Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-01-20 / 3. szám
„IV Y í R V I D É K“ felet is az, hogy termő- s altalajnak sem természetére, nem homusztartalmára nem oly követelő; és álló helye számára messze se kiván oly költséges és gondos előkészítést, mint ez utóbbi; végre hogy termesztésének sikere az által is biztosabb, hogy nincsen olyan veszélyes ellensége, minő a luczernánál például az arauyka; sőt vegyesen vetve luczernával, ha e veszélyes élősdit egészen ki nem ölheti is, terjedését legalább bizonyos határig gátolja. Lehetőleg korán tavasszal tavaszi kalászos növényre szokták vetni, tavaszi búzára, árpára, zabra, mivel igy a földett jobban kihasználhatják, mintha a iti- magot tisztán vetnék el, miután az első évben a rozs- nok úgy sem használható, és legeltetni sem tauácsos, nehogy a legelő marha lábával a gyenge növénynek föld- sziuén elterülő gyökereit kivágja. — Lehet a rozsnokot ősszel is vetni, sőt sok tekintetben az őszi vetés (novemberben) sikeresebb. Rendesen őszi búzára vetik. A fűmagot a felszántott, elboronált földre kézzel szórva vetik, figyelemmel arra, hogy egy kis szélben történhessék a vetés, azon okból, mert a fűmag könnyűségénél fogva csendes időben csomósán hull a földre. Ha pedig kedvező mérsékelt szél fuj, akkor szél alá kedv szerint teríthető a földre. Ha ez megtörtént, akkor nyomban a sorvető géppel a kalászos növényt vetik ugyanazon földbe; igy a sorvető géppel az előbb elvetett fűmag a földbe köny- nyedén bele boronáltatik; magától értetik, hogy még a sorvetés Után a föld tövis horouával elsimítandó. Ha az árva-rozsnok luczernával vegyest vettetik, előbb a kalászos növényt (ha t. i. a luczerna felülvetésnek történik,) azután a fűmagot, és utoljára a luczernát vetik a fentebbi módon sorvetővel. Ha pedig felülvetés nélkül teszik, akkor először a fűmagot beboronálván kora tavaszszal, ennek kikelése után a luczernát reá sorozzák. A luczernával való vegyes vetésnek az az előnye van, hogy az aranyka terjedését meglehetősen akadályozza. Nem gátolja ugyan meg az aranyka pusztítását, de terjedését lassítja; az aranykafolton a luczerna helyett ott marad érintetlenül a fü, s ha idővel 4—5 év múlva a luczerna akár az aranka pusztítása, akár a föld tulajdonsága miatt kivesz — vagy túléli magát, a fü még ezután is sok éveken át diadalmasan ott marad, s a legjobb, legkitűnőbb kaszálóval fizet. Annyi sok évi tapasztalás után mondható, hogy ilyen keverve vetett fümagvas kaszálónál nagyobbszerü, a luczerna-rozsnok takarmánynál táp- dusabb nem létezik. A rozsnokmagból egy 1200Doles holdba kell: 25 — 30 kilo, luczernával vegyest 18—20 kilo. Megterem ott, ahol a luczerna, de ott is, hol a luczerna már nem diszlik. Egyáltalában nem követelő növény, nem is éli úgy ki a talajt, mint a luczerna. Szereti a köny- nyü homok vegyületü, a-kissé szikes kötött fekete földet egyaránt, és ami fődolog, hogy 12—15 évig is teljes erőben diszlik. Kaszálása akkor legczélszerübb, midőn zabját (kalászát) kihányta virágzás előtt. — Egy kaszálásra ad annyi széuát, mennyit a luczerna 3—4 kaszálás után. — Táptartalomra a luczernát sokszorosan fölülmúlja. A jószág igen szereti. Ha netalán a rozsnok nagy szárazság vagy más tényezők miatt ritkán kelne ki, akkor az első vágást akkor kell tenni midőn már magjából egy keveset elrepített, igy önmagát megbokrositja. — Különben ha magba hagyjuk is menni, szénája azért megtartja értékét. Ekként hangzanak a mágócsi tapasztalatok alapján szerzett informátiók és noha a mágócsi termőföld nagyobb részében nemcsak könnyű és meleg, de egyszersmind televénytartalomban épen nem szegény fekete talaj is, mégis a történt kísérletek bizonyítják és ezek alapján nyilatkozik 1876-ik évi márczius 14-én az országos gazdasági egyesület földmivelési szakosztályában tartott felette érdekes előadásban hazánk első gazdái egyike Ta- nárky Gyula uf, hogy az árva rozsnok háromféle homokba, sőt egyenesen futóhomokba vetve, nem tagadá felette értékes tulajdonait, Azon páratlan nehéz helyzetben, melybe a magyar gazdát aszályos éghajlata a mesterséges takarmány-termesztéssel szorítja; midőn az egész növényország ezernyi fajai közül csak egynéhányat ismer, melyek közül előtte e tekintetben az adott viszonyokhoz mért választás nyitva áll, megérdemelné a fűfélék eme kiváló faja, hogy általánosan elfogadtassák és hogy haszouhajtó képessége televényben kevésbé gazdag könnyű talajokon, sőt egyenesen sárga és futó homokon is beható kísérletek tárgyává tétessék. Ilynemű növény magvak valódi minőségben Erommer A. Herman magkereskedésében, Budapesten Károlykörüt 9. szám, kaphatók. Ezen czég tavaszi képes árjegyzéke is megjelent, és kívánatra ingyen megküldetik. Szerkesztői telepítőn. A háromszögű levél írójának. A szó szép, a bankó szebb, — tehát ez utóbbi küldessék mielébb. Ha olyan is mellékeltetik hozzá, minő a Studenteknek kináltatott a k—i állomáson, az is szivesen fogadtatván, legalább 5—6 liternyi mennyiségben. Nyikog a lió lábam alatt ... Ez igaz, de nem vers. Záborszkinak. Illő és igazságos volna tollat ragadni, ha legalább vezeklésül is a nagy lagzi és ékes cantilénák után. Mesz- sze van még Róma? Kajabusznak. A „Náczi bácsi“ és „Kari“ felnyerték az egri nevet nálunk. Nem volna e genréből egynéhány az asztalfiókban számunkra ? Legmelegebb üdvözletünket! Y. M. Gy«nek — D-ben. A lap megy ez év elejétől fogva. S. P-nek Balsán. Ha valami érdekes esemény merül ott fel, légy szives tudatni a „Tisza visszafelé folyik“ írójával. N. N.-nek. Nem szokásunk vidéki lapok mondva csinált bókjaival magunknak tömjéneztetni, — hagyjuk e reklámot oda, hol a tartalomhiány miatt ugyan szükség van a tömjénfüstre. Nekünk kedvesebb a dohányfüst a tömjénfüstnél. Felelős szerkesztő: J Ó B A ELEK. Kiadótulajdonosok : PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK. HIRDETÉSE IKL MEGHÍVÁS. A SZABOCSMEGYEI fálálllPÍKTál-IgltlTIII f. évi február hó 13-án délelőtt 10 órakor AZ EGYLET HELYISÉGÉBEN MEGTARTANDÓ RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRE a t. ez. részvényesek tisztelettel meghivatnak. T Á OOOOOOQOOOOOO § KIS HIRDETŐ O0OOOOO ETÖ § 1. Igazgatósági jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése az általa megvizsgált évi számadás és mérlegről, s ennek alapján a felraentvény kiadása. 3. Az elkészített javaslat alapján az évi nyeremény felosztása. Nagy-Kálló, 1881. január hó 16-án. BG Y A K: 4. Elnök, alelnök, igazgató, gondnok és választmányi tagok választása. 5. Ügyvéd választás. 6. Az alapszabályok 26. §-a értelmében netalán beadandó indítványok tárgyalása. Szentmiklóssy László, elnOJc. Jegyzet. Az igazgatósági jelentés és mérleg, a közgyűlést megelőző 8 nappal az egylet helyiségében megtekinthető. K' Utánnyomat nem dijaztatik Ajánljuk e rovatot olcsóságánál fogva. Egy hasábos Garmond sor 6 krajezár. Bélyeget külön nem fizet a hirdető. A helybeli „árverési és zálog-köl- csön intézet” a legmérsékeltebb kamatok mellett előleget ad: Ékszer-, arany-, ezüstneműekre, érték-papirokra, ruhanéműekre, kereskedelmi- és iparczikkekre. Nagyobb összegre menő előlegeknél az alapszabályszerű dijakból is enged. Minden dij nélkül válalkozik a magán helyeken magas kamatok mellett elzálogosított tárgyak kivételére ; és a legfeltétlenebb titoktartásért kezeskedik. Vidékről elzálogosítások és kiváltások posta utján eszközölhetők. Üzlethelyiség a Bodnár István- féle körtvély-utezai 784. sz. ház egyik boltjában. Nyíregyháza, 1881. Az „árverési és zálogkölcsön-intézet.“ ELADÓ SZÉNA. O Harsányi Sámuel apagyi lelkésznél mintegy 100 métermázsányi jóminőségü sarju i és ö anyaszéna jutányos áron eladó. Értekezhetni a O tulajdonossal levél utján is. O O o OOOCOÖOGOOOGOOQOOOOO Hirdetés. A halászi Regále-bérlet 1881. január 31-én d. e. 10 órakor alant irt házánál árvereltetni fog, az árverelni kívánók 300 frt. bánompénz letétele mellett az árverésre meghivatnak. 1881. január 10-én. (3—2—2) Laskay István, birtoícossági megbízott. xx: HIRDETMÉNY. A szabolcsmegyei takarékpénztár-egyletnél, lemondás folytán üresedésbe jött ügyvédi állásra pályázat nyit- tatik; felkéretnek az ezen állást elnyerni óhajtó ügyvéd urak, hogy ez iránti nyilatkozatukat folyó évi februárhó 6-ig az alant irt igazgatósághoz, — hol időközileg a feltételek is magtudhatók, — nyújtsák be. Kelt Nagy-Kállóban 1881. jan, 4. Nagy János, (1—2—3) egyleti gondnok. Vfx XT Nyíregyházán, nyomatott Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosoknál.
