Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-19 / 20. szám

II. évfolyam. Nyíregyháza. _____________20. szám.___________Csütörtök, 1881. májushó 19. M EGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Főmunkatárs: VITÉZ MIHÁLY. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre. ...................................... 4 frt. F élévre.........................................................2 „ N egyedévre....................•.........................1 ­A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap j szétküldése tárgyában teendő felszólamlások j Pirtngor Jáuos és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- czeni-uteza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek csak isinertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszszn. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszer közlése fi kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde- I tus után 30 kr iizottetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 I krujezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadóhivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Hécsben, Prágában és Budapesten; valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Örömmel kell üdvözlenünk a világosság, a fény ilynemű terjedését különösen nekünk magyaroknak, kik egyfelől több évszázados önfentartási harczaink, más­részről a hatalom elbénitó intézkedései, s valljuk meg őszintén, saját indolentiánk miatt is messze elmaradtunk e téren a nyugot-európai nemzetek nagy mérvű haladásá­tól, kik még most is szégyenkezve kénytelenittettlnk re- gistrálni azon szomorú tényállást, hogy hazánkban — nem is emlitve a felsőbb tanintézeteket — több mint kétezer népiskola hiányzik. Ilyen hazafias örömmel üdvözöljük ama két fény­sugarát a jobb jövőnek, mely a lapok hasábjairól ez idő szerint szemeinkbe tűnik. Az egyik fénysugár Somogymegyéből dereng felénk. Egy lelkes főur gróf Soinsich Imre már elébb a kapos­vári és csurgói gyinnasiomok részére ötezer, a nagyatádi kerületben iskolák javára ötezer, a csurgói kerület isko­lái számára tízezer irtot adományozván, most újabban iskolai czélokra ismét kétezer frtnyi alapítványt tett le Somogymegyénél, s igy eddig összesen huszonlcétezer irtot áldozott a nevelésügy emelésére, szép tanulságot adván ez által fenkölt gondolkozásáról, nemes szivéről, s követésre méltó példával világoskodva, az e részben bizony eléggé lágymeleg rangtársainak. A másik fénysugár megyei életünk egyik kedves jelensége. Haas Mór nyíregyházai lakos és heszonbérlő, mint már közelebbi számunkban jeleztük is az általa haszonbérelt Varjulapos, Belegrád, Rózsás és I’aszabcsucs puszták központjáu Varjulaposon saját költségén egy pusztai elemi népiskolát állított fel, és egy tanítói ál­lomást rendszeresített. A közoktatásügyi miniszter aztán a nevezett birtokosnak e nemes tettéért elismerő köszö­netét nyilvánította: De nem mulaszthatjuk el mi sem, hogy ez alkalomból köszönetét ne mondjunk a megyei népnevelés nevében Haas Mór hazánkfiának. (’) megmu­tatta, hogy azokat, kik az ő érdekében verejtékeznek, nem pusztán mint igavonó munkásokat tekinti, mint so­kan, hasonló helyzetben, hanem mint embereket is, és mint ilyenekről, gyermekeik képeztetősét illetőleg is gon­doskodik. Megmutatta, hogy a vagyon nemcsak előnyt ád, szemben a társadalom szegényebb sorsú osztályaival, hanem azon kötelezettséggel is jár, hogy birtokosa gon­dot fordítson ama legtöbbször mélyen sülyedt osztályok emelésére, felvilágosítására. Megmutatta, hogy jó gazda, mert nem sajnálja a beruházást azon n téren sem, moly talán kevés hasznot hajtand anyagi szempontból, de azért gazdag aratást helyez kilátásba, munkásainak a mivelődés és önmagának a közbecsültetés szempontjából. De fogadja köszönetünket az is, ki Haas Mór ezen népnevelés iránti meleg érdeklődését a miniszternek tu­domására juttatta. És vajha legyen mielébb alkalma, hasonló hazafias tetteket mutatni fel az intéző körök előtt, s tanúsítani az által, hogy Szabolcsmegye népnevelési láthatárán, — ha szinte árnyak is mutatkoznak, de ottan-ottan fény­sugarak is derengenek fel. Nemo. Nyíregyháza, május 16. T. szerkesztő ur! A „Nyirvídék“ 18-ik számában, Szabolcs-megye kö­zépiskolai ügyével foglalkozó közleményem tárgyát a kö­vetkező bárom tétel képezte: Szabolcsmegyéook gymna­Fóny és árny. i. A küzdelem a létért, mely a föld kevésbé tökélyes szervezetű lényeit folytonosan foglalkoztatta és foglal­koztatja, — az emberiség életében is észlelhető. A tör­ténelem előtti idők kőbaltája, az ókor irtó háborúi, a középkor népvándorlásai, az autodafék véritéletei és tűz- halmai, s az újabb és legújabb idők vérengző harczai, — mind-mind a létért küzdelem tragödiái, az „enyém és tied“ világtörténelmi nagy kérdésére adott, — bár em- berietleu és nemünket valóban megbélyegző feleletek. Hála azonban az emberiség védszellemének! e ke­gyetlen harezok minden józan gondolkozást! egyén előtt elvesztették létjogosultságokat. Fájdalom, még mindig piroslik a tápláló talaj azon szánandók vérétől, ki egy-egy darab föld birtoklása, az úgynevezett nagyhatalmi állás, vagy valami becsületboli kérdés érdekéből a csaták öl­döklő angyalának dobatnak áldozatul, — de másfelől mind jobban közelgőt az idő, midőn átalánossá lesz a világnózlet, melyet egy nagy nevű frauezia író oly szépen fojez ki: „a jótékony anyaföldllnk, — hogy igazán széppé legyen, megvárja, hogy fiai testvérekként öleljék egymást, s hogy elvégre megkössék a szabad népek nagy szö­vetségét“ Tehát a kard helyett a szellem hatalma lép előtérbe. A kultúrharc/ folytatásának pedig egyik legjelenté­kenyebb, legnagyobb horderejű segédeszköze a tanterem, s innen folyőlag ürömmel kell üdvözölnünk minden, bár­mily csekély mozzanatot, moly a népiskolák, tan- ős köz- művelődési intézetek fejlesztésére, felvirágoztatására vonatkozik. A „NYIRVIDEK“ TÁRCZÁJA. Nitroglycerin és dynamit. A szentpétervári merénylet, épen úgy, mint hat év­vel ezelőtt Brémában a Thomas-féle gonosz tett, felizgatta a kedélyeket, s a legbivatlauabb tollak hozatnak mozgásba, nem hogy magát a bűntényt megbeszéljék, hauem hogy a robbanó anyagokról, uévszerint a dyuamitról, a legtö­kéletlenebb dolgokat firkálják. Az ilyen alkalmi író rend­szerint valami régi, a robbanó anyagokat tárgyaló, vagy épen csakis a Conversationslexicoimak megfelelő fejeze­tét veszi elő, s az ott találtakból, továbbá az általa szel­lemileg meg nem emésztottből, gyárt egy közleményt, mely alkalmas arra, hogy félénk kedélyünkre ijesztőleg hasson, és békés polgárokat rendőri segély igénybevételéro kész­tessen. Az ilyen alkalmi író aztán azzal amit épen feldol­goz. olyau virtuozitással bánik el, hogy tényleg mindenki, aki c tárgygyal teljesen nem ösmerős, az emelt vádakon okvetetlen el&mul. A szakembert mulattatják az ilyen irodalmi bak­ugrások, de a laicus megfélemlittetik általuk, s ez a megrovásra méltó az egész dologban. A dynamit óriási neinzetgnzdasági jelentőséggel bir mai napság; előállítása nagy iparrá vált. s alkalma­zása feltétlen szükség úgy a techuikusra, mint az építé­szetnél. Tekintsük csak a pozsonyi nagy dynamit-gyárat, moly kétségen kívül a legmintaszerttbb Európában, és a néző önmagától be fogja látni, hogy az a mese, mely a nitroglycerin előállításához köttetik, legkevésbé som idő­szerű már. A pozsonyi dynamit-gyárban 1874. óta gyár­tanak nagyban, s csakis egyszer fordult elő ott, egy ám­bár sajnálandó, — de mindenesetre kisszerű baj. Minden okos ember be fogja látni azt, hogy robbanó anyagok és gőzkazánok felrobbanása, az elkerülhetetlen bajok közé tartoznak, épugy, mint az áradások, tűzveszélyek, földin dulás stb. . A nitroglycerin magában, sem a kereskedésben, seni gyakorlati használatban nem jön a munkások ke­zébe — csakis a dynamit-gyárakban, — veszélyességének , vagy veszélytelenségének mivoltáról alig kell tehát bő­vebben beszélni; itt csakis a dyuamitról lehet szó. Mi a dynamit ? E kérdés megfelelésénél csupán a Magyaror­szágban törvényesen engedélyezett nemekre és azok tu lajdonságaira szorítkozunk. A pozsonyi magyar dynamit-gyárban következő ha­tóságilag engedélyezett dynamit-nemek készittetnek: L számú dynamit 75°/o nitroglycerin és 25% finom­ra őrölt ásványos kovaföldből (Guhr) áll, sárga vagy vö­röses színezetű és plasztikus tömeget képez. Sejteny-dynamit (cellulos d.) melyben a kovaföld helyett, fiuom prüparált faliszt szivta fel a nitroglycerint. I. és II. számú uj dynamit, melyben a gelatinizált nitroglycerin faliszt és kali salétrom keverékkel van ve­gyítve. III számú uj dynamit, melyben a nitroglycerin igen jő minőségű salétromporral van megkötve és végre robbanó gelatin, 93% nitroglycerin és 7% lőgya- pótból készült, hideg asztalos enyvhez hasonló, kocsonyás anyag. Mindezen féleségekben a nitroglycerin képezi a fő- robbanő anyagot, s a nitroglycerin tartalom a különböző nemekben különféle és pedig: legnagyobb a robbanó gelatin bau; igen nagy az I. kovaföld dynamitban, Cellulos dy- namitban s az I. uj dynamitban; közép a III. dynamitban ; a legkisebb valamennyi említett féleség közül a III. dynamitban. Ldgy dynamit és lágy robbanó gelatin erős gyuta­csok által biztosan explodáltathatnak, azonban a robbanó gelatinhoz különösen erős gyutacsok szükségeltetnek; fa­gyott dynamit pedig háromszorta erősebb gjutacsot vagy pláne külön gyútöltényt igényel! Hogy a dynamit taszí­tás vagy ütés által explodáljon, a taszítás vagy ütésnek oly erősen kell azt érintenie, hogy megütött részében 180° eleven meleg képződjék: aljának é- a taszító test­nek vasból vagy aczélból kell, tehát lennie, s kell hogy a dynamit vékony rétegben érintessék. Tűzzel érintve — ha a dynamit nincs szilárd rekeszben — csendesen ég el. Forró lemezre téve explodálbat. Lágy dynamit olrobban, ha puskagolyó üti meg, fa­gyott dynamit ez esetben som. A dynamit tölténynek elejtése sohasem eredményezheti annak elrobbauását, min­den ilynemű beszéd mese. Fagyott dynamit vagy fagyott nitroglycerin huzamosb időn keresztül, szakemberek által is veszedelmesebbnek tartatott a lágynál, az újabb idők kutatásai azonban ezt a feltevést raegczáfolták és mind az ami erre vonatkozólag felhozatik téves nézeten alapul. Dr. C. Berkerhum cs. k. kapitány a fagyott nitroglyce­rint szétfürészelte, reszelővei felaprózta, a falhoz vágta stb. anélkül, hogy azt robbanásra hozta volna. Onkénytelenül felmerül azon kérdés, miként támadt az a hiedelem, bogy a fagyott dynamit veszélyesebb a lágynál? A felelet könnyű erre. Tapasztalatlan egyének a fagyott dynamitot, hogy az felengedjeo, forró kályhákra vagy lemezekre helyezték, sajnos, bogy ez mai napság is elégszer megtörténik, a kártékony robbanás volt és lesz a következménye; vagy pedig munkások a fúrt lyukba fagyott dynamit tölté­nyeket raktak és azokat vas töltőresszővel akarták be- gyömöszölni, ez által egyes nitroglycerin cseppek fölen­gedtek s a kőzeten függő cseppek a vasnak éles csúcsa által erősen Uttettek; vagy pedig fagyott dynamit tölté­nyeket vaskalapúcscsal törtek széjjel és egyúttal vékony rétegeket súlyos erővel ütöttek ; egy szerencsétlenség pláne az által történt, bogy egy valaki szőgfuróml akart lyu­kat fúrni egy fagyott dynamit tölténybe. Csaknem hihe­tetlen, mi mindent el nőm követnek a dynauiittal köuy- nyelmU vagy rosszul informált munkások. Az Osztrák-Magyar vasutak, innettova tizenkét éve körül-belől 40.000 métermázsa dynamitot szállítottak ezer meg ezer mértfölduyi távolságra, s még ez ideig egy szerencsétlenség sem fordult elő azokon ; az állami ellenőrzési pontos és szigorú, rossz és épeo ennélfogva veszélyes dy­namit nem türetik. Mindezekből látható, hogy a dynamit veszélyessé géről kftzlött kedélyt nyugtalanító hírek — habár fővá­rosi lapokban közöltettek is — nem egyebek, mint (en­gedje meg nekem az illető közlemény szerzője, hogy ily kifejezéssel élek), a tudatlanság eredménye. Benedek Ignác/,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom