Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-29 / 5. szám
„N Y í R V I D É K.“ mig azon adózók, kiknek földjét nem károsítja a földárja, ezen tehertől egészen mentesek maradnának. Ha ily sérelmes adóztatási rendszerből eredő méltánytalan terheltetésünket minden oldalról igy egyetemlegesen megvilágositjuk: akkor lehetetlennek gondolom, hogy az állam ily egyenetlen ? teherviselést kívánhasson polgáraitól; lehetetlennek tartom, hogyha a a megye ilyetén, — sajnosán igaz okok elsorolása mellet, — az 1876. XV. t. cz.-nek —a Pénzügyminisztérium 1879. decz. 19-én 71008. sz. a. kelt rendeletében kifejezett magyarázata és alkalmazása ellen fellép: ennek meg ne legyen az általunk óhajtott eredménye. Az 1876-ik évi május 20 —21-ki fagykár csak egy évre rontotta meg a megyei földmivelőket. Az akkori pénzügyminiszter ur kielégített bennünket, adó-elengedést megtagadó rendelete folytán azon jó tanácsosai, hogy a homokdombjainkon még júniusban újra veteményezhetünk .... az csak egy év volt, még s meg van máig is a földbirtokosok nagy részénél sajnos utóhatása; de ez a föld árja, mely e században negyedszer jelent meg, nem tudjuk: hány éveken át fog [uralkodni, — az e miatti károsodásunkat — lehetetlen hogy a magas kormányunk azzal terhelje, hogy a víz által mívelhetetlénekké, még pedig előre beláthatatlan évek sorára haszonvehetetlenekké vált földjeinkért az 1876. XV. t. ez. 49. §-ának c) pontjára hivatkozva — azon okon követeljen adófizetést, mert azokon, a mívelés lehetetlensége által, a termény megsemmisülésének lehetősége is ki van zárva. Ezt az eljárást a körülményekről alaposan felvilágosítandó pénzügyminisztériumról feltennem is nehéz, mert ez ellenkeznék azon bizalommal, melylyel mint polgár, a parliamenti kormányzat iránt viseltetem. Ismételve tisztelettel kérem azért a tek. megye közönségét, hogy ezen alázatos előterjesztésemet, akár mint egyéni kérelmemet, — akár mint önálló indítványomat, az állandó választmány előleges tárgyalása után — napi rendre kitűzni, — s ezen, a megye közönségének nagy részét közvetlen érdeklő ügyben, bölcs belátása szerint intézkedni méltóztassék. N.-Kdlló, 1880. aprilhava. (A vasúti előmunkálat. — Felekezeti iskolák és tanitók. — Izraelita iskola megnyitás. — Orthodox rcakezid a modern izraelita iskola ellen.) Ha mostanában a t. szerkesztő úr N.-Kállón megfordulna, itt is, mint Kis-Várdáu okvetlen útépítésről értesülne legelőbb és hallana legtöbbet. A különbség a két város útja között csak az, hogy egyik vas- a másik kő-útat óhajt. Hasonlítanak törekvéseik annyiban, hogy egyik sem egyedül magán — városi, hanem közérdekű dolog létesítésén fáradozik. Kis-Várdára, mint egy igen nagy vidék központjára nézve a kőút igen lényeges, a vidéki lakosság közforgalmát emelő kérdés. A nyiregy- “ háza-bátori vasút, mely vonal mentébe esik N.-Kálló, a megye lakosságának nagy részét, sőt magát a megyét alapjában, létezhetése s további fennálhatásában érintő kérdés. Hasonlítanak még annyiban is, hogy mindkettőnek szüksége van a megye segélyére s mint tudjuk, a közmunka alapból mind a kis-várdai kőut, mind a nyíregyháza-bátori vasút ügyének kiviteléhez az illető érdekeltek segélyt akarnak kérni. Oly sokszor el volt már mondva megyei lapokban, gyűlésekben e két útnak ontossága, annyiszor fe lemlegetve a hozzájok kötött kérdés: a megye létkérdése, miszerint remélni lehet, hogy minden e tárgyat ismerő s gondolkozó bizottmányi tag gédje, a’ ki egy más hasonló lisztávól olvasta a Vitézek neveit. — A sátornak egyébb része tele volt nézőkkel. Legelői ment gyalog a’ Fő Kormány Tisztsége és az ahoz tartozók kik neveknek olvasására, Generális ő Nsága eleibe menni és magokat meghajtván jelenlétöket szóval jelenteni tartoztak. Ezek után mentek lóháton a Századok, az ezredes Kapitány osztályán kezdvén. Minden Századtól elől mentek a Főtisztek kik nevek olvasására, Generális ő nsága előtt ki vont kardal salutiroztak. A Százados Kapitány mustráltatása után, kivont kardal jobb kézre állott, utánna az Alkapitány által ellenbe, bal kézre az első Fő Hadnagy, és első Alhadnagy, a Százados kapitány mellé; a második Fő, és al Hadnagy pedig; mind kivont kardal az Alkapitány mellé, oly móddal állottak, hogy ezen két rend között, egy lovas katona elmehetett. Ezek között a Káplárok, és közvitézek nevek olvasására, egyenként oly módon mentek el, hogy Generális O Nsága. előtt mindenik tartozott magát ezen szókkal jelenteni: itt vagyok. így cselekedvén, karéjba állottak. (Itten következik az egész nemes Ezred mustrakori lisztája, azon megjegyzéssel, ki honnan való, és micsoda vallásu. De térszüke miatt ez alkalommali közlése elmarad,) Vallásukra nézve megemlítendő, Heath, volt. 88. Gcath. 45. Evangelicus 5. Református 999. Az egész Ezred pedig a’ heted fél században tett öszszeséggel 1137. okvetlen megfogja szavazni a kért vagy kérendő segélyt, mind a kő-, — mind a vasútra. Hanem t. szerkesztő úr! e kis elmélkedés csak annyiban tartozik e levél keretébe, a menynyiben az előbbi számban közlött vezérczikk éppen e tárgyak egyikét érinti. Én voltaképpen arról akartam tudósítani, hogy a mi csendes városunkban legnépszerűbb s leggyakrabban emlegetett nevek most Péterfy Zsigmond vasúti vállalkozó — s Zelenka éppen most itt munkálkodó mérnökök nevei. Nevezett szakavatott mérnökök, kik évek óta vasútaknál dolgoznak, Péterfy a kőrősvölgyi, most déési vonalnál, Zelenka a brődi és ébenfurti szárnyvonalaknál, végig nézték a talajt Nyíregyházától Szálkáig s igen alkalmatosnak, kedvezőnek találták és az irányt már meg is állapították annyira, hogy Zelenka úr már a vonal fektetésével foglalkozik s e hó 25—26-odika körül a lejtmérezéssel is viszsza érkezik Szálkáról Nyíregyházára, s aztán következik a szobai munka, a számítás s végül a pénz, és a szárnyvonal kész. Itt nálunk a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott a mérnök úr; mindöszsze is anynyi akadályt talált, hogy nem tudott minden érdekeltnek a pitvarajtajába egy-egy indóházat és egy-egy várótermet megállapítani; mert úgymond olcsó-vonalat tervezni ez van neki útasitásul adva; de mit nyom az ilyes szakértői nyilatkozat az önérdek embere előtt ?! O kész hegyeket gördíteni útjába az ügynek, ha érdekét kielégítve nem látja! De ezen meg ne ütközzék a szerkesztő úr! Ennek a szegény városnak mindig ez volt a baja, nem csak most. Jött volna már erre vasút 20 év előtt is: de az »őrállók« elűzték az apostolait; vagyis miután e város meghaltnak mondatik széltére hoszszára a megyében, megölték saját fiai; megölték csupa hálából hogy őket nagyra nevelte. S ezek közt a szépen felcseperedett fiák közt akadnak most is, kik azt szeretnék, hogy ha már urak lettek, hát a pitvarajtóból léphessenek a váróterembe. — Nem gondolják meg, hogy ebez — sok pénz kell. Különben majd a szakértő mérnökök s a központi albizottság eldöntik a kérdést, hogy melyik hely legalkalmasabb állomás helynek. Addig is jobb, ha másról beszélünk. Ennek a mi városunknak sok házi baja vau. A többek közt az is, hogy iskolaügyét igen nehezen tudja a törvény kívánalmainak megfelelő állapotba helyezni; bár erre főbírája, a képviselőtestület, tanfelügyelő, esperesek, püspök, érsek elég szorgalmasan unszolják az iskolát tartó felekezeteket. Volt ugyan eddig is egy szakértő és lelkes tanítója a ref. hitfelekezetnek Horváth J. úr kit aztán minden gyermekes szüle megnyerni sietett gyermeke mellé; de több se e felkezetnek, se a többinek nem volt egy idő óta e hónap elejéig; sőt az izraelitáknak egyáltalában nem volt semmijén: hanem a hires magyar kuruez fészekben született nehány zsidó zugiskola. Most azonban a sok szép szó, intés, fenyegetésre, mintha csak uj élet támadt volna! A reformátusoknak a kitűnő Horváth úr mellet van egy kisebb fitanitójuk, ki a debreczeni ref., egy leánytanitójuk, ki a máramarosszigeti állami tanitó- képezdében végzett; a róni. cath. okleveles segéd-tanitót hoztak e napokban: a gör. cath. pedig szinte oklevelest választottak, kinek megerősítése a munkácsi püspökségtől van feltételezve, a mi csak napok kérdése. Az izraeliták is okleveles tanítókat választottak s évek óta üresen álló díszes iskola épülőtökben az iskolai tanítás ünnepélyesen meg is kezdetett ápril 15-én. Az igazgató-tanitó Schön- brun Zsigmoud a sárospataki igen jó hírű állami tanitókó- pezdében végzett és szerezte oklevelét, s előbb Mádon állami közös iskolában működött. Az izraelita iskola ünnepélyes megnyitása ápril: 15-én d. e. 10 órakor ment végbe számos érdekelt izr. Az Ezredes Fő Hadnagy osztálya Zászlójának kereszt anynya Mtságos Báró Lázár Anna Molnár Györgynő 0 Nsága által meg ajáudékoztatván, zengett az Ő Nsága Éljen kiáltásával a’ Vidék. Ugyan azt cselekedte Mtgs Brig. Generálisnő ő Nsga is úgy Mtságos Kállay Sáudornő O Nsága is, azon Zászlók osztályaikkal, melyeknek Keresztanynyok [voltak. A’ mustra végbe menvén, az egész nemes Ezred ismét négyszegű karélyba állott. Komandérozta Czóbel Ezredes Fő Hadnagy ö Nsága. Méltóságos Brigadéros Generalis végig nézte köröskörül. A kormány hozzá együtt tartozóival középen állott a’ karélyba. Begyült oda a jelen levő számtalan nép is. Akkor koman- déroztatott az esküvésre való csákó levétel. Mely rendesen megesvén, Tek: Déssy György Fő Nótárius Ur a hitformáját felolvasta és e szerént az egész Nemes Sereg felesküdt. A’ hiteltételt megelőzte Tiszt. Terhes Sámuel Református Papnak, ki a’ Pataki Oskolából előkelő személy volt hozatott ki, igen szép beszéde. Ebben a’ Haza szeretetét, és az a’ mellete felkelő nemes vitézek tulajdonságait festette le. Követte azt. Tekint. Második Alispán Osváth Lajos urnák szokott szépségű beszéde. Melyben a nemes Ezredet, a’ Vármegye nevében útnak bocsátja. A gyönyörű képzeletek, hasonlítások, s a’ benne levő kedves rövidség elárulja, hogy az Osváth pennájából folyt. Hasonló gyönyörű beszédet mondott! Tekint. Déssy György Fő nószüle s tanügybarát jelenlétében. Ott láttuk Benedikt rabbi, Schurina István kir. főreáltanodai igazgató, Pet- rovics róm. cath. Görömbei ref. lelkészeket; Dudinszki Emil reáltan. tanárt s a ref. tanítókat. Az ünnepélyt 64 beiratkozott tanoncz jelenlétében Dr. Grün Zsigmond izr. iskolaszéki elnök nyitotta meg egy korszerű s az ünnepély komoly és fontos voltához illő beszéddel. Aztán Schőnbrun, az . igazgató-tanitó szólt szakértelemmel; mindkettő az elöljárók, érdekeltek és szülékhez; végül Fried a gyermekekhez. — Mindenek igen szépen és ékesen történtek. A kellemes benyomást csak az iskolaszéki elnök — Dr. Grün és az igazgató-tanitó beszédéből kiki emelkedő keserűség, elkeserités, ellenségeskedésekre való utalás és hivatkozás zavarta meg. Grün nyilvánosan panaszolta beszédében, hogy őt ez iskola felállítása körüli buzgólkodásáért hitsorsosai közül többen üldözik, személyét sértegetik s az iskolaügy felvirágozhatását az által akarják megakadályozni, hogy az ügyet csirájában megöljék. — Az igazgató-tanitó, buzdítás helyett kedvetle- nités, kicsinyítéssel, sat. találkozik. Hát való volna ez ?! . . . Hiszen csak nem mondanák nyilvánosan ?! Hát akkor az a tanfelügyelői intézmény és a városi főbíró törvényszabta jog és kötelesség mire való, ha még az ily szent ügy elleni lázitókat sem tudják kérdőre vonni ?. Hisz ez nagyobb bűn, mintha a rongyos és éhes szüle nem küldi mezítelen gyermekét kenyér nélkül az iskolába ?! Meg látjuk s elvárjuk: mit fog tenni a tanfelügyelő s városi főbíró az ily lázitók és konkolybintők elleni. . . . íme igy megy sok dolog füstbe a világon. így lohad le a nemes lelkesedés, hogy kövekkel dobálják az apostolt támogatás s elismerés helyett. Reméljük, hogy a tan- felügyelő ur kérdőre veszi az akadályok iránt Grün urat s a konkolyt ki tépi mielőtt virágzásra jutna.. Vederemo __ M áskor másról, egyebekről többet, ha befogadand nem a munkatársak: de csak a szerény vidéki levelezők díszes tagjai közé. Addig isten velünk! r. I. Szab olcsmegye inségügyi bizottsága részéről 1880. áprilhó 26-án Nyíregyházán Bonis Barnabás főispán Öméltósága elnöklete alatt tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. Miklós László aljegyző előadja, hogy a legközelebbi inségügyi bizottságban egyes községek részére 58540 írt 92 krajezár vetőmag kölcsön szavaztatott meg; jelenti továbbá, hogy Túra község egyes túrái lakosok részére 502 frt inségi vetőmag kölcsönért vállalt szavatosságot s jegyzőkönyvét a kötelezvénynyel beküldvén, a jelzett öszszeg, — az előrehaladott idő figyelembe vételével — részükre alispáni utón kiadatni rendeltetett és igy az állam által rendelkezésre bocsátott 70000 írtból kiutaltatván már eddig 59042 forint 92 kr, most még 10957 frt 8 krajezár áll rendelkezésre. Határozat : Az előadott intézkedések tudomásul vétetvén, tárgyalás alá vétettek az időközben vetőmag kölcsönért beterjesztett kérvények. Berencs községnek 750 frt, Ajaknak 938 frt, Pátro- hának 652 frt, Thassnak 2000 frt Sényőnek 80 frt, Szabolcsnak 2364 frt, Karász községének 2375 frt vetőmag- kölcsön szavaztatott meg. Miről az illető községek oly felhivással értesittetuek, hogy Berencs, Pátroha, Thass és Sényő inségügyi bizottságai meghatalmazottjaikat szabályszerű meghatalmazásFolytatás a mellékleten. tárius ur. Melyben elő adta, hogy, a’ Magyar Alkotmánynak egyedül a’ Nemesség volt eleitől fogva feltartója. A’ mustra után, Mtságos Ezredes Kapitány 0 Mtsága egy rövid ékes beszéddel el fogadta a’ T. N. Vármegye beszédet, magát kötelezte hogy a’ T. N. Vármegye, és az nemes Ezred kívánságának s bizodalmának meg felelni igyekszik. Utoljára pedig a’ nemes Ezred otthon maradt kedveseit, és vagyonát a’ T. N. Vármegye gondosságába hathatósan ajánlotta. Akkor Mtságos Bri- - gadéros Generális 0 Nsága is igy rövid szép beszéddel elfogadta keze alá a’ nemes Ezredet. Iránta való szor- galmatosságát Ígérte, melyet minden esetben lelkén is visel, és a’ T. N Vármegye Atyai gondosságát az egész nemes Ezredre ki kérte. Vége lévén ekképpen a’ mustrának, szállására takarodott az ezred. Ezen három egymást követett napon, úgymint 8. 9. és 10-én az Ezr. Kapitány szállásán, a’ T. N. Vármegye adott ebédet az egész Tiszti karnak. A’ Gazdaszszonyságot Mtságos Reviczky Juliánná Kállay Sándornő 6 Nsága különös dicsérettel viselte, ugyan ezen alkalmatossággal a’ T. N. Vármegye a’ nemes Közvitézeknek is öt. öt. frtot Ígért; de még ki nem fizettetett. Tekint. Déssy Mihály ur is, a’ ki ezen alkalmatossággal, egész Uriházával Nyíregyházán mulatott minden nap vendégelte az egész Tisztikart. (Folyt, következik.)
