Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-17 / 46. szám

„N Y í K V I D E 14“

Bizony jobb volna most is, ba az építkezési terv, a sajátkezű gazdálkodás, a földosztás és lótartás helyett, a hátralékos közköltségek s az egyeseknél kint levő régibb tartozások behajtását szorgalmaznák; ha a még most nagyon is fontos jövedelmi forrást képező italmérési jog gyakorlását, illetőleg csonkítását teljes erőből ellenőriznék és biztositanák addig, a meddig lehet a város javára. Mandai,

A nyíregyházai kereskedő ifjak önsegélyző és képző egylete.

A fent jelzett egylet ismét előbbre jutott egy lépéssel a czél felé.

A folyó hó 13-dikán tartott értekezletnek aláirt 60 tagot jelentett be az elnök. Nyíregyházán, ahol annyi kereskedősegéd és főnök van, e szám még magában kevés ugyan, de elegendő arra, hogy működését megkezdhesse.

Hoffmann Adolf elnök úr üdvözölvén a szép számban' megjelent ifjakat; bejelentette, hogy a legszükségesebb bútorzatról gondoskodott, és hogy a minisztériumhoz fölterjesztendő alapszabályokat pár nap alatt átadja Nyíregyháza város polgármesterének, az illető helyre leendő juttatás végett. Jelenti továbbá, miszerint a bútorzatért járó első részletfizetés ideje közelegvén, pénzre vau szüksége; miért is kéri a társulat jelen volt tagjait az illetékeknek pontos befizetésére, s a távol levők szives megsürgetésére.

Szóba jött egy tekeasztal vásárlása is. Az azonban jobb időre halasztatott. Mindamellett elnök ur megbiza- tott, hogy a tekeasztalt illetőleg tegye magát érintkezésbe valamelyik legtöbb előnyt nyújtó gyárral.

Majd a megrendelendő hírlapokra került a sor. Igen jól esett tapasztalni s az.ifjúságnak szelleme mellett igen fényesen és kedvezően nyilatkozott azon körülmény, hogy csali egyetlen itju szólalt fel német napilap megrendelése iránt. Elhatároztatott egy a kereskedelmi ügyekkel tüzetesen foglalkozó magyar és egy hasonló irányú német napi lap, két szépirodalmi, egy humorisztikus és a helyi lapok azonnali megrendelése.

Az elnöki előterjesztések után Deutsch Adolf egyleti titkár ur vette át a szót, s rövid de szép és meleg hangon tartott beszédet intézett a jelen volt ifjúsághoz ; pár életrevaló indítványt is szővén beszédébe, amely indítványok egyhangúlag elfogadtattak.

A titkári lelkesítő beszédből kiemeljük és közöljük a következő passusokat:

»Midőn saját helyiségünkben először jjsszeülünk, örülnöm kellene a kivívott eredmény fölött. Üdvözölnöm kellene önöket fiatal barátaim! akik segédkeztek az egylet ügyét a lét stádiumába hozni és megvalósítani az eszmét, amelyet sok kicsiny hitü »halva születettnek« nyilvánított.

Én azonban, fájdalom ! sem nem örülhetek könnyű kebellel, sem nem üdvözölhetem önöket az őszinte öröm haugján; mivel a múltban szerzett tapasztalataimban önök mint ezen egylet oszlopai, nem tünuek fel előttem elég szilárdaknak arra nézve, hogy e szép építményt az össze- roskadástól féltenem ne kellene. Nem látom önökben az egység, az összetartás az akaraterő s tettösztönt abban a mérvben, hogy ez alkotmány fennállását minden veszélytől megmentve lenni gondolhatnám.

Az önhasznát felfogni tudó ifjúságnak nem szabad lankadni a pálya kezdetén, amely pálya őt saját édenébe vezeti. Az út göröngyeit a lelkesedés kalapácsával kellene porrá őrleni, nem pedig ingadozni mindjárt az első akadály láttára.

Azonban mint ember, a múlt csalódás daczára is tudok, szeretek hinni, bizni és remélni a fiatalság természetes hevében, erejében, a termőképes csirák felelevenedésében. Hiszem, hogy a lappangó szikra még hatalmas lángra gyulád az ifjúság meleg kebelében, és hogy a tétlenség, a tétovázás helyébe, serény munkakedv, erős tettakarat

egyes szétszórtan fekvő házak mind oly bájos összhangza- fott képeznek, melyek egy Rafael ecsetének is díszévé válhatnának.

Mélázva állottunk meg a völgyben, szemlélve a természetnek itt oly lélekemelő remekművét s hallgatva a picziny madárkák itt e kies vadregényes helyen Istent dicsérő énekét. Oly megható azon látvány, mely itt a szem elé tárul, hogy az ember keble, látván Isten fenséges müveit, áradozik s az ajkak önkéntelenül imára nyílnak :

»Imádunk téged mindenható Istenünk, kinek nagy müvei ellenében az emberiek csak csekély porszemek.«

Felfelé haladtunk a falu felé azon szándékkal, hogy az éjét ott töltvén, a gyógyfürdőt, valamint a barlangot megtekintjük. Azonban alig értük el a falucska szélső házait, szemközt jött ránk egy székely, jó 2 lovas szekerével.

A barátságos köszöntések után tudakolván tőlünk, hogy mi járatban vagyunk ? felszólított, hogy tartsunk vele Parájdig, ahová ő épen menni szándékozik. Élfogadtuk e szives meghívást; azzal vigasztalván magunkat, hogy úgy is kárpótlást lelünk más nevezetesség megtekintése által. Hisz úgy sincs Erdélyben egy talpalatnyi föld is, mely ne volna megáldva a természet valamely remekével.

Még jó messze a falutól szemünkbe ötlött egy magaslaton fekvő gyárforma épület. Székelyünk megmagyarázta, hogy az a Reitler-féle gyufagyár helyisége. Parájd- ra érkezésünkkor legelőször az említett gyufagyárat tekintettük meg, melynek gyártmánya általánosan első rendűnek van elismerve. Égy bizonyítékkal több arra nézve, hogy a székelyek, akik a harcztéren mindig elsők szoktak lenni, az iparterén is méltóképen megállják helyüket. A gyárbani tüzetes széttekintés után a falun kívül eső kissebbszerü sóbányához meutünk.

A só itt csak néhány láb mélyen esik úgy, hogy a kipárolgó só, dérhez hasonlóan lepi be a földet.

Szándékunk volt még a szomszédos Csikban is egy kevéssé széttekinteni; de az ott, azon időben uralkodó ■akori összeütközések^ a székelyek és a haés áldozatkészség lép; s mire a tavasz virágai kinyílnak : megizmosodva testben, megerősödve lélekben, áldásdúsan fogunk dolgozni a jövő megalapításának szép, de nehéz munkája körül.

Mert fiatal barátaim ! nem kell felednünk, hogy nap- ról-napra közeledünk azon időponthoz, amidőn a minden néven nevezendő álexistencziák valódi értékükre leszállítva, önmagukban megsemmisülnek, s csak a positiv tehetségek, a valódi termő erők fogják a viszonyokat uralni. '

Ma már hatalmasan viaskodik az érdem az üres czi- mekltel, amelyeket a protekczió még ma érvényesít ugyan; de erős hitem van az iránt, hogy a társadalom e fattyú hajtásai nem sokára porba hullanak s igazi fény és melegség fogja elárasztani a társadalmi életet.

Köszörüljük ki tehát a rozsdát, hogy a felvilágosodott kor. sötét pontokat ne találjon bennünk.

Én részemről mindent elfogok követni, ami tőlem telik a czél előmozdítására. Meg fogok jelenni önök közt kétszer hetenkiut, s elő fogom adni a kettős könyvvitelt, fölváltva a kereskedelmi számtannal. A magyar helyes Írás, irály és kereskedelmi levelezés előadására, egy e téren előnyösen ismert kapaczitást volt szerencsém önök, illetőleg az egylet részére megnyerni. Fogunk járatni szaklapokat, ismeretterjesztő folyóiratokat. Szóval elkövetünk mindent, hogy a magunk elé tűzött czélt mielőbb, miuél szebb eredménynyel elérhessük.«

A titkár ur eme kivonatbau közlött beszéde általános lelkesedéssel fogadtatott s köszönettel vették az önképzésre vonatkozó áldozatkészségét és szives utánjárását.

Mi részünkről lelkűnkből üdvözöljük a nyíregyházai kereskedő ifjúság eme nemes törekvését. Az ifjúságnak ily iráuyzatú mozgalma fölött minden hazafi szivéből örülhet; tudva különösen azt, hogy e zsenge egylet tagjainak túlnyomó számát, mint az már az elnök és titkár urak után is képzelhető, az izraeliták teszik ki.

Az izraelita kereskedő ifjúság tehát úgy látszik megértette a kor intését és követelményét. Az önképzés utján kíván művelődni, hogy hasznos tagja lehessen úgy a kereskedelmi testületnek, mint a társadalomnak. Nem csak pusztán szak-ismereteit kívánja szélesíteni; de egyszersmind azon nemzetnek anyanyelvén is helyesen akar Írni és beszélni, amely nemzetnek tagja lett. Ebből is csak életrevalósága tűnik ki az izraelita kereskedelmi ifjúságnak.

__ Követhetné példáját a nyíregyházai iparos ifjúság is. 0 előttük sincs elzárva az önképzés és művelődés útja. Lépjenek fel ők is ez útra. Ne féljenek, van Nyíregyházán elég önzetlen és lelkes értelmes egyén, aki őket tanácscsal, tettel, szóval raiuden tekintetben segíteni, támogatni fogja.

Már hála égnek! rebesgetik, hogy a hazai ipar- iigyet czélszerü törvények által rendezui s ez által az ipar fejlesztését elősegíteni szándékoznak. A nyert szomorú tapasztalatok után, a most korlátlan iparszabadság okvetlen meg fog szorittatni. Az iparszabadság és a régi czéhrendszer közti közép utat okvetlen meg fogják találni: ha a kényszer társulást törvényhozásilag kimondják, ha az önkormányzat bizonyos nemét megállapítják, mely- szerint saját belügyeiket az ipartársulatok maguk intézhessék. Erre pedig a kilátás soha sem volt oly kedvező és biztos, mint ma.

Mily derék lenne, ha ez uj intézkedés a nyíregyházai iparos ifjúságot már egy szép egyletbe összeforrva, egyesülve találná. Mennyivel nagyobb lenne majd a kivívandó siker !

Különben az önképzés szükségessége már nálunk életkérdéssé vált. Alkotmányos országban nagy hiba, ha kevés az értelmes és müveit iparos és kereskedő.

Tudjuk ugyanis, hogy az alkotmány mily sok szép jogokat nyújt az iparosnak és kereskedőnek a községi, megyei s ez által az országos ügyek intézéséhez való járulhatás által. Ma már még a törvényhozó testületben, az országgyűléseken is látni kereskedő és iparos képviselőket.

Nem szükségképen oda kell-e tehát törekedni mintár-szélen lakó oláhok között visszariasztottak szándékunktól. Tartottunk, vagyis tartottam azon bekövetkezhető esettől, hogy az oláhok egy kicsit agyon találnak ütni s a székelyek között tett tapasztalataimat a sírba kell vinnem.

Ehhez járult még, hogy a jó szerencse pénz alakjában megkeresett, s igy meg valék mentve a már ter- hemre vált gyaloglástól.

Búcsút mondottam tehát társamnak, és a bérczek- kel koszoruzott Székelyföldnek s a legközelebbi vasúti állomásnál felszáltam, magammal hozván ereklye gyanánt megőrzött székelyföldi emlékeimet.

Egy szép asszony boszüja.

— Eredeti beszály. —

(Folytatás.)

VII.

A lugosi végzetes jelenet után csak hat hó múlva találkozunk ismét beszélyünk hőseivel. E hat hó alatt sok történt ugyan a szerény falusi jegyző lak falai közt; de sem nem eléggé szép, sem nem eléggé érdekes arra nézve, hogy érdemes lett volna azoknak részleteivel közelebbről megismertetni olvasóimat.

Ami a lugosi találkozás után Szitáryné és Kálossy közt történt, épen nem tartozik a megfejthetlen talányok közzé. Kétségen kívül találkoztak annyiszor, ahányszor akartak avagy lehetett feltűnés nélkül. Ehhez a két szerelmes nagyon értett. A becsületes Szitáry álmában sem gondolta, hogy mi történik neje és Kálossy közt. A baráti vonzalom és melegség naponkint fokozódott ugyan Kálossy és Szitáriné közt; de az épen nem okozott, nem is okozhatott feltűnést sem Szitáry a férj, sem a közelebbi rokonok és ismerősök közt. Kálossynak a férjei való bensőviszonya, minden gyanús gondolatot, vagy föltevést kizárt, Kálossy és Szitáryné szívélyes raaguktartá- sát illetőleg.

den értelmes és valamire való kereskedőnek és iparosnak, hogy lehetőleg minél több ismerettel, képességgel és helyes modorral gyakorolhassa társadalmi és alkotmányos jogait. Ezt pedig csak az önképzés és művelődés közvetítésével érheti el legbiztosabban; amelyre ismét csak a társulás,Jaz egyleti élet szelleme és megszokottsága ad alkalmat.

Ajánljuk azért a társulást, az egylet alakítást kereskedőink és iparosaink figyelmébe.

Reméljük, hogy a nyíregyházai kereskedő főnök urak szintén nem vonják el magukat segédeik egyletének támogatása s úgy erkölcsi, mint anyagi segélyezése elől.

Vajha a kereskedő ifjakat az iparos ifjúság is követné az önképzés, művelődés és segélyezés eme szép ösvényén. (y.)

A nyíregyházai gymnasium! tápintézet javára következő kegyes adományok nyugtáztatnak :

I. Közlemény.

Gredig-Tester és Hősig czég 5 frt, Grőák. Zsig- mond 2, frt Nikelszky Mátyás 2 frt, Ferenczi B. 2 frt, Dr. Tajtler Soma I frt, Dr. Heumann 1 frt, Dr. Gara 1 frt, N. N. 1 frt, Májerszky Béla 1 frt, Sámuely L. 1 frt, Sámuely A. 1 frt, Czukor József 1 frt, Kerekes Lajos 50 kr., Glück 50 kr., Éles Lajos 50 kr., Kubassy Gusztáv 1 frt, Orbán 80 kr„ Tahy Miksa 50 kr., Un- gár Márton 50 kr., Hibján Ferencz 40 kr., Zoltán János 1 frt, Hibján Dániel 1 frt, N. N. 1 frt, Zajácz József 50 kr., Református egyház 1 frt, Joszka Ján. 1 frt, Kovács Dániel 50 kr., Hölcz Józs. 50 kr., Feuermann 30 kr, Feuermann 40 kr, Dómján Sám. 1 frt, Kubassy Arthur 1 frt, Fintor József 1 frt, Okolicsányi Géza 1 frt, Özv. Nikelszky Sámuelné 1 frt, Dr. Békessy 50 kr. N. N. 40 kr., Marsalkó Károlyné 1 frt, Meskó Pál 2 frt, Ko- rányi Imre 2 frt, Pólyák Alajosné 1 frt, Rózsakerti 1 frt, Szopkó Alfréd 1 frt, Gyurcsány Ferencz 1 frt, Csap- kay 1 frt, Kovács P. Pál 1 frt, Özv. Draskóczi Sámuelné 2 frt, Czincz Jenő 1 frt, Haas Mór 1 frt, Pajor Lajos 50 kr.. Mőz Adolf 1 frt, Schwarcz Izidor 1 frt, Dr. Weinmaun 1 frt, Dr. Baruch 1 frt, Nádasy 50 kr., Gansl Adolf 1 frt, Koháry 50 kr., Takács 1 frt, Kál- nay Sándor 1 frt, Merle Adolf 40 kr., Kovács Gerő 2 frt, Weimanu Mór 40 kr., Both Menyhért 1 frt, Baruch Arnold 1 frt, Dr. Sziklássy 1 frt, Szlabóczky Soma 50 kr., Bodnár István 2 frt, Jánószky András 1 frt, Jármy Ödön 3 frt, Lederer Ignácz 1 frt, Ungár Lipót 1 frt, Stern Jenő 2 frt, Szűcs társulat 1 frt, Dr. Fleg- mann Miksa 2 frt, Pavlovics Imre 1 frt, Maurer Károly 1 frt, Éger Márk 50 kr, Szexty Gyula 1 frt, Fráter Sándor 1 frt, Eszéky 1 frt, Blau Pál 5 frt, P. S. 1 frt Molnár Pál 1 frt, Virág Kálmánná 50 kr., Velkey 1 frt. Bartholomaeidesz János 1 frt, Farbaky József 1 frt, Szeszich Lajosné 50 kr., May Adolf 1 frt, ifj. Krúdy Gyula 1 frt, N. N. 30 kr. Menyhért János 1 frt, H. S. 30 kr. Sz. K. 40 kr,

Nyíregyháza, 1881. nov 15.

Szlabóczky Imre,

tápint. felügyelő.

Megyei és városi újdonságok.

X Szabolcsmegye állandó választmánya f. nov.

25-én és következő napjain, a szokott tanácskozási helyiségben, ülést tart.

*** Szabolcsmegye igazoló bizottsága, a legtöbb adót fizetők névsorának kiigazítása tárgyában, folyó novemberhó 19-én d. e. 11 órakor a megyeházi helyiség kistermében bizottsági ülést tart.

V* A nyíregyházai ref. imaházban fel állítandó orgona alaptőkéje javára, f. novemberhó 26-án, a jubiláris estélyek helyiségében, a volt polgári olvasó egylet terméSzitáryné és Kálossy elhatározták egymás közt, hogy a mérnöki munkálat befejezése után, amely csak 3-4 hóig tart, a fővárosba mennek s ott fognak élni ketten, boldogan. Elhatározták azt is, hogy az elindulás előtt mindent felfognak fedezni Szitáry előtt és az elválásra elő fogják készíteni. Ha azonban ily békés szakításra egyáltalában nem mutatkoznék alkalom, az elválást titokban fogják végrehajtani egy alkalmas időben.

A bűnös viszony titokban tartását igen megkönnyítette az a körülmény, hogy az emlitett 3 hó alatt 1 Kálossy Mezősiből más községbe tette át lakását, az ottani mérnöki munkálat gyorsabb befejezhetése czéljából. Ez időtől fogva tehát, Kálossy és Szitáryék csak ritkán találkozhattak. Legfeljebb vasárnapokon és ünnepek alkalmával; de akkor sem tanúk nélkül. Nem maradt egyéb érintkezési út nekik, mint a levelezés.

Kezdetben a levelezés nagyon gyakori volt köztük ; a fölfedezést mégis sikerült nekik lehetleniteni. Később azonban Kálossy levelei mindinkább ritkábban kezdtek érkezni a szép asszonyhoz annyira, hogy már Szitáryné aggódni és félni kezdett a bekövetkezhető katasztrófától.

»Csak'nem lett hütelen Kálossy hozzám?!« — Kérde nem egyszer önmagától Szitáryné, midőn már nem győzte várni kedvese leveleit. »Nem, az nem lehet. Ily aljasságot nem tudok föltenni róla!« — Fűzé tovább gondolatait, biztatva és bátorítva bűnös vágyait.

Kálossy leveleinek kimaradásával és látogatásainak ritkulásával, Szitáryné lelki nyugalma meg lett rendítve. A vig és kedélyes asszony, egyszerre komoly, magába zárkózott, kedvetlen kezdet lenni anélkül, hogy ez átalakulás indokait, ő rajta kívül más csak sejthette volna is.

. Szitáry figyelmét nem kerülte ugyan ki neje gyors kedély változása; de a valódi okot távúiról sem sejthette. Nem is igen találgatta. Asszony szeszély ! gondolta magában, s hagyta lefolyni a dolgokat a maguk medrében. Osak néha tett egy-egy rövid megjegyzést neje kedvetlenségére vonatkozólag; de a szép nő okos felelete mindig elsimitá azt annyira, hogy Szitáry végre is megszokta neje komolyságát.

Szitáryné komolyságának meg volt a maga oka. Kálossy levelei teljesen elmaradtak. Már három levelére