Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-10-07 / 28. szám

rendszerositette az uj szövetkezet, liogy a betevők, il­letve az idegen tőke tulajdonosok által választott kö­zegek, szintén közreműködjenek a kölcsönök elhelyezésénél és a földbirtok értékének konstatálásánál. A kölcsönök a földbirtoknak csak fele értékéig íolyósittatnak A szövet­kezet oly kép fog szerveztetni, hogy a külföldi tőke pénzesek számára külön igazgatótanács választásának joga tarta. tik fen, amelyuek ugyanazon jogköre leend, mint a hazai igazgatótanácsnak ; ezenfelül a kölcsönök engedélyezésénél vető-joggal birand. Örömmel jegyezzük föl, hogy ezen járadékeszme tisztán hazai produktum; s hogy ezúttal a külföld az, mely eszmét tőlünk exportál, miután az eszme alkotója s az egész tervezet szerzője hazánkfia. Szaboiiisinegye közgyűléséből. Nyíregyháza szept. 22. 23. 1880. (Folytatás.) A megyei árva és egyébb közpénzek elhelyezése tárgyában határoztatott, hogy azok a nyíregyházai és Zabolcsmegyei takarékpénztáraknál helyeztessenek el. A lóavatási bizottság eddigi tagjai, Lipthay Ká­roly kivitelével, aki helyett Szegedi Istváu javasoltatik továbbra is beválasztattak ilyenekül. Olvastatott a nagy-kállói megyeházépület átala­kítása tárgyában kiküldött vegyes — bizottság jelentése; melyből kitünőleg annak katonai laktanyává leendő átalakítása végkép elejtetett. Az állandó választmány küldöttséget javasol a belügyminiszterhez azon utasítással, mikép kérje fel a minisztert a kállai megyeházépület­nek átvételére dolgozó-házul, vagy kir. börtönül való használat végett. E küdöttséget egyúttal azzal is megbízza a köz­gyűlés, hogy a minisztériumot kérje fel a nyiregy- házai-mátészalkai vasút pártolására. Olvastatott a megyei levéltávban levő régi ira­tok kiselejtezése tárgyában leérkezett miniszteri lei­rat ; amelyben felhivatik a megye, a kiselejtezendő iratok kijelölésére. A kiselejtezendő iratok jegyzéke fölterjesztetni határoztatik azzal a kérelemmel, melyszerint a kise­lejtezéshez egy uapdijas felvétele engedélyeztessék 2 frt díjjal, aki a levéltárnok felügyelete és vezetése mellett a kiselejtezést eszközleudi. A Dombrádou felállittatni ezélzott gyógytár, az állandó választmány véleménye alapján, megadatik. Ellenben a kisvárdai második gyógytár felállítá­sa nem engedélyeztetik. Szept. 23. A jegyzői nyugdíj-választmánynak a szabály-ren­delet módosítása iránti javaslata előterjesztetvén, az egész terjedelmében elfogadtatott. Dobos János dadai alsó járás szolgabirájának, a járási csendlegényeknek kettővel leeudő megszapori- tása tárgyában benyújtott jelentése folytán; a közgyűlés, az állandó választmány véleménye alapján a megyei csendlegényeknek 7-el leendő szapo­rítása kimondatik s e tárgyban a miniszterhez felirat intézése határoztatik; azon esetben pedig, ha a mi­niszter a kérelmet megadja, a 7 csendlegénynek be­osztásával kormányzó alispán úr megbizatik. A tokaj-kolozsvári útvonalnak Nagy-Kálló váro­sán keresztül lett építése alkalmával, Beke Sándor házában tett kárpótlásául, az állandó választmány által javaslatba hozott 240 frt 30 kr Barna Mik­lósnak 184 frt 5 kr Lorberer Sándornak 77 frt 37 kr a közmunka-alapból kiutalványoztatik. A kir. építészeti mérnöknek szabályrendeletileg megállapított 300 frt úti átalánya, az állandó vá­lasztmány által felhozott azon indok alapján, mert midőn a 300 frt átalány megállapittatott, fő úti biz­tosa is volt a megyének; ma pedig az egész teher a kir. mérnök vállaira nehezedik, 500 írtra emel­tetik. A nyíregyházai városi képviseletnek az italmé­rési jog bérbeadása tárgyában hozott 9211/880 és 9212/880 számok alatt hozott határozata ellen Benicz- ky Miksa, Belfi András, Kain Bertalan, Maurer Ká­roly beadott föllebbezvéuyéuek, az 1871. XVIII. t. ez. 110 § sa értelmében hely nem adatik. Ajak község volt úrbéres testületének abbeli ké­relme, melyszerint a községi szántó földek és közsé­gi kántor korcsma-jognak örökös haszonélvezete tár­gyában kötött szerződés a köztörvényhatóság által ha­gyatnék helybe, olvastatván: miután a becsatolt iratokból ki nem tűnik az, hogy a haszonbérleti szerződés hány évre szól, folya­modó testület kérelmével elutasittatik. Olvastatott N.-Kálló város képviselő—testületének, a mészárszékeknek a városháza udvarán leendő cso­portosítása iránti kérelme. Az állandó választmány véleményének elfogadása mellett, N.-Kálló város képviseletének f. é. aprilhó 6-án kelt határozata helybeuhagyatik. Olvastatott a belügyminiszternek 39780/880 szá­nni leirata, melyben a Rózsa István veit árvaszéki elnök altul elsikkasztott 1189 írt 53 krnak fedezésé­„N Y í R V I » É K“ re lefoglalt s biróilag eladott ingóságok után befolyt 274 frt 1 kr hovaforditása tekintetéből, intézkedésre hívja fel a megyét. A kérdéses ügy tüzetes tanulmányozása és ve­teményes jelentéstétel végett, kiküldetnek holtán Já­nos alispán elnöklete alatt: Szikszay Pál főügyész, Fintor József árvaszéki elnök, Bégányi Ferencz főjegy­ző, Kausay Károly és Dr. Heumau Ignácz. A tokaj-naményi országúinak Buly-Bogdáuy kö­zötti felépítésére vonatkozó szerződés előterjesztetvén : az egész terjedelmében jóváhagyatik. A Koczog László által elkészített községi köz­munkára vonatkozó szabályrendeleti javaslat előterjesz­tetvén : az állandó választmány véleménye alapján el- fogadtatik s két példányban a ra. kir. közmunka és és köziek, miniszterhez fölterjesztetni határoztatik. A l.-petrii, lövői, kis- és nagy-bákai, acsádi, eszenyi, bogáthi községi pártköltségvetések s a bezdédi tuzséri, nyíregyházai, thasi, b.-ábrányi, t-dadai, kisvár­dai és bökönyi községi költségelőirányzatok (1880-ra) az állandó választmány által is helyesekuek talált szám­vevői észrevételek mellett, jóváhagyatnak. Nyíregyháza város tanácsának azon kérelme, mely szerint a megyének, a kéményseprési ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelete módosíttassák, — amenyiben eme szabályrendelet módosításának s kéményseprési iparos korlátozásának szüksége fenn nem forog, — elutasittatik TANÜGY. Nagy-Kálló, 1880. októberhó 3-án. Felhívás! T. Icartársak! Az ember csak akkor és úgy foglal el hasznos állást a társadalmi életben, ha egész törekvése oda czéloz, mindazt amit jónak, hasznosnak és czélszerü- nek talál és tapasztal, felebarátainak — minden ön­zés nélkül — megismertetni és közölni, és őket ha­sonló cselekvésre buzdítani. Az ember azon egyedüli teremtmény, mely ész­szel és értelemmel bírván, eszméit és véleményeit má­sokkal közölheti. Azon ember, ki magába zárkózik nem törődvén a külvilággal bármily óriási tudománynyal és képzettséggel bírjon is, a társadalomnak semmiféle hasz­not nem nyújthat, ép úgy, mint a föld gyomrában levő drága-kő. Az ember legyen közlékeny, mert csak közlé- kenysége által használhat a társadalomnak. A társadalomnak tán egyik osztálya sem érzi anynyira a közlékenységnek és eszmecserének hiányait, mint mi néptanítók. B. e. b. Eötvös József, midőn a »Néptanítók Lap­ját« életbe léptette, czélja volt a néptanítóknak lehe­tővé tenni, hogy eszméiket, véleményeiket egymással közölhessék. Menynyire felel meg most ez a lap, és általában felel-e meg a b. e. Eötvös törekvéseinek? azt t. kartársaim ítéletére bízom! — Mi tevő legyen tehát a szegény néptanító, hogy mégis tanítva tanul­hasson? Járasson 4—5 paedagógiai folyóiratot ? Hja, ah­hoz több jövedelem kell, mint amenynyi egy szegény néptanítónak van. E tekintetben legjobb például szolgálhat Zemp­lén, Borsód, Abauj, Ung stb. megye. Ott az előso­rolt megyék néptanítói egyesült erővel pártolják, járat­ják a megye székhelyében megjelenő hetilapot és ezen lap az illető tanítók eszméik — és gondolataiknak köz­vetítője, A »Nyirvidék« a mint tapasztalom a tanügy­nek buzgó pártolója, mely figyelemmel kiséri a tan­ügynek minden lehető mozzanatát, de hogy ez még érdekesebbé s kimerítőbbé válljék, felkérem t. kar­társaimat : támogassuk ezen lapot úgy anyagilag, mint szellemileg, hisz az egész csekély áldozatot kíván, és ezen lap legjobb közvetítőnk lesz. A n. t. szerkesztő ur pedig lesz szives a sTanilgy» czimü rovat alatt ne­künk egy kis tért engedni.* * Csak egy kis akarat kell az áldozat nagyon csekély. így van ez már majdnem minden megyében. Maradtam azon reményben, hogy szavaim visz- hangra találnak t. kartársaimnál hazafiui üdvözlettel. Schönbrunn Zúgmond, igazgató-tanitó. HELYI és VEGYES HÍREK. f Tegnap múlt 31-ik év fordulója az aradi vér­napnak. Ne feszegessük fel a régi sebeket. A fájdalmas visszaemlékezés helyett: ejtsünk egy meleg könynyüt az október 6-iki áldozatok emlékére. *** Átalános a panasz, Szabolcsban a gyakori tüzesetek miatt. És ami legleverőbb az, hogy ama tüz­* Legnagyobb örömmel nyitjuk meg e rovatot s üdvözöl­jük t, néptanítóinkat lapunk hasábjain, süt remélve a tömeges pártolást, lapunkat október l-jétől kezdve, úgy a községi jegy­ző-, valamint, a tanító uraknak is fele árért, azaz évenként 2 írtért adjuk. Äzer/c. esetek mind igen gyanúsak; de oly ügyesen inscenniroztat- nak: hogy a tettest lehetetlen kikutatni. A tulajdouké- peni kárt tehát a biztosító-társulatok szenvedik. Nem ártana, ha az elüljáróságok kissé több gondot fordíta­nának, az ily gyanús tűzesetek kiderítésénél. (***) Örömmel adunk tért azon helyre igazításnak, amely Bökönyből küldetett be hozzánk, s amely a »Szab. Hirl«. 44-edik számában közölt azon hirt igazítja helyre, hogy »egy év óta nem volt csendbiztos Bökönyben«. E vád ugyanis nem a jelenlegi igen tisztelt Kürthy Elek csendbiztos urat terheli; amennyiben ő csak harmadfél hónappal ezelőtt neveztetett ki a nkállói csendbiztosi állásra,-+- A termékeny Nyirben a legnagyobb nyomorúság uralkodik. Ugyanis Kisvárdáról Írják, hogy a múlt évi nyomorúság után újabb Ínség következet. Anynyi, gabna nem termett, hogy kivitelre lenne kilátás, sőt határozottan állíthatni, hogy behozatalra lesz szükség. Kitűnik ez legjobban azon körülményből, hogy most az aratás után a rozs ára 1 forinttal drágább Kisvárdáu mint Budapesten. Hogy e drágaság megakadályoztassék, szükséges volna, hogy közlekedési miniszterünk az ínséges vidékekre ez évre is mérsékelné az érvényben levő díj­szabásokat az oda szállítandó gabnáknál, mert pl. Bu­dapesttől Bécsig körülbelül 30 krral olcsóbb a szállítási dij, mint Budapestről—Kisvárdáig és igy Ausztria, Magyarországból olcsóbban szerezheti be az élelmet, mint a magyarországi Ínséges vidék a roppant magas szállítási dijak folytán. A kereskedőit, iparosok tönkre mentek, gazdák elpusztulnak. Oly élénk és nagy forgalmi vidék­kel bíró városban mint Kisvárda, már egy vendéglős sem élhet meg, és kénytelen elköltözni. Ezen nyomorú­ságos viszonyok daczára pénzügyminiszterünk fogdmegjei folytonosan rongálják a népet. Éhező embereket lát az ember aratás után, mi lesz ezekből télen ? (J.) A magyar kormány 1200 frtot szavazott meg az ó-budai régészeti ásatásokra. Az ásással 46 mun­kás foglalkozik. Az eredmény nagyszerű, mert az ó-bu­dai amphitkeatrum falaira bukkantak. Terjedelme és alakja kiméretvén, nagyobbnak találtatott mint a Pompéjii. □ Farkassányi budapesti rendőri hivatalnok a múlt héten városunkban volt harmad-magával ; állítólag egy, a fővárosban elkövetett váltóhamisítás tettesének el- fogatása végett. Mint halljuk, a tettest el is fogta és felszállitotta Budapestre. A tettes egy nyíregyházai fa­kereskedő fia. X A hadmentességi dij befizetésének határidejét a m. kir. pénzügyminiszter, egy közelebb kibocsátott körrendeletben, f. é. októberhó 15-ig meghosszabbította. (J) Tűzvész. Folyó évi októberhó 5-én délután 5 órakor a harangok tüzet jeleztek s az elem áldoza­tává özv. Altman Sámuelné orosz-utezai nádas háza lett. Ott láttuk Kerekréthy Miklós főkapitány, Kovács Ká­roly alkapitány, Juhász Péter és még több általunk névleg nem ismert urakat, kik az oltásban tevékeny részt vettek. (J.) Czukor Márton fiatal fűszerkereskedőnk a napokban váltott jegyett Kaufman Róza kisasszonnyal N.-Károlyban.-+- Petrás Gyula őrnagy, egri honvédparancsnok, Nyíregyháza gyermeke a «Pester Lloyd» ama tendenció­zus. közleményét, mintha ő a zászlósértő közöshadse­regbeli alezredes Seemannal kebelbaráti viszonyban volna, magától el- és viszszautasitván: ezért Máriásy tá­bornok által — az «Egyetértés« szerint — fegyelmi eljárás alá vonatott és megdorgáltatott. Mig az őrnagy ur nyílt és hazafias enunciációja büszkeséggel tölt el minden nyíregyházi szivet; addig nem lehet meg nem ütközni a magyarnak azon, hogy akad a kebléhez forrt honvédségnél oly egyén, aki tiszttársát — mert polgá- rilag érez s mert van erkölcsi bátorsága érzelmeinek kifejezést is adni, — hivatalos dorgatóriumával elked­vetleníteni nem átalja. Ez már még egy Máriásytól is sok — A magyarosodás érdekében azt az indít­ványt olvassuk, hogy törvényhozásilag kell kimondani, miként Magyarországban csak a magyarul vezetett üzleti könyvek bírjanak a törvényszabta erővel. Mi ezt a rendszabályt egyedül nem tartjuk elégségesnek. Törvény­hozásilag ki kell mondani, hogy a magyar biróság előtt csakis a magyar nyelven szerkesztett okirat (legyen az könyvkivonat, váltó, szerződés, vagy akármi más) bir bizonyító erővel. Más nyelvű okirat csak abban az esetben, ha egyszersmind a hiteles fordítás is mellé­kelve vau. És az a kívánság méltányos is; mert a ma­gyar bíró hivatalosan nem köteles, a magyaron kívül, más nyelvet is birni. És az életben igen gyakran for­dulhat elő oly eset, hogy a biró csakugyan tényleg csak a magyar nyelvet érti. Hogyan fog azután az ily biró idegen nyelvű okiratok alapján igazságos Ítéletet hozni ? Ez ügyben különben társadalmilag is sokat lehet tenni. Az esztergomi kereskedők előre mennek a jó példával. Elhatározták ugyanis, hogy újévtől kezdve könyveiket és levelezéseiket csakis magyar nyelven fogják vezetni. □ A pénziigyministeriumban, az 1876. évi XY. tezikk reformján és a pénzügyi bíráskodásról szóló törv. javaslaton kívül, egyéb fontos pénzügyi törvényjavaslatok is készültek. így a többek között elkészült a vadászfegy­ver és a vadászati adóról szóló törvényjavaslat is. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom