Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-08-04 / 31. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza. 31. szám. Csütörtök, 1881. augtuszushó 4. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Kgdaz évre..........................................................4 frt. Félévre................................................................2 „ Negyedévre.......................................................1 „ A községi jegyzó én tunitó uruknak cgénz évre csuk két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések a n lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piriuger János és Jóba. Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre- czeni-utcza 1551. szám) intezendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetőink elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. llaiisenstein és Voglor irodájában Pécsben, Prágában és Budapesten; valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is. Minó életpályára képezzük fiainkat? ív. (Folytatás.) Gzikksorozatom czimétó'l látszólag eltértem ugyan; de lényegben nem. Az eddig elmondottak s az ez úttal clmondandók föltétlenül szükségesek voltak e kérdésnél elfoglalt álláspont megerősítése végett. Legközelebbi czikkrészt a magyarosodás kérdésével végeztem. Folytassuk tehát abbeli nézetünket tovább. A magyarosodás kérdése ma oly fontos, oly mélyre ható állami életünkben; bogy talán soha sem volt nagyobb szükség elménkbe vésni, és szentélyünk homlokzatára Írni, a lánglelkü költőnek eme örök igazságot tartalmazó szavait: „Nyelvében él és bal a nemzet.“ Hála a magyarok Istenének! a magyar nyelv nem hogy kihalt volna közel ezer éves itt létünk alatt, körül vétetve anynyi idegen nemzetiségű és nyelvű néptől; sőt mondhatni, hogy európaivá emelkedett és művelődött. Csak egy nagy hiba van nálunk. A magyarnyelvet, az országban lakó 15 millió magyar polgár közöl, legfeljebb 6 millió érti és beszéli. Ez az, ami minden hazáját szerető s nemzeti nyelvét féltő hazafit méltó aggodalomba ejt. A magyar nemzet nagyon tévedett, amidőn nemzeti önnállóságának és felvirágzásának biztosítékát, századokon keresztül, a politikai szabadságban kereste és hitte föltálui. A magyar korona területén és védelme alatt élő különféle nemzetiségű polgárok szabadon, háborítatlanul használták saját anyanyelvűket a házi tűzhelynél úgy, mint a tanácstermekben: az országos, a magyar nyelv és a nemzettest tömörülésének nagy hátrányára. A magyar politikai nemzet nem erőszakolta a magyar nyelvet sem az oláhra, sem a tótra, sem a szászra, sem a horvátra, sem a németre, sem a ruthéura, sem a ráczra. Hagyta őket beszélni szabadon az ő nyelvükön. Ez igen természetes volt akkor, amidőn a magyar országgyűlési, a bíráskodási, az előkelőbbek közt, a társalgási nyelv sem volt magyar. De változtak az idők és viszonyok. A magyar nemzet felébredt hosszú álmából. Keblére ölelte el- taszitott kincsét, a magyar nyelvet. Elkezdte beszélni, művelni; s alig 50 év alatt széppé, bámult- tá, tiszteltté tette azt nem csak Európában, hanem a világ sok-sok más részében is. Régi hibáját, elnéző nagylelkűségét azonban, az újabb viszonyok közt sem vetkőzte le. A különféle nyelvű és nemzetiségű néptöredékek irányában folyvást engedékeny maradt. Midőn már átláthatta, hogy Magyarország csak akkor lesz igazi Magyar- ország, amidőn annak minden egyes lakosa bírja, beszéli és szereti a magyar nyelvet: még akkor sem tudott lemondani a testvér-nemzetek iránti nyelvi nagylelkűségéről. Midőn a hatalom, a kormányzat pálczája teljesen kezébe került: akkor sem tette kőtelezővé feltétlenül a magyar nyelv általános elfogadását és tiszteletben tartását. Bizott és reméltj hogy végre is megtérnek eme nemzetiségekhez tartozó testvérek a magyar nyelvhez; átlátván annak jogosultságát, szépségét, tekintélyét és életszükségességét, saját jól felfogott érdekükben is. A magyar csalódott. Tizenhárom évvel ez előtt, magyar állampolgári joggal ruházta fel a zsidóságot, vallásra nézve izraelitákat, feltétlenül, anélkül: hogy bármi féle vagyoni, értelmi vagy nyelvi garancziát követelt volna tőlük. Azt hitte a magyar nemzet, hogy az egyen- jogositás, a magyar nyelv általános elfogadásával és kultiválásával, a törzsuemzetbe való lassú beolva- í dással, a magyar szokások és erkölcsök felöltözésé- j vei is lesz, a nemzeti családba befogadott, addig csak ! tűrt osztály által viszonozva. Fájdalom a nemzet e hitében csalódott. Nem j egészen igy történt. Tagadhatatlan, hogy az eman- czipáczió óta nagy közeledés történt az izraelita- ság részéről a magyar nemzet, a magyarság felé. De e haladás aligha szükségszerű folyománya ama nagylelkű egyenjogositási ténynek; s bizonyára bekövetkezett volna a nélkül is. Kellő garancziák mellett pedig, sokkal fokozottak lett volna, sőt teljes mértékben elfogadták volna a magyar állam nyelvét, a magyar társadalom s a nemzeti közművelődés követelményeit. Románia utánunk, évtizedek múltával hozta be az emanczipácziót; még is egyénenként föltételekhez kötötte azt; megkövetelvén, hogy akit állampolgári jogokkal ruházott fel, önként, nagylelkűségből, felebaráti szeretetből: az állam nyelvét értse és bizonyos anyagi és értelmi kvalifikáczióval bírjon. Újabban ig^z, hogy a névmagyarosítás dolgában, izraelita polgártársaink, ragyogó példával mennek elől a hazában; ahol annyi ezer-meg ezer idegen hangzású tulajdon nevű magyar állampolgár él. Minden esetre ez is jó jel és elismerést követel. Valószínű, hogy a magyar nevű izráelitának nyelve is, szive is magyar lesz rövid időn A magyarosodás ügyével végre-valahára nem csak egyesek, hanem a társadalom, a hatóságok és a kormány is komolyan kezdenek foglalkozni. Budapesten magyarosító társulat alakult. A hivatalos és nem hivatalos lapok, a magyarosított nevek sorát minden napon hozzák. A határbeli és a szomszéd németség hatása alatt álló német nyelvű Sopromnegye, körirattal buzdítja a társmegyéket, hogy kérvényezzenek az iránt, miként a magyar államban, csak az állam A „NYIRVIDGK“ TÁRCZÁJA, Bumlirozás. rrancHiCH Vluozétöl. I. Hogy a czimtöl a nyájas olvasó meg no ijedjen, nem budapesti avagy nyírségi buntlirozásrél kívánunk pár sort írni; bauem olyan utazásról, melynek czélja: Hazánk földjét, unikumait megismerni, de a mely utazásnak pontjai programm szerűen megállapítva uem voltak ; csak nnnyi, hogy a magas Kárpátokat járjuk be. Hz a bumlirozás Dr. Jósa szerint Nyíregyházáról, helyesebben Nagy-Kállóból f. hó 3-án este indultunk Kassa felé. Doktor társamat, a buz- góság csakhamar elnyomta; Morphcusz hintó rá bűvös leplét. Engem n bűvös lepelnek csak széle érintőit, s mivel igeu fukarkodott vele, megbosszultam magamat rajta úgy, hogy kinyitván a kupé ablakát, asztronomi- záltarn. A magam fajta garszun ember, ily unalmas helyzetben, mit is tehetne egyebet? Csillagot keres a csillagos égen. Csillagot mely kisérje nemtő augynlként utam s ha megtalálta, szívélyes pillantást váltanak, amaz csillagszemével, ez emberi szemével, melyet a »hóbortos« költők szintén csillagnak kereszteltek el. Azonban a rövid látók merenghetnek, ábrándozhatnak csak igy, no meg a szerelmesek. Mert a figyelmes körültekintő, azonnal észre veszi, hogy a sötét ég, e nagy koporsó kivert szögei egyformán pislognak, egyik csakúgy, mint a másik. Valóságos kommunizmus I Tovább nézegetve, az üstökös tűnt szemembe. Hogy söpörte az égboltot, o roérhetlen várost óriási utczáival. Tudja Isten, minő vajúdással igyekszik tömörülni. Majd az alvó földön merengtem el. Itt csakúgy, mint az égen, a pásztortüzek csillagokként pislogtak s fénypontjuk egy uagyobb tűz volt. Hosszú tüz-seprüt] bocsátván a nadir felé, hasonlított amaz égi üstököshöz. 8 mégis mily különbözők ! Mig amaz méhébon hordja az erőt, hogy talán hozzánk, emberekhez ha-onló lényeknek szolgáljon majd lakóhelyül, kikben az emberekéhez hasonló érzelmek támadandnak, amidőn az első emberpárral egyszerre születik meg az Istenség — az örökkévalóság és végtelenség — eszméje az 6 véges mivoltukkal, a czifrábbuál czifrább vallástételek a vallástalansággal, a bigottizmus a hitetlenséggel, reményünk a valóval, midőn boldogsá- j guk siralommá változik, addig emez egyes egyedül az j enyészet hirdetője. Hány szegény embernek semmisíthette ! meg egész élete szorgalmát, tiz körmével kuporgatott vagyonát ?I Erő mind a kettő ; csakhogy mig az egyik pozitív, a másik negativ. Az egyik a mindennapi élet lassú, folytonos, észrevétlen anyagcserében való működés; a másik vulkanikus empirio. Alem a csepp, mely követ fúr, hanem a csepp, mely termékenyít, nz igazi érti. Kassán vagyunk. Noha eleggé ismert, talán nem lesz érdektelen pár szót rávesztogotni annak múltja és jelenére. Kassa az ország legrégibb városai közé tartozik, melyet a Gepidák alapítottak s eredetileg két egymáshoz közel fekvő falucska volt. Midőn e nemzet szét- züllött, maradványaik a Kárpátok legvadabb vidékére költöztek és HorakUus császár idejében (610—641 Kr. u.) a Quadok maradványaival ott több helységet alapítottak s e területet hosszú ideig Gepida-nak nevezték, | melyből idő folytán a nyelv, Gepusia-Sepuría, majd végre Sips, a mai Zips, 8zepesség elnevezést faragta. Váro«»á II. Gejza alatt lett. amikor azt a Flandrok (alsó-szászok) és német lovagok népesiték be. E tájt fallal (vár) vették körül, hová IV. Béla rövid időre a tatárok elől menekült. Legnagyobb nevezetessége: Sz.-Erxsébeth Székesegyháza. E nagyszerű gotbikns építmény Kelet-Európá- ban a legrégibb. András királyunk Erzsébeth (szent) nővére kezdte építtetni 1212 után, a kitűnő franczia építész Honnecourt által, ki azt 1283-ban a szentélyig fejezte be. Ezután vagy 206 évig folyton építettek (porözn j lanyhán) rajta egyet-mást. A tatárok 1241-ben uem sokat árthattak neki; mert falai alig emelkedtek ember { magasságaira. Sérti a szemet tornya, moly inkább ro- { mán stylü. A mostani restaurálása alkalmával, hir sze- - rint, a donihoz megfelelő tornyot fognak épitni. Nevo- ! zetes Múzeuma. Az alig pár év előtt keltett eszmo már impozáns eredményt mutat fel. Régiség, érez-, kép-, ásvány- és könyv-gyűjteményét, az utazó el no mulassza megnézni. Különben az általános emberi szokások, egynek kivételével, csakúgy divnak Kassán, mint egyebütt Nagy Magyarországon. Az emberek két lábon, öltözködve járnak; ott is vannak előzékeny emberek és goromba fráterek. Például ha a postán az utazónak málhája talál érkezni; véletlenül se merészkedjék a 9. számú ajtóke- lyett aÓ-ou benyitni ;mert nz ott szolgúllot tevő expeditor úrtól az áldás amúgy magyar Miskásan fog keresztelt vagy pogány fejére hullani, mint az Doktor társam és az én fejemre hullott. Továbbá ott is megisszák Gatnb- rious nedűjét délelőtt csakúgy, mint délután, és beszélnek németül felkeléstől lefekvésig. Kassától éjszakra, a mintegy 3 órányira fekvő Rauk-Herlein fürdő megtekiütésére ráodultnnk. Az Öles- vári dombra érve, gyönyörű kilátás tárul szemeink elé. Hátul Kassa egész pompájában lábaink alatt, bárom oldalról begygyei. e természetes erősséggel kerített völgy - beo, s csak dél felé terül a gyatrán megvaduló Heruád által öntözött hasonló nevű termékeny völgy. Előttünk a Tárcza és a Béd folyók termékeny és jól miveit völgyei, j jobbra-balra BÜrUn egymásután falvak. Itt fekszik Rozgonv, a híres Rozgouyiak fészke. Távolabb éjszak felé a Kárpátok gyönyörű csipkézetei, mind jobban és jobban bontakoznak ki a távolság komájából. Útközben Pbaraó utódai rohantak ránk. persze csak a kocsi jobb és bal oldalán. A purdék hogy hánták a czigánykereket Adám kosztümben ! Gyönyörűség volt nézni.
