Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-15 / 37. szám

Az iskolakertekről.

(Folytatás.)

Ez állam elismerte LUben követelését, melyszerint a természetrajzi oktatás csakis folytonos szemléltetésen és megfigyelésen alapszik. Ausztria 10 év óta az oktatás-nevelés czéljainak megfelelő iskölakerteknek örvend, s ezek életbeléptetését a gondos dr. Schwab Erasmusnak köszönheti.

Schwab Erasmus az iskolakertet nagy mértékben eszményíti; minden természetbeli oktatás központjául teszi azt. Az iskolakert az oktatás számára a szemléltető anyagot szolgáltatja úgy a növényéletre, mint a hazai állatok-, talaj és ásványtanra nézve. Az iskolakert tanítson megismerkedni a felismert hasznos állatokkal s védelmezze a madárvilágot. Engedje meg, hogy a madarak a bokrokban és sövényekben csendes fészkeiket felépíthessék, adjon alkalmat a gyermekeknek fészkek felállítására. Az iskolakert pártolja a méhészetet, kedvező esetben egy aquarium létesítése által eszközölje a vizi- állatok megismerését. A hol a viszonyok megengedik, ott a szülőhely és vidék madarai tartassanak.

Erdei fáinkból faj szerint ültessünk egy-egy példányt oly tágas térre, hol árnyékot nyújtson a tanulók tornászati gyakorlatainak, Közös kerti munka a közszellemet képezi, a tanulókra bízott egyes ágyak rendre és gondosságra szoktatnak, figyelésre és kutatásra ingerelnek.

Az ismétlő vagy vasárnapi tanulónak lehetővé teszik a gyakorlati egyszerű kertészeti és gazdászati kísérleteket s ápolják benne a munkakedvet, munkaörömet, önbizalmat 8 a haladás iránt való érdeklődést.

De az aesthetikai érzelem képzését is elősegíti az iskolakert. Ugyanis e kert alkatrészei és beültetése ne legyen össze-vissza zavarva s rend nélküli, vagy tervtelen, sok kicsiny részletre osztva; hanem a kertészet mesterségének megfelelően, szabad egységes gondolatot képezzen. Legyen föld, mely gyakorlati czélokra szolgál s a kerti, gazdászati, mérges, gyógy- és kereskedelmi növényekkel be van ültetve, — legyen kísérletekre való föld, mely elterjedésre méltó mindennemű hasznos növényt tartalmaz, — legyen fa-, és szőllőiskola, röviden : a konyhákért, a hasznos növények el legyenek különítve a tu- lajdonképeni diszkerttől, mely főleg a fű veszeti részt foglalja magában, s ebben az első tavaszi virágtól kezdve, egészen késő őszig virágzó növények mindegyike képviselve legyen, díszelegjen abban minden gazdagon virágzó növény, az egy és több évűek, a rózsák se hiányozzanak.

ügy falun, mint a városban az iskolakertnek szép, tetszetős, megnyerő fekvése legyen; a kicsi házi, a nagy pedig gazdászati kerthez hasonlítson, mely a természetrajzi ismereteket, a szülőföld növényzetét megszemlélte- tésre hozza. Az utak egyenes, derékszögben vágódjanak; egyennagyságu négyszögletes ágyak kerülendők, mert el- fárasztják a szemet.

Az iskolakert tanításra szolgál ugyan, de tauitson tetsző alakban.

ügy mint a császári schönbrunni füvészkert — egészen eltérőleg az egyetemi kertektől — falusi jelleget mutat és a talaj különfélekép való kiaknázása a látogató szemét folytonosan felfrissíti 8 szemlélésre ösztönzi. Éhez hasonló módon a legkisebb iskolakert is arra törekedjék, miszerint egyszerű szépségek által örvendeztessen: hogy az ifjúság számára az Ízlés iskolájává fejlődjék és a szép iránti érzéket szükséggé tegye, mert az ifjukorbani benyomások maradandók.

E rövid vázlat dr. Schwab eszményeinek sokaságáról csak úgy szólván említést tesz, kimerítve épen nincsen ; behatóbb tájékozás végett utalunk derék müvére: »Der Schulgarten. Ein Beitrag zur Lösung der Aufgabe der öffentlichen Erziehung. You Prof. Dr. Schwab 4. kiadás Wien, Hölzl. Továbbá: »Anleitung zur Anlage vou

Schulgärten,» Kitűnő paeüagogusok, orvosok, természet- búvárok, és a gyakorlati élet emberei ítélete szerint, e két iratban nincsen kifeledve egyetleu egy eszmény sem, mely az iskolakert által nem volna létesíthető.

De ily eszményi felfogás szerint az iskolakert — mindennemű nevelő, és oktató mozzanatok teljes és tervszerű kiaknázása mellett, melyre alkalmat nyújt — valóban a természet élénk ismeretének és belőle származó nemes örömnek, az ész és a szép iránti érzék kiképzésének, a közszellem s jó erkölcs nevelésének, a test erős fejlődé arról kell beszélni, hogy hol fáj? mi baja? jól aludt-e? tartott-e diétát? stb. stb.

— S mit mondanak hozzá szülei ? — kérdő az orvos érdeklődve.

— Gellérty maga nevelte annak leányát ami. Mióta Blanka elhagyta a zárdát, atyja tauitja mindenre: Blanka kitünően vív. A kardot, pisztolyt ép úgy forgatja, mint a kis leány a báburubáit s gyakran megteszi az ezredes azt a tréfát is, hogy leányát férfi öltözetbe elviszi vidékre s ott bemutatja miut unokaöoscsét — s olyan jól nevet, midőn látja, hogy leányára mily merengően néznek a többi leányok. Blanka azért hord rövidre nyírt, fürtös hajat, hogy férfi is lehessen midőn az akar lenni,

— Csodálatos! monda az orvos, de az ezredesné mit szól hozzá?

— Hát mig az ezredes és leánya a komédiát ját- szák, addig őt a boszuság majd megöli. Az ezredesné nem szereti az ily tréfákat, de ő nem szólhat semmit ; ő az ezredesnek második neje, Blankának mostohája.

— Ma este rosszul érezte magát, — monda az orvos, azt moudá Elmának, hogy aludui megy.

A bojár gúnyosan felkaczagott. *

— Azt hiszi, hogy az a leány most alszik?! — szólt gúnyos hangon a fiatal bojár, azt nem hiszem! Ha ravatalon találnám, még akkor sem hinném, hogy halott. Azt hinném, hogy ott is komédiát játszik 1 Én nem értem, hogyan hagyja a báró leányát, az ezredes leánya körében? Holnap figyelmeztetni fogom Lórenczyt, hogy jobban válassza meg leányának barátnőit.

— Elégel ■— mondá az orvos, alig palástolhatva boszszuságát. Ön megsérté az ezredes leányát. Vonja visz- szn szavait, különben . . .

— En 1 soha 1 Amit az én ajkaim kimondanak, azt

sének, végre fontos tanulmányok terjesztéséből sarjadozó népjólétuek forrása.

Az iskolakert tehát az összbangzatos emberinüvelő- désnek eszköze, magasztos gondolat, mely az egész teljes életre irányul, és valódisággal összeolvad, hogy ez által a népjólét, az anyagi, szellemi és erkölcsi téren hatalmasan, előmozdiltassék.

»Amennyire» — folytatá Schwab — »a gazdászati egyletek hangsúlyozzák az iskolakert gyakorlati értékét s itt-ott kivállóan anyagi oldalról ápolni akarnák,

— és amilyen nagy tényleg a gyakorlati haszon, melyet az iskolakert közvetlen a gazdászatnak nyújthat

— mindazonáltal az iskolakert a tanférfi előtt első sorban nevelési, másodikban oktatási eszköz, harmadikban természetrajzi ismeretek megszerzésére szolgál, és csak negyedik sorban közvetítője a »gyakorlati« ismeretnek és tudásnak.

Tagadhatatlan, hogy dr. Scbwabnak az iskolaker- tekről adott eszméit életbe léptetni, nagy akadályokkal van összekötve; mert tetemes helyiséget, nagy pénzösszegeket és egységesen működő, az iskolakert tökéletes kihasználására jól képesített tanítótestületet feltételez: Azonban minden tanitó körülményei és tanítványai szükségleteihez képest teremthet magának eszmét és berendezheti magának a kertet. (Minden egyes esetre illő minták nem adhatók.) Még a legmostobább körülmények közt is a cserépnövények, a virág állványokon, mint a szemléltetésre szolgáló eszközök a természetrajzi oktatáshoz — Schwab eszményei szerint — számbavebető. Hogy mily sokfélekép érvényesíthető a tágkörü iskolakert eszménye, a következőkben kitetszik,

Eichert tanár az iskolakertben egyelőre alapját és útmutatását látja a természet oktatásának, még pedig oly nagy mérvben, hogy a tantárgy tovább fejlesztése és tökélesbitése, előtte az iskolakert ama sorsától függ, melyben az részesülni fog.

Szemléltetés-, földtan- és más tantárgyakra nézve telbetőleg kiaknázza, de itt már határt szabván, a tényleg gyakorlati feladatot, az ismétlő és tovább képző iskoláknak tartja fenn.

Dr. Salfeld Brémában kísérleti állomás vezető, az elölt Medgyeseu (Erdély) fennálló földmivelő iskola igazgatója, meggyőződött arról, hogy ott, hol iskolák daczára, a földmivelés a legalsó fokon áll, gyakorlati iskolák létesítendők.

Eszménye a gazdászat és fttvészeti növénytanra terjed. Útmutatást adott, miszerint a szükséges cultur- növények, t. i. takarraányfüvek, és fontos növények behozatala s a magvak szedése által, nagy költségek mellőzésével, hogyan lehet az iskolakertet gyorsan létesíteni ? Továbbá hogyan lehet a gazdászati kísérletek egyszerű módjával a haladás iráuti kedvet és az önbizalmat ébreszteni. Ezen elvek szerint a buzgó Obert Ferencz lelkész közreműködésével iskolakert létesitte- tett Hetzefalván (?) Medgyes mellett.

(Vége kov.)

„N Y f R Y X P É K.“

________

A nőiparkiállitásrói.

Mint egy megrakott méhkas, olyan most a budapesti vigadó. Megtöltötték szorgalmas méhecskékhez hasonló hölgyek, akik apró puha kezeikkel dolgoztak, éjeket nappallá téve, kitartással, szorgalommal.

Dolgoztak, és munkálkodásuk fényes sikerében találják méltó jutalmukat.

Megmutatták a magyar nők, hogy saját tevékenységük egy egész ipar-kiállítást képes alkotni; hogy ők is képesek oly munkákat elvégezni, amelyeket eddig nőnek kezébe nem mertek adni; megmutatták, hogy gyengéd szerkezetük, és gyenge nemük daczára, tettre képesek: és ezen tevékenységükben nemcsak középszerűt, hanem legkitűnőbbet alkotnak 1

Utat törtek a mukáuak, amely ellen, sajnos bár, de még mindig meglehetős nagy előítélet uralkodik.

Mindezt, csakis hazánk legnagyobb iparférfiujának köszönhetjük. Ha gr. Zichy Jenő nem fejt ki ezen ügyben anynyi energiát, annyi szakavatottságot és szorgalmat; ha nem tüzelték volna munkára buzditó felszóllitá- sai a magyar hölgyeket: ezen kiállítás nem létesült volna, és a magyar nők munkaképessége nem méltányoltanem vonhatom vissza, sőt megerősítem ? mondá még gúnyosabban a bojár.

— Akkor kihívom önt 1

— Ahogy tetszik 1 ha 1 ha 1 ..ha 1 párbaj Gellérty leányáért I Ez igazán nevetséges 1 Ön igen nagy tisztelője lehet a kisasszonynak 1

— Én nemcsak tisztelem, de szeretem is! — szólt Marczel Kálmán szenvedélyesen. Szerelmem erőt ad, s karom nem fog remegni, — midőn önt megsebesítem,

A bojár összerezzent, s halkau mondá:

— Ön szereti Blankát? Mióta?

— Azon percztől fogva, midőn először láttam, rabja lettem.

— Úgy joga van önnek kibínni engem. Én nem rettenek vissza, hol verekedünk meg ?

— Lakásomon — szólt áz orvos, a kert kerítve van és tágas, 11 órakor elvárom out segédeivel.-— Hulálvőfélyek nem szükségesek. Mégverekedhetünk tauuk nélkül is — szólt a bojár. Ha én sebet kapok, ön orvos megvizsgálja sebemet, s ha ön sébesül tneg akkor én leszek orvosa. Valamit én is értek a kuruzso- lásboz.

— Szabad kérnem névjegyét 1

— Az fölösleges. Én nem szököm meg a párbaj elől. Biztosítom önt, hogy ott leszek a kitűzött órára 1 Isten önnel orvos ur 1

Ezzel oda hagyta Marezeit S Elma bárónőhöz ment s a még következő tánczokat Elmával lejtette el. Minden szem a bojáron és Elmán pihent.

Igáthy grófné termeit mindenki megelégedve hagyta el. Az orvos legnagyobb bámulatára, — a bojár is Igáthy grófnő vendégeivel hagyta el a termet.

(Vége következik.)

tott volna továbbra is. A kiállítás egyetlen a maga nemében. Aesztbetikai szempontból úgy, mint nemzet- gazdasági-, ipari és gyakorlati szempontból teljesen megfelel a támasztott igényeknek; sőt hogy még többet mondjunk, szórakozást nyújt annak is, aki csak »laikus» szemekkel szemléli azt a sokféle csecse-becsét, amelyet az ország különböző részeiből összebordtak.

A rendezők valóban meglepőt alkottak. Fáradságuk rendkívüli lehetett, és ezért első sorban ők érdemlik a méltó elismerést. A csoportozatok, helységek szerint, oly szép rendben, és úgyszólván egymásba olvadva vannak elhelyezve; hogy a szemlélő gyönyörrel vonul keresztül anélkül, hogy bármi is zavarná a harmóniát.

Ha a nagy terem egyik páholyából tekintünk körül, oly impozáns látványt nyújt az egész, hogy önkénytelenül perczekig szemléljük e kedves képet, melynek változatossága mindig érdekfeszitőbbé teszi.

A nagyterem a legérdekesebb, amennyiben a modern dolgokat, és a finomabb czikkeket tartalmazza.

Sátort ütött itt számos női és úri divatáru czikk- gyáros. Meglepően hatnak gr. Keglevits Istvánná külön féle munkái.

A terem jobb boszszoldalán Kóburg herczegnö szekrénye van felállítva. Egy papi öltöny gazdag arany hímzéssel, szegélyezett himzett zsebbkendők, és egy fehér üvegre festett aquarel kép látható benne, amely egy ablakot ábrázol körülnőve zöld ágakkal, gályákká). A nyitott ablakon pedig, kedvesen mosolyog a szemlélő felé a herczegnö arczképe.

Szabadka városa sok tárgyat küldött. Állványai nagyságuk, de diszességök által is feltűnők. A legkülönfélébb munkák vanuak itt felhalmozva, az egyszerű horgolástól a legtökéletesebb mü hímzéséig. Ázonkivül a porczellánfestészet is képviselve van itt. Igen érdekes egy külön felállított sárga selyem ruha világos vörös mellirozással, mely állítólag Deák Ferencz nagyanyjának ruhája lett volna. (?) Naschitz Sarolta bpesti leánynevelő intézet kiállított czikkei között István főherceg bűn talált arczképe legfeltűnőbb, mely fehér selyem alapra, hajjal van hímezve oly művészi utódon, hogy bármely aczólmetszettel kiállbatná a versenyt. Naschitz Sarolta igazgatónő készítménye. Igen csiuos még ugyané csoportban egy finom csipkeháló napernyő, és egy pamlag- vánkos védkendőcske, melynek finom kiviteléért Naschitz Zseni k. a. annak idején a kér. miniszter ur dicséretét kapta.

Fischer József herendi porczellán gyáros kiállított czikkei között ott van még azon óriási virágváza, melyet gr. Zichy Jenő megvett, és a fiumeiek itt tartózkodásának emlékéül, a fiumei múzeumnak ajándékozott.

Egyátalában a nemes gróf szép példával megy elő. A buífetben felállitot torontáli kiállításon ő vette meg a legtöbb szőnyegeket és takarókat; bár nemcsak egy érdekes bimzésü darab látható a kiállításon, mely már ez előtt is sajátja volt.

Buzgó bevásárló még Andrássy Gyula gróf, Tomo- ry, gr. Zichy Nándorné, Toluay Lajosné, Schuierer Aladár és még számosak.

Az intézetek kiállításában, mely a második emeleten van elhelyezve, a legkiválóbb a bpesti sugárúti ta- nitóuőképezde; mely intézet igazgatónője Zirzen Janka egyszersmind a bizottságban tevékenyen részt vett, és legjobban csoportosított. Szerénységből a félreesőbb helyen állittatá fel növendékeinek munkáit, melyekre azon- bau bátran rámondhatjuk, hogy elásott kincsek. A leg- müvészibb kivitelű női kézimunkát bámulhatjuk itt, pl. egy uagy posztó asztalterítőt, melyet az intézet több tanítványa készített; körül aranyzsiuorral kivarott arany him- zésforma csipkék vanuak, mig a terítő közepe művészileg kivarrott sakk koczkákból áll. Mindezen munkálatok koronája azonban a Dusztig Eszti urhölgy által készített és kiállított bordópiros plüscb szék, melyre kidomborodott sötétkék szüllőfürtök és szőllőlevelek vannak hímezve oly természethüen, hogy a szemlélőnek valóban étvágya gerjed e gyönyörű csemegére. Egy ablakszőnyeg (bordauplüsch) és egy ugyanoly szinü asztalterítő sziutén kidomborodott hímzéssel, ép oly remekmű, mint az előbbi, és szintén Lusztig Esztikét vallja mesterének. Nem mulaszthatjuk el az alkalommal e kis művésznőnek őszintén gratulálni 1 Ez intézet után a pozsonyi Uhrl Józsa féle nőnevelő intézet tűnik fel; melynek tárgyai között egy fekete atlasz painlag-vánkos koszoru- himzéssel említésre méltó. A munka valami ujnemü hímzés,, mely abban áll, — hogy egy előre beoltott selyemfonálra erősittetik meg, a mohairselyem. A virágok az az alpesi rózsákhoz hasonlítanak, és a szin egyformaságát az imitt-amott előbukkanó finom levelecskék kedvezően szakítják meg. Márkus Jolán, Wittlinger Katalin és Szilasy Matild kisasszonyok készítették. Ha az egyes csoportok teljes leírásába akarnék bocsátkozni, akkor egész köteteket kellene írnom. Most csakis még a nyíregyházai kiállításhoz megyünk egy kissé, és aztán eltesszük a többit jövőre, ha megengedik.

Elsősorban Engländer Irma urhölgy himzett asztalkendője, és Palánszky Sámuelné posztódarabokból készült Bzőnyege tűnik föl.

Szamueli Leontin urhölgy asztalkendőket, Haas Ilon és Berta urbölgyek csipkekendőket, Szamueli Irma urhölgy bordeauselyem monogrammos hímzést és Soltész Zszuzsó fehérnemű hímzést állítottak ki.

E kiállítás egészbeu véve igen kicsiny, és a legsötétebb teremben van elhelyezve, csak különös kereséskor tűnik fel.

Ha a kifáradt szemlélő a sok ezer fényes és díszes tárgyak között - a büffettől halra eső keskeny folyosóra téved, igen kellemes változást nyújt a képek kiállítása, a melynek díszei és művésznői a Lichtenstein Klára és Georgette nővérek. Alkotásaik csaknem mind felettébb szépek, és tehetségük minden bók nélkül bámulandó. Fellegvárt Felhő Nándor.

Vidéki levelezés.

Mezőkövesd, 1881. szept. 5. Tisztelt szerkesztő ur I

Lelkünk mámorban úszik, az öröm mámorábau. Ke délyünk vidorságot, izmaink ruganyosságot, egész városunk ünnepi szint öltött. A büszkeségnek azon legnemesobbike