Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-04-22 / 4. szám

,N Y í R V I D É 1C.“ gazdászati viszonyainak megfelelő cercáliák s takar- mánynemek különféle mivelési módja s eredménye fe­letti próbatétel, jobb fajú miveletek s magvak meg­honosítása s elterjesztése tekintetéből. Ezen őzéi lehető munkálása és megközelítő elé­rése által az egyesület legáldásosabban teljesítené nagy jelentőségű hivatását, mert a jó példa s tényleg ki­tüntetendő jó eredmény hatása alatt vidékünk külö­nösen kisebb gazdái okulnának, a mezei gazdálkodás lassan felvirulhatna, mi pedig alapja s egyik legfőbb feltétele nemzeti megmaradásunknak! Tenyész-marhák nagybani előállítása telkorcso- sult marhafajunk megjavítását czéljából, a rendelke­zésünkre álló terület eltűnő csekély kiterjedése miatt, physikai lehetetlenség. Tenyész-marhák megszerzésére, a közczélra egyletünk azonban mindig közvetitőleg ha tott, s hat is folytonosan. Mint egyleti tagok, az évi 5 frtnyi tagdijat né tekintsük egy oly befektetésnek, melyet egy lucrativ üzletbe helyeztünk azon őzéiből, hogy utána a legfőbb uzsorakamatot nyerhessük! Tekintsük azon csekélysé­get egy közhasznú jótékony czélra tett adakozásnak, melyből a tanulás és tanítás erkölcsi haszna szár­mazik ! Az egylet jövedelmét saját működésének lehetővé tételére és felvirágzására kell hogy fordítsa, s ez ál­tal mindeuik tag úgy, mint az érdékelt közönség él- vezendi s hasznára fordíthatja az egyleti működés el - ért czéljait. Hogy a megelőzőkben kifejtett egyleti működési eredmény eddig csak hiányosan éretett el, annak oka kizárólag a tagok erkölcsi s anyagi részvétlensége. Hiányzott a minden ép életmüködési folyamatot félté-* telező élénk érdeklődés, kimaradtunk az ülésekből és elfeledtük a tagsági dijjakat is befizetni, és igy meg­felelőig elmaradt az eddigi czéltalan ügyviteli beren­dezésnek áttekintése, és pénzhiány miatt egy alkal­masabb s czélhoz vezetőbb rendszerreli felcserélése. Miután, mint a fentebbiekből láthatod, felfogá­sunk az egylet czéljaira nézve eltérő, természetes, hogy törekvéseink az egylet fejlesztésére nézve is ellentéte­sek. sToborzunk az egyletnek mentöl több tagokat,« osztom e nézetedet én is, — de nem olyanokat, kik öt forintért egy bikát akarnak venni! — »Terjesz- szűk az eszmét,» de nem azon az alapon hogy »pén­zünkért annak hasznúit is lássuk, mert ez nem lutri, hol parányi betét mellett nagy nyereményekre lehet szert tenni. S ne haragudjunk érte, ha a közvagyon egyedül — igazságos értékesítésének módjánál, az ár­verésnél, nállunknál gazdagabb emberek, —- legyenek azok bár a királytelki Qorófok, — veszik meg az egy­let eladó jószágát. Sőt ellenkezőleg, ha a vásárlás indoka nem üzleti szempont, de az egylet pénzügyi zavarainak kisegítése, köszönjük meg az ostentátió nél­kül nyújtott segélyt! Ezeket akartam veled közölni az egylet, a köz­ügy érdekében, de semmi esetre sem polémiát kez­deni, melyre sem időm, sem kedvem. Hanem, ha a fentebbiek meg nem győztek volna, két év óta nélkü­lözött megjelenésedet az egyleti gyűlésben elvárva, ta­lálkozunk — Filippinél. Kelt Nyíregyházán, 1880. ápril 18. Tisztelő barátod Fráter Sándor. Szabolcsmegye alispánjától. Tek. Krasznay Gábor polgármester úrnak. Panasz tétetvén hivatalomhoz arra nézve, miszerint Nyíregyháza városa hatósága által f. évi közmunkaváltság- dij szegényebb sorsú lakosokon is egész szigorral bekaj- tatik, felhívom t. polgármester urat, miszerint tekintve a jelen mostoha viszonyokat, a közmunka-váltságdíj végrehajtás utján való behajtását, a szegényebb sorsú mester-emberekre és földmívelőkre nézve, a f. évi csép- lé8 megtörténtéig szüntesse be, — se tekintetben szi­gort jelenleg csupán a vagyonos és fizetésképes lako­sok ellen alkalmazzon. Nyíregyháza, 1880. april 7. Zoltán János, alispán. Fölhívás*) Nem ismerek szebb föladatot mintha egy nő saját női és anyai kötelességein kiviil kiterjeszti hatáskörét az emberiség azon osztályaira is, kiktől a sors mindent megtagadva a legszánandóbb teremtményeivé alkotott. — Ezeknek menhelyet adni, gyámolitani, táplálni, és előkészíteni őket egy oly életsorsra, mely képesíti saját lételök föutartására: — ezt oly nemes föladatnak tar­tom, a mely betölti a női hivatás minden hézagát is, s mind vallási mind morális tekintetben a legboldogitóbb érzéseket ébreszt. #) A nóegylet nemes czéljiínuk előmozdítása érdekében mindenesetre csakis ajánlhatjuk a kozlött sorokat s felhívjuk a miveit közönség figyelmét az egylet támogatására. Szerk. Ily érzések által vezérelve fogadtam én el a hely­beli nőegylet vezetését azou reményben, miszerint a tisztelt közönség pártolásával és támogatásával képesítve leendek kiterjeszteni jótékonyságunkat szélesebb hatás­körben is. Ha eredményét tekintjük áldozatkészségünknek, lehetetlen elfogulatlannak maradni azon gondolatnál, miszerint árváink irányában a gondviselés szerepét tölt­jük be: —» mert mi nemcsak a jelenben óvjuk őket az Ínség és nyomortól, de igyekezünk egyszersmind a társadalom hasznos tagjaivá is képesíteni. Ily nemes ezéluak előmozdítására vagyok bátor a nagyon tisztelt közönséget fölkérni. Szabolcsmegye, valamint városunk t. hatóságai és nagy érdemű közönsége tudtommal mindig készséggel pártolt minden irányú köz- és jótékony-czélokat hazánk­ban, — nem várva és alig találva viszonzást saját hely­beli czéljaink előmozditásábau. Ha tellát ily nemes nagy lelkűséggel karolt föl határainkon kívül eső jótékony és köz-czélokat, bizton merem reményleni, miszerint saját benszülötteink, és saját árváink gyámolitása kérdésében hasonló nagy lelkü- séggel találkozom a tisztelt közönség részéről. Tisztelettel fölkérem tehát a nagy érdemű közön­séget sorakozzanak az újonnan alakult nyíregyházai nő­egylet tagjai körében, és támogassák annak czéljait úgy társadalmi mozzanataiban, mint egyleti működéseiben, mert egyletünk csekély anyagi ereje mellett, csakis a nagy érdemű közönség leghathatósabh pártolása által képes fönnállaui; — mindaddig pedig, mig a megye sem árva, sem szegények házával nem bir, a nőegylet érzi magát hivatva e téren csekély erejéhez képest annál nagyobb lelkesedéssel működni, — s mentői több szeren­csétleneket részesíthet jótéteményeiben, annál boldogitóbb érzéssel van áthatva. Azon édes reményben, miszerint fölhívásom nem hangzik el mint a pusztában kiáltozónak szava, hanem méltó viszhangra találand minden emelkedett keblekben; tisztelettel maradtam, Nyíregyháza, ápril 12-én Bodnár Istvánná nőegyleti elnöknő. 315. 8Z. Szabolcsmegye kir. tanfelügyelőjétől. Az iskolaszékek elnökeihez! A népnevelésre rendelt iskoláknak és azokat ve­zérlő és irányzó testületeknek, elöljáróknak és tanítóknak a nép értelmi s erkölcsi fejlesztése mellett kizárólag oda is kell törekedni, hogy a tanítás által nyújtott ismeretek az életszükségletei beszerzésére és a munka értékének fokozására is alkalmaztassanak, és ez intézetekben a megél­hetés módja gyakorlatilag is taníttassák. E czélhoz juthatást abban tűzte ki az 1868-évi 37. t. ez. midőn az 55. 64. 74. és 88. §-ában a természet­rajz és természettan tanítását úgy rendeli el, hogy az ezekben szerzett ismeretek, gyakorlati útmutatásokra is alkalmaztassanak a mezei-gazdaság, kertészet és ipar körében. A mi feladatunk a jólét megszerzésére szolgáló eszközöket feltalálni, sokasitaui s azok által a népet a megélhetésre és jólét megszerzésére tauitani. Ezen esz­közük egyik nevezetesebb ágának lehet tekiuteni a házi­ipar oktatása után, a selyem-termelést is, mely hazánk némely vidékén egy század óta virágzik, mely a haza minden oly vidékére kiterjeszthető, a hol az eperfa megél és tenyészik. Ezeknél fogva felhívom a t. iskolaszékeket, népis­kolai elöljáróságokat s tanítókat: hogy a gondozásuk alatt álló tauintézet kerthelyiségében, faiskoláiban s egyéb reudelkezésök alatt levő oly területeken, mely más czélra nem alkalmaztatik s huszuáltatik fel, — évről-évre minél nagyobb menynyiségü eperfa ültetést, az azzal való bánást, és a selyem-tenyésztés rendszeres gyakorlá­sát az iskolás gyermekek között megkezdeni s mielőbb meghonosítani, valamint a házi-ipar oktatást (gyékény, szalma s veszszőfonást:) a gondozások alatt álló taninté­zetekben okvetlenül behozni, és az ekként előállott czik- keket az iskola javára értékesíteni igyekezzenek; — utasítván egyszersmind az iskolaszékeket, népiskolai elöljáróságokat, hogy a fentebbiek értelmében teendő intézkedéseikről és azok eredményéről, valamint a czélba vett törekvés mikénti létesítéséről engemet már legközelebb s azontúl időről-időre értesíteni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1880-évi ápril hó 8-án. Velkey Pál Szabolcs megyei kir. tanfelügyelő. HELYI és VEGYES HÍREK. * Bónis Barnabás főispán elnöklete alatt Szabolcs­megye inségíigyi bizottsága ülést tartott, melyben érte- sittetett a megye közönsége, hogy a belügyminiszter 70,000 írt vetőmag-kölcsön íolyóvá tételére intézkedett. Tárgyalás alá vétetett annak megállapítása, hogy a fel­vett ö-szegböl egyes folyamodó községek részére mennyi vetnmag-kölcsön állapitassék meg s a szabályszerűen felszerelt községek kérvényeinek megadatott az Ínséges kölcsöu. Nehány községnek beterjesztett kérvénye a szavatosságot magában foglaló képviselő-testületi jegy­zőkönyvvel nem lévén felszerelve, az illető szolgabirák utasítva lettek, hogy ezen kérvényeket szabályszerűen felszerelve a /. hó üó'-án tartandó inségügyi bizottsági ülés elé tárgyalás végett beterjeszszék, s egyúttal értesí­tettek a szolgabirák alkalmazkodás végett, hogy a í megerősítendő kötvényeket saját kezűleg Írják alá és az aláirást ne a segédszolgabirákra bízzák. * Zoltán János alispán f. hó 19. órtesité az inség­ügyi bizottságot, hogy a belügyminisztertől nyert távirat szerint a vetőmagkölctön 23590 sz. alatt a nyíregyházai kir. adóhivatalnál folyóvá tétetett, s egyúttal felhívta az ins. bizottságot, hogy a kiutalt öszegnek megfelelő s szabályszerűen kiállított kötvényeket mielőbb beküldje. — A törvénykezési állapotainkról múlt számunkban foglalt közlemény miutegy kiegészítéséül, nem látszik érdektelennek a nyíregyházai kir. ügyészségnek — »a nyíregyházai kir. törvényszéknél 1879 évben bűntett miatt elítéltekről tekintettel személyi viszonyaikra^ szerkesztett kimutatásából egy némely adatot közölni. Bűntett miatt a kir. törvényszék által elítéltetett 1879-ben: 570 egyén, ezek között volt 529 férfi, 41 nő, — a mely arány mindenesetre a női gyöngédség és szelidebb erkölcs mellett szól — fiatalkori bűntettes (20 éven alóli) találkozik a férfi bűnösök között: 49, — a bűnösnek talált nők között csak: 1. — Aggkori bűntettesek (60 éven felőli) száma 5, kik között 4 férfi, 1 nő. — Aránylag legnagyobb része az elítélteknek a 30—40 életkorban volt. A nőtlen illetve hajadon és özvegy állapotúak nagyobb járulékot szolgáltattak az elitéltek számához, mint a házasságban élők; ellenben a bűntettesek nagyobb felerésze gyermekkel bíró, kisebb része gyermektelen (291 — 279.j Az elitéltek közül ezelőtt még soha büntetve nem volt: 279 férfi, 25 nő. A büntettek egyes nemeinek gyakoriságát tekintve, legnagyobb számmal szerepelnek: a súlyos testi sértések, (210 eset); tolvajsági eset előfordult 156, emberölés 40, nyilvános erőszakoskodás 27, csalás 21, gyújtogatás 7, rablás 3, hamiseskü 2, kettős házasság 2 stb. * Nyíregyháza városa képviselőtestülete f. hó 20. tartott gyűlésén Nyíregyháza városa, mint község 50 részvényt jegyezett (5000 frt.) az uj nyíregyházai-Bátor­mátészalkai vasútra. Ezen tárgyra vonatkozólag jövő számunkban bővebben fogunk szóllani, de most tér szű­ke miatt nem tehetjük. * A második figyelemre méltó határozat a deb­receni utcza közelében lévő rókazugbaui és rózsautezai posványok levezetésére nézve keletkezett akként, hogy ez egészség veszélyeztető poshadt vizek még ez év folyamán lecsapoltassannk s költségük a folyó évi költség elő­irányzatba már felvétessék. — Mindinkább közeledünk azon időponthoz, melyben városunk az alföld legegészsé­gesebb városai között fog helyet foglalni, s jól esik lát­nunk, hogy a képviselet a egészségügyi intézkedésekkel szemben oly kiváló érzéket s egyértelmű felfogást tanúsít, mi valóban dicséretére válik. * A közraktár kérdésében a v. képv. területhez nemcsak fellebezés, hanem a term, csarnok részéről egy memorandum is beadatott, melyek szerint a közraktár mint magánraktár van említve és fejtegetve. * A járási Catasteri biztosok mellé segédeket is fognak alkalmazni, hogy a munka 1881-ben befejeztessék. * Hir szerént a kincstár még az idén két dohány raktárt akar építtetni. * Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter átvette a közlekedési minisztérium vezetését. * Helyreigazítás. Múlt számunkban ca közigazg. bizottságról» közlött czikkünkben tévedésből kimaradt egy közbeszúrás t. i. «a megyei árvaszéki ülnökök újólag — nagyobb szorgalomra figyelmeztetnek» — igy értelme­zendő : «a megyei árvaszéki ülnökök — két előadó kivé­telével — újólag» stb. * Május 4-án rendkívüli bizottsági közgyűlés lesz. * Nemes cselekedet. Epstein Mór leánya lako­dalma alkalmakor a jelen volt vendégkoszorú egy nemes czélra, a helybeli árvaház javára gyűjtést rendezett s az eredmény 10 frt lett. * Ungvár városában felsőbb rendelet folytán a legközelebb megtartandó országos vásár nem május hó 10-én, hanem f. hó 26-án fog megtartatni. ÜZLET. A nyíregyházai terménycsarnoknál bejegy­zett terményárak. (Az árak 100 klgramonként, minőségi súly hektoliterként.) Nyíregyháza, 1880. április 17-én. Piaczi ár Keresk. ár bű •o fl .2 ■ tUD <3J tuo <u ej a o Rozs . . . 0— 71 — 72 10 — 10.25 10.90 a.­Búza . . . • 0 — 75—76 11.­11.75 11.75 12.25 Árpa . . . • 0­59—60 8.­8.50 8.50 8.75 Zab .... • 4—45 8.20 8.60 Tengeri . . 7.25 7.50 7.50 7.75 Köles . . . 7.75 8.— Pasznly . . tiszta fehér 10.— 10.25 Muk • • • Szesz nagyban 36. „ kicsinyb. 37. Szerkesztői üzenet. R. 1. N.-Kálló. Elkésett. ... Jövő számban adjuk. Máskor is, .... a többire nézve : úgy lesz. Igen sok beküldött rósz versről legközelebb nyilatkozunk. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. Kiadótulajdonosok : PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom