benczúr Mária férjével Wetter Róberttól s Gizella, Janos és Janka gyermekeikkel, — Benozúr Zsuzsáimé, — özv. Benczúr Miklósáé szül. Súlyán Erzsébet, Dénes fiával, — Özv. Benozúr Lajcsiié szül. Habzsuda Juliánná, János és István fiaival mélyen megszomorodott szívvel jelentik feledhetetlen nővérük, illetve sógornéjok és nagynénjükuek Benczúr Annának f. é. okt. 6. reggelilO órakor, hosszas kínos szenvedés után 58 éves korában, bekövetkezett elhunytál. A boldogultunk hűlt tetemei f. hó 8-án d. u. 4 órakor az ág. h. év. egyház szertartása szerint az orosi-utezai 911. sz. a. házból a vasút melletti sirkortbo örök nyugalomra ol- szállittatták. Nyíregyházán, 1881. október 6-án Legyen a sokat szenvedettnek eiri álma csendest

(Köz. Közi.) A hadmentes8égl díj behajtására nézve, a pénzügyminiszter elrendelte, bogy a pénzügyőrök, n szemlészeket is ide értve, miután napi zsoldjuk a napdij természetével azonos, négy forintnyi díjtétellel; ellenben a megyei és városi hajdúk, pandúrok és fogházak őreinek illetményei inkább a napszámosok napbérével lévén hasonlónak tekinthető, 8 frtnyi díjtétellel rovandök meg. Kimondatott továbbá, hogy miodazon hadmentosségi díjköteles egyének, a kik birői Ítélet folytán, személyei sa- hódságuk élvezetétől megfosztva Állami fegyházakhan letartóztatva vannak, amennyiben vagyonnal nem bírnak, hadmentességi adóval meg nem róhatók.

□ A rakamazí körorvosi állomásra, amelyhez Ba kamsz községen kívül, Nagyfalu, Tisza-Evzlár, Enikőd, Szabolcs, Kenézlő ős Vise községek tartoznak, pályázat nyittatott. A fizetés 600 frt, nappali látogatás 40, éjjeli 60 krral dijsztatik. A székhelyen 20 kr a látogatási dij. A pályázni kívánók f. évi novemberhó 15 ig a dadái felső járás szolgabirájához benyújthatják kellően fölszerelt kér • vényeiket

(in) Nyir-Actádon a közelebb megtartott köziégi jegyző-választás alkalmával megyénk veterán jegyzőjének Deák Jittef büdszentmihályi jegyzőnek vejo Nagy Kálmán választatott meg.

Nylr-Baktai körjegyzőül az ott lemondott jegyző fia, Bódé Ede választatott meg egyhangúlag.

Levelek és Migy egyesült községek jegyzőjéül, az ott helyettesítve volt Balog Antal jegyzőjelölt választatott meg.

(I) A szőlő behozatala Magyarországba, Olaszországból betiltató! aí ön uralgó szOlőbfetegsóg miatt.

* A legtiMBffl népszámlálás szarint Magyarország nevezetesebb városaiban a lakosok számán kővetkező: Budapest 870.087. Szegőd 74.094. Szabadka 61.655. H-M-Vásárbely 53.322 Debroczeo 52.702. Pozsony 48.984 Kecskemét 46.039, Arad 87.349. Temesvár 33.320. Nagy-Várad 82.029. B-.Osaba. 39.634. Kolozsvár 30,869. Pécs 29.929. Szentes 29.046. Brassó, 29.716 Zágráb 28.184. Kassa 26.422, Ozegléd 25.380. Miskolci 24.343. Nyiiregyhdza 24.199. Félogyháza 93.818. Sopron 23.414 Békés 92.974. Nagy-Kérői 22.665. Szarvas 22.410. Versecz 22.347. Jászberény 21.781. Újvidék 91 381. Gyér 21.062. Eger 20.741. Szatmár 19.737. Nagy Bnoskerek 19.516. Baja 19.206. Nagy-Szobeo 19.684. Gyula 18 221. Nagy-Kaoizsa 18.398. Szolnok