Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-29 / 39. szám

lönben épen nem csuda nálunk, ahol a szolgabirónak annyi a teendője. Mi történik addig, inig az iratok a szolgabirónál pihennek ? A határidő lejár, talán már másodszor vagy harmadszor. A központi nyilvántartó beadja jelentését, hogy a határidő már ismételve nem tartatott be. Az árvaszék fegyelmi vizsgálatot rendel, a látszólag hanyag és pontatlan jegyző ellen. A vizsgálatnál azonban kiderül, hogy a kérdéses hagyatéki iratok, épen a vizsgálatot tartó szolgabiró irodájában heveinek még a vizsgálatkor is. A szegény jegyző természetesen felmentetik; de a fegyelmi vizsgálat már megtörtént, ami sok önérzetes jegyzőnek egész életét megkeseríti. Ne legyünk hát szigorúak ott, ahol a hiba nem az egyénben, hanem a rendszerben van.

Ha az árvaszékek a végzéseket, s a betöltendő vagy pótlandó hagyatéki iratokat, egyenesen a községi jegyzőnek küldetnék ki: az ily üres, magvatlan s csak a papirt és időt pazarló fegyelmi vizsgálatokra, amelyek ily viszonyok közt különben is teljesen illusoriussá válnak, nem volna szükség. De meg miért is az ily indo- kolhatlan s csak is az ügyek menetét lasitó eljárás? A mellett, hogy egészen szükségtelen, más tekintetben a szolgabirák hivatali tekintélyét is kellemetlenül érinti. Mert ekkor a szolgabiró nem egyéb, mint az árvaszéki hivatalos levelek továbbítója azzal a különbséggel, hogy azokat még be is kell iktattatnia, nyilvántartania és expediálnia.

Az ily eljárásokat azután, csakugyan még qualifi- kálni sem lehet.

Ily félszeg, ily rendszeretlen kezelés talán még Törökországban sincs.

Magyarországban, valljuk be az igazat, a legnagyobb hiba az, hogy ha valaki valami közhivatalhoz jut :nem igyekszik bele élni magát hivatalába, nem tanulmányozza azt, hogy miud magának, mind másnak megkönnyithesse az eljárást; hanem egyszerűen lemorzsolja a napokkal az ügydarabokat, a régi szokás szerént.

A materializmus Nyíregyházán.

Két uralkodó eszme váltja fel időnkint egymást az emberi világban: az eszményiség (idealiamus) és az anyagiság (materialismus). Majd az egyik, majd a másik viseli a kor- máuy-pálczát az emberi egyetem felett s ekként módosulnak az összerények, idomulnak a jellemek és alakulnak a különböző korszakok. Egyeseknek sem állván hatalmában a megszokott kormány formát megtartani; mint a földi háború, csekély előjelzés után, hatalmas robajjal megrázkódtatja az öreg földgömböt, úgy az eszmék processusa is láthatlau sférában döntetik el s forradalmak alakjában száll az emberek közzé.

A nagy franczia forradalom a múlt század vége felé, eme, az emberi méltóság, az egyenlőség és testvériség természetes csirájából ki nőtt, világot reformáló nép- Ítélet, erős hályagot tépett le az emberiség szeméről. A lélek lerázta a rabság bilincseit, a szellem kilépett a szolgaság börtönéből s minden irányban megszólalt a haladás kürtjó. Az ó-világ ellökte penészes köntösét ; felöltvén a tavasz ezer illatú öltönyét, s lett bő termés a költészet, művészet, és a humanismus stb. téréin.

Aviradókor első hajnalcsillagaiként üdvözölhetjük hazánkban Kazinczy által létesített irodalmi mozgalmat, a Széchényi közgazdasági reform-eszméit.

A magyar nemzet, mint keleti faj, aki úgyis nagy- fogékonysággal bir a lelkesítő eszmék iránt, egész erejé vei úszni kezdett az uj áramlattal, — az idealizmussal.

Az uj fordulat sok századok eredményeivel felérő intézményeket szült. Mígnem az 1873-ban kiütött pénz-forradalom, fekete démonjai pokoli karmaival bevésték az emberi kebelbe az anyagiságot,. Az anyagiság oly lidércz-nyomás, mely a lélek magas röptét

Szitáry Lajos rövid időn haza röpítette Amáliáját, akivel 5 évig a legnagyobb családi boldogságban élt. Családja úgy a községben, mint a vidéken széles körben, kiváló tiszteletben állott. Mióta Mezősiben ő lett a jegyző, a megyei tisztviselők js más hivatalnokok csaknem kizárólag hozzá szállottak. O ezt megtiszteltetésnek vette, s nejével mindent elkövettek, hogy a látogatókat el ne idegenítsék szerény házuktól.

Maga Szitáry Lajos nem volt épen valami megnyerő alak; de szelíd modora és csöndes természetével, egészen részére hóditá környezőit és mind azokat, akik vele az életben érülköztek

Neje egészen más volt. Amália kedves s a női szépségek összes bájainak és kellemeinek birtokában volt. Örege, fiatalja, apraja, nagyja: mind hódoltak a szép nőnek. Nyájasságával az öregeket, beszédes szemeivc-l s mosolygó piros ajkaival az ifjakat, leereszkedő jóságával a gyermekeket egyaránt részére hóditá. Vaunak nők, akik oly szerencsés véralkattal bírnak, hogy 300 éves korukig nemcsak hogy nem veszítenek külső szőpségükből, sőt az évekkel, erősbülni és fokozódni látszanak. Ilyen volt Szitáryné. De ő azért, ami csaknem hallatlan a szép nők életében, legkevésbésbé sem volt hiú. Mintha nem is birt volna szépségének tudatával: oly egyszerűen s mindenkihez egyforma nyájasan viselte magát. Épen ez egyszerű, kedves öntartásában í-ejlett szépségének varázsa és titka.

Óh de a szépség nem mindig áldás; legalább nem mindenkire nézve; különösen veszélyes az a nőknél.

A szép nőt igen sokan megnézik; a férfivilág rohan ustána; körülhállózza bókjaival, hízelgéseivel; elszéditi szépségének dicsőítésével; majd ha a szép szavak nem használnak, a kitüntetés, és meglepetések ezer-meg ezer nemével halmozza el. Csuda-e azután, ha az ily körben a szép nő egyszerre elszédül; ha az alap, amelyen eddig állott, ingadozni kezd alatta; ha a kötelesség és a felzaklatott szív közti küzdelemben elesik.

(Folytatása következik.)

„N Y í R V I D É K.“

meggátolja, a kebel emelkedettségét az öuérdek szűk határai közé szorítja, a szív heves dobbanásait az önzés tengelye körül, forgatja, s csak addig érez, addig lelkesül, mig az »Én«-je érintve, van, az »Egymás,« »Közös«, »Mindnyájan« üres fogalmakká fajultak, melyek elméletben léteznek ugyan, de a gyakorlatból egészen ki vannak törülve.

Hogy hóvá vezet a materialisztikus élet-filosóphia ? és hogy milyen pusztításokat visz végbe társadalmi életünkben: erre a kérdésre feleljen meg a következő illustrátió.

18 évvel ezelőtt felfogta a magyar kanaán szent honában lakó termény-kereskedelmi osztály, hogy minő fontos szerepre van hivatva a nyíri magtermelés úgy helyi, mint nemzetközi értékesítése körül, s megalkották a helybeli Termény-csarnokot.

A testület feladata magasztos és hasznos volt egyaránt, t. i. az üzlet tisztaságának ellenőrzése által, piaczot teremteni a külföldön terményeinknek. S miután a testület nemesen megfelelvén kitűzött feladatának, fényes eredményt ért el; a mennyiben olyan kiváló bizalommal lettünk a külföld által kitüntetve, aminőben aránylag egyik hason irányú testület sem széles a hazában:

íme eme Termény-csarnoki testület, daczára a nemes czélnak s a fényes eredménynek, f. hó 21-én végkép feloszlott.

18 évi fenállása és minden tekintetben tett dús működése után, nincs többé Nyíregyházán terménycsarnok.

Registráltam e szomorú eseményt röviden és híven, annak bebizonyítására: mennyire veszélyes és káros a társadalmi iu8titueziókra nézve ama kóros állapot, melynek neve: materialismus, az anyagiság bálványozása.

Deutsch Adolf.

Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből.

Nyíregyháza, szept 20. 21.

Eőispán ur Ő méltósága a gyűlést üdvözölvén, ér- tesité a megye közönségét, hogy ő császári és apostoli királyi felsége, az e megye kebeléből választott üdvözlő küldöttség előtt, meleg szavakban adott kifejezést azon sajnálatának, hogy megyénket az alkalommal meg nem látogathatta; nem különben azon meggyőződésének, hogy ha megyénket érintheti vala útjában, e megye tiszti karának működése megelégedésével- találkozott volna. Értesítő továbbá főispán Öméltósága a megye közönségét arról, is hogy Rudolf trónörökös Ő fensége, irásilag adott kifejezést e megye iránt viseltető szives rokouszenvének.

A főispáni előterjesztés nagy lelkesedéssel és feszített figyelemmel fogadtatott a megye közönsége részéről ; n trón, a király és a királyfi iránt hódoló tiszteletének hangos nyilvánítása mellett.

*

Ezután az alispáni időszaki jelentés olvastatott fel, mely alkalommal a folyó évi árvízkárosultak felsegélésé- hez járult nagylelkű adakozóknak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott,

*

Alispán ur jelenti, miszerint Bónis Sámuel kisvár- dai szolgabirót meglátogatván, azt felettébb súlyos betegnek találta; minthogy pedig a jelenlegi rendszer mellett a segédszolgabiró egymaga a hivatalt el nem láthatja: javasolja, hogy a szolgabiró teljes felgyógyulásáig, az ügyek vezetésével, a tiszai járás szolgabirája bizassék meg; mellé egy rendes napdijas Írnok rendeltetvén.

Ezen előterjesztés a közgyűlés által elfogadtatván: a kisvárdai járás ügyeinek vezetésével, a járási szolgabiró egészségének helyreállításáig, Erdőhegyi Barna szolgabiró bízatott meg ; egyszersmind a kisvárdai szolgabiró úti átalánya f. é. oktoberhó 1-től Erdőheygi szolgabirónak kiadatni rendeltetett; végül a javaslatba hozott napdijas Írnok felvételének engedélyezése végett, a magyar kir. belügyminiszter őnagyméltósága fölkéretni ha- tároztatott.

*

Az 1882-ik évre összeállított közigazgatási, árva és gyámhatósági költségelőirányzat, az állandó vállasztmány észrevételeivel, a magy. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni rendeltetett.

*

Az 1877. XX. t. ez. értelmében újabban alkotott és felolvasott árvattgyi szabályrendeletet, anmélt. magy. kir belügyminisztérium jóváhagyva leküldvén;

miután az már több példányban kinyomatott s a tisztviselőknek és községi elöljáróknak leendő kézbesítés végett, a kiadó hivatalnak már átadatott: tudomásul vétetett.

*

A megyei tisztviselők, a segéd-, kezelő- és szolga- szolgaszemélyzet hatás köréről, az ügy-vitelről, a napdijakról és az állandó választmány szervezetéről szóló s a

m. k. belügyminiszter Ő méltósága által felülvizsgált szabályrendeletre tett észrevételek, az állandó választmány véleménye alapján, oly hozzáadással fogadtattak el, miszerint a segédszolgabirói czim, atneunyibeu az, az 1878 évi 9590 számú miniszteri leirat által helyben hagyott szervezkedési szabályrendeletben nem kíl'ogásoltatott; jelenben is fentartatik.

A miniszteri leíratnak azon pontjára vonatkozólag, melyben az mondatik, hogy az újabban alkotott szabály- rendeletben, az ellenőrről szóló szakaszra nézve, a tiszti létszám s a fizetésekre nézve a költségvetés az irányadó: határozlatott,. hogy a belügyminisztériumhoz felirat in- téztessék, melyben hangsúlyozandó az, miszerint »a gyámsági és gondnoksági szabályrendelet 8 §-ában az ellenőr mint könyvivé megemlittetik, mely szabályrendelet már jóvá is hagyatott: az említett miniszteri leirattal visszaküldött szabályrendelettel pedig az ellenőri állomás rend- szeresittetett.- de fizetése az 1882-ik évi költségelőirán- zatba, az újabb szabályrendelet jóváhagyásáig, fel nem vétethetett: felkérendő tehát a nmeit, belügyminisztérium, hogy az újabban kiigazitottan felterjesztett szabály- rendelet megerősítése alkalmával, kegyeskedjék kimondani azt, hogy az e szabályrendeletben jelzett ellenőri könyvivői állás, pedig pénztári segéd czimen, szintén meg- hagyatik. A könyvvivői állás javadalmazása pedig akként

kéressék, hogy annak fele része (550 frt) az árvapénztári tartalék alapból, másik fele része (560 frt) pedig, a házi pénztárból fedeztessék.

Azon esetre, ha a könyvivői állás megerősittetik, a szabályrendelet leérkezése után, főispán ur Öméltósága értesitése mellett, emez állás betöltésére a határidőt a novemberi közgyűlésre tűzze ki.

*

A uagymélt. magy. kir. pénzügyminisztérium által a gr. Degenfeld Imre tulajdonához tartozó »gyulahalmi pusztá«-nak, adóügyi tekiutetben, Hajdumegyébe helyezett Téglás községhez történt csatolása tárgyában beküldött iutézvénye folytán, az állandó választmány véleménye alapján, a miniszteri leiratban foglalt indokok tanulmányozása czéljából, az érdekelt felek meghallgatása mellett, küldöttség bízatott meg; jelentése a novemberi közgyűlésre beváratván.

E küldöttségbe beválasztattak, az alispán elnöklete alatt: Szoboszlay József, Szunyoghy Imre, Szikszay Pál főügyész, Koczok László kir. mérnök és Szunyoghi Bertalan szolgabiró.

*

Az 1882-dik évre összeállított, de közzé nem tett »legtöbb adót fizetők» névjegyzéke, az azt beterjesztő igazoló bizottságnak vissaadatik azon megjegyzéssel, hogy azt ez idei novemberi közgyűlésen bemutassa.

*

Az országos érdekeltséget keltet, sőt még a külföldön is nagy megütközései fogadott Lendl-Götzel ügybon Mezőssy László által tett indítvány, azon módosítással fogadtatott el: hogy ne csak a belügyminiszterhez, hanem a képviselő házhoz is intéztessék felirat.

A felirat elkészítésével, az alispán elnöklete alatt, Vidliczkay Józef országgyűlési képviselő, Lukács Ödön, Mezőssy László és Bégányi Ferencz főjegyző bízattak meg.

*

Matisz Endre t. löki gyógyszerész azon kérelme, amelyben T.- Dobon egy fiók gyógytárt kérelmez felállíthatni, az egészségügyi bizottság véleményes jelentése alapján, a belügyminisztériumhoz felterjesztetni határoztatott.

*

Az egészségügyi bizottság jelentéséből az derülvén ki, hogy az 1880-ban tapasztalt nagymérvű halálozásnak okai

1. a nép neveletleusége ;

2. a nép szegénysége;

3. a szeszes italok túlságos élvezése:

Az állandó választmány véleménye alapján, a nmélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium felkéretni határoztatott, hogy az illető egyházi hatóságok utján, a lelkészeket és tanítókat a népnevelés körül, több erély kifejtésére utasítani kegyeskedjék;

a magy. kir. belügyminisztérium pedig, az iránt keresendő meg és kérendő fel, miszerént kegyeskednék megengedni azt, hogy a csekély értékű ingatlan vagyonnal biró egyének részére, a gyógyszerek az állam számlájára szolgáltassanak ki;

a szeszes italok, különösen a pálinka túlságos élvezésének meggátlása tekintetéből pedig, oly iránybau kérendő fel, a nmlt. belügyminisztérium, hogy eme veszélyes pálinka ivásnak törvényhozás utján leendő megaka- dályoztatását, mielőbb eszközölni kegyeskedjék annyival- inkább, minthogy a nagy mérvű halálozások nemcsak nemzetünk számát apasztják, hanem a munkaerő csekélysége által, a köz jólét előmozdítását is akadályozzák;

végre a járási szolgabirák utasittattak, hogy az egészségügy kérdésében előirt kötelességüknek pontosabban igyekezzenek megfelelni ; miért is a járásuk területén levő földalatti lakhelyeket írják össze 8 az azokról készített kimutatást a novemberi közgyűléshez nyújtsák be.

*

Az apagyi jegyző-választás megsemmisítése iránt benyújtott kérelemnek, a tiszti főügyész véleménye alapján, hely nem adatván : Apagyi Barnabás és társai, valamint Márton Ferencz kérelmezők panaszukkal el- utasittattak,

*

Nyíregyháza város képviseletének azon határozata, mely szerint a folyó kiadások fedezésére, 10,000 forint kölcsön vétessék fel, az állandó választmány véleménye alapján, oly megjegyzés mellett engedélyeztetik, hogy a városi képviselet, a hátralékban levő nagymennyiségű közköltségnek behajtása iránt szigorúan intézkedjék, s a bahajtott összegből, a jelenleg felveendő kölosönt törlessze s az eredményről a novemberi közgyűlésnek jelentést tegyen.

*

Nyíregyháza város képviselő testületének, a 800,000 forint arany ágiós kölcsön papirra való átváltoztatása tárgyában benyújtott kérvénye előterjesztetvén :

A kérelemnek hely adatott s a beterjösztett szerződés, jóváhagyási záradékkal ellátva, Nyíregyháza város polgármesterének kiadatni határoztatott.

*

A Gáva község által, jegyzői lak építés tárgyában, beadott kérelemnek hely adatván: a beterjesztett szerződés jóvá hagyatott.

*

Búj község közönségének abeli kérelme, melyszerint az e folyó évi vizveszély alkalmával felhasznált munkás napok, az 1881-edik közmunkába tudatának be :

amenynyiben már a kérdéses munkaerő beosztatott és a költség előirányzat is helyben hagyatott, nem tel- jesittethetik.

*

A dadai képviselő testületnek, a jegyzői állás helyettes általi betöltése tárgyában hozott határozata, amelyet Szomjas Károly megsemmisittetni kérelmezett, indokainál fogva, helyben hagyatik.

*

Yay György CBendbiztos, felfüggesztése ideje alatt visszatartott 17 havi fizetésének folyóvá tételét kérelmezvén :