Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-09-02 / 23. szám
„N Y í B V I D É K.“ tésére a hagyaték haszonélvezője által fordítandó ősz- szeg mennyiségét, s ez által a közoktatás követelményeinek a mint egy részről eleget nem tesznek, más részről az állam-kincstár jövedelmét a kiskorú árvák rovására illetéktelenül növelik, a menuyiben a haszon- élvezet terhe, az illeték-kiszabási hivatalok által tudva nem lévén, a haszonélvezet után fizetendő illetéket, a hágj utóknak ekként terhelt részéből is megszabják. A nyirviz-szabályozó-társulat 1880 aug. 19-én tartott közgyűlésének tárgysorozata, s határozatainak kivonata. A benyújtott választmányi jelentés alapján. 1. A választmány eddigi működéséről szóló, továbbá a társulat vagyoni állását kitüntető jelentés tudomásul vétetett. 2. A IX. számú simái, VIII. kótaji, VII. számú kemecsei, és VI. számú sényöi vonalak alsó szakaszain még ez őszön, illetőleg jövő tavaszszal végrehajtandó földmuukálatok megejtése a közgyűlés által elhatároztatott; — továbbá kimondatott a szüksége annak is, hogy a fenti négy vonalok felső részein az egyes medenczéket egymástól elválasztó magaslatok mindig alulról felfelé és a tervezett csatorna vonal irányában, a választmány előleges engedélye mellett átvágandók lesznek, hogy igy a modenczék kiürítve, a későbbi munkáltatásra készíttessenek. 3. A fenti munkálatok végrehajtására előirányzott, és az uj kanális s ártér fejlesztés további költségei fedezhetésére egy újabb kölcsönnek megkötésére, illetőleg a fedezetnek, az államkincstártól leendő kinyerése iránti lépések megtételére az elnökség és választmány felhatalmaztatok. 4. A lemondottak belyétt választmányi tagokul megválasztattak: Sztarek Ferencz, Szoboszlay József, Bodnár István és Szeutmiklósy László. 5. A felső-szabolcsi tiszaszabályozó-társulat által a közmunka minisztériumnál kérelmeztctvén, hogy a gyűjtő főcsatorna meder fenekébe egyelőre 60 centi méter mennyiségű réteg beunhagyassék: a minisztérium által a társulat felhivatott, hogy ezen megváltoztatásba bele nyugszik-e? — a közgyűlés azon kikötése mellett, hogy mibelyest ezen bennmaradt földréteg kiemelése szükségessé válik, azt a tiszai társulat végre hajtani tartozik — egyelőre a kérelem teljesítése ellen kifogást nem tesz. Ezekután több apró indítvány tétetett, s melyek kevésbbé lényegesek. A 130,000 frtos kölcsön megszavaztatásáról és az azt megelőzött hosszas élénk vitáról, lapunk múlt számában már megemlékeztünk, s miudeu ilyen nagy gyűlésben gyakran előforduló nézetkülöubségeket részünkről ez úttal már azért is mellőzzük nehogy a társulati ügyekben laikus eszmecseréknek tért nyissunk akkor, midőn még a tervezetek s előzetes főmunkálatok még csak kezdetleges folyamatban vaunak, melyeknek eldi- rálására bár a nagy közönség jogosítva van, de ezen jogosult véleményre még nem találjuk elérkezettnek az időt, mely alkalommal lapunk hasábjain bizonyára első sorban fogunk megemlékezni. A társulat felhívására nézve lapunk hirdetési rovatára figyelmeztetjük olvasóinkat Néhány szó gulyabeli marhatenyésztésünk emelésének érdekében*) Azon lényeges szerep, melyet a szarvasmarhatenyésztés a gazdasági üzemben játszik, arra kényszerité gazdasági egyleteinket, hogy — kifürkészve ennek hanyatlási okait — lehetőleg igyekeznek ezek ellenében hatva, a szarvasmarhatenyésztés virágzóvá tételére. Mi, mint mondandóink alapjául szolgálandó tényeket, csakis kettőt említünk fel azon számtalan és szarvasmarha-tenyésztésünkre kétségtelenül nagy befolyást *) Figyelmeztetjük olvasóinkat ezen szakképzettséggel irt közleményre. Szerk. gyakorló tények közül, melyek a fölntnevezett egyletek körében eddig felmerültek. Első: a gazdasági egyleteink által újabban gyakorlatba vett legelőbérléB ; második : a nagyobb számban összevásárolt apaállatoknak községek számára — egyen- kint és részletfizetés mellett történő eladása. Míg az elsőt, mely a könnyebb tartás s az ott tartott apaállatok használhatása által hatott és hat jótékonyan a tenyésztésre, vajmi könnyen tehették egyleteink , addig a másodsorban említettnél legjobb akaratuk melleit is gyakran hajótörést szenvedett munkásságuk, miután az apaállatok iránt hirtelen beállott nagy kereslettel a produkezió nem tarthatván lépést, elegendő számbani beszerzésökre alkalom nem nyílt. Nem szükségos bővebben indokolnom itt, hogy éppen ez utóbbi tény az, mely nyomasztó hatását magyarerdélyi szarvasmarhafajtánk tenyésztésénél leginkább érvényesítő. — Hisz’ mindenki tudja, hogy a virágzó szarvasmarhatenyésztés egyik nélkülözhetetlen kelléke; az elegendő számú s kellő minőségű apaállatok léte zése. A mily gyorsan emelkedik a tenyésztés ez'en leghatalmasabb tényező megléte esetén — mely azután a jelentkező bő sarjakban nyer kifejozést — épp oly mérvben csökken a marhalétszám ennek hiányakor. Egy tekintet a szarvasmarha-létszámot megyénként kimutató táblázatokra világosan kimutatja, hogy a megyénként 400—600 tehénre egy bikát mutató adatok figyelmen kivül hagyása mellett is megyéink legtöbbjében óriási aránytalanság létezik : szarvasmarhánk e két ivara között- De leghangosabban beszélnek a számok: Zarándmegyében . . . 2271 tehénre esik 1 bika Arvamegyében .... 222 » í, 1 V Krasznamegyében . . . 164 ii ii 1 >> Közöp-Szolnokmegyébcn 149 „ „ 1 Szathmármegyében . . 91 „ 1 Csak igen kevés megyében van oly kedvező arány, mint Biharban, hol 58 tehénre esik egy bika**. Hogy az ily aránytalanság által okozott — szerfelett csekély bikalétszám mellett — gulyabeli marhánk nő- ivarainak számos ezrei lettek semmi jövedelmet nem hajtó, meddő tőkéjévé a tenyésztésnek, az magától érthető. Azon körülmény, hogy egyleteink, az igy előállt hiányt pótolni akarva, törekvésükkel a »be nem sze- rezhetósen« szenvedtek hajótörést, azon szerény vélemény engedi nyilvánítani, hogy : Igyekezzenek egyleteink a mindig elegendő számban kapható fiatal marháknak — a hatáskörükhöz tartozó terület nagyságához arányított számban való beszerzése, ezeknek az általuk bérelt legelőkön való fölnevelése s az igy fölnevelteknek ama községek számára, hol éppen a legnagyobb aránytalauság létezik a tehén- és bikalétszám között — egyenkiut való eladása által pótolni a hiányt. A módozat, melyben a fentebb mondottakat csekély véleményem szerént kivihetőnek vélem, a következőkben foglalhatom össze. A kellő számú növendék marha megvételére a gazd. egyesület területén található legnagyobb vagy e czélnak legjobban megfelelő helység tavaszi vásárját kellene kiszemelui, hol azután előleges értesítés folytán a tenyésztők vagy tulajdonosok áruikkal megjelenhetnének. A tavaszi vásárt két okból találnám indokoltnak itt; először, mert igy mindenki igyekezne — az eladás jóreményében — bikaborját jól ápolni s főleg takarmányozni, mi azután, a gazd. egyletnek folytonos vételkedés tanúsítása mellett, népünket csakhamar belevezetné az okszerű borjunevelés leghatalmasabb titkába; másodszor, hogy tavasszal már mint egy évesek vétetvén a borjuk, azok minősége jobban megítélhető. A szükségletet fedezni hivatott növendékbikák megvétetvén, nyárára a gazd. egyesület által bérelt legelőn helyeztethetnének el, mig télen egy jó gazdánál, ##) Ez annitl sajnosabb, mivel oly terület határán belül mutatja a tenyésztést nagyban akadályozó ivari különbséget, mely felszíni alakzatánál s főleg klimatikus viszonyainál fogva — a gazdák egyező véleménye szerint —az állattenyésztésre kiválóan alkalmas. Ily érzések közepette a szerelmet a halálhoz hasonlítom. Miként a halál, úgy a Bzerelem is néha váratlanul betoppan, könyörtelenül megsemmisít egy viruló életet s ott hagyja a bút, bánatot s örök szomorúságot ........... J anuár 24. Kinos gyötrelmeket szenvedek. Azóra nem szeret...........Szivem telve van fájdalommal, mint egy kic sordult kehely; — életem mély lánczolata búnak, bajnak és fájdalomnak, ki mást érdekelne, mint engem, ki azt viselem, hurczolom, de mégis papírra vetem élményeim.: a panaszok tán megkönyebbitik lázas érzelmektől eltikkadt lelkemet............ J anuár 26. Sejtém! hogy a jégpályán látni fogom. Nem csalatkoztam. Együtt töltöttük a délutánt, együtt az estét. A szendergő érzések egész sorát kelté életre bennem. Megjegyzései oly szellemesek, viselete oly tapintatos, modora oly megnyerő, oly behízelgő, mind a mellett gyakran kigúnyolva érzem magam általa és ' halálra sebezve önérzetemben s mégis szivem minden szálával fűződik lelkem az övéhez............ J anuár 31. Sors végzése, hogy »a szerelem első boldog per- cze egyszersmind a fájdalom első pillanata is a szívben» — való igaz! Szerelméért lelkem egész hevével törekedtem, de a végzet irgalom nélkül, könyörtelen kézzel porba tiporta óhajaim, vágyaim és reményeimet .... mely gondolat lelkesítsen, mely eszme az, a miért buzdulni tudjak?! Kedélyhangulatom elsiváritva, — szomorúságomnak kiapadhatlan forrás teremtve, — szivem nemes fel- hevülése elfagyasztva és tompa kétségbe sülyedve — ez helyzetem bús képe ............ Ném ulj el keblem szenvedélye, hadd nyerje visz- sza szenvedő lelkem régi nyugalmát. Hiszen »a fa is kétszer virágzik, a virág is újra hajt bimbót» — azért csak szenderüljetek el fájó emlékeim, tán elérkezik a feltámadás órája............ H . ki mindig a kisbirtokosok közül lenne választandó, előre meghatározott díjért nyerhetnének szállást, vagy ha úgy tetszik, az egyesület saját telkén is teleltethetné azokat. Hogyha esetleg téli takarmányukat valamely kisebb gazdánál lelik fel, akkor egy helyesen összeállított takarmányozási táblázatról — mely a teleltetést elvállaló gazdának a takarmányozásnál Útmutatóul szolgálna s melynek pontos és szigorú betartására ö szerződésileg is kötelezendő lenne — az egyesületnek gondoskodni kell, magából értedődik. Az igy keresztülvitt takarmáuyozás által kézzel fogható példát nyújtana az egyesület az okszerű s helyes borjunevelésre, mely az igen fogékony eszü, de a theoriára nem sokat adó népünknél, azt hiszem, maradandóbb benyomást tenne s talán hamarább nyerné meg őket az ügynek, mint a népszerű nyelven kiadandó tenyésztési mű. Orvosolva lennének igy a hiányolt, melyek főleg a borjú fölnevelésének első évében a takarmányozásnál követtetvén el, hátrányos 'befolyásukat annak összes szervezetével éreztetik. A felügyeletet, úgy a nyári, mint a téli tartás felett, az egyesület titkárja gyakorolhatná, kire minden jól szervezett egyesületuek különben is szüksége van. Három tavasz meghozná már az egyesület fára- dalmaiuak első gyümölcsét; az ez idő alatt létesített három évjárat közül a harmadfüvesek, ugyanez év őszéu — szintén vásári alkalomkor — már átadhatók volnának leendő tulajdonosaiknak. Oszszel mint három és fél évesek kerülvén ki, télen beleszokhatnának uj helyzetükbe, bogy igy tavaszszal, elérve használhatóságukat minden tekintetben eleget tehessenek hivatásuknak. Az egyesület pedig —- ha már az első vétel alkalmával el nem kezdte — most vehetné kezébe a vásár rendezés ügyét s a borjuk megvétele s a tenyésztésre alkalmasak kibocsátása alkalmával tartottakat, tenyész- marha-vásárrá alakíthatná által, melynek hiányát a jelenben nagyon is érezzük. A két tenyészvásár közül az őszi kiállítással köthető egybe, hol azután a legjobbnak találtak érdemelt jutalomban részesülnének. Ez utóbbi körülmény emelő hatásának bebizonyítására csak a lótenyésztés múltjából kell egy példával élnem: hol ugyanis 1860-tól 67-ig, tehát azon időszakban, midőn úgy a dijak száma, mint azok magassága szerfelett csekély volt, csak 325 ló pályázott s a kitüntettek száma mindössze 118-at tett; később azonban a dijak száma és magassága emeltetvén, az ez által elért eredmény már 1871-ben 1866 darab ló megjelenése által nyilvánult, melyből 391 találtatott kitűnő minőségűnek; 1876- bau pedig 2742 ló és csikó állítása mellett 684 nyert különböző jutalmat De nemcsak direkt, hanem a forgalom élénkítése, a kereskedés szabályozása, s a meghatározott czél folytán, minek következtében úgy a vevő, mint az eladó biztosítva van, hogy az egyik megleli ott azt, mit keres; mig a másik vevőt kap arraj amit hoz, — indirekt is gyakorolja jótékony befolyását a a tenyésztésre. Végül, mint mindennél, úgy ennek kivitelénél is fő a pénz, melyet azonban egyesületeink — mint szervezett testületek — hitel alakjában vajmi könnyen szerezhetnek. A visszafizetés pedig a községek vagy egyesektől bevett vétel, illetve eladási árakból lenne eszközölhető. A fölnevelés költségei által netalán okozott de- ficzit pedig, a földmivelési minisztérium utján — a szarvasmarhatenyésztés emelésére megszavazott alapból — e czélra adandó összegben nyer fedezetet. Egy kis ál- dozatkésszég és lelkiismeretesség hivatásuk betöltésénél — gazd. egyleteink részéröl és gulyabeli marhánk tenyésztésének jövője tényre derül. Kralovánszky Kálmán. HELYI és VEGYES HÍREK. * Vidliczkay József Nyíregyháza város orsz. képviselője az elmúlt vasárnapon tartá beszámoló beszédjét választói előtt, s öt negyedórán át a halgató közönség éber figyelme mellett fejtegeté küldetésének czélját, s azon feladatot, melynek híven megfelelni óhajtott és meg is felelt. Beszámolt az elmúlt évi országgyűlés lefolyása alatt történtekről, s fejtegeté Magyarország nemzetgazdasági s pénzügyi hiányait, egyúttal élesen bírálva az 1867-ki kiegyezést s a jelenlegi kormány működését, említést tőn a magy. ezukoradó nemzetgazdasági hátrányairól, viszonyítva az ausztriai ezukor-iparhoz; felemlítő, hogy mig a lótenyésztésre, mert a ló háborúra kell, megszavaznak több mint 2 milliót, addig a nép- nevelésre csak 800,000-et s az újabban kért 60,000 irtot a népnevelésre megtagadták; fejtegeté a hazai ipar tengődését és a defiiezitet. — A szónok nagy lelkes éljenzés mellett végezte be beszédjét. Utánna Lukács Ödön helybeli ref. esperes a választó polgárság nevében köszönetét mond Yidliczkaynak állhatatos működéséről és törekvéséről, mely által küldetésének híven megszokott felelni, s óhajtja, hogy Nyíregyháza városa mindig ilyen képviselőt küldhessen fel, mint Vidliczkai József. A szónoklatok előtt, közben és végével a helybeli két dalárda felváltva dicséretesen működött. Este díszvacsora tartatott Kossuth Lajos névünnepélyének emlékére. * Nyári mulatság. A nyirviz-szabályzó — s a felBŐ-szabolcsi tiszai társulatok mérnöki kara által a sóstón rendezett zártkörű tánczmulatság igen jól
