Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-06-24 / 13. szám
Csütörtök, 1880. junius 24. I. évfolyam. Nyíregyháza, 13. szám, VIDÉK. TÁRSADALMI HETI LAP. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szel Ítész' . ÁBRÁNYI LAJOS. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Félévre . . . Á ...................................2 „ N egyedévre.............................................1 „ Egy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendők. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő ezime alatt (szarvas-uteza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmeutes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor liasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Előfizetési felhívás! Jövő hó első napján lapunk második évnegyede kezdődik. Kérjük az olvasó közönség további bizalmát és pártolását, s egyúttal kérjük évnegyedes előfizetőinket az új előfizetési pénzek pontos és mielőbbi beküldésére, nehogy lapunk szétküldésében fennakadás történjék, mert igen kevés számú felesleges példányokat nyomatunk. Előfizetési árak: postán, vagy helyben házhoz hordva: Háromnegyed évre .............................3 frt. F élévre........................................... 2 frt. Negyedévre...............................................1 frt. Külföldre minden negyedévi díjban 50 kr. pótlandó. A „NYÍR VIDÉK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Nyíregyháza, junius 23. Nemzeti mivelődósünk fokozatos fejlődése csekély fajunkat az európai nagy nemzetek szellemi színvonalára emeli; mert megtud felelni a jelenkor igényeinek, s küzdve, kitartólag, s a múlt idők elnyomatásai daczára is azon a ponton halad, és versenyez első nemzetek irodalmi és művészi vívmányaival, mely fajunknak legbiztosabb és legmaradandóbb jövőjét állapitandja meg, — s mert ennek egyedüli helyes alapját a népnevelés rendszeres és kiterjedt haladásában találhatjuk fel. Tekintsük az úgynevezett nagy „cultur- államokat,“ s a népiskolai statisztikák ösz- szehasonlitásában könnyen felismerhetjük mindazon hátrányokat, melyekben kis nemzetünk bizonnyára, — ha nem is régen, — de most már nem szenved annyira, mint csak nehány évtized előtt is; népiskolai törvényeink — jelenlegi viszonyainkhoz képest — minden tekintetben megfelelnek az óhajtott igényeknek, s azoknak pontos megtartását el nem mellőzve, a legszegényebb földmivelő osztály igényeihez mért bizonyos fokú ismeretek megszerzése, s ha előzetesen nem egyéb, mint csak az irás-olvasás megtanulása is, mely legtöbbnyire önmagától fejleszti a további tudás-vágy eredményeit, — népünk oly helyes és komoly gondolkozást nyer s ebből kifolyólag remélhető sikeres munkálkodását a jövőre nézve: bátran nyilváníthatjuk, hogy a legnagyobb nemzeteknél, aránylag, nem található fel sehol sem az alsóbb földmivelő osztálynál olyan természetes hajlam és fo kozatos ismeretek szerzése, mint azt nálunk észlelhetjük. — Középtanodai oktatásunk bár inkább hiányos, de annak jelenlegi rendszerét csakis a későbbi idők viszonyai fogják megváltoztatni és kifejleszteni, — azonban annak természetes jó befolyását nem tagadhatjuk el, midőn ifjúságunk haladó törekvéseit látjuk és tapasztaljuk. Magyarországban a vallás mindenben nagy szerepet játszik és hatalmas befolyással bir; úgy az oktatás terén is mint főtényező szerepel. Nem szándékom — ebből folyólag — a felekezeti oktatás mellett egyéni véleményt adni vagy épen annak magán czéljait védeni, de tekintve honunk szétágazó fajait és vallásait, nem is itélhetnők el határozottan annak működését, mert ha osztanunk kellene is mindnyájunknak azon nézetet, hogy csakis minden felekezeti különbség nélkül volna szükséges jó rendszeres iskolákat tartani, — ne feledjük el azonban a jelenlegi kort és a fennálló viszonyok fejlődését sem, melynek uj vívmányai később, s következetesen, — előbb-utóbb úgy is elmaradhatlanok: hogy csakis és minden kétség kívül — közös iskolák lesznek, bár most még elismerhetjük a felekezeti oktatás előnyeit is, és pedig különös tekintettel a népnevelés előmozdítására. A vallások, mint mivelődési tényezők, versenyeznek az oktatás fejlesztésében és épen e miatt nem mondhatjuk, hogy nálunk a felekezeti oktatás hátrányos volna — legalább most még nem. A protestáns hitvallások autonómiájának legfőbb támaszát az oktatás vívmányaiban keresik; az izraelita vallás két pártra szakadva, úgy a neolog, mint az orthodox, vitatja menynyire képes egyik is, másik is teljesíteni a tanügyi kötelmeket; a római katkolikus vallás fővezetői, bár legtöbb híveket számlálnak országunkban, legújabban nem mulasztják el minden befolyásukat felhasználni az oktatás terén, hogy úgy, mint más felekezetek, szintén feltüntethessék a felekezeti oktatás eredményeit. így minden vallásfelekezetek, bár bírjanak önös érdekekkel is, de a valóságban — tettleg — folytonosan erős lüktetői nemzeti mivelődésünk A „NY1RVIDBK“ TÁRCZÁJA, A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: TJjlaley György főlevéltárnok. (Folytatás.) Kisasszonyhava. 9-én Az egész Ezred együtt próbálta legelőször az exerozirozást, jól ment, Generális Ő Nsága, a’ ki maga is osztályonként látta már mint megyen — igen nagyon megelégedett vele. — Ő Cs. Kir. Fő Herczegségétől parancsolat érkezett, hogy a’ Duna melléki Ezredeket, már meg mustrálván, a’ Tisza mellé- kieket akarja mustrálni, és hogy azok között Szabolcsot akarja először 10-én mustrálni. — Ez napon Ő Fő Herczegségének Cselédjei estve Vásárhelyre megérkeztek, de minthogy a’ Stáb Devecserben volt, oda mentek által még azon estve. — Volt szó rólla hogy mivel Vásárhelyre voltak O Herczegségétől parancsolva oda vissza utasittassanak, de Generális Ő Nsága jobbnak látta, hogy maradjanak Devecserbe, és ott maradtak. Ki ment a’ parancsolat, hogy minden Század 10-én reggel 4 órakor a’ devecseri mezőn legyen. 10-én Reggel ötödfél órakor, az egész nemes Ezred kint áUott Devecser alatt, és várta Ő Fő Herczegségét Generális 0 Nsága is kint volt. Öt óra után Vásárhely felől, érkezett Ő Fő Her- czegsége, kisérték, G. Beckersz és Csohány Kapitány Adjutáns Urak. O Fő Herczegsége nehezen vette, hogy parancsolata ellen Cselédjei által jöttek Vásárhelyről Devecserbe, ki sem jött az Ezredhez addig, míg minden Cselédjét vissza nem parancsolta Vásárhelyre. Ő Fő Herczegsége ki jött az Ezredhez. Genrális és Ezredes főhadnagy Ő Nságok eleibe lovagoltak, parancsolta Ő Fő Herczegsége a’ próba tételeket. Gencsy Ezredes Fő Hadnagy Ö Nsága kommandirozott. Sokféle próbák tétettek, és az Ezred semmi hibát nem ejtett. Háromszor ditsérte meg Ő Fő Herczegsége Gencsy Ő Nságát, ’s az, Ezrednek nagy előmenetelén megelégedett, ott mondotta Ő Fő Herr czegsége, hogy még kevés ideje miólta Gencsy Ő Nsága az Ezrednél van, és már nagyon meg tetszik rajta. Az ugyan igaz, hogy Generalis Ő Nsága a’ ki a’ Szabolcsi Ezredért mindent elkövetett leg többet tett arra, hogy Ő Fő Herczegsége különös szemmel nézze. A’ vármegyét is szeme előtt tartotta, mely maga meg erőltetésévei ily szép népet állított ki, — de az is igaz, hogy az volt a’ közönséges vélekedés, hogy oly jól, egy Ezredesem tette meg próbájait mint a’ Szabolcsi. 0 Fő Herczegsége nem is csak szavakkal mutatta ki megelégedését, hanem cselekedettel is tizenegyedfél óra tájban, Vásárhelyre vissza indúlván. — Generális Ő Nsága is elkísérte. Még ebéd előtt tetszett Ő Cs. kir, Fő Herczegségének azon parancsolatot Generális Ő Nságának kiadni, hogy tegyen projectumot, az Ezred Ezredes Tisztjei iránt. A’ projectüm meg lett, és a helyben hagyás is azonnal következett, melyszerint Ezredes Kapitánnyá Ezredes Fő Hadnagy Gencsy Ő Nsága, Ezredes Fő Hadnaggyá, volt Ezredes fő Strázsa mester Kál- lay Leó, és Ezredes Fő Strázsa mesterré Százados Kapitány Winkler tétetett meg az nap. Hogy Molnár Kapitány, második Ezredes Fő Strázsa mesterré nem tétetett, — annak, — amint a’ parancsolatok jegyzőkönyvébe, ’s magában a parancsolatban a’ 6-ik szám alatt látni lehet. 0 Felsége azt az okát adja, hogy három osztály lévén az Ezrednél, két Ezredes Strázsa mesterre szükség nincs, egyszersmind azt mondja, hogy két Ezredes Strázsa mestert, azért engedett a’ Szabolcsi Ezredhez, mivel Kállay Leó ur már akkor a’ T. N. Vármegye által meg volt téve, mikor a’ Tisztek nevei Ő Herczegségéhez fel küldettek, és úgy is a’ Vármegye fizetésére volt megengedve, a’ mely miután magában meg szűnt, nem szükség azt ismét meg újítani. Ezen parancsolat még ezen nap délután négy óra tájban az Ezredhez megérkezett, és közönségessé tétetni meg hagyatott. — Történetből Ezredes kapitány ur elvesztette azt, de egy leányka meg találván, hozzám hozta. Elolvasván e’ következő versekkel küldöttem azt vissza Ő Nságához. Gencsy Ferencz Ő Nagysága Ezredes Kapitánysága. Ma délután jőve meg. De arról szólló Levele Hogy elveszvén nincsen vele, Talán szivébe remeg 1! Uram! Ajtóm előtt ált a’ Leányka, és megtalálta Igazságos kincsedet. Idezárva küldöm tedd el, ’S a’ Te dicső érdemeddel Tisztellek meg Tégedet. Ő Cs: kir. Fő Herczegsége délután Generális Ö Nságával a' Somlyó kies hegyére felment, és a’ környéket onnan megvizsgálta. Ezredünkhöz mutatott kegyel- mességét örökös emlékezetben hagyva nállunk, ’s megtartotta továbbra is Szabolcshoz azon nagy szeretetét, melyet az első Felkölt Szabolcsi sereghez oly különösen méltózta- tott mutatni. 11-én ki hirdettetett az előbbeni napi parancsolat.
