Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-09-02 / 23. szám
sikerült. Az ügyes rendezőség minden tekintetben betöltötte feladatát, s úgy a díszes kiálitás és rend, valamint a tánczok körül tanúsított fáradhatlan buz- galmok a jelenvoltak teljes megelégedésére szolgált. Hölgyek részéről számosán a közeli vidékről érkeztek, s Nyíregyházáról kevesebben jelentek meg. A tánczos- nők névsora: Buttykainé-Fazekas Ida, Csiszár Berta, Földváry Hermin, Fekete Mariska, Ferenczy Anna, Gredig Vilma, Galánfi Margit, Hegyesy Ilona, Ibrá- nyi Mariska és Anna, Jármyué- Péchy Berta, Jármy Jolán és Ida, Kállay Andrásné, Kissné, Krasznay Mariska és Hermin, Megyery Gézáné- Katona Máli, Márton Gézáné- Mezősy Juliska, Molnár Ilona, Márky Anna, Mandel Róza, Mandel Lipótné, Merle Berta, Nyiri Juliska, Okolocsányi Anna, Okolocsányi Hermin és Margit, Szamuely Tini, Somossy Erzsiké, Szunyogh Imréné leányai, Szeszits Ida, Serákné, Tóthné Fazekas Mariska, Yay Vilma, Vidliczkay Anna, stb. Sziinóra alatt fényes tűzijáték rendeztetett. A kedélyes táncz- mulatság másnap reggel ért véget. A programmban előirt »dugóhuzás« szünet nélkül híven megtartatott. — Kedvező időjárás esetére óhajtandó volna még egy újabb sóstói tánczmulatság megtartása. * A tartalékos huszárok megérkezése újabb port vert városunk anélkül is poros utczáin. A lobogós ingujjas-gatyás legénység már másnap reggel — teljesen felszerelve, mint kész huszárság kivonulást tartott. A példás rend és fegyelemért az osztály- és szá- zadparaucsnokokat részünkről sem mulasztjuk el megdicsérni. Az újonnan érkezettek közül Szathmáry Pali főhadnagyot említhetjük fel. * Bökönybői írják, hogy a községben tolvajlások, betörések háboritlanul folytattatnak, s már egy év óta nem láttak csendbiztost. Rablók. Puszta-Tamásiban Markos Ferencz föld- birtokos tanyáján nyalka bajuszu betyár jelentkezett s a házigazdát nagy zajjal éjjeli álmából felverte s a cselédséggel kihivatta, hogy, mint mondá: »négyszem közt akar beszélni az úrral.» Markos teljesité a kérelmet, vagyis akaratot, eltávolitá a cselédséget, s megkérdő a legénytől: mit akar?»—» kilenczen vagyunk, volt a felelet, s igy szalonnát és pénzt kérünk szép szóval, hogy tovább mehessünk.» — Válaszul Markos Ferencz, hatalmasan markosán arczulcsapta a betyárt és kidobta az ajtón, ki azután, kellemetlen meglepetésében eltávozott, de azóta mindig újabb izenetek érkeznek hozzája, hogy ezt a vendégszeretetet »keserűen meg fogja bánni az ur!» Mint mondják, nem kilenczen, CBak hárman volnának a garázdálkodók, s némelykor sikeresen működnek, s minden háboritás nélkül azon a vidéken s ugyanakkor K.-Bagoson, Revitzky Józsefnél is beköszöntöttek, kitől 50 irtot sikerült nekik kicsikarni. * T.-Büdön Szabó Jánosné asszonyt ittas fia éjjel az utczán erős ütésekkel leverte, s másnap reggel találták meg eszméletlenül. A tettes beismerte hibáját és bezáratott. * A nagykállói megyeháznak lovas kaszárnyává alakítása tárgyában aug. 26-án tartatott meg a helyszíni szemle. A kassai kerületi katonai parancsnokságot képviselte egy őrnagy, egy kapitány, hadnagy, mérnök és egy orvos. Szabolcsmegye részéről jelenvoltak: Zoltán János alispán vezetése alatt Bégányi főjegyző, Dr. Szabó Dávid főorvos, Mikecz János tiszti ügyész, Qencsy Károly, Szentmiklóssy László, Dr Bleuer Miklós, Dr. Józsa András, Peth'ó Zsigmond. A monumentális épületet egészben s minden zege-zugában részletes és beható vizsgálat alá vette a küldöttség, a palotaszerü első épülettől a leghátulsó s legutolsó földalatti eggyes börtönökig, a kényelmes főispáni lakosztálytól az 5 láb hosszú 3 láb széles, és ugyanoly magas úgynevezett »mángorló« börtönszobáig. Természetes, hogy az egész bizottság e massiv, tömör és kényelmes épületet mindenre alkalmasnak mondá, de lovas kaszárnyának a miatt volna czélszerütlen, mert szabad tér sem az u. n. várudvaron, sem előtte lovas katonaságnak elegendő nincs, és — e drága és szép épületet inkább valami más czélra; dohánygyárnak, dohánybeváltónak, kerületi fegyház, vagy dologházzal egybekötött fegyháznak óhajtaná a küldöttség átalakíttatni. — Megjegyezzük még hogy a város, Dr. Bleuer indítványa folytán, a kttl döttség tiszteletére banquettet rendezett, melyen mintegy 20-an voltak jelen. * Házasság. Kállóból értesülünk Lévay Sándor, köz- és váltó-ügyvéd Nagy-Kállón, aug. 28-án tartá esküvőjét Szeutmihályon Gróf Desewffy Aurél jószág igazgatója Bittó Miklós bájos és kedves leányával; Bittó Hermina kisasszonynyal. Kisérje áldás e nemes lelkek és szerető szivek szövetségét I Az esküvő után magyaros áldomás és táncz következett, melyben a helybeli szépek s káliéi és nyíregyházai tánczkedvelő ifjak, a boldog vőlegény barátai vettek részt. * Középiskolai tanulók segélyezése a nagykállói állami főreáltanodában. A szabolcsmegyei takarékpénztár, mely annyi jótékony czélra évenként százakkal áldozik és a József főherczeg Ő Fensége védnöksége alatt 1878-ban alakult reáliskolai segély-egylet a jövő 1880—81 iskolai évben 16 tanulónak 580 frtot osztanak ki segélyképen. A szab. takarékpénztár 280 frtot, a segélyegylet 300 fortot szavazott meg e czélra, — Reméljük, hogy a buzgó reáliskolai igaz„N Y í R T I D É K.“ gatóság sietni fog hírlapok utján, mint más iskolai segélyegyletek és tápintézetek részéről történni szokott a megyei érdekelt közönség és szülőkkel tudatni ez örvendetes eseményt s a felvett tanulók neveit, de talán nem fog ártani, ha tájékozásul e hírt az újdonságok közt megérintjük. A 16 segélyezett tanuló közt egy (Lengyel) Levelekről Molnár Ágoston 500 frtos alapítványának kamataival (30 fr), kettő a takarék- pénztár részéről 50—50 írttal, 3 szinte a takarék- pénztár által 60—60 írttal segélyeztetik, kik közt van helybeli, tokaji és bátori illetőségű. A segélyegylet 3 tanulónak 40—40, kettőnek 30 — 30, négynek 20—20 frtot, egy kisvárdai illetőségűnek a könyvek árát (12 frtot.) szavazta meg. Ezek közt Bátorból, V.-Namény, Nyir-Megyes. Nyir-Adony, és kisvárdaiak és helybeliek vannak. A segély-egylet tőkéje 7000 frt. körül van. Sajnos, hogy némely szülék a reáliránytól való idegenkedés miatt nem hajlandók gyermekeikkel ez itézetett felkeresni; holott tudhatnák, hogy a 3— 4 osztályból, sőt a közokt. min. legújabb javaslata szerint, a felsőbb osztályokból is könnyű az átmenetei a gymnasiumba; sőt egyetemre is. S az itteni jeles tanárok vezetése mellett az alsóbb osztályokban hasznosabb dolgokat tanulhat az ifjú, mint a gymnasiumba is * A csikó díjazásnál a múlt napokban első és második dijat nyerte Marsaiké, harmadikat M i k- 1 ó s László, negyediket Tóth Lajos. * A keresk. miniszter 24344 sz. leirata folytán a nyíregyházi szeptember 6-kára eső orsz. vásár ugyan- zene hó 13-ra tétetett át s fog megtartatni. * A vetőmag-kölcsönöszeg 77.429 frt 60 krban irányoztatott elő, s a kérvény megyei alispán által a belügyminiszterhez már felterjesztetett. * Szénffy Gyula felkért benőnket, azon kijelentésre saját igazolásául, hogy ő a klasszikái zene-mivelődését, ismertetését legkevésbbé sem hanyagolja el, sőt rendesen tanítja azt növedékeinek, s a múltkori vizsgálaton, csakis a szülők óhajtása szerint adatott elő oly sok magyar zenedarabot. * Egy fél fülbevaló találtatott múltkor este a tér-zene alkalmával. Tulajdonosa átveheti lapunk szerkesztőségében. * N.-Kállöbtíl aug. 30-ról a következő sorokat vettük: T. Szerkesztő ur! Aug. hó 24-én 22 sz. b. lap- jábau megjelent vezérczikkében iskolánk zárvizsgájáról nagyon tisztelt czikkiró sajnálatát fejezi ki, hogy a tanfelügyelő ur meg nem jelenhetett, és hogy magát még nem is helyettesittette, Engedje meg igen tisztelt czikkiró, hogy az igazság érdekében ezen tévedést helyre igazítsam. A tanfelügyelő ur ugyanis 835 sz. alatt kelt fölszólitásában föl kérte Dr. Grün Zsigmond iskolaszéki elnök urat, hogy helyettesítse őt a vizsgán, minthogy irodai teendőkbeni foglalatossága miatt személyesen nem jöhet. Dr. Grün Zsigmond elnök ur ezeu fölszólitásnak eleget tett. A tévedés csak abban áll, hogy t. czikkiró Dr. Grün Zsigmond urban nem a tanfelügyelő ur helyettesitőjét, hanem egyedül az elnököt látja. Fogadja t. czikkiró ur hálás kö- szönetünket iskolánk iránti szives érdeklődéséért! Tartsa meg jó indulatát szegény iskolánk iránt továbbra is, hisz oly nagy szükségünk van buzgó pártolókral Mél- tóztassék tek. szerkesztő ur ezen pár sornak b. lapjában —i helyreigazításul — tért engedni. Maradtam, Schönbrunn Zsigmond igazgató-tauitó * Az uj dalárda Takács L. ref. s. lelkész vezetése mellett dicséretesen mutatta be magát, s a tagok is nagy buzgósággal karolták fel a műének fejlesztését. Első alkalomra Ábrányi Cornéltól egy hazafias tárgyú dalt és Erkel Néphymnuszát énekelték. Az előadás öszhangzó volt s az egyes tagok kiváló jó hanganyaggal rendelkeznek. * Köszönet nyilvánítás. »Kedves kötelességemnek ismerem tek. Szunyoghy Albert urnák, a n-kál- lói kir járásbirójának, valamint Kunfalvy helyettes vizsgáló-biró urnák hálás küszönetem a nyilvánosság terén is kifejezni azon buzgó és részrehajlatlan jogi cselekményért, melyet még 1849-ik esztendőben tőlem eltolvajlott ezüst tárgyak tulajdoni jogom felderítése körül kifejteni szíveskedtek. Fogadják mély tiszteletem és szívből kelő hálás köszönetem jelen kifejezése kapcsán még azon kivánságomat is szívesen, hogy: a gondviselés igen sokáig tartsa meg tekintetességteket a társadalom hasznára az ügyesbajos nép javára. Éljenek I mert valóban méltóknak kell kijelentenem egy hosszú élet leölésére törhetlen jellemük, részrehajlatlan és igazságos tevékenységük és buzgalmukért, mit a nyilvánosság előtt ismertté tenuem kötelességemnek tarték. Kelt Nyíregyházán, 1880. aug. 25. Dr. Ungerleider Jónás. * Sport. Szekrényessy Kálmán, vidékünkön is jól ismert sporsman az előbbi évok zajos aga- rászati idényeiből, az elmúlt napokban fogadás következtében Siófokról Füredig átúszta a Balatont. Az utat 6 óra 45 perez alatt tette meg. A úszó szerencsésen 8 éperővel érkezett meg. Négy csónak kisérte. A fogadás 140.000 írtig terjedt. Mint halljuk, újabb fogadás történt az oda és vissza úszásra. (»Gy, M.«) A keresztek (csomók) összerakása esős időben. Voltam már számos gazdaságban, de mindeddig az alább leirt eljárást sehol nem találtam, pedig esős időben nagy hasznára lehet a gazdának. Az 1878. é. egész aratás alatt nálunk csaknem mindennap eső esett. Az aratással tehát annál is inkább kellett sietni; búza, rozs, árpa zabbkepék mind kicsi- rásodtak; felső részök azonban tűrhető volt, hanem az alsó kévék csaknem egészen odavesztek. A három alsó kéve minden szeme kicsirázott és úgy a földhöz ragadt, hogy azt ismét felszakitani nem lehetett. Az első két napi aratásunkból odaveszet 84 csomó rozs. Azonban volt még lábon gabonánk, melyei aztán az összerakást következőleg tettem meg. Az alsó kévét kétté törettem, a fejét visszahajtva, úgy rá a többi kévéket helyeztettem, minek következtében a gabonakalász a földre nem érhetett. Ezzel aztán elejét vettem a kicsirázásnak. Ugyanis, az összehajtott vastag kéve a többi kévéket magasabban tartva, alól hézag maradt; a kereszt annál gyorsabban száradt ki és megóvatott az egerektől s azon apró fekete bogaraktól, melyek az alsó kévék szemeit öszerágni és eldarálni szokták. Ajánlom ezen egyszerű eljárást annak idejére t. gazdatársaim figyelmébe. * Az ivóvíz vizsgálatának legegyszerűbb módja. Ha kiváncsiak vagyunk tudni, hogy vajon ivóvizünk, melyet használunk, ment-e szerves testrészek vegyitekétől, veszünk egy félliteres tiszta üveget, melyet a megvizsgálandó vízzel háromnegyednyire megtöltünk s egy kávésktnálnyi fehér ezukorport oldva fel abban, jól bedugaszoljuk az üveget s két napon át meleg helyre helyezzük el. Ha 36—48 óra alatt a viz zavaros sa- vószinü lenne, akkor használatra alkalmatlan egészségtelen : mig ellenben tisztán maradása azt bizonyítja, hogy szerves testek vegyitékétől ment és használati czélnak megfelelő. (m. f.) Mikor vessük a repezót? A repezevetést illetőleg gazdáink nagy száma — talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy nagyobb része — azon téves nézetben van, hogy a repeze csakis akkor vethető el, ha a föld megázott, s azon felfogás még mindig uralkodó, hogy csakis az eső után való vetés biztosítja a termést. Mindenesetre nagyon jó, ha eső után vethetjük a repezét, de csakis jól megázott földbe, miután ez esetben ennek kikelése biztosítva van, de miután a repezevetési idény — augusztushó — éppen oly évszak, melyben az esőzések a ritkább tünemények közé tartoznak; vagy ha már a föld némileg meg is ázik, az ez időszakban uralgó hőség a föld nedvét nagyon is hamar kiszívja, illetőleg kiszárítja: tehát a repeze elvetését, fentnevezett mód szerint, a repezeraag tulajdonságánál, valamint ez az idény szerinti időjárásnál fogva nem javasolhatom. Megengedi tehát a t szerkesztőség, hogy gazdatársaim érdekében több éven át szerzett tapasztalatimat, a repezevetést illetőleg, közzéte- gyem. Repeze alá, mihelyt csak idő és talaj engedi mindenesetre korán szántani kell; mivel pedig a repeze lehetőleg tiszta és porhanyós földet igényel, erre jól miveit ugarföldet alkalmazzunk. Ha a föld kellő időben el van készítve, de csakis az esetben, ha az úgy megázott, hogy ezen nedvvel a repeze kikelése biztosítva van, bevethetjük, mert repezét kevésbbé nedves földbe vetni semmikép sem vezetne czélhoz, miután a mag a csak nyirkos földben, egészséges és száraz minőségét elveszti, természeténél fogva ugyan csírázásnak indul, de a föld közvetlen beállható kiszáradása folytán tovább nem fejlődhetik, elhal, s igy az egész fáradság időveszteség s a hozzákötött remény dúgába dől. Vessünk azonban repezét száraz földbe, úgy hogy a mag az eső a földben várja, ez ha raegázik, oly hamar ki nem száradhat, hogy a mag annyi nedvességet ne kapna miszerint a csírázásra s egyszersmind kikelésre is egyelőre elegendő ne volna; ha pedig a repeze kikelt, úgy — eltekintve attól, hogy »az idő a gazda« — a termésnek feltétele meg van nyerve. Leginkább ajánlható ezen eljárás nagyobb gazdaságokban, hol a repezeve- tés huzamosabb ideig tart, és mint magától értetődik, a legnagyobb esőzések mellett sem képesek azt eleve bevégezni, már csak azért sem, hogy esőközben vetni nem lehet; s igy jóllehet, az első vetés el van találva, de miután — mint már emlitém — a hőség miatt a kiszárítása is bekövetkezvén ez alatt, a későbbi vetés legjobb esetben kétséges, de leginkább eredmény nélküli. Nem mulasztom el — a talán némelyek által fölmerülendő ama kételyre, hogy a száraz földbe vetett rep- czemag, ha az eső huzamosabb ideig elmaradna, veszendőbe megy, — azon tapasztalatomat és meggyőződésemet kifejezd, miszerint a száraz földben lévő repezemag nagyon kevés különbséggel épp oly jó helyen vau, mint a magtárban vagy a zsákban, miután azt sem egér, sem pedig egyéb földi rovar nem pusztítja. * Villamos ekék. Az Egyetértésben olvassuk: Amerikából azon meglepő hir érkezik, hogy villamosság által hajtott ekéket találtak fel. E találinányuyal azt akarták elérni, hogy a földek megmunkálásához olcsó és könynyen kezelhető ezközt alkossanak, mellyel a földeket mélyebben lehessen felszántani, mint más ilynemű eszközzel, és olcsóbban mint ökör- vagy lófogatokkal. A kísérletek, melyek ily vilamosság által hajtott ekékkel tétettek nagyon kielégítő eredményt nyújtottak és most már európai országokba is áthozzák ez uj találmányt.
