Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-06-02 / 22. szám
„IS Y í K V I D ± K“ kérdésre egy párttag tagadnia" válaszolt. Azouban az elnök, és mások határozatta» kijelentették, hogy a pártnak semmi oka, kerülni a nyilvánosságot, s igy gyűléseiből sem zár ki senkit, bármily pátboz tartozzék is, s midőn ezen kijelentésükért a gyűlés áial hangosan inegél- jeneztettek, a gyűlés ezeu érzület nyilatkozatában, elégtételt adott a felszólalónak, de egyszersmind emelkedett gondolkozását is tanúsította. * Úgy halljuk, hogy városunkban egy bizonyos helyiségben erősen foly a hazárdjáték s nem egyszer nagy veszteségekkel végződik Fentartással közöljük e hirt, s óhajtjuk, hogy ne lett légyen, jövőben pedig teljességgel ne legyen igaz! * A hegyaljai ág. hitv. ev. egyházmegye rendkívüli közgyűlést fog tartani f. évi junius hó 2-án itt Nyíregyházán, melynek főbb tárgyát a tiszai ogyházkerületi bizottság által szerkesztett az »egyházrendezeti» javaslatra vonatkozó észrevételek és bírálatok fogják képezni. * A május 23. tartott kisvárai vásárban a szarvas marha meglehetős árakon kelt, a sertések szinte, ; a lovak pedig igen olcsón. * A tiszai „tiltó“ múlt héten megoyittatott, a vi- j zek erősen folynak rajta a Tiszába, s a tavasszal elön tőtt földdarabok egy része már mivelés alá is vétetett. * Egy érzékeny jelenet. A megyei közkórkázban N- , Kálién Dr. Jósa András, a nagy bírü orvos és műtő : s épen olyan nemes keblű emberbarát, május hó utolsó hetében, az igazgatása alatt levő megyei közkórházban szembetegségeket operált, azok közt egy 19 éves leány szeméről vette le a hályogot e uő 3 éveB kora óta se eget, se földet, nem látott, a műtét után ötöd napra a nevezett Jósa főorvos látogatást tett a kórházban s a jelzett szerencsétlen leány szeméről is levette a kötőléket. E művelet után a leány örömében sírva, s kaczagva egyszerre felkiáltott »ui-ni! hiszen én látok; óh Istenem! látok!» az örőmérzetnek e megrázó nyilatkozatára az ott álló Dr. Jósa és Gyüre kórházigondnok is önkéntelenül alá pergett könuyekot töröltek le arczaikról. Szeretik némelyek mondani, hogy az orvosok a beteges emberi testet hidegen kadávernek tekintik. Lehet, de Dr. Jósa nem azon orvosok közé tartozik, mit e jelenet is igazol * A nagykállói takarékpénztár egy bökönyi lakosnak nehány száz forintot küldött postai utón, az illető beterjesztett váltójára. Utóbb kiderült, hogy a váltó hamis s a hamisító K. I most a nyíregyházai börtön lakosa. * Kemecsén az ugynezett kis földbirtokosok tulajdonát képező mintegy 300 hold földet elborítottak a tavasszal a nyirvizcsatorna töltései miatt le nem folyhatott nyíri vizek. A károk — mint velüuk tudatják — múlt héten vétettek fel a felsőszabolcsi tiszatársulat megbízottja által, b valószínűleg méltányosan fognak ki- ogyonlittotni. Ezt is hozza magával az igazság! * Bevitték Nyíregyházára a szélhüdést kapott vidéki embert s orvosi gyógykezelés alá adták. Egyszer csak mikor nem is várják, otthon terem. Felesége kérdezi, hogy miért jött még haza, holott még egy hétig ott kellett volna maradnia? Hát azért, mert »megma- sináztákc a fejemet s most már semmi bajom. Hogy aztán az a »megmasinázás« miből állott? találja ki a jámbor olvasó 1 * Ibrány község, óriási erőfeszítés utón már száraz lábon közlokedhetik a világgal. A halandóság nagy a községben, — múlt egész évben 57 halálesett fordult elő s mostanig, tehát kevesebb mint öt hó leforgása alatt ugyanunnyi. * Kótaj községben a május 25-iki zivatar alkalmával, egy ácsmester háza kéményén a villám becsapott, s a konyhában főzéssel foglalkozó házi nőt agyon sújtotta. A nőnek homlok haja volt megperzselve, nyakún és vállán podig a tlittovirozáshoz hasonló jelek lőnek láthatóvá. A ház, hol a baftset történt nem gyuladt meg. * Bogdány város bírája Szalánczy Ferencz hivataláról lomoudván, helyetto a múlt hó 10. Balog István választatott meg. * A jégeső már a múlt hetekben megkezdette pusztításait Bihar-, Arad- és Temesmegyékben. Hozzánk legközelebb Almosdon mutatkozott. * Tas községben nem rég egy delnő neveztetett, ki postamesterré, uzonbau valószínűleg nehezebbnek találva állomását, mint képzelte, hamarosan lemon- { Jött róla. * Hatalmas verekedés volt készülőben a közelebbi napokban Kemecsén a nyirvizcsatorna munkásai közt. ! Már volt is ogy pár véres főj, azonban a helybeli csend- biztos erélyes fellépésének sikerült a harcz és háború további folytatását beszüntetni. * Bulyon május hó 24-én ogy 11 éves fiúcska a kubik gödrök egyikébe bukott s a segélyére siető emberek már csak hulláját foghatták ki. * Úgy haragos Orbán, mint a „fagyos szentek" Serváez, Pongrácz, Bonifácz, melyek hajdan Nagy Fri- gyes gyönyörű narancsosát lefagyasztották s azóta is annyi kárt okoztak a gazdaközönségnek, ártalom nélkül vonultak át határaink felett. * Bodó Ferencz megyei életünk egyik veterán alakja május 13. jobblétre szenderült, Kemecsén. Temetése máj. 14. történt a község nagy részvéte mellett. Nyugodjanak békén hamvait * Mostre-petitó készül a rétközön a képviselőhöz vagy ministerium elibe vándorolni, annak bizonyitgatá- sával egyfelől, hogy a tiszaszabályozási és nyirvizcsator- noi munkálatok el vannak hibázva, és másrészről azou kérelemmel, hogy a vizmentesitési költségek az állam pénztárából fizettessenek. Azonban, amint halljuk, a monstre- petitiőt még alig uehányan írták alá. * Sobri Ferencz »a felső bűvészet és kísérleti phy- sika tanára Sziléziából» máj. 26. »művészeti, humorisz- I tikus és autispiritistikus« előadást akart tartani Kemecséu, azonban az áldott eső miatt nem volt közönsége. Másnap meg tartotta az előadást, csekély közönség előtt, s mint mondják, nem is oly művészileg, hogy azért — a műsorozat havonként »a német birodalom trónörököse, az egyiptomi alkirály, Bismarck horczeg és még több uralkodó és a magas úri család megdicsérhették volna. * Nekrolog Id. Mikecz Ferencz, a Mikecz család nesztora május 28-ra viradóra bevégezte földi pályáját Kemecséu, közel 88 éves korában. A boldogult a negyven- nyolczas évek előtt megyei főbb hivatalokat is viselt. Temetése máj. 29. d. u. tartatott meg a nagy számmal egybe gyűlt rokonság, és az összes községi lakosok részvétele mellet. Béke lengjen az elhunyt ősz vándor porai felett! Színkör. (y) Jótékonyczélu műkedvelői előadás tartatott folyó évi juniushó 1-én a helybeli nőegylet pártfogása alatt álló árvaház javára, mely alkalommal műkedvelőink Rosen Gyula „A czitromok“ czimü 4 felvonásom társalgási vig- játékát mutatták be a nyíregyházai műpártoló közönségnek. Midőn lapunk ez előadásról megemlékezik, a kritikus helyett az ember-barát hallatja szavát. Az aczél-tollat szelíd tarka rostu madártollal cseréli föl és sötét tinta helyett, az eli-merés és tisztelet rózsaszínű festékébe mártja azt. Szóval az emberi szív leguemesebb érzelmének a szeretetnek hódoló kedves közreműködőkről a szeretet hangján szól. A czitromoknak kétségkívül legkimagaslóbb alakjai Scheme asszony, akit Péter Lászlóné úrnő, Ranning őrnagy, akit dr. Trajtler Soma ur és Höltau gróf, akit Egresi Nagy László ur személyesítettek. A legrokonszenvesebbek voltak Palicz Len/ce urhölgy Marija és Vekerdy Máté ur Hirsch Gyulája. Őszinte egészséges alakok, össze illő pár voltak. Ranning szelíd szeretőire méltó gyermeke Both Piroska urhölgy, a uevelőnö Papp Lászlóné úrnő, Emma, a gróf kiskorú rokona Korányi Anna urhölgy, Scher Pál Both Menyhért ur, a gróf inasa Virágh József ur, az őrnagy szolgája Maurer Károly ur, Babtiszt Both Endre ur által voltak személyesítve, a legnagyobb szeretetre méltósággal, ügyességgel, hévvel és kedvvel. A darab maga ta- gadhatlanul ügyes szerkezetű. A meglepő fordulatok, a rászedések és rúszedetések. amelyek különben kissé uagyon gyakoriak a be- és kibouyolitások élezessége s egyes jelenetek csattono8 volta: megvesztegetik a nézőt s e siker látszólagos érvényre emelkedik; de az egész nagy mérvben nélkülözi a természetesség összhangját. A darab meséje nagy leleményességgel és mesterileg van összállitva, még mesteriebbeu scenirozva. A közönség, amily igen szép számba adott kifejezést, szerencsétlen árvák iránti részvétének, szintén szeretettel és fokozott figyelemmel fogadta a derék műkedvelő, áldozathozatalát. Sajnos, hogy a részvétnek és szeretetnek eme tegnap meggyujtott oltár lángja, oly ritkán gyűl ki nálunk. Á közönség köréből.*) Egy kis historicnm ős még valami Francsics Vincze nr »nehány észrevétel «-őre. Francsics urnák »borsódzik« a háta azon jóakarattól, mellyel én a Nyirvidék 18-ik számában napvilágot látott czikkemet Írtam, illetőleg tagadja a jó szándékot nálam, mellyel én a n. káliói iskola iránt viseltetem. Sajnálom, de nem tehetek róla; s igy arról sem, ha kétségbe vonja azon jó indulatot és előzékenységet is — Kallónak nincs arra szüksége ! — melyet úgy az én csekély személyem, mint a nyíregyházi gymnasium tanári testületének nagy része akkor mutatott, a mikor nem tekintve a társadalom által szentesített illemszabályokra, mi az »öregebbek« személyesen Kállóbau adtam és adtunk kifejezést tiszteletünk és becsülésünknek az iskola és tanári kar iránt. És mondhatom, hogy ha arról nem is győződtem meg, miként például az elizeum igen alkalmas helyül szolgálhatand arra, hogy abbau a kanonokok kisétálhassák magokat, az azonban tény, hogy abban az elizeumban Kálló és Nyíregyháza igen szépen megfért — régen volt talán nem is igaz I — Káliónak mint házigazdának vendégszerető szívességéből. Bizony én restellem legjobban, hogy Nyíregyháza a jószomszédnak ma is adósa azért. De hát Kálló nem prae- tensivus, nem kívánja, nincs rá szüksége. Én, meg mi, nem tehetünk róla, ismétlem. Többet mondok: ezelőtt vagy két évvel megjelent egy bizonyos felhívás, melyet a káliói reáliskolai bizottság tett közzé. Azt hinné az ember, hogy e tanügyi értesítés, melyet aláirt a mi egykori szeretetre méltó házi gazdánk, milyen ékes szavakkal mondja el, hogy az elizeumban a káliói stammgastokon kívül mi is merészeltünk időzni. Nem, ezt nem tette, nehogy bennünket compromittáljon — sőt — ismét csak a jóviszonyból kifolyólag — azt is elfelejtette, hogy Nyíregyháza Szabolcsmegyében vau és hogy Nyíregyházán egy a kor színvonalán nem álló — ilyen csak N.-Kállóban van — hat osztályú gymnasium is bátorkodik existálni. Merészség Nyíregyháza részéről kétségtelenül. M. barátom mindamellett figyelmeztetve azon előzé- keuységre, mellyel a segélyegyleti bizottság — majd azt találtam mondani: a nagy dobot vervén — Nyíregyháza iránt viseltetett, bátor volt a «Szabolcsmegyei Közlönyben» szerényen megjegyezni, hogy Kálló tud egy kicsit malitio- sus is lenni. És akadtak emberek, akik M. batátomuak igazat adtak, akadtak még N.-Kállóból is. Nem is hiuné Francsics úr, hogy ki volt az, aki M. barátomat, sőt általában minket biztatni szükségesnek látott, hogy üssük, hogy jobban üssük azt a Nagy-Kállót! De ezt sem M. barátom, sem én nem tettük, megelégedvén azzal, hogy constatáltuk, miszerint Kálló nem nagyon jártas a geográphiában. Tessék csak azt a czikket elolvasni. Idők múltak napok teltek és megjelentek újra azon «czikkecskék», melyeknek szerzői «ők» a nagy dobolás mellett se nem láttak, se nem hallottak, annál kevésbé emlékeztek. — Nem ismeri őket Francsics úr? . . . A meglehetős zaj engem is felvert nyugalmamból s gondolkozni kezdtem a felett, hogy ismerem-e én Kállót? mi is az a reáliskola? Vau-e arra Szabolcsmegyének szüksége ? stb. stb. És horrendum dictu: azon megállapodásra jutottam, melyuek kifejezést adtam abban a czikkben, melyre előbb 8chönbrun úr, a «Nyírvidék» 20-ik számában pedig Francsics ur tartotta czélerányosnak reflektálni. Schönbrun urnák voltam bátor már válaszolni. Francsics urnák pedig csak annyit, hogy ismerek én Kállóból egy Francsics Vincié nevű urat. aki accurate úgy gondolkozik *) Az e rovat alatt küiloUokérl beui felel«» n tzerk. mint én a kálllói reáliskola viszonyairól. Azért is engedje meg édes Fraucsicsics ur — már t. i. a czikkezö Francsics — hogy megkérdezzem — isten bocsa! majd azt kérdeztem: »kend e az az Alviuczi? —a kallói reáliskolában két Francsics Vincze van-e tanárul alkalmazva? Én azt hiszem kettő van. Egy a kit én «ismerek» és egy a ki a «nehány észrevételt» irta csikkemre. A kettő között ég és föld különbség vau, tessék elhinni Amaz, már t. i. a kit én ismerek — történetesen épen az, aki előttem a megyeháza előtt, meg a kaszinó egylet helyiségeiben úgy nyilatkozott, hogy üssük azt a N.-Káliét, a mit pedig sem én, sem más nem tett sem ezelőtt, sem ez után nem fog cselekedni. Ez a Fracsics — ismétlem épen úgy gondolkodik, mint én — s igy nincs ok, hogy vele vitatkozzam. A mi pedig a másikat, a czikkiró Francsics Vincze urat illeti, őt nincs szereucsém ismerni, de kijelentem, hogy először uem tartom czikkét teljes meggyőződésből folyónak, másodszor állításaimat ellenvéleményével legkevésbé sem gyengíti, ezért felmentve érzem magamat attól, hogy észrevételeivel hosszasan foglalkozzam. Én ugyanis uem állítottam, hogy a káliói reáliskolát, mint reáliskolát Nyíregyházára kell hozni, uem mondtam azt, hogy Nyíregyházának két gymnasiumra vau szüksége ; hanem igen is állítottam : hogy Szabolcsmegyének fógym- nasiumra vau szüksége, hogy ennek illetékes helye Nyíregyháza, hogy Káliéra inkább ráférne polgári iskola vagy gazdasági tanintézet. És állításaimat mai napig fenturtom. Apropos! majd el is felejtettem. Köszönettel is tartozom a czikkiró Francsics urnák. Eddig azt bittern, hogy Írástudó emberek tudják azt, miként a latin és miudeu más citátumok szóról-szóra idéztetnek, s ha «ardet» helyett »arduit-ot» Írtam, az megtörténhető, lapsus calami, a mit a dologhoz értő ember maga szokott kijavítani, uem várván azt, hogy az idéző a hibát rektifikálja. Francsics úr megtanított, hogy ily meggyőződésben lenni hiba; miután vanuak emberek, (kollegák)-kik bizony-bizony még az efféléből is tőkét csinálnak. Fogadja, ismétlem, köszö- uetemet. Ismerős Francsics Vincze barátom uramat pedig tisztelem. Nyíregyháza, 1881. május 20. S/Jaboczky Imre. Nyilt-tér.*) Búcsú szó. Családi körülményiem úgy alakulván, hogy hazámat habár fájlalva is kéuyszeritve vagyok el hagyni, mivel kedves fiam, ki már több éve túl a tengeren alapította meg szerencséjét, magához hí. Ez alkalomból nem mulaszthatom, s kedves kötelességemnek ismerem, | búcsú Isten hozzádot mondani hazámfiainak s minda- [ zou jóakaróimnak, kik itt létem alatt szives pártfogásukra méltattak; de leginkább Baruch Mór urnák, ki több éven keresztül házi orvosom volt s ki nállarn mint szegény embernél nem az anyagit tekinté; csupán önzetlen jószive sugallata után indulva, emberbaráti kötelességet teljesített inkább; midőn e tisztességet elválalta, s annak mégis a legpontosabbau s legelőzékenyebben megfelelt. Isten hozzád szerető magyar hazám !! Isten hozzád szülővárosom, melyet junius 5-én a délelőtti 10 órai vonattal hagyok el. Őszinte tisztelettel (8G—i-i) (íriinwultl Menyhért. ^xxxxxxxxxxxxxxxxx; V 144-18-15 X üATTOM-féle BUDAI KIRÁLY KESERÜFORRÁSOK Deák Ferenoz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, Szt.-lstván-forrás, Gróf Széchenyi Isfván-forrás Mattom és Wille, Budapest. v"7 Kapható minden gyógyszertárban ói ásványyí»A kereskedésben. Qxxxxxxxxxxxxxxxxx: *) Az e rovat ulatt közlőitekért nem felelőn a Szerk. O0D00OOÜOOGDO00OOOO3 Q O KIS ....... A pró hirdetéseknek egyszeri közlése 10 sorig 30 kr.t czimmel 60 kr., 10-szeri hirdetés 2 írt 50 kr. — Ezen szó czlin alatt, a város neve vagy utcza megjelölése és a postrestante szó értendő. A helyheU „árverési és zálog;* kölcsihi-intézet“ a legmérsékeltebb kamatok mellett előleget ad ' ékszer-, arany , ezttstnemfiekre, értékpapírokra, rukauemüekre, kereskedelmi és iparczikkekre. Nagyobb összegre menő előlegeknél az alap-za- bályszerü dijakból is enged. Minden dij nélkül vállalkozik a magán helyeken magas kamatok mellett elzálogo-itoit tárgyak kivétoléro; és a legfeltétlenebb titoktartásért kezeskedik — Vidékről elzálogosítások és kiváltások posta utján cszközölhetők. — Üzlethelyiség a Bodnár IstTán-féle körtvély-utczai 704. sz. ház egyik boltjában. 2 öooooooocoooooooooo! Felelős szerkesztő: J ó B A ELEK. Kiadótulajdonosok : Pl RINGER JÁNOS és JÓRt KLEK.
