Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-04-01 / 1. szám

mondott. Az e. megye sajnálatát fejezte ki távozása felett és emlékét jegyzőkönyvében megörökíti; részvét­tel kívánva neki, hogy a seb, melyet bpesti orvosnö­vendék fiának halála apai érzékeny szivén ejtett, mi­előbb gyógyuljon, hogy tapasztalatait a zöld asztalnál, ha más minőségben is mint eddig, érvényesíthesse. Egyházmegyei tanácsbiróvá Tóth István ibrouyi, számvevőszéki jegyzővé' Nagyváthy Ferencz kelti lel­kész választatott meg. A halál által megüresült egyházak igy töltettek be: Bogátra választatott Mózes András debreczeui se­gédlelkész, ki külföldön is tanult; Eperjeskére Czövek János. Demecserbe ................ választatott is, meg nem i s. Vádak adattak be a választás ellen. Jobb erről többet nem is szólui............... valamint a paszabi zava­ro s peres ügyről is, mely változás által, a val­lás-erkölcsi élet mondhatatlan előnyére, békés megol­dást nyert. Végül Szesztay Károly világi tanácsbiró Írásban adott be egy indítványt az egyházi alapítványok biz­tosítása s az adó- és ártéri hátrányok kimutatása és tisztázása iránt. Szabályaink értelmében a jövő gyűlé­sen fog tárgyaltatni. Természetes, hogy a három napig tartó gyülé- sezés alatt közebéd is volt a »Komlóban,« hol a »pat­kószögben» lakó lelkészekből alakult énnekkar szaba tos, szép énekei s dalaival gyönyörködtette a nagyszámú hallgató közönséget. A »Ki költ fel édes álmámból« kezdetű darabot újra meg újra kelle előadniok. így folyt le s ért véget az önkormányzatú kis köztársaság, az az népes egyházmegye tavaszi gyűlése. Kisérje áldás munkálkodását! Görömbey Péter. Egy kulturális kérdés. Egy lapnak mutatványszáma közönségesen mind­azon főbb tárgyakat felöleli, amelyek követendő mű­ködési irányát némiképen viszszatükrözik, s ami ren­desen a közönség Ítélet alkotását czélozza, vájjon inkább méltó-e a pártolásra mint többi versenytársai? A munkatár­sak, akiknek meghagyatott szabadon választani a tárgyakat amelyekkel elmefuttatásaikat a közönségnek bemutassák, óvatosan kell eljárniok, nehogy azt, amit elősegíteni akarnak, már csirájában megsebezzék. Ezeknek előbocsájtása után feladatom és köteles­ségem tudatában helyes és időszerűnek vélem, ha egy nagy­jelentőségű kérdést megbeszélek, amely folyóhó 12-én az országgyűlés által nyert szerencsés megoldást, s amelynek gyürüzetei, következményei egy a mesze jö­vőre kiható nagy fontosságú socialis küzdelemnek veté meg alapját. Értjük az országos izraelita iskolai alap hovaforditása és mikénti felosztása tárgyában hozott határozatot. Nem tartozik tárgyunk keretébe, megbeszélése azon oknak, amely a magyar honi zsidók egyenjogúsításá­nak a törvénybe való vitatását előidézte. A tárgyila­gos vizsgáló tudja, hogy az nem volt egyéb, mint a kortörténelemnek egyik elutasithatlau követelménye. A magyar törvényhozó testület csak önmagát tisztelte meg amidőn a mindenkit egyaránt megillető emberi és ter­mészeti jogot a zsidókra is kiterjesztette. Nem hallgathatjuk azonban el roszszalásunkat a felett, hogy a czivilizátió és a jól megfontolt nem­zeti érdek ellenére bizonyosan csak herostratusi dicső­ség viszketegből itt-ott némelyek a zsidó üldözők sze­repét con amore játszák. Egy orvosi bizottság lehetne véleményünk sze­rint leginkább hivatva itéletmondásra, vájjon korun- ban az ily eszmék körül tévelygők nem azon szegé­nyek közé való felvételre volnának-e méltók, akiket a az elmének zavarodott mérve szerint a Lipótmezőn gyógyítanak. Szenesére a nagy többség gondolkodására nem bir befolyással, és igy zavartalanul örülhetünk a Molnár Aladár-féle határozati javaslat elfogadásán. Köztiszte­letre érdemes betetőzése az a zsidók egyenjogúsításá­nak. A roszul értelmezett vallásosság, a máshonnan bevándorolt zsidópapok bigottériája által a tudatlan­ság békóiban ravaszul viszszatartott osekélyszámú zsidó- községnek törekvései zátonyra jutottak; a nemzettől való különállást, a cosmopolitizmussali kaczérkodást meg­nehezíti legalább ha nem lehetetleníti a czivilizátió hatalma, hogy a világi tudományok kénytelenitett elsa­játítása által fogékonynyá tétessünk valamenyien az assi- milatióra, a nemzet sajátságaira, érzéseire és törekvéseire. Magasztos és üdvhozó a czél, amely kitűzetett, bol­dogító az érzés, hogy következetes tettakarattal maj­dan elérjük azt. Hogy azon, a nemzet érdekével ellentétben levő állapot tovább tarthatatlan, ezt Molnár Aladár nagy tudományossággal és nagy jelentőségű, országgyűlési beszédében czáfolhatatlanul bebizonyította, és minde­zért nemcsak a magyar zsidóság, de a magyar nem­zetnek elfogulatlan felvilágosodott része örök elisme­réssel , lehet iránta. És im elérkeztem a kérdés egyik igen kényes pontjához. Nem átallom nyíltan bevallani hogy a magyar­honi izráeliták közöl azok, akik vagy vallásos néze­teiknél fogva, vagy pedig azért, mert műveltségük­kel a kor színvonalán állanak a közügyekbe való be­avatkozástól tartózkodnak, s igy parányi részben sem járulnak hozzá, hogy a cultura segélyével az eddigi válaszfalak leromboltassanak. Ezzel a közönynyel nem­csak önmaguknak, de egy országos ügynek is árta­nak. A szellemmi és anyagi téren praedomináló, a közreműködésre hivatott férfiak viszavonultsága nehe­zíti a czélt, amely mindnyájunknak közös érdeke. Hogy az ige testet öltsön, hogy az a szebb jö­vő mely elé a nemzet sovárogva tekint, utat törhes­sen magának a távol félhomályból, kell, hogy mind­azok, akik a nemzeti akarat érvényesítői, intézői sor­sának, a törvényeket hivatásszerűen a gyakorlati életbe átültessék, a mondott határozat neme.s intencziójától át legyenek hatva. A tanfelügyelőktől függ nagyobbára, hogy az or­szágos izraelita iskolai alap ügyében hozott határo­zattal, szoros és szerves kapcsolatban álló művelődése s a magyar nyelv és szellem elsajátítása az ortho­dox zsidók részéről kérlelhetlen szigorral követeltessék ; ha Istennek szent nevében ezentúl is mint idáig a particularismus megszűntét ezélzó intézkedéseket szen­teskedő ürügyek mellett elodáznák, a tanfelügyelő ennek ellenében az emberiség és a nemzet szent nevében a ha­ladás zászlaját magassan lobogtassa, az országos isko­lai törvényekre hivatkozva minden megengedhető esz­közökkel azokuak engedelmeskedést szerezzen, a nem­zethez való csatlakozsára szorítsa, ezen a tudatlanság­ban tetszelgő elemet s ez irányban erélyes és lelkes mozgalmat iuditva meg pályájának végén, önelégültséggel elmondhassa a költővel: ................................... szent hazánk M egtettük mind azt, amivél tartozánk. Bergstein Lajos. Vasutaink és a kereskedelem. A kereskedelmi világ igen élénken fog még visz- szaemlékezni, ő nmltsága báró Kemény Gábor miniszter urnák — közvetlenül a keresked. miniszteri tárcza átvé­tele után kiadott, és a kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamint az ország öszszes kereskedelmi és ipartársula­taihoz intézett felhívására, melylyel bekivánta volt jelen­téseiket, a kereskedelem és ipar terén egy idő óta be állott pangás okaira vonatkozó észleleteik felől. Sajnálattal kellett eddigien tapasztalnunk, hogy vidékünk kereskedelmi és ipar érdekei felett első sorban őrködni hivatott debreezoni kereskedelmi és iparkamara — ha ugyan a felhívásnak eleget is tett, de a tekintet­ben részéről semmi sem történt, hogy a magas kereske­delmi minisztérium figyelme mindazon sérelmekre felhi­vatott volna, melyekkel az ország északkeleti vidékének kereskedelme és ipara, a vasutak által évek óta sujtatik. Közvetlen tudomásunk van azonban másrészt arról, hogy helybeli kereskedelmi társulatunk: a nyíregyházai Terménycsarnok egyik kiváló kereskedő tagja indítvá­nyára, a múlt évben oly felirat szerkesztése határozta- tott el a társulat választmánya által, melyben a magas keresked. minisztériumnak, vidékünk kereskedelme és iparában beállott pangás speciális okai feltáratnáuak, és a bajnak mihamarabbi orvoslása kéretnék. Ezen felirat elkészült ugyan, felterjesztése azonban közbejött akadályok folytán elmaradt. Olvasván a felíratott, közérdekű jellegénél fogva indíttatva érezzük magunkat —L annak tartalmát t. ol­vasóinkkal ezennel megismertetni. »Magyarország északkeleti vidéke kereskedelmét és iparát —- úgymond a felirat első sorban bénítja, úgy­szólván megtöri a felette magas vasúti fuvarozási díjtáblázat. Azon körülménynél fogva, hogy gabona és liszt­kivitelünk — tehát a külkereskedés tekintetében Orosz­ország és Amerika versenyzésével kell szembe államink, a belkereslcedés felvirágzásának az egész országban, de különösen ezen — Magyarország gabona kamaráját ké­pező vidékén való hathatós előmozditása, a legfontosabb gazdasági feladatok egyikét képezi. De mindjárt a belkereskedés emelkedésének, soli- ditásának főtéuyezőjét képező dijtáblázati rendszerben, nemhogy haladást, javítást látnánk, hanem ellenkező leg, ez irányban csak számtalan nyomasztó intézkedé­seket mutathatunk fel. Szolgáljon a dolog illustrálásául a következő: a Hatvan-Miskolcz közötti vonal megnyitása előtt, Nyír­egyházáról Miskolczig egy vámmázsára nézve a díjtétel 12 kr volt, mely egy méter mázsa után 24 krt teszen; és ma e díjtétel egy métermázsára nézve 37.6 krra rúg. De ha kiválóan, a nyíregyházai, nagykárolyi szat­mári, beregszászi, s.-a.-újhelyi, miskolezi, kassai, és a homonnai állomások közötti dijtáblázati viszonyt köze- ebbről tekintjük, a díjtételeket oly magasaknak találjuk, hogy komoly és produktív kereskedelmi üzem és forga­lom el sem várható, még kevésbbé feltehető. Magyarország északkeleti vidéke azonban gazda sági, de különösen kereskedelmi tekintetben legérzéke­nyebben sujtatik, a nemcsak hiányos, hanyag, de való­sággal önkényes jellegű vasúti menetrendek által. Saj­nos is, hogy a jelenlegi menetrendek megállapításánál csupán a központra: Budapestre, és a vonalok végpont­jaira voltak figyelemmel, de a belkereskedést előmozdító és hátrányozó rendszeres vasúti öszszeköttetések eszköz­lésére semmi gond nem fordittatott; és ezáltal a köz­beeső állomásoknak a kereskedelemre élénkitőleg ható befolyása teljességgel meggátoltatott. Hiszen mi Nyíregyházán azon furcsa helyzetben vagyunk, hogy a 271 km. távolságra eső Bpestre előbb érkezhetünk, mint a csak 156 kmeternyire eső Szatmárra avagy a csak 96 kmeterre eső S.-A.-Ujlielybe ! Aztán hogy állunk most Kassával? A Hatvan-Miskolcz közti vonal megnyitása óta Kassa és vidéke — a menetrendek és öszszekötések téves és hibás beosztása folytán, való­sággal elszakittatott tőlünk. Igen súlyosan nehezedik vidékünk kereskedelmére, a Debreczen-Nyiregyháza-Tokaj-Szerencs közti vonalra, és a Magyar-Gácsországi vasútra nézve megállapított menetrend és vasúti összeköttetés. Már pedig az utóbbi vonal tekintetében úgy kerereskedelmi valamint politikai szempontból is kell, hogy helyesebb beosztás állapíttatott volna meg. , Különösen kiemelendőnek tartjuk az Északkeleti vasút menetrendje, és összeköttetéseinek önkényü beosz­tását, a Nyiregyháza-Kisvárda-Csup-Ungvár közötti vo­nalon. Az ezen vonal által érintett vidékek legélénkebb kereskedelmi forgalmat fejthetnék ki, a kereskedelmi üzem e helyt meg lizszereződhetnék, ha ezen vonalon a me­netgyorsaság legalább is anynyira fokoztatnék, hogy a vasuttársulat az egyszerű fuvarossal versenyezhessék ; stb. stb.« Ezen. a bajnak forrására mutató felirat intentióit mi is magunkévá teszszük, és vidékünk kereskedő-, iparos- és gazdaközönségének nézetével vélünk találkozni, ha kimondjuk, hogy nagyhorderejű és égető szükség paran­csolta intézkedésnek tekintjük, vidékünk kereskedelmi iparés gazdasági üzemének kátványozására nézve, a gyors és élénk személyforgalom előmozdítását, valamint az arányos és igazságos tarifarendszer behozatalát. II. E. HELYI és VEGYES IIIREK. — Figyelmeztetés. Kérjük a miveit ol­vasóközönséget, kik a lapot megtartani óhajtják, méltóztassanak az előfizetési pénze­ket legkésőbb áprilhó í'-ig bekül­deni, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék, mert feles­leges száma példányokat nem fo­gunk nyomatni, és igy a második számot csak is előfizetőink számára küldendjük el. * Legközelebbi számunk »Tárcza« rovatában egy igen érdekes .történelmi napló közlését kezdjük meg. Figyelmeztetjük rá t. olvasó közönségünket. Az 1809-ik évi szabolcsi nemes insurgens ezred hű leírása ez, a megyei levéltárban őrzött eredeti kézirat után Bozoky auditorial. Tartalma: »Az ezred szervezkedé­se, kiindulása Báró Vay Miklós generális vezérlete alatt, hadi tettei, egészen a viszszatérésig.« Az érdekes megyei történelmi emléket TJjlaky György főlevéltárnok szíveskedett rendelkezésünkre bocsátani. * Bégányi Ferencz, megyénk főjegyzője 3 havi súlyos betegség után f. hó 23-án hivatalában újólag megjelent, tisztviselő társai és barátai örömére. * Folyóhó 23-án megtartatott a megyeházánál az árlejtés a Tokaj-kolozsvári útvonal Kis-kállő keleti végétől Kálló-semjén keleti végéig terjedő szakaszá­nak kiépitésére. Az árlejtésre jelentkeztek: Arenstein Henrik, Béres Ferencz, Czincz Ignácz, Führer Zs., Gorovi Adolf, Haas Mór, Jakobovias B., Kövesdi, Lacks Gyula, Lévi Sámuel, Mandel János, Mikalovics, Nieder­mann M., Rózsakerti, Reichmann Herman; Propper, Szamecz, Weisz J. Kikiálltási ár volt 85,472 frt 70 kr; bánatpénz: 4274 frt. (a bánatpénz betétei ösz- szesen 82,824 irtot képviselt; ebből 34,524 frt. kész­pénz volt). A válalatot Lacks Gyula (Miskolczról) nyerte el 83,870 frtért. * Angyalossi Pál (n.-kallói járás) segédszolgabiró, betegsége folytán a megye közgyűlése még a múlt év, szept. 20-án alkalmazott helyettes részére a megyei házi pénztárból a segédszolgabirói állomás illetményé­nek megfelelő járandóság kiszolgáltatását kérte a mi­nisztertől; de f. hó 21-én 12,644 sz. alatt kelt miniszte­ri leirat a fentnevezett kérelmet megtagadta, ismételve hangsúlyozván; hogy huzamosb betegség miatt a me­gyei tisztviselők fegyelmi úton elmozditandók. * Uj építkezések Nyíregyházán. A nyíregyházai izráelita hitközség derék eluöke Haas Mór kezdemé­nyezése .folytán, múlt 1879. év april 25-én, az ural­kodó pár házassági frigyre léptének 25-ik évforduló­jának alkalmából a hitközség egy a megszaporodott lélekszám arányának megfelelő tágasabb templom építtetését határozván el, mai napig az építésre miut- egy 30000 forintnyi pénzalapot szerzett. A folyó év aprilhó 25-én megkezdendő építtetésére nézve az árlej­tés ki lett hirdetve ujságilag, és a városi mérnök Hor­váth Gyula a mondott község megbízásából N.-Károly­ba utazott, az ottani templom megtekintése végett, hogy szerzett tapasztalata alapján a még szük­ségelt műszaki tervrajzokat és költségvetést elkészíthesse. Megemlítjük még, hogy városunk képviselete ezen épít­kezésre 25000 téglát adományozott. Városunk remél­hetőleg egy korszerű díszes épülettel szaporodni fog. * Inségi ügy. Az inségi kölcsön feltételei-: »I. a község mint erkölcsi testület a felvett öszszegről a fel­vétel napján bélyegtelenül kiállítandó kötelezvényt ad magáról arra, hogy a kölcsönt kikötendő részletekben kamatostul pontosan viszszatizetendi, nem fizetés esetére pedig magát minden perlekedésről való lemondással a közigazgatási végrehajtásnak, a közadók behajtásának módjára aláveti. II. a kölcsön (előleg) három évre, há­rom egyenlő részletben leeudő viszszafizetés kötelezettsé­ge mellett adatik 5 és '/a százalék kamatra, az első részlet az esedékes kamattal f. évi szeptember utolsó napján lesz lefizetendő. Megjegyzi továbbá a b. minisz­ter idézett leiratában, hogy viszafizetés kötelezettsége nélküli Ínség segély, a kölcsön öszszegek kiosztása után csakis ott fog a legszorosabb esetben kiszolgáltatni, hol a községek által felvett kölcsön-öszszeg s a munkaké­peseknek a közmunka és közlekedésügyi miniszter és belügyminiszter által egyetértőleg nyújtandó inségi munka nem lesz az Ínségesek nagy száma miatt kielégítő.« Az egyes községek részére az inségi öszszeg menynyisége az Ínség ügyi bizottság és a főispán által fog meghatá- roztatni. * Am. kir. belügyminiszter 11521. számú leiratá­ban tudatja, hogy a tavaszi vetőmagban szűkölködő megyei községek, illetőleg az azokban lakó egyes föld- birtokosok részére az 1880. IV. t. ez. alapján adandó előlegek, illetőleg kölcsönökre, a megye székhelyén lé­tező magy. kir. adóhivatalnál hitelt nyit. * A földm. ipar s kér. miniszter Rakamaz községének közvetlen hozzá intézett folyamodványa folytán, augusz­tus hó második hetében harmadik vásár tartásra enge­délyt adott. * Biztosan 'tudjuk, hogy 21 község elöljárósága ellen az iskoláztatás körül elmulasztott kötelességek teljesíté­sében a tanfelügyelő által fegyelmi vizsgálat indittatot. Felelős szerkesztő: Ábrányi bajos. Kiadótulajdonosok: BIRINGER JÁNOS és JÓBA EBEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom