Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-01 / 1. szám
mondott. Az e. megye sajnálatát fejezte ki távozása felett és emlékét jegyzőkönyvében megörökíti; részvéttel kívánva neki, hogy a seb, melyet bpesti orvosnövendék fiának halála apai érzékeny szivén ejtett, mielőbb gyógyuljon, hogy tapasztalatait a zöld asztalnál, ha más minőségben is mint eddig, érvényesíthesse. Egyházmegyei tanácsbiróvá Tóth István ibrouyi, számvevőszéki jegyzővé' Nagyváthy Ferencz kelti lelkész választatott meg. A halál által megüresült egyházak igy töltettek be: Bogátra választatott Mózes András debreczeui segédlelkész, ki külföldön is tanult; Eperjeskére Czövek János. Demecserbe ................ választatott is, meg nem i s. Vádak adattak be a választás ellen. Jobb erről többet nem is szólui............... valamint a paszabi zavaro s peres ügyről is, mely változás által, a vallás-erkölcsi élet mondhatatlan előnyére, békés megoldást nyert. Végül Szesztay Károly világi tanácsbiró Írásban adott be egy indítványt az egyházi alapítványok biztosítása s az adó- és ártéri hátrányok kimutatása és tisztázása iránt. Szabályaink értelmében a jövő gyűlésen fog tárgyaltatni. Természetes, hogy a három napig tartó gyülé- sezés alatt közebéd is volt a »Komlóban,« hol a »patkószögben» lakó lelkészekből alakult énnekkar szaba tos, szép énekei s dalaival gyönyörködtette a nagyszámú hallgató közönséget. A »Ki költ fel édes álmámból« kezdetű darabot újra meg újra kelle előadniok. így folyt le s ért véget az önkormányzatú kis köztársaság, az az népes egyházmegye tavaszi gyűlése. Kisérje áldás munkálkodását! Görömbey Péter. Egy kulturális kérdés. Egy lapnak mutatványszáma közönségesen mindazon főbb tárgyakat felöleli, amelyek követendő működési irányát némiképen viszszatükrözik, s ami rendesen a közönség Ítélet alkotását czélozza, vájjon inkább méltó-e a pártolásra mint többi versenytársai? A munkatársak, akiknek meghagyatott szabadon választani a tárgyakat amelyekkel elmefuttatásaikat a közönségnek bemutassák, óvatosan kell eljárniok, nehogy azt, amit elősegíteni akarnak, már csirájában megsebezzék. Ezeknek előbocsájtása után feladatom és kötelességem tudatában helyes és időszerűnek vélem, ha egy nagyjelentőségű kérdést megbeszélek, amely folyóhó 12-én az országgyűlés által nyert szerencsés megoldást, s amelynek gyürüzetei, következményei egy a mesze jövőre kiható nagy fontosságú socialis küzdelemnek veté meg alapját. Értjük az országos izraelita iskolai alap hovaforditása és mikénti felosztása tárgyában hozott határozatot. Nem tartozik tárgyunk keretébe, megbeszélése azon oknak, amely a magyar honi zsidók egyenjogúsításának a törvénybe való vitatását előidézte. A tárgyilagos vizsgáló tudja, hogy az nem volt egyéb, mint a kortörténelemnek egyik elutasithatlau követelménye. A magyar törvényhozó testület csak önmagát tisztelte meg amidőn a mindenkit egyaránt megillető emberi és természeti jogot a zsidókra is kiterjesztette. Nem hallgathatjuk azonban el roszszalásunkat a felett, hogy a czivilizátió és a jól megfontolt nemzeti érdek ellenére bizonyosan csak herostratusi dicsőség viszketegből itt-ott némelyek a zsidó üldözők szerepét con amore játszák. Egy orvosi bizottság lehetne véleményünk szerint leginkább hivatva itéletmondásra, vájjon korun- ban az ily eszmék körül tévelygők nem azon szegények közé való felvételre volnának-e méltók, akiket a az elmének zavarodott mérve szerint a Lipótmezőn gyógyítanak. Szenesére a nagy többség gondolkodására nem bir befolyással, és igy zavartalanul örülhetünk a Molnár Aladár-féle határozati javaslat elfogadásán. Köztiszteletre érdemes betetőzése az a zsidók egyenjogúsításának. A roszul értelmezett vallásosság, a máshonnan bevándorolt zsidópapok bigottériája által a tudatlanság békóiban ravaszul viszszatartott osekélyszámú zsidó- községnek törekvései zátonyra jutottak; a nemzettől való különállást, a cosmopolitizmussali kaczérkodást megnehezíti legalább ha nem lehetetleníti a czivilizátió hatalma, hogy a világi tudományok kénytelenitett elsajátítása által fogékonynyá tétessünk valamenyien az assi- milatióra, a nemzet sajátságaira, érzéseire és törekvéseire. Magasztos és üdvhozó a czél, amely kitűzetett, boldogító az érzés, hogy következetes tettakarattal majdan elérjük azt. Hogy azon, a nemzet érdekével ellentétben levő állapot tovább tarthatatlan, ezt Molnár Aladár nagy tudományossággal és nagy jelentőségű, országgyűlési beszédében czáfolhatatlanul bebizonyította, és mindezért nemcsak a magyar zsidóság, de a magyar nemzetnek elfogulatlan felvilágosodott része örök elismeréssel , lehet iránta. És im elérkeztem a kérdés egyik igen kényes pontjához. Nem átallom nyíltan bevallani hogy a magyarhoni izráeliták közöl azok, akik vagy vallásos nézeteiknél fogva, vagy pedig azért, mert műveltségükkel a kor színvonalán állanak a közügyekbe való beavatkozástól tartózkodnak, s igy parányi részben sem járulnak hozzá, hogy a cultura segélyével az eddigi válaszfalak leromboltassanak. Ezzel a közönynyel nemcsak önmaguknak, de egy országos ügynek is ártanak. A szellemmi és anyagi téren praedomináló, a közreműködésre hivatott férfiak viszavonultsága nehezíti a czélt, amely mindnyájunknak közös érdeke. Hogy az ige testet öltsön, hogy az a szebb jövő mely elé a nemzet sovárogva tekint, utat törhessen magának a távol félhomályból, kell, hogy mindazok, akik a nemzeti akarat érvényesítői, intézői sorsának, a törvényeket hivatásszerűen a gyakorlati életbe átültessék, a mondott határozat neme.s intencziójától át legyenek hatva. A tanfelügyelőktől függ nagyobbára, hogy az országos izraelita iskolai alap ügyében hozott határozattal, szoros és szerves kapcsolatban álló művelődése s a magyar nyelv és szellem elsajátítása az orthodox zsidók részéről kérlelhetlen szigorral követeltessék ; ha Istennek szent nevében ezentúl is mint idáig a particularismus megszűntét ezélzó intézkedéseket szenteskedő ürügyek mellett elodáznák, a tanfelügyelő ennek ellenében az emberiség és a nemzet szent nevében a haladás zászlaját magassan lobogtassa, az országos iskolai törvényekre hivatkozva minden megengedhető eszközökkel azokuak engedelmeskedést szerezzen, a nemzethez való csatlakozsára szorítsa, ezen a tudatlanságban tetszelgő elemet s ez irányban erélyes és lelkes mozgalmat iuditva meg pályájának végén, önelégültséggel elmondhassa a költővel: ................................... szent hazánk M egtettük mind azt, amivél tartozánk. Bergstein Lajos. Vasutaink és a kereskedelem. A kereskedelmi világ igen élénken fog még visz- szaemlékezni, ő nmltsága báró Kemény Gábor miniszter urnák — közvetlenül a keresked. miniszteri tárcza átvétele után kiadott, és a kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamint az ország öszszes kereskedelmi és ipartársulataihoz intézett felhívására, melylyel bekivánta volt jelentéseiket, a kereskedelem és ipar terén egy idő óta be állott pangás okaira vonatkozó észleleteik felől. Sajnálattal kellett eddigien tapasztalnunk, hogy vidékünk kereskedelmi és ipar érdekei felett első sorban őrködni hivatott debreezoni kereskedelmi és iparkamara — ha ugyan a felhívásnak eleget is tett, de a tekintetben részéről semmi sem történt, hogy a magas kereskedelmi minisztérium figyelme mindazon sérelmekre felhivatott volna, melyekkel az ország északkeleti vidékének kereskedelme és ipara, a vasutak által évek óta sujtatik. Közvetlen tudomásunk van azonban másrészt arról, hogy helybeli kereskedelmi társulatunk: a nyíregyházai Terménycsarnok egyik kiváló kereskedő tagja indítványára, a múlt évben oly felirat szerkesztése határozta- tott el a társulat választmánya által, melyben a magas keresked. minisztériumnak, vidékünk kereskedelme és iparában beállott pangás speciális okai feltáratnáuak, és a bajnak mihamarabbi orvoslása kéretnék. Ezen felirat elkészült ugyan, felterjesztése azonban közbejött akadályok folytán elmaradt. Olvasván a felíratott, közérdekű jellegénél fogva indíttatva érezzük magunkat —L annak tartalmát t. olvasóinkkal ezennel megismertetni. »Magyarország északkeleti vidéke kereskedelmét és iparát —- úgymond a felirat első sorban bénítja, úgyszólván megtöri a felette magas vasúti fuvarozási díjtáblázat. Azon körülménynél fogva, hogy gabona és lisztkivitelünk — tehát a külkereskedés tekintetében Oroszország és Amerika versenyzésével kell szembe államink, a belkereslcedés felvirágzásának az egész országban, de különösen ezen — Magyarország gabona kamaráját képező vidékén való hathatós előmozditása, a legfontosabb gazdasági feladatok egyikét képezi. De mindjárt a belkereskedés emelkedésének, soli- ditásának főtéuyezőjét képező dijtáblázati rendszerben, nemhogy haladást, javítást látnánk, hanem ellenkező leg, ez irányban csak számtalan nyomasztó intézkedéseket mutathatunk fel. Szolgáljon a dolog illustrálásául a következő: a Hatvan-Miskolcz közötti vonal megnyitása előtt, Nyíregyházáról Miskolczig egy vámmázsára nézve a díjtétel 12 kr volt, mely egy méter mázsa után 24 krt teszen; és ma e díjtétel egy métermázsára nézve 37.6 krra rúg. De ha kiválóan, a nyíregyházai, nagykárolyi szatmári, beregszászi, s.-a.-újhelyi, miskolezi, kassai, és a homonnai állomások közötti dijtáblázati viszonyt köze- ebbről tekintjük, a díjtételeket oly magasaknak találjuk, hogy komoly és produktív kereskedelmi üzem és forgalom el sem várható, még kevésbbé feltehető. Magyarország északkeleti vidéke azonban gazda sági, de különösen kereskedelmi tekintetben legérzékenyebben sujtatik, a nemcsak hiányos, hanyag, de valósággal önkényes jellegű vasúti menetrendek által. Sajnos is, hogy a jelenlegi menetrendek megállapításánál csupán a központra: Budapestre, és a vonalok végpontjaira voltak figyelemmel, de a belkereskedést előmozdító és hátrányozó rendszeres vasúti öszszeköttetések eszközlésére semmi gond nem fordittatott; és ezáltal a közbeeső állomásoknak a kereskedelemre élénkitőleg ható befolyása teljességgel meggátoltatott. Hiszen mi Nyíregyházán azon furcsa helyzetben vagyunk, hogy a 271 km. távolságra eső Bpestre előbb érkezhetünk, mint a csak 156 kmeternyire eső Szatmárra avagy a csak 96 kmeterre eső S.-A.-Ujlielybe ! Aztán hogy állunk most Kassával? A Hatvan-Miskolcz közti vonal megnyitása óta Kassa és vidéke — a menetrendek és öszszekötések téves és hibás beosztása folytán, valósággal elszakittatott tőlünk. Igen súlyosan nehezedik vidékünk kereskedelmére, a Debreczen-Nyiregyháza-Tokaj-Szerencs közti vonalra, és a Magyar-Gácsországi vasútra nézve megállapított menetrend és vasúti összeköttetés. Már pedig az utóbbi vonal tekintetében úgy kerereskedelmi valamint politikai szempontból is kell, hogy helyesebb beosztás állapíttatott volna meg. , Különösen kiemelendőnek tartjuk az Északkeleti vasút menetrendje, és összeköttetéseinek önkényü beosztását, a Nyiregyháza-Kisvárda-Csup-Ungvár közötti vonalon. Az ezen vonal által érintett vidékek legélénkebb kereskedelmi forgalmat fejthetnék ki, a kereskedelmi üzem e helyt meg lizszereződhetnék, ha ezen vonalon a menetgyorsaság legalább is anynyira fokoztatnék, hogy a vasuttársulat az egyszerű fuvarossal versenyezhessék ; stb. stb.« Ezen. a bajnak forrására mutató felirat intentióit mi is magunkévá teszszük, és vidékünk kereskedő-, iparos- és gazdaközönségének nézetével vélünk találkozni, ha kimondjuk, hogy nagyhorderejű és égető szükség parancsolta intézkedésnek tekintjük, vidékünk kereskedelmi iparés gazdasági üzemének kátványozására nézve, a gyors és élénk személyforgalom előmozdítását, valamint az arányos és igazságos tarifarendszer behozatalát. II. E. HELYI és VEGYES IIIREK. — Figyelmeztetés. Kérjük a miveit olvasóközönséget, kik a lapot megtartani óhajtják, méltóztassanak az előfizetési pénzeket legkésőbb áprilhó í'-ig beküldeni, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék, mert felesleges száma példányokat nem fogunk nyomatni, és igy a második számot csak is előfizetőink számára küldendjük el. * Legközelebbi számunk »Tárcza« rovatában egy igen érdekes .történelmi napló közlését kezdjük meg. Figyelmeztetjük rá t. olvasó közönségünket. Az 1809-ik évi szabolcsi nemes insurgens ezred hű leírása ez, a megyei levéltárban őrzött eredeti kézirat után Bozoky auditorial. Tartalma: »Az ezred szervezkedése, kiindulása Báró Vay Miklós generális vezérlete alatt, hadi tettei, egészen a viszszatérésig.« Az érdekes megyei történelmi emléket TJjlaky György főlevéltárnok szíveskedett rendelkezésünkre bocsátani. * Bégányi Ferencz, megyénk főjegyzője 3 havi súlyos betegség után f. hó 23-án hivatalában újólag megjelent, tisztviselő társai és barátai örömére. * Folyóhó 23-án megtartatott a megyeházánál az árlejtés a Tokaj-kolozsvári útvonal Kis-kállő keleti végétől Kálló-semjén keleti végéig terjedő szakaszának kiépitésére. Az árlejtésre jelentkeztek: Arenstein Henrik, Béres Ferencz, Czincz Ignácz, Führer Zs., Gorovi Adolf, Haas Mór, Jakobovias B., Kövesdi, Lacks Gyula, Lévi Sámuel, Mandel János, Mikalovics, Niedermann M., Rózsakerti, Reichmann Herman; Propper, Szamecz, Weisz J. Kikiálltási ár volt 85,472 frt 70 kr; bánatpénz: 4274 frt. (a bánatpénz betétei ösz- szesen 82,824 irtot képviselt; ebből 34,524 frt. készpénz volt). A válalatot Lacks Gyula (Miskolczról) nyerte el 83,870 frtért. * Angyalossi Pál (n.-kallói járás) segédszolgabiró, betegsége folytán a megye közgyűlése még a múlt év, szept. 20-án alkalmazott helyettes részére a megyei házi pénztárból a segédszolgabirói állomás illetményének megfelelő járandóság kiszolgáltatását kérte a minisztertől; de f. hó 21-én 12,644 sz. alatt kelt miniszteri leirat a fentnevezett kérelmet megtagadta, ismételve hangsúlyozván; hogy huzamosb betegség miatt a megyei tisztviselők fegyelmi úton elmozditandók. * Uj építkezések Nyíregyházán. A nyíregyházai izráelita hitközség derék eluöke Haas Mór kezdeményezése .folytán, múlt 1879. év april 25-én, az uralkodó pár házassági frigyre léptének 25-ik évfordulójának alkalmából a hitközség egy a megszaporodott lélekszám arányának megfelelő tágasabb templom építtetését határozván el, mai napig az építésre miut- egy 30000 forintnyi pénzalapot szerzett. A folyó év aprilhó 25-én megkezdendő építtetésére nézve az árlejtés ki lett hirdetve ujságilag, és a városi mérnök Horváth Gyula a mondott község megbízásából N.-Károlyba utazott, az ottani templom megtekintése végett, hogy szerzett tapasztalata alapján a még szükségelt műszaki tervrajzokat és költségvetést elkészíthesse. Megemlítjük még, hogy városunk képviselete ezen építkezésre 25000 téglát adományozott. Városunk remélhetőleg egy korszerű díszes épülettel szaporodni fog. * Inségi ügy. Az inségi kölcsön feltételei-: »I. a község mint erkölcsi testület a felvett öszszegről a felvétel napján bélyegtelenül kiállítandó kötelezvényt ad magáról arra, hogy a kölcsönt kikötendő részletekben kamatostul pontosan viszszatizetendi, nem fizetés esetére pedig magát minden perlekedésről való lemondással a közigazgatási végrehajtásnak, a közadók behajtásának módjára aláveti. II. a kölcsön (előleg) három évre, három egyenlő részletben leeudő viszszafizetés kötelezettsége mellett adatik 5 és '/a százalék kamatra, az első részlet az esedékes kamattal f. évi szeptember utolsó napján lesz lefizetendő. Megjegyzi továbbá a b. miniszter idézett leiratában, hogy viszafizetés kötelezettsége nélküli Ínség segély, a kölcsön öszszegek kiosztása után csakis ott fog a legszorosabb esetben kiszolgáltatni, hol a községek által felvett kölcsön-öszszeg s a munkaképeseknek a közmunka és közlekedésügyi miniszter és belügyminiszter által egyetértőleg nyújtandó inségi munka nem lesz az Ínségesek nagy száma miatt kielégítő.« Az egyes községek részére az inségi öszszeg menynyisége az Ínség ügyi bizottság és a főispán által fog meghatá- roztatni. * Am. kir. belügyminiszter 11521. számú leiratában tudatja, hogy a tavaszi vetőmagban szűkölködő megyei községek, illetőleg az azokban lakó egyes föld- birtokosok részére az 1880. IV. t. ez. alapján adandó előlegek, illetőleg kölcsönökre, a megye székhelyén létező magy. kir. adóhivatalnál hitelt nyit. * A földm. ipar s kér. miniszter Rakamaz községének közvetlen hozzá intézett folyamodványa folytán, augusztus hó második hetében harmadik vásár tartásra engedélyt adott. * Biztosan 'tudjuk, hogy 21 község elöljárósága ellen az iskoláztatás körül elmulasztott kötelességek teljesítésében a tanfelügyelő által fegyelmi vizsgálat indittatot. Felelős szerkesztő: Ábrányi bajos. Kiadótulajdonosok: BIRINGER JÁNOS és JÓBA EBEK.
