Tiszavidék, 1871 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1872-02-25 / 8. szám
VIII. évfolyam 8. szám. Vasárnap, február* .25 1872. Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazii. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 4 hasábos petit sor egyszeri igtatásnái 5,_ töhbszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr. Szerkesztői iroda: Debreczenben , Főtér 7-ik sz- Hová minden a iap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú Nyilttér alatt minden bárom hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr hélyegdij. 3^ 3lagyo!>fi térj ed e Imii , íöB>b izbeei üBegjeleiui íiipdeíések , a legjntányosabbaii esiközölíeíueK. Eloiizetési dljs Postán küldve .... 4.— Félévre..........................2.— Évnegyedre ....................1.— E lőfizethetni i)ebr«CzesiS)Clä ifj Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kígyó utcza G. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján legczélszerübb WF ötkrajczáros utalvány által. CarinusnaM: C z á f o 1 a t H.-Szoboszló történetére Az 1872-ík évi „Tisza vidék“ czimü hetilap 1. 2. 3-ik számai kezemhez jutván, midőn azokból Szoboszló Helynév mag)arázatát átolvastam, nem tartóztathattam magamat, hogy az itt-ott alaptalanság ellen szót nej emeljek. Mielőtt az lenne, előre bocsátom, miszerint helynév magyarázattal sok időt töltvéu, innen vau az, hogy mihez kevesen értenek — én a helyuév magyarázatához hozzá szólam bátorkodom. Carinus után háromféle magyarázat van említve: Mi az 1 —sö magyarázatot illeti, a hajdúk telepítője Bocskay 1606-d k évben halt meg.; uralkodása pedig csak két évig tartott így hát 1604. évnél előbb a hajdúkat nem tele-: pithette; azonban Décsy osinanographiája! 3-dik rész 203-dik §-sa szerint 1551-dikév-j ben már már a hajdúkból 5000 ember Szeged alatt a törökök ellen csatázott; az 1563. évi 23-ik törv. czikk gyalog, az 1596. évi s többi czikkek pedig lovou szolgáló hajdúkat érnie-1 getnek. Sokkal régibb időre vihető tehat a hajdúk települése, mint Bocsay kora, vagy pedig a Bocskay korát megelőző, és fentern- litett években a hajdúk a haza más vidékén j lakhattak. Szoboszló fennállása és elnevezése1 is sokkal régibb lehet, mintsem azt a Bocs-: kay számára nevelt zabos lovakról rna- i pyarázm lehetne. Bocskay meghalása történtj 266 évekkel ezelőtt. Ennyi idő alatt a szájrólj szájra átadás utján is megmaradott volna annak magyarázata, mert az oly néppusztitások, mint a mohácsi vész, és a tatárfutás volt. nem történtek. Carinus többféle magyarázatai is! annak jele hogy Szoboszló oly régi helynév ! melynek magyarázata már feledésbe ment. A 2-ik magyarázatra nézve annyi mon-l datik, hogy hazánk múltjával esmeretlenek azok, kik elég tapasztalatlanul azt állítják,; mintha Árpád seregei Szoboszló vidékén tói í falvakat, és tót lakosokat találtak volna. Ezen1 tót falvak létezésének maga a'i'is/avidék 3-ik száma is ellenkezőjét, bizonyít, midőn Árpád bejövetele előtt fennállott Ebes, Heges, Kőteles, Szigcth, Angyalháza falvakat emleget. Mindezek nem tót, hanem magyar helynevek,: magyar szempontból és szavakból magyaráz ható helynevek nem léteznek, ha csak azon magyarázat el nem fogadtatik, miszerintDeb-i ruczen neve Dobre-sziua (jó széna) Dobra zsem (jó f id) tót szavakból van alkotva ! Minden ily tót szavakból való helynév ma-í gyarázat e vidékre nézve nemcsak el nem fo-j gadha'ó, hanem méltán hibásnak mondható; mert azt, hogy a mai tiszántúli kerületet va iaha tótok tömegesen lakták volna/ sem tör-, ténelemböl, sem más egyébből kimutatni nem lehet. Ellenben Béla király jegyzéke Xl-dik fej zetében nyilván mondja, hogy azon földet, mely Erdély mellett a Tisza, Maros és Szamos | vizek között fekszik a magyar fejű kazárok; lakták; ezekn-.k, és nem a tótoknak volt ma-! rót fejedelmök. Árpád seregei ezektől s nem a tótoktól vették el Bihar várát; ez utóbb mondottakat SzirmaySzathmármegyéröl Írott! könyv első rész 3. és 4 §-ai pedig czáfoliiat- lanokná teszik. A régi világtörténet azt is kimutatja, hogy a szóbau forgó tartomány legrégibb la kői: Dákok, Gothok, Gepidák, Rómaiak és Kazárok is vaiáuak; de hogy e legutóbb említett népfaj talán legrégebben lakhatta itt, nemcsak Jászay 82. 83. lapjain említett körülmények, hanem annak idején lelhozható, kézzelfogható jelek is igazolják. Hátha az is számításba jön, hogy Belső-Szolnokban, Kozár vára, Szathmárbau Kozárdi pu zta és K a zár i (ma császári) Biharban K asm any (Kazar-j máu—) Kazar, Békésben Kozmar (Kozár; Matty a 1), Csanádban Kosza p er (Mazar pér), Temesben : Ksstély (Kazar Tel—), Krassó-j ban: Kosova (Kozár Ovaral) K o s o v i ez aj (Kozár Ovaral és Czanyal) Kostely (Kozar fel — ) helynevek léteznek és képviseltetnek.: Mindezen helynevek Kosár települőkre! mutatnak, és igy bizonyítják, hogy e tartó-j mány lakói kazárok és nem tótok valának.j Ez egymásután nyúló kazar vagy kozar tele-! pék szakadatlan láuczolata ellenére a most! mondottak még csak kétség alá sem jöhetnek. Történelembeli járatlanságát árulja el tehát az, ki ezen tartomány lakosai közzül egynek a tótfajt is emlegeti. Béla király névtelen jegyészének iratai hazánkra nézve közönségesen elösmert hitelüek, ennek Xí-dik fejezete pedig azt is nyilván említi, hogy a tótok és bolgárok Zalán fejedelem alatt a Tisza és Dana között, vagy is a hajdani Jarigiáu (Jász birodalom) laktak, Árpád seregei által onnan hajtatta ki. De azt is mondja, hogy Marót a kazárok és nem tótok fejedelme vala. Nem is adta volna által Marót Árpádnak az általa birt tartományt, és azzal együtt annak fia Zoltán számára Hanzart a maga leányát, oly könnyen és kevés csatározással, ha nem érezte volna azt, hogy a kazárok a magyarokkal egyfajuak; nem vett volna lakást a magyarok között Bárányaraegyei Maróczfa nevű falujában, de hogy ő miután fejedelemségéről lemondott, itt vett lakást ezen falu neve magyarázatából kitűnik, mert az „Maroth faluja“ szavakból van kiállítva. Tudni kell hát hogy nem Marótzfa, hanem Maróthfa lenne igázabban e helynéy, de a régiség a h betűt z betűvé elfordította. A 2-dik úgymint Szabott ló magyarázat sem állja ki a sarat, nemcsak a hangzásbeli tetemes különbözés miatt, hanem azért is mert a honfoglaláskor sem mérnöki lánczot, sem köteleket, sem ióbőrből kiszabott szíjakat, az osztozára és határmérésre nem használtak, mert akkor volt leginkább divatban, mi ma csak közmondásban tartatik fen, hogy a földet még akkor csak szakállal mérték. De a szokatlan elnevezés sem engedheti meg a Szabott ló szavakból való magyarázatot, azonban : Minhárom magyarázatot azon körülmény is megdönti, hogy Turóczraegyében Szebeszló helynév találtatik; márpedig ezt sem Zabosló, sem Dobzsalan, sein Szabottló szavakból magyarázni nem lehet, — mind Szoboszló, mind Szebeszló látszik, hogy egy műhelyből került, és egymástól nem nagyon eltérő magyarázatot igényelnek; olyan magyarázat lesz hát itt helyt s, mely mindkét helynévre alkalmaztathatok, és itt az is számításba jöhet, hogy Turóczbau Bocskay hajdúkat aligha telepített. Mindezekből látható, hogy Carinus magyarázata hibás. Tisztelettel maradtam Szathmármegyei Hodász helységében február ll-dik napján 1872. Szunyoghy Szűcs István közbirtokos. ■jyy MBeaioi^wmigt wawmw« Debreczeni hírek. — Jíatlatluníe. Nem tartjuk érdektelennek a nyilvánosság elő hozni, hogy Györki Sándor helybeli papir-kereskedő rövid időn megnyitandja a papír zsacskó gyárát csapó- utszáu. Nem leend tehát szükség ezentúl a fűszer és liszt-kereskedőinknek e czikket Bécsből s Triesztből hozatni, mert a Gyür- ky-éi oly jutányosak lesznek, hogy ezzel senkisem lesz képes versenyezni, ajánljuk e válalatot az illetők figyelmébe. — ű7árosunkb(sn ez idén sok építkezés fog történni, mik közzül a nevezetesebb építkezéseket közöljük. Nemes Gábor várad utszán Kardos L. czegléd utszán és Kirschbaum fodrász hagyma-téri háza emeletesé fognak egész újra épitetni. Ezeken kívül számtalan sok kisebb építkezések, mely kö-
