Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-22 / 4. szám
I. évfolyam. Nyíregyháza. 4. szám. Csütörtök, 1880. április 22. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ..................................................4 írt F élévre........................................ . 2 „ N egyedévre Egy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő fól- szólamlások PIRINGER JÄN0S és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendök. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czime alatt (szarvas-utcza 119. szám) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, ápril 21. Az elmúlt héten említettük már a kisvárdai hetivásár ügyét. Akkor nem volt elég terünk, hogy a közkívánatnak megfelelőleg hangsúlyozhassuk azon szomorú állapotokat, melyeknek egy, — bár csekély kiterjedésű, de mindenesetre haladó kereskedelmi város — alá van vetve. Visszatérünk — tehát előbbi tárgyunkra, s határozottan rosszaljuk, hogy mindezideig még most is a város kellő közepében — a szűk főut- czán — tartatnak meg a heti vásárok. Méltányosnak is találjuk a kisvárdaiak folytonos panaszait az utak járhatatlansága miatt. Különösen tekintve a város főutczájának feneketlen sarát. — Egyes magánérdekek kivételével, mindenki a külső nagy vásártéren óhajtaná megtartatni a heti vásárokat; mindenesetre nem rongálnák el anynyira a belső utakat, mert annak tarthatatlansága már régideje bebizonyult, s csak is rendes kikövezte- téssel lehetne a bajon segíteni. Azonban, — ha az óhajtott kőét létesülhet, az erős közlekedés fentar- tása tekintetében sem lehetne megtűrni a belső heti vásárokat. — Kisvárdát méltán jó kereskedelmi városnak nevezhetnők természetes helyrajzi fekvésénél fogva; — vasúti állomással bir, — és valóban központja is nemcsak egész felső Szabolcsnak, — de a szomszédos megyéknek is, — és igy valóban nem lehet, — nem szabad pusztán közömbösség miatt, — elzárni a közlekedéstől. A „NYIRVIDBK“ TÁRCZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Ujlaliy György főlevéltárnok. (Folytatás.) Ezen felyebb előadott Lajstrom jegyzéseiben, két vetélkedésről vau emlékezetes. Egyik volt az Ezredes fő Hadnagyság felett, melyre Cs. kir. Kapitány Roffi Borbély Gábor ur, Baloghfalvi Czóbel Imre ur, Fő Szolgabiró Jármy Ábrahám ur neveztetett ki, a’ tekint. Deputatio által. Legnagyobb része a’ Gyűlésnek Borbély Gábor ur mellett állott. Az asztalnál ült Tábla bírák is egyenlően Borbély Gábor urat akarták. Czóbel Imre urra jó számos, de nem nagy kiáltás ment, s látván a többség ozélozását, le mondott ezen hiva- vatalról, és kijelentette, hogy az Ezredes Fő Strázsa mesterséggel megelégszik; mely annakutána teljes kiáltással meg is adatott neki. De a’ Jármy Fő szol- gabiróra ment kiáltás igen nevezetes volt. Úgy hogy több mint egy órai vetélkedés után még azután is, mikor Ezredes Kapitány Kállay Miklós Ő Nsga, azon beszédet tette, hogy a Nemes Ezred sokkal nagyobb része Reformátusokból állván, szükségesképen kell leuui a Fő kormány Tisztjei közt Reformátusnak, ezen vetélkedés csak úgy szűnt meg, hogy Jármy Fő szolgabiró Ur egészen lemondott az Ezredes főhadnagyi hivatalról. A másik vetélkedés volt Alkapitány Kelcz, és Főhadnagy Lővey Ádám miatt. Azt állították Patay KaDe mit ér az igyekezet, ha tengelyen lehetetlenség behatolni a város központjába. És miért? Égy egyszerű hetivásár miatt; a ki pedig merészel a két oldalt felállított szekerek között végig hajtatni négy lóval, — avagy csak két jó fajta vér lóval: az veszélyezteti drága pénzen szerzett becses lovainak életét, mert nem lehet tudni, melyik perczben, puszta véletlenségből nem szűrja-e keresztül 5—600 frtos lovának szügyét vagy oldalát egy nagy szekér-rúd,----avagy egy nyugtala n szarvasmarha!? A jó ruganyos hintónak ruga- nya pedig eltörik a nagy zökkenésben, — a kocsi lámpáját leggyakrabban — persze véletlenségből — leütik, a bennülő uraságot — nem tekintve azt, habár nők legyenek is, — czifra káromkodással illetik, mert egyszerűen keresztül óhajtanának hajtatni a vásár piaczon. Visszafordulni még nehezebb miglen, talán háromnegyed órai küzködés után a kocsi elérkezik az utcza másik végére, — mely utat máskor, vásár nélkül és száraz talajon egy perez alatt meglehet tenni, jó lovakkal! Tekintsük a megrakott szállító szekereket. — Ökrös szekérnek az áthatolás majdnem lehetetlenség. De tegyük fel, hogy egy gyors-szállitmányt ár- és hitel veszteség terhe alatt, kitűzött batáridőre, vasúton továbbítani kell. A fuvaros, vagy szállitmáuyosnak nincs ösmerete a leküzdendő akadályokkal, természetesen a legrövidebb úton, a város főutezáján igyekszik szekerével keresztül hatolni, hogy kellő időben értékét a vonaton elküldhesse. pitány úrral igen sokan, hogy a Kelcz nevét nem hallották, az Alkapitányok közt felolvastatni, 8 nem is kiáltottak rá. Éhez képest Lővey Ádámot alkapitány- nak kívánták, Hiába állíttatott az, hogy már a’ Gyűlés Jegyzőkönyvében be lévén irva a’ Kelcz választatása, azon okon, hogy a’ Vármegye egyszeri végzése szent, nem lehet azt többé megváltoztatni: mert azt felelvén arra az ellenkezők, hogy csak akkor lesz az Végzés, mikor felolvastatván egészen, minden módon helybe hagyatik, addig pedig, mint csak Notariusi jegyzést mindenkor Szabad változtatni. A harmad félórai vetélkedésnek, csak az szakaszthatta végét, hogy Lővey Ádám ur, lemondott az Alkapitányságról, oly feltétel alatt, hogy Első Főhadnagyságából, az Alkapi- tányságra neki legyen legelső jussa. Ezen Gyűlés után a Lovaknak, nyergeknek, fegyvereknek meg szerzések, a’ ruháknak csináltatások volt a’ fő czél. Budán sok ideig haszontalan volt a Commissiónál a' T. N. Vármegye Biztossá, mert semmit sem kaphatott. E miatt a Nemes Ezred felkészülése, és kiállása igen hátráltatott. Mindazáltal O cs. Fő Herczegsége által meg sür- gettetvén a’ kiállás, a’ Tek. állandó Deputatio Szent György hava 26-án a’ Tisztséget, és feljegyzett Nemességet, az alábbirt módon századokra osztotta fel, oly világos végezéssel, hogy mivel ezen felosztásban a’ Járásokra is figyelmezett, az abban tett rendből senki elsőségre következést ne formáljon. — Ezen idő alatt Kapitány Nyiszky László ur hivataláról le mondván, helyette a Tek. Deputatió, Cassiriusnak különben is Százados Kapitányi ranggal és fizetéssel tett Gencsy Sámuel urat, Századhoz rendelte. Azonban a hetivásárosok tömege megakadályozzák a gyors szállítást sa vonatról lekésik. — Gondolom, felesleges a további magyarázat, pedig több példát lehetne felemlítenünk, mennyire káros befolyással van a közlekedés fennakadása, azon általános fogalom tekintetében, mit munkának és tőke forgalmának nevezünk. A heti vásárok alkalmával megfertőztetett levegőről leginkább tanúságot tehetnek mindazon sajnálatra méltó lakosai Kisvárdának, kik épen a fő-utezán építettek maguknak házat, Ott bármely betegség is járványnyá fajul. Ideje volna tehát ezen bajon gyökeressen segíteni, saz illető hatósági közegeknek haladék nélkül betiltani a hetivásárok bentartását. Ott van a külső vá'sártér. Egyes magán érdekeknek nem lehet a nagytömeg érdekeit alávetni. Hisszük, és reméljük is, hogy e tekintetben mielőbb erélyes intézkedések fognak tétetni és egyúttal végrehajtatni. Nem óhajtanánk többé e tárgyra visszatérni, de miután többek által lettünk felszól- litva a kérdéses ügy megpenditésére, kötelességszerűnek látjuk — szükség esetére —•, máskor is, és pedig erélyesebben tiltakozni a netaláni hanyag és elodázó intézkedések ellenében. De mint bálijuk ez újabb felszólításra aligha lesz alkalom! Á. L. A Szabolcsi Tisztségnek, a Tek. Állandó Deputatio által Szt. György hava 26-án Századokra lett felosztatása. L, Kállay Imre Százados Kapitány. Nozdroviczky Pál Alkapitány. Főhadnagyok: Zoltán István, Komjáthy György, Alhadnagyok: Guthy Sándor, Lővey Fe- rencz, a’ Század össze állítva a’ Kis vardai járásból. 11., Gencsy Sámuel, Százados Kapitány. — Alkapitány: Bárczy Ferencz. Főhadnagyok: Korda Lajos Somosy Nenyhért. Alhadnagyok: Tőrös Gergely, Osváth Ferencz, a’ Század össze állitva: a’ Földesi, Szováthi, Sápi, Tetétleni, és P. Ladányi nemességből. 111., Molnár Antal, Százados Kapitány. Alkapi- táoy; Désy Károly, Főhadnagyok: Buday Zsigmond, Vay Ábrahám. Alhadnagyok: Kornis László, Teleky László, — A Század össze állitva: a Nádudvari, Újvárosi, Csegei, Egyeki, Fejértói, Téglási, Bökönyi, Ny. Adonyi, Biri, Polgári, Szent Mihályi, Büdi Nemességből. — IV., Vinkler János Százados Kapitány. Alkapitány : Kelcz Jósef. Főhadnagyok: Yay Adám, Osváth László, Alhadnagyok: Kállay Ferencz, Bessenyey György. A Század összeállítva: Nagy Káliói, Kis Kálló, Geisel, Mihálydi, Balkányi, Geszterédi, és Orosi Nemességből. V-, Patay István Százados kapitány. Alkapitány Yay János, Főhadnagyok: Lővey Adám, Désy Ferencz, Alhadnagyok: Mikecz János, Jármy Lázár. — A Század öszsze volt állitva: Az egész dadai járásbeli Nemességből, négy helységet kivévén. VI., Jármy Béniámiu. Százados Kapitány. Alkapitány Kállay Gergely, Főhadnagyok: Kelemen Jósef
