Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-01 / 48. szám

Az oroz. mi iparegyesület, I hazai ipar fejlődését és felvirágzását különösen az által mozdítja elő, hogy: A) Tagjainak, az általak képviselt iparúéin oltal­ma és megvédése mellett, 1. Szakkönyvtárral egybekötött, szakfolyóiratokkal I kellőleg fölszerelt olvasó termet haladéktalanul nyit; 2. A menyiben az egyesületünk tagjai által képvi­selt számos, különösen kéziiparág még a technológiai múzeumoknak — melyek a nyersanyagok s övettanát (structure) a használati szerszámok és gépek, nem kü­lönben a gyártmányok szerkezetét (konstrnkczió) tünte­tik föl — eszméjén messze kívül esik: megfelelő rajz-, szerszám -, gépmiotákat és mintaipar készítményeket terv­szerű leg, még pedig az évenkint előre megállapitot man- kaprogramm mérve szerint szerez be; 3. Szakférfiak által az egyesületi tagokban képvi­selt iparnemekre vonatkozó szakelőadásokat tartat; az nj találmányokat és tökéletesített iparmüveket bemutatja í 4. A jelentékenyebb iparne nek és iparágak tech­nikájának fejlesztését czélzó szakkönyveket pályázat és pályajutalmazás utján ad j 6. Lapját, melyen az egyesület mint kiadó-laptulaj- donos nyíltan megnevezve vagyon, szakszerűen szerkeszt­ve, viszonyainknak megfelelő tartalommal bocsátja közre; még pedig állandó rovatokat nyitva: a) az ipargyakorlat hazai fejlődésének feltüntetésére (az iparosok és bárki más személyes érdekű mozgalmait, a lap tárgyi méltósá­ga egyszerűen mellőzi); továbbá az európai ipargyakor­lat időnkinti állásának méltatására, hogy azok mozzana­tait, mint észlelt tapsztalatokat hazai iparosaink gyakor­lati haszonnal értékesítsék (az egyszerű újdonság izü, csak ainugy futtában egybeszelett o nemű motaik részek, csak laptölteléln minősítésre tarthatnak számot) ; b) az ipsrügyre vonatkozó törvények és rendeletek szöve­gének rendszeres, (a szükséghez képest magyarázó jegyze­tekkel kisért) közlésére; ej a nyngoti államokban vi­rágzó ipári szakoktatás szervezetének és fejlődési 1 fokozatainak, reánk háramló tanulságok levonásával be­mutatására ; d) hivatalos közleményekre, az egyesület | beriete és a vidéki társulatok köréből; s) a külföldi ipartársulatok, szövetkezetek működési mókáinak és j eseményeknek rendszeres megismertetésére; f) a bel- és külföldi szakirodalom színvonalán álló kiválóbb termé- keipek nem puszta kivonati, de gyakorlati haszonnal já­ró kritika bemutatására; g) vegyes, rövidebb, de mindig tanszakszorü közlegényekre és iparihirekre; h) tagjai • nak és előfizetőinek, miat az ipar fóbbmunkaköréből al­kalmazást adóknak és keresőknek, dijtalan közlésre ; i) ily szellemben való szerkesztésének elenörizését egy kü­lön szakbizottság eszközli; 6. jelenleg szakosztályai helyett, az arra megkí­vánt teoknikai elvek szeríot megállapított rokon ipará­gak gyakorlóiból specziális, az egyesület szellemének és lövesérletének mindenben alávetett szakosztályok szerve­zését oszközli, hogy azokban az illető iparágak intenzív fejlesztése egyátalában lehetségessé váljék; 7. a kisipar különösen azon részének, mely mai nlakjábau küzdve, a kül- és immár a belföldi gyáripar mellett, a jövőben alig állhat meg, miután e küzdelem­be, az értelmesebb transactió szellemének érv myesitését beleosepegtelte, korszerű átalakításéra és ozáltal így a gyáriparhoz alkalmaztatás, biztosítására fejlesztőleg hat és o czélra oly kbzmOholyek alapítására is törekszik, melyekben a kisiparos kellő helyiséget és hajtó erőt (motor) bérleti rendszer mellet csekély áron talál föl. B. A* \fjabb nemzedéknek. 1. A népiskolák ismétlő tanfolyamához ipari osz­tályokat és tanműhelyeket létesít; 2. a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által kiadott szervezeti szabályzatnak megfelelő önálló alsóbb ipariskolákat állít; 3. a jelentékenyebb iparnemek és iparágak szálja­ira, az érdekelt ipartánmlatok és testületek közreműkö­dését megnyervén, a tanonoz szakiskolák alapítását elő- I készíti és eszközli; mindezekkel az oktatásügyi törvény szigorú végrehajtásának ellenőrzése mellett, valóságos szakiskoláztatásról gondoskodik; C. A* ipar érdekeit eleve, az egyesület müködéei körén helöl meghetárzott szerves sorrend szerint — tnel- lék tekintetek kizárásával — öntudatos föladat gyanánt, a kormánynál és törvényhozásnál képviseli; egyszóval, és hogy egyesületünk jövőbeli tevékeny- j cégének oharaktere iparfejlesztő — hogy ne mondjuk ; iparalkotó —- elem ? tulajdonával bírjon: az immár illa- | soriussá vált alapszabályokat életre kelti és tervtzerüleg a gyakorlatba viszi át, e szólna az egyesület pénzügyi évi költaégveléso úgy rendezendő, hogy ezután más alap- szabályszerű ozéljaiuak kivitelére is jusson pénz, továbbá ! kötelező házi ügyrendben megállapítandó a* egyesület I tisztviselőinek munkaköre ée meghatározandó, hogy az igazgatóság mindig több oldalú és lehetőleg kimerithető tanulmányozás által készítse elő a tanácskozás tárgyait képező nem csupán adminisztratív, de ipari szakügyeket is. I Kg iparszorvozet ipargyakorlat ily módon ée ily I feltüntetett ndikális eszközökkel való fejlesztése egyesü- tűnknek nemcsak alapezebályszerü, de oly természetes löladnte ée kötelessége, melynek lelkiismoretes és áldo­zatkész teljééi tőle nélkül léljoga sincs. B feladat sikeres megoldásának kezdeményezésére, j mely másfél évtized mulasztás és ez eltévesztett meder- I Jt Y 1 K V I D É K.« ben folyó foglalkozás helyre ütése leszen: elmaradásá­nak okainak egész teljét kifejező jeligénk értelmében, mindenekelőtt siparügyünknek csak egy embert, de e- gészen* kívánunk. Felhívás népünk munkaképesitése érde­kében. Haaai közönségünknek bizonyára van már tudomása | azon szép mozgalomról, mely felséges Királynénk aigise : alatt megindult s mely hazánk több erre alkalmas vidékén : a nép munkaképességének előmozdítása czéljából, zzövil- 1 | síékek terjesztését s az által textiliparunk megerősödő- ; ! sít tűzte ki feladatul. Hogy e mozgalom támogatására legelsőnek felsé- ! i ges Királynénk ajánlkozott, az a legszélesebb körökben | képes volt az iránt a rokonvzenvet azonnal fölébreszteni s j ; annak messzeható fontosságát eddig felsőbb köreink egy rí- szó adományaival és hozzájárulásával méltányolta is. Mivel azonban ez országos mozgalom sikere és ered­ménye főleg attól függ, hogy minél több szövőszéket jut­tassunk a munkára utalt, kereset hiányában szenvedő | nép körébe, s mivel a szövőszékek kiosztásának mérvétől | függ a nép nyomorának enyhülése, a kereseti viszonyok fejlődése, a kivándorlásnak több helyen való megakadó- lyozása és különösen a szövőipar fejlődésének előmoz­dítása ; okvetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy közön­ségünk minden rétege is hozzájáruljon e nemes ezél elő­mozdításához] Hazafias bizalommal kérem fel tehát t. honfitársai- I mat és lelkes honleányainkat, hogy e közgazdasági te- j kintetben is méltánylást érdemlő fontos mozgalmat be­cses körükben felkarolni és annak sikerességét, pénzbeli hozzájárulás által is, előmozdítani méltóztassanak. Pénzbeli adományok, melyek nyilvánosan nyugtáz- \ tatni fognak, az országos magyar iparegyesülethez : Fe- I rencziek hazára I emelet) intézéndök. Kérem e hazafias ügyet mindnyájuk legjobb indula- | tára és pártfogására méltatni és vagyok. Bpesten, 1881. novemberhó 15-én Kiváló tisztelettel Gr. Zichy Jenő. Rózsaszínű lapok. Mandai. Bozsréthy szomszéd. Jó reggelt I Tudja-e mi az újság. Rozsréthy. Nem én. Mandai. Hát az kedves szomszéd I Hogy akik 6—12 éves korukban meg nem tanultak Írni, olvasni és számol­ni, azoknak az ismétlő iskolába kell j&rniok, még pedig hetenjeint háromszor. Rozsréthy. Hiszen ez nem újság 1 Én azonban úgy tudom, hogy csak is a mestorinasoknak van erre szükségük. Mandai. Igen ám I De -amelyik mesternek ninosen inasa, az köteles magát a tanító urnái jelentem. Rozsréthy. No I már én osak nem fogok jelentkez­ni. Hiszen a mesterségemet már régóta úgy sem folyta­tom, amellett teljes életemben mindent, — ami jó, szeret­tem — csak tanului nem. Aztán még ott jól elvernének. Mandai. De nem szabad ám! Hát nem tudja szom­széd 1 hogy ma nap már a testi büntetések általában el­vannak törülve. Rozsréthy. Pedig ez szerintem nem helyesen van. Inkább a pénzbírságot törölte volna el a törvény­hozás. Mandai. Én is azt mondom. Mert lássa kedves szom­széd I most már az iskolában sem szabad a gyermekeket testi büntetéssel sulytani, a tanító uraknak pedig nem is oso- da I a türelműk kifogy. Elkeseredésükben aztán egy­mást ütik. Rozsréthy Hogyan ? Ez nem volna szép tőlük. Mandai. Pedig úgy van 1 Csak nem régen történt. Hogy kettő közülök egymással polemizálván harezra kel­tek. No persze az újságban, ahol egymást meglehetősen elpáholták. Rossréthy. Az újságban, No I hiszen ez nem nagy vér­ontás volt. Mandai. De hogy nem I de hogv nemi Ezek azonban szépen kibékültek. Hanem most egy harmadik tanító ur kollégáját, aki őt állítólag becsületében sértette volna meg, mint irástúdó embert tettleg bántalmazni nem akar­ván, a bünfenyitő törvényszék elé idézte. Rozsréthy. No I már ez hosszabb nóta, melynek sok­kal szomorúbb, meglehet pénzbírság lesz a vége I... Most már igazán nincs kedvem az ismétlő iskolá­ba menni; sőt nagyon örülök hogy Írni, olvasni nem tudok ... .,.. e. Nyilvános számadás. Alantirott a helybeli nőegylet pénztárnokságáról 5 évi működésem után, felszaporodott családi dolgaim miatt, leköszönvén: kötelességemnek tartom az 1877 év­től), bár annak idején a számvevő bizottság által felül­vizsgált és nyilvánosan is évról-évre közzétett számadáso­mat a következőkben előtüntetni: 1876 év november havától 1877 év decz. 81-ig be­vétel: 1297 fit 41 kr. kiadás : 904 fit 61 kr. Pénztári- maradvány : 1877. daca. 81-én 899 frt 60 kr. Egyleti vagyon : 1283 frt 26 kr. 1878 év januárhó 1-től azon év decz. 31-ig Bevé­tel : 879 frt 64 kr. Kiadás: 854 frt 15 kr. Pénztári maradvány: 25 frt 49 kr. Egyleti vagyon: 1248 frt 26 kr. 1879 év január 1-től, decz. 31-ig: bevétel 686 frt 66 kr., kiadás: 644 frt 99 kr. Pénztári maradvány 41 frt 62 kr, Egyleti vagyon 1118 frt 64 kr. 1880 év január 1-től decs- 31-ig bevétel: 2081 frt 91 kr. kiadtis : 1920 frt 47 kr. Pénztári maradvány : 161 frt 44 kr. Egyleti vagyon: 2672 frt 77 kr. A folyó 1881 év jannár 1-től november 97-ig be­vétel. (Az 1880 évről pénztári maradvány ; 161 frt 44 kr. Jótékony adományok: 195 frt 50 kr. Tagsági djj; 406 frt 90 kr. Az árvák kézi munkájából 11 frt 85 kr. Az el­helyezett egyleti töke kamataiból; 170 frt 42 kr. A nő- egylet által rendezett jótékouy czélu mulatság jövedelme : 658 frt 80 kr.) vagyis összes bevétel 1604 frt 91 kr. Kiadás: (As árvaház fentartására, — árvákuak élel­mezésre s ruházatra 637 frt 14 kr. Ápoló nő fizetésébe 105 frt. Segélyezésekre kiadott 165. frt.A nóegyleti ren­dezések szükségleteire ; 10 frt. Alaptőkéhez csatoltatott: 494 frt 51 kr. Nőegyleti szolga illetéke: 40 frt 80 kr.) 1449 frt 46 kr. Levonván a bevételt 1504 frt 91 krt, a kiadási 1449 frt 46 krból; — pénztári maradvány 62 frt 46 kr. Egyleti vagyon : Betéti könyvekben: a nyíregyházai iparbanknál: 677 frt 67 kr., a nyíregyházai takárékpénz- tárnál 600 frt: a szabolcsi hitelbanknál: 754 frt 8 kr ; betéti könyvekben 5 árva javára ; 26 frt — Pénztári ma­radvány : 62 frt 46 kr. Összes vagyon : 9119 frt 21 kr. Ezenkívül az egylet vagyonához tartozik a Nyíregyháza városánál kötvényen levő tőke, melynek kamata az egylet pénztárába 1880-ik évben be is fizettetett. Amidőn jelen 5 évre terjedő számadásomat a nöegy - let elnöksége kezeihez letessem s ezt nyilvánosságra ho­zom, nőm mulaszthatom el kijelenteni, hogy a pénztárno- ki állásról lett lemondásomat nem a nőegylet s annak magasztos ozélja iránti lelkesűltségem csökkenése, hanem családi kötelességeim okozták ; s mindenek felett kiváló szerencsémnek tartva megköszönni a nőegylet t tagjainak irántam tanúsított s általam mindeukor nagyra baoaült bizalmát, oly tevékeny és a czél előmozdítását szí- vén hordó utódomnak adom át az egylet pénztárát, aki az egylet gyarapodását sikeresen fogja elősegitoni; miben én továbbra is lankadatlan kitartással közreműködni ked­ves kötelességemnek ismerendem. Szesztay Károlynő, nóegyleti pénitárook Megyei és városi újdonságok. (11) A múlt hó 27-re hirdetett műkedvelői gyűlés, mint halljuk annyira néptelen volt, hogy az alapsz ibályok értelmében érvényes határozatot nem is hozhatott. Hogy azonban a társulat fő nélkül ne maradjon továbbra is, a je • len volttak iSztárek Ferenez urat választották meg ideigle­nes elnökül. Jobb választást a teljes gyűlés sem tehetett volna. Ha a műkedvelő társulat igy kezdi tg szervezkedését | működéséhez a legszebb reményeket köthetni. * A nyíregyházai Italmóréal jogbérlői és a városi elöljáróság, illetőleg az ellenőrzésére hivatott hatóság főnöke, a polgármester ur közt keserű haroz folyik, a- melynek végre is a városi elöljáróság iszsza meg a lóvét. A zugkorcsmák, zugvendéglők és kávéházak annyira megszaporodtak már Nyíregyházán, hogy a város jöve­delmének egy igen tekintélyes qvótáját tevő részét, a regalejogbóli jövedelmet, valóban komoly veszély fenye­geti. Mint halljuk e regále joggal fel nem ruházott helyisé­gekben egész éjszakákon át dorbézolnak. Nagyon termé­szetes, hogy az ily mulatságnak olaja a bor. Ha már a városi rendőrség sem nem elég tekintélyes, sem nem elég erélyes az italmérést, az ily zugoiárdákban ellenőrizni: legalább tartatná meg a törvényben is elő irtt zárórákat . (k) A jíagy kállól műkedvelők, mint lapunk már elő­re jelzé, »Ördög naplója* ozimü 3 felvonásos franczia vígjátékot, folyó évi deczemborhó 4-odikén osakugyan elő­adják a következő szereposztással. Robin de Boisz Németh Illés ur. Lormias, marquis Vigh Béla ur. Rapiniere lovag Pntásy János ur. Oerny gróf Maksay - Zsigmond ur. Gauthier Divizy Lajos ur. Válentio Dr. Jósa András ur. Ronqueroles. marquisnő Taub Záli k. a. Marie, leánya Pásku Julia k. a. Oerny, grófné Forberger V.-né önga Giraud, anyó Weisz Berta k. a; — A nyíregyházi nóegylet f. hó 27-én tartott köz­gyűlésének nevében és megbízásából örömmel mondok me­leg köszönetét Löfkovits Ignáoz helybeli leánynevelő inté­zet tulajdonos urnák, azon 46 frt 74 krra rugó összegért, melyet, a növendékei által rendezett szini előadás tiszta jövedelmeként, kezeimhez juttatott Ez összeg felét, azaz 23 frt 87 krt, a közgyűlés jóváhagyásával, a helybei izra­elita nöegyletnek adtam át, mely utóbbi szintén általam nyilvánítja köszönetét — másik felét egyletünk árvabáza javára tartottam meg. — A fáradság és kiváló gond, moly Löfkovits Ignácz ur részéről ezen előadás rendezésében nyilvánult a közönség elismerésén felül, Ibije méltó jutalmát még azon édes tudatban, hogy n nomos lelkű fáradozás gyümölcse, az árvák sorsának enyhítése lön. — Bodnár Istvánná nóegyleti elnök. — Dr. Meskó László e. főjegyző. — A múlt hó 19-ikőn megtartott jubiláris tánczestély alkalmából felülfizettek: Friedman M. 60 krt. Zavaczky Károly 60 kr. Krantzthor Izidor 50 krt Gyurosán József 60 krt, F. 8. 60 krt. Midőn e szives felűlfiztókoek hálás köszönetünket nyilvánítjuk, egyszersmind tudatjuk a n. ér­demű közönséggel, hogy a legközelebbi jubiláris tánczestély f. bó 3-ikán fog megtartatni. a rendezőség. * Görömbey Péter nagy-káliéi reform, lelkész ur j a »Szabolosmegyei Közlöny* folyó évi novemberbó 24-róli számában oly eszmét pendít meg, amely valóban méltó arra, hogy azzal úgy a megyei sajtó, mint a müveit kö- I zönsóg komolyan foglalkozzék. Ez eszme egy »régészeti ét művelődés-történelmi egylet* alakítása. Tökéletesen egyetértünk a derék ozikkiróval; és szivünkből kívánjuk, ! bogy az oly nagy gonddal és distinguált tapintattal írt I csikk, megyénkben minden müveit hazafi által melegen ' fogadtassák, indítványa pártolásra találjon. Lehetetlen | kifejezést nem adnunk ez alkalommal azon sajnálatunknak, hogy a különben általunk mindig tisztelt és becsült lel- kész or lapunktól, amelynek, megindulása óta, folyvást buzgó és lslkes munkatársa volt, a múlt hónapokban, agy kis félreértés következtében, elpártolt. Reméljük azonban, hogy belátván kölcsönös tévedésünket, ismét minden úgy lesz, mint az előtt, volt. Tévedni emberi, megbocsátani és feledni isteni dolog. — A helybeli ismétlő Iskolában a beiratások, egy­szersmind a tanelőadások f. 6 deezember 4-től kezdetnek ; miről a tisztelt szülök és iparos mester urak oly kérelem­mel értesittetaek, hogy a minden napi iskolából kilépett 12 —- 16 éves korú gyermekeiket, illetőleg iparos tanon- «■»ik»!, a kitűzött napoo A o. beiratás végett alólirotthoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom