Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-07-01 / 14. szám

I. évfolyam. Nyíregyháza. 14. szám.

____________________Csütörtök, 1880. julius 1.

J

wR VIDÉK.

r TÁRSADALMI HETI LAP.

1 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felelős szerkesztős ÁBRÁNYI LAJOS.

Előfizetési árak:

postán vagy helyben házhoz hordva:

Egész évre........................ 4 frt.

F

élévre.................................. 2 „

N

egyedévre.................................................1 >•

E

gy szám 10 kr.

Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő fbl- szólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK

kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendők.

A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czime alatt (szarvas-utcza 102. szám, Ulmer ház) küldendők.

Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek.

Hirdetési dijak:

Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik.

Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő.

A nyílttéri közlemények dija soronkintln kr.

A kishirdető rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik.

Előfizetési felhívás!

Mai számunkkal lapunk második évnegyede kezdődik. Kérjük az olvasó közönség további bizalmát és pártolását, s egyúttal kérjük évnegyedes előfizetőinket az új előfizetési pénzek pontos és mielőbbi beküldésére, nehogy lapunk szétküldésében fennakadás történjék, mert igen kevés számú felesleges példányokat nyomatunk.

Előfizetési árak:

postán, vagy helyben házhoz hordva: Háromnegyed évre.............................3 frt.

F

élévre.....................................................2 frt.

Negyedévre...............................................1 frt.

Külföldre minden negyedévi díjban 50 kr. pótlandó.

A „NYÍRVIDÉK“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Az uj negyedév kezdetén.

Felhasználjuk az alkalmat, midőn lapunk második negyedéve kezdődik, nehány szóval megemlékezni a hírlapirodalom működéséről, — mert úgy ismerjük már városunk és megyénk közönségének egy osztályát, s annak egyes képviselőit, akik mintegy kitűzött czél felé, iparkodnak minden tekintetben közreműködni, hogy vidékünkön a hir- lapolvasás minél nagyobb körben megszokottá lehessen, és a sajtónak czélszerű befolyása a közügyek érdekében annál nagyobb erővel érvényesülhessen. — E tekintetben nem találjuk feleslegesnek, ha ez alkalommal az Amerikában megjelenő „New-York

Herald“ legutóbb érkezett számából kivo- natilag megemlékezünk nehány adatról a hírlapírói működésre vonatkozólag, melyek olvasóinknak röviden, de kellő tájékozásul szolgálhatnak a múlt és jelen hírlapok feladatáról.

Az amerikai egyesült államok sajtó gyülekezete Texasban, máj. 19-én szervezkedett, melyen minden államok sajtóképviselői jelen voltak. Több rendbeli lényeges ügyek letárgyalása után John F. Elliott ezredes, a Dallas Herald szerkesztője hatásos beszédet tartott a „független hirlapirásról“. Elő- adá a hírlapok történelmét a legrégibb idők jegyzeteiből kiböngószve; a hirlapszedés több- rendbeli módozatait és haladását; a hírlapírói hivatás morális befolyását; a jövendőbeli mechanieai lehetőségeket a jövő hírlapjaira nézve; a legelsőben kis formában megjelent helyi iveket, mely időkben a szerkesztő, reporter, nyomdász és minden ördög egy személyben volt; öszszehasonlitja a mostani pompás stereotyp kiadványokat, melyek élénkbe tárják — a tökéletesített gépezet hatalmas működésével — a világ minden részében előforduló események foglalatját. Felemlité, hogy Londonban a „Daily courant“ czim alatt a 18-ik század elején jelent meg a legelső napilap, két oldalon, egy-egy hasábos ivén; mily különbség a jelenlegi hatszoros nagyságú, 24 oldalos és 144 hasábos „New-York Herald“; — mult század közepén pedig már a hírlapok számai évenként 7 millió 500000 példányban adattak el, — jelenleg pedig csak a „New-York Herald“ több mint 100000 példányban adatik el naponkint. Fejtegeti a sajtó hatalmát, midőn a valódi hirlapiró — nézeteiben bátran és őszintén vezeti közönségének óhajait; nyíltan védi a sajtó feladatát és az ellen nyilvánult minden támadásokat és ferdebirálatokat; beszél a jelenlegi sajtó függetlenségéről, mi által hatalmát érvényesíti, mig a régmúlt időkben a hírlapok csakis rabszolgái voltak a politikai-, egyházi pártoknak, avagy saját fentartásuk miatt féltékenykedtek egymásra .... „Fel kell magasztalnunk ezen hivatást, — folytatja a szónok, — becsültté és tiszteltté tenni; bátran mondhatjuk, hogy egy hírlap a jelenlegi- és jövő nemzedéknek mindig legnagyobb mestere és népszerű tanítója, — valamint a civilizatió és a történeti igazság megkívánja, hogy részrehajlatlanul cselekedjünk. Ezt pedig, a szó valódi értelmében, kellően — csak a sajtó teljes függetlenitésé- vel foganatosíthatjuk! állandó összetartás és csak a jogszerűt, igazságost, őszinteséget és méltányosságot feltétlenül szolgálni és védeni. A hírlapírónak — minden tekintetben — meggyőződéssel kell birni; nyugodtan és szenvedélyektől menten átnézni, — átolvasni az előtte lévő tárgyat és saját valódisága szerint megbírálni — tekintet nélkül szerzője avagy ellenfelére. Az ilyen hirlapiró a napimunkások leghasznosabbika.“ Valóban, ha végig olvassuk az amerikai lapokat, látva azoknak terjedelmes formáját, bő tartalmát, független magatartását: következtethetjük azon nagy kelendőséget, melynek azok örvendenek. Valódi és hatalmas kinyomata ez egy czivilizált államnak,— hol nemzetek, milliók tömege napiszükségleteik közé számítják a hirlap-olvasást;

A „NYlRVIDEK“ TÁRCZÁJA.

A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben.

(A megyei levéltár eredeti kézirata után.)

Közli: Vjlaky György főlevéltárnok.

(Folytatás.)

Szent Jakab hava 22-én. Az ezt meg előzött éjjen a’ Devecseri Zsidó bóltja feltüretvén, jelentés tétetett Ezredes Kapitány Ő Nságának, ezen okon, a’ mint éjjel, éjfél után 3 órakor lárma fuvatott, nem tudta senki mi baj, azt gondolta mindenki, hogy az ellenség közel van. Pakolt minden ember siettséggel, és már négy órakor az egész osztály, marsra felkészülve, minden szekerekkel kint állott a’ mezőn. Akkor minden a’ ki Tiszt nem volt megvizsgáltatott, le pakolt minden ember, le vetkeztetett egészen, és még a nyereg pokrócza is megnézettetett. Hét óra nem volt még mikor mindennek vége volt, és Devecserbe viszsza ment, semmi sem találtatott senkinél.

A’ sebessen való felkészülés is annak jele, hogy a’ katona jól érti kötelességét, s ez oly megkiván- tató dolog is, hogy a’ mely Ezrednél ez meg nincs, az nem ígérhet magának sok szerencsét.

31-én Nagy József köz Vitéz Tetétleni fi, ispi- tályba ment és ott meg is halt.

Szent Mihály Hava első napjaiban, legfőbb foglalkozása volt az exerczirozás, 8-kán parancsolat érkezett, hogy az Ezred minden szempillantásba, készen tartsa magát a’ Marsra.

Itt nem lehet említeni, hogy az Ezred ezen idő alatt különös jó erkölosel viselte magát, a’ Hadi Ítéletek jegyző könyve mutatja, mely kevés per volt, és azoknak is, mely kevésnek volt nevezetes tárgya ezt a’ nemes születésnek is lehet tulajdonítani, de lelehet egyébnek is nagyon sokat tett erre az, hogy a nép fenyítékre, és muukássákra volt szoktatva a’ dicséret és pirongatás által megtanulta az engedelmességet, a’ visszafeleselgetés egészen megszűnt, és ha Tisztet látott, a’ nép, annak rendi szerént tette a’ maga katonai köszönetét, sokszor raeghivattattak, a’ magok nemes születésekre, a’ T. N. Vármegye jó hi- rére, és becsületére, a’ Király; és az Haza iránt való 8zeretetre, melynek a’ Nemes emberrel vele kell születni, ’s elő adatott neki, hogy a’ magunk becsületére, nemes eredetünk, Királyunk, ’s hazánk iránt tartozó kötelességünk, és az a’ nagy Czél, mely miatt zászlók aláállottunk, kirekesztik a’ rósz erkölcsöt. Megintetett az iránt, hogy felséges Nádor Ispánánunk előtt, a’ ki hozzánk közel van, Ezredünknek nagy becsülete van, és hogy azért is szeret bennünket, mert erkölcsünk ellen is, hozzá semmi panasz nem ment. — De a’ kik csak ugyan, még ezeknek is engedelmeskedui nem akarnak, azokat a Század kormányozok keményen büntessék. — A ő büntetéseik között legnevezetesebbek voltak a setét helyre, éhen, szomjan, pipa nélkül, egy ingben, és lábra valóban rövid vason 24 óráig, ’s tovább is tartott lezárás, — a’ kézre, lábra rövid vasra való le kötöztetés, és a Század eleibe rövid vason öszszekötözve való kivitetés.

így a’ kik rosszak akartak is lenni, kénytelenek voltak javulni, és voltak is olyanok, a’ kik ily büntetések után soha sem adtak többé okot az ellenek való kemény bánásra.

Ugyan ezen az éjszakán parancsolat érkezett, hogy az Ezred reggel Pápa felé útnak induljon, ezen parancsolatba jött meg, hogy a szolgálat,, rendi úgy hozván magával, a’ Generális Báró Vay Ő Nsága Bri- gadája alól a Szathmári Ezred kivétetik, és helyette a’ Szabolcsihoz „a’ Pesti csatoltatik, melynek Generálisa Gosztonyi O Nsága a’ Szathmárihoz által tétetik.

Nagy dicsősségnek tartotta azt az Ezred, é9 a Közvitézség is érzette becsét, hogy 0 Cs. Kir. Pö Herczegsége annyira megkülönbözteti Szabolcsot, hogy a’ Tisza két kerületjebeli Fel költ nemes seregek közül ezt választja ki a’ Pesti ezred mellé, mely már hadi koszorúval is megdicsőitette magát sőt nem Szabolcsot teszi a’ Pesti mellé, hanem a’ Pestit mi mellénk, mint hogy a mi Generálisunk Brigádájába teszi azt, nem pedig minket tesz a’ Gosztonyi Ő Nsga Bri- gádájában. Egyszersmind észre veszszük ebből azt is, hogy a’ mi kedves Generálisunk, mily nagy kedvességben álljon, Ő Fő Herczegsége előtt, é9 hogy a mi irántunk mutatott nagy kegyelme egét is O Fő Herczegségének, nagyobb részint azon buzgó töreke- désnek lehet tulajdonítanunk, melyei Generálisunk O Nsága a’ Szabolcsi Ezredre, ha lehetett volna még a’ csillagokat is rá ragasztani.

9-én Megindult az Ezredes Kapitány, és Fő Hadnagy osztálya külön, külön, és az első Noszlopon az Ezredes Fő Strázsa Mester osztályával egyesülvén, ’s az egész Ezred az útban összeállván a’ maga ut-